Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-25 / 4. szám

az avatást . Rendes formulája van. így hangzik : »Én tégedet róka, ki ezután sörneveden »ólomlábu* leszesz, fölavatlak a szép Vénus, Cerevirius és Gambrinus nevében«, — s a kupa tartalmát rá­önti a delikvensre, kiről csak úgy csorog az árpalé. Azután beszéd jő, melyben inti a májor a fölavatott studentet, hogy mint újdonsült róka becsülettel forgolódjék a sörivásban, a mensurá- ban s valahogy szégyent ne hozzon a burschen- schaftra, különben méltatlanná lesz díszes róka­hivatalára. A dicsbeszédet, mely mint emlitém, kötött alakban van írva, átadja a fölavatott uj burschnak, ki a sörtől kivül-belül el lévén ázva nem valami nagy örömmel fogadja felavató bizonyítványát, — azután leszáll a májor az emelvényről s áldást osz­togatva, éneklő kíséretével elvonul, melyhez most már a fuchs is hozzácsatlakozik s rendesen a daj­kát szorongatja, ki nem más, mint egy másik társa, lánynak öltözve. A kompánia pedig a visz- szatért fuchs egészségére rémitő hocholás között iszik s mondja el cifrábbnál-cifrább, bolondabbnál- bolondabb jó kivánatait, miket a rókának hallga­tagon zsebre kell raknia s eltűrnie minden meg­jegyzést, mi sörnevével kapcsolatban éri becses személyét. A visszatért s rendes ruházatba bujt major azonban még adós maradt egy dologgal. Nem ké­sik a lefizetéssel. Hét-nyolc társat magához vesz és sörös kupáikat egymás tetejébe rakják : a szoba padlásáig ér e torony. Aztán megszólal a major: a róka, ki ezután rendes társunk leend, megér­demli, hogy e kupatorony tetejéről is megkapja a bizonyítványt, éljen az »ólomlábú‘1 . . Most már teljes az avatás. Nem hiányzik semmi, csak az ivás, arra pedig nem kell biztatni a fiukat. Isznak saját jóindulatukból, — isznak, hogy a fuchsot az' asztal alá igyák. A mi nem nagy dolog, hiszen úgy is a végét járja már s csakhamar felmondja a szolgálatot. De nem engednek: erővel is belé- öntik a sárgás nedvet s csak a nyeldeklő fel s le­szállásából láthatjuk, hogy iszik, vagy jobban mondva itatódik a szegény pára. De minden jónak van vége. így a rókaavató ünnepségnek is. Végképen elázva á társaság felkerekedik egymást támogatva s bizonytalan lépéseket téve, megindul hazafelé. A róka a vezető s az általa kezdett dalok hangoztatása mellett vonul a berúgott csapat a székvárosba s egyáltalán nem művészies dalolásokkal fölvervén a csendet: lassan-lassan haza széledeznek, hogy másnap folytassak ott. a hol elhagyták. A minő a magyar diák a bor s szép leány mellett, olyan a német sörözéskor s a ,káfer«-ek kö­rében. „Zempléni |. HUMOR. Katedrái bölcsesógek. — QuintUtán tó 1 megtanulhatjuk, hogy kel! valóban magyarán Írni. — Tessék nézni! Itt áll egy ember, betegen feküdve. — Képzeljék, hogy az én fejem a fold, mely a nap körül forog. Mikor a nap a fejem fölött merőleges irányban áll, akkor az én fejem lakói­nak dél van. — A XVII. század lírai költőin borongós szin folyik végig — Rósz befolyásol volt pénzügyeinkre a több évi rósz esztendő. GONDOLATOK. Csakis egy dolog van, a miért érdemes élni a földön s ez a szeretet. Minden egyébb csak kö­zönséges lelket elégíthet ki. Szeretni a hazát, szeretni a nőt, a gyermekeket, a barátot; szeretni a természetet, a jót és szépet, mely benne felta­lálható és szeretni az istent, akinek kell lenni, mert különben nincs megnyugvása a szívnek és elmének : ez az egyetlen cél, melyet emberi mi­voltához méltón követhet az ember, — és ez az egyetlen cél, mely boldogsághoz vezet. ik. Legkönnyebb dolog a világon mindenkinek elégedetlenkedni - és a legnehezebb dolog, mindenkinek elegettenni. U1V4T1LOS RÉSZ. 1104. sz. Zemplénvármegye főispánjától. Elnöki körlevél. A vármegye t. bizottsági tagjait a folyó évi január hó 31-én délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében tartndó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgy- A nagyméltóságu m. kir. ke- eskedelemügyi miniszter urnák a vármegye ipara és közgazdászatának fejlesztése és emelése tárgyában 75993/890. szám alatt kelt nagyhorderejű leirata és a ministeri intézvényhez képest létesitendő’közgazdasági bizottságba 3 tag választása. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1891. évi január 21. olnái (István s. k. főispán. 88 137. sz. Zemplénvármegye alipánjától. Olvastatott a nmságu földmivelésügyi mi- nisterium f. évi 61753 sz. a. a Phalena bombix monacha nevű pusztító rovar megfigyelése tárgyá­ban kelt körrendeleté. A körrendelet másolata a nagyobb erdő birtokosoknak, nevezetesen a gróf Hadik Barkóczy Endre, gr. Andrássy Géza, gr. Sztáray Antal, a Benyovszky Lajosáé szinnai uradalma, a gr. Mai- láth József, a br. Sennyey Béla és a Szirmay Pál uradalmi erdő felügyelőséghez megküldetni és a Zemplén hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett. Kelt Zemplén-vármegye közig. érd. bizott­ságának S.-a.-Ujhelyben, 1890. nov. 22-én tartott ülésében. P rám er Alajos közig. érd. biz. elnök. Másolat. Földmüvélésügyi m. kir. minister 61753 I. 4, sz körrendelet valamennyi közig, bizottságnak és kir. erdőfelügyelőségnek. Az apáca — gyaponc nevű káros erdei rovar megfigyelése ügyében. Az erdőkre felette káros apáca — gyaponc nevű rovar. (Phalena bombix monacha Ocneria monacha, vagy Psilura monacha; mely Bajorországban rendkívül veszélyes mértékben lépett föl, értesülésem szerint már az osztrák takarmányokban, nevezetesen Morva és Csehországban is jelentkezvén, szüksé­gesnek tartom a közig, bizottságot és a kir. erdőfelügyelőséget figyelmeztetni és utasítani, hogy j az előbb megnevezett veszélyes rovar hazánkban netaláni föllépésnek megfigyelése iránt, az aláb­biak értelmében haladéktalanul intézkedjék s a megfigyelések eredményéről hozzám f. évi dec. 30-ig az őszi, továbbá a jövő évi márc 10 ig a téli és május 30-ig a tavaszi megfigyelésről, a tapasztaltak előadása mellett jelentést tegyen. Ezen rendeletemről a közig. biz. a területében lévő erdőbirtokosokat s a községi és illetve a járási erdőtisztet haladéktalanul értesítvén, egyszer­smind fölkérje, s illetve utasítja, hogy a végzendő megfigyeléseket úgy saját jól felfogott érdekük­ből, mint az országos érdekekből kifolyólag is szorgalmasan és ^pontosan eszközöltessék, illetve teljesítsék, s a tapasztaltakat a fenebb kitűzött időben hozzám való bejelentlietés végett, idei dec. 25-ig, jövő évi márc. 5-ig és illetve május 25 -ig a bi­zottság tudomására hozzák. A megfigyelést illető­leg tájékozással a következőket tartom megjegyzen­dőknek : 1. Az ősz és tél ideje alatt a vágásokban ledöntött, vagy a mennyire lehetséges, a erdők­ben álló luC és erdeifenyőfák törzsének leginkább 2—3 métertől felfelé eső részén a helyrepedéseket vagy pikkely közöket kell vizsgálni, hol az irtandó apró köles nagyságú, szürkés barna, középen hor­padt csupasz peték szőlőfürthöz hasonló csoma­gokban (10—50 pete néha több is együtt) talál­hatók; gyakran láthatók azonban a petecsomók az ággörcsök mellett, valamint elő fordulhatnak a tölgy és bükkfán is 2. tavaszszal megfigyelendők a petékből rendesen április hóban kikelő az első órákban sárga szinnü, de csak hamar, illetve né­hány óramulva, megfeketedő kis szőrös hernyók, mely a kikelés helyén szétdörzsölendő apró csopor­tokban 2 6 napig, hideg nedves időben pedig, midőn a kéregpikkelyek alá is visszahúzódnak, to­vább is, együtt maradnak, s ezután fejlődésők eslő félszakában nyákszálakon függve bocsájtják magokat egyik ágról a másikra vagy az aljfára. A jövő nyári megfigyeléseket, valamint föllépése esetében az irtást illető utatisásom később fog kiadatni Budapest, 1890. okt. 16, Bethlen s. k. 40302/V. — IO szám. Magyar királyibelügyminister. Körrendelet. (Folytatás.) 10. §. Ha az eljáró illetékes hatóság a folya modó részére az előleges telep és építési engedélyt egy meghatározott és megfelelő területre megad- hatónak véleményezi, ezt a feltételeket részletesen magában foglaló határozatban kimondja s azt a folyamodó féllel azon utasítással közli, hogy a mennyiben felebbezéssel meg nem támadtatik, a telep és építési végleges engedély kinyerése végett a belügyministerhez forduljon. Ezen folyamodványra a belügyminister a kereskedelmi minister meghallgatásával a végleges telep és építési engedélyt megadhatja Ezen folyamodvány a felállítani szándékolt gyártelep és környékét pontosan feltüntető helyzet­rajzzal, továbbá a gyárra, annak berendezésére vonatkozó összes, úgy általános, mint részletter vekkel, valamint a gyári üzem biztonságára, vész­jelzők, töltések, f J"-°rekre stb. vonatkozó 1 részletes szabályzat az eljárt ható­' ság határozatával s ten Az általános és részlettervek, az elóleges telep és épttési engedély tárgyalásainál eljárt hátóság által hitelesitendők. A véglegés telepengedély elnyerése előtt sem a gyár építése, sem az ipar gyakorlása meg nem kezdhető. 11. §. A végleges engedély csak ezen felté­teleknek megfelelöleg adható meg, a melyek a robbanó anyagnak engedélyezésekor megállapit- tattak. (8. $.), 12. §. A végleges telepengedélylyel egyidejű­leg folyamodónak a gyártási, az eladási és szállí­tási engedély megadatik, és pedig határozott kimon­dásával annak, vájjon a vasúton való szállítás meg- engedtetik-e vagy nem ? Ugyanekkor megállapittatik az is, hogy a robbanó anyagra vonatkozólag, annak minőségé­hez képest, a jelen rendeletben foglalt, vagy a lőporra nézve fennálló biztonsági intézkedések alkal- mazandók-e f továbbá, hogy egy vagy más irány­ban szükségesek e különös biztonsági rendelkezések ? és végül, hogy a robbanó anyag a bemutatott alakban lőszerként (munitio), különösen tiltott lő­szerként (munitio) kezelendő-e és hogy ennélfogva az ez irányban fennálló szabályok alá esik-e ? Ezen %-nak határozmányai a már üzemben levő gyárakra nem alkalmazhatók. 13. §. Mindazon robbanó anyagok, melyek az országba behozatnak, a jelen rendelet hatá­rozmányai alá esnek, kivéve ennek a gyártásra vonatkozó határozmányait. 14. §. A katonai hatóság kivételes esetek­ben és saját céljaira a jelen rendelet egyes rendel­kezéseitől eltérőleg járhat el, a mennyiben ezt hadászati szempontok követelik, és az a s; V és nagyonbiztonságnak veszélyeztetése nélk ténhetik. Különös határozatok. I. Fejezet. A robbanó anyagok előállítása. 15. $. Robbanó anyagoknak iparszer állítása csak oly egyéneknek engedélyezh kik minden tekintetben teljesen megbízhat bizonyultak. A ki a gyártást személyesen gyakoro vánja, vagy az, a ki annak vezetésével me 'bi. a tik, tartozik azonfelül ide vonatkozó vegj ismereteit és azt is igazolni, hogy legalább eg” évig egy katona gyárban volt alkalmazva. . 16. § Robbanó anyagok előállítására sz ig. L gyárnak felállításához első sorban az előleges el ;; engedélynek a jelen rendelet 9 §-ában fogl járás szerinti elnyerése szükséges. A folyamodvány mellett az iparhatós bemutatandó a robbanó anyagnak előleges délyezésére vonatkozó határozat (8. §.). Továbbá a folyamodványban az év gyártásnak legnagyobb mennyisége megjelö és ahhoz a felállítandó gyártelepnek terül fekvésére, berendezésére és üzemére vonatkozz összes adatok, valamint az általános úgy a rész­letes tervek is melléklendők. Az elóleges telepengedélyre vonatkozó hatá­rozat csak az ipar törvény 25—32 §§-aiban meg­állapított eljárás, továbbá robbanó anyag körül különös ismeretekkel biró szakértőknek meghallga­tása után és az alábbi rendelkezéseknek figyelem­ben tartásával hozható meg. Az iparhatósági határozat ellen beadható fel­folyamodások benyújtási idejére és joghatályára nézve az ipartörvénynek hivatkozott szakaszai és a jelen rendelet rendelkezése (9. §.) alkalmazandók. A mennyiben ily gyárak vízhasználatot kí­vánnak igénybe venni, úgy e részben az 1885. évi XVII. t. c. rendelkezései követendők. Az előleges telepengedélynek szabályszerű elnyerése után a jelen rendelet 10. §-a értelmében eszközlendő ki a végleges engedély. 17. §. A robbanós2ergyárak helyiségeinek több csoportba kell oszolnia, és pedig: a) azon helyiségek, a melyekben robbanó készítményeknek robbanó természetű a állitatnak elő, képezik az első csoport b) azok, a melyekben az a) pont i , . készítményekből összevegyítés által képeni robbanó anyag állittatik elő, > j második ; c) a töltények készítésére és esc szolgáló helyiségek képezik a harmadil Ezen három csoport épületeinek legalább 50 méternyi távolságban kell d) A kész robbanó anyagok el r< szolgáló raktárak képezik a negyedi e) mindazon gyári épületek, meb bánó természetű anyagok nem keze lakásokul nem használtatnak, az ötödil A két utolsó csoportnak egymást' r a többi csoportnak épületeiül legalább távol kell esni. A 4 csoport épületeinek (raktár azok 1000 klgnyi robbanó anyagnak el készitvék, legalább 50 méter, 2000 klgn 100 méter, ennél nagyobb, de 10,c semmi szin alatt meg nem haladhat ségre készült raktáraknak pedig legalábl távolra kell egymástól feküdniük. Az első négy csoport épületei egymástól r

Next

/
Oldalképek
Tartalom