Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-25 / 4. szám
különválva állitandók fel és a 20. §. szerinti földtöltéssel övezendők körül. Az g-ik csoportba tartozó épületek egymástól a helyi viszonyok, valamint ezen épületek anyagának és rendeltetésének megfelelő tűzbiztonsági távolságban állitandók fel. 18. §. A robbanószergyárnak elhelyezésére elhatározó befolyással bír a netáni robbanás esetén veszélyeztetett környezetnek a célba vett teleptől való távolsága. A szomszédos veszélyezte ett tárgyak, tekintettel a veszély mérveire, két osztályba soroztainak. Az I. osztályba tartoznak: A vállalkozónak a gyárhoz nem tartozó épületei, továbbá olyan épületek, a melyeknek tulajdonosai szabályszerű okiratban beleegyeznek a gyár felállításába ; azután kevéssé használt gyalog és kocsi utak és végül gazdaszatilag müvtlt oly területek, melyek nem a gyártelephez tartoznak. A II. osztályba tartoznak: Minden más lakott ház és veszélyeztetett épület, vasutak, vizi, ország, megyei és sűrűn használt községi utak és egyáltalán oly tárgyak, a melyeknél a szerencsétlenség nagyobb mérveket ölthet. Azon gyári épületeknek, a melyekben robbanó anyagok kezeltetnek, vagy elhelyeztetnek, ha a robbanó anyag 500 klgmot meg nem halad, az I. osztályba tartozó tárgyaktól legalább 300 méter, a II. osztályba tartozókból pedig legalább 600 méternyire kell feküdniük. Ha pedig az azokban kezelt vagy elhelyezett robbanó anyag 500 klgrmot meghalad, az I ső osztályba tartozó tárgyaktól legalább 500 méter, a II. osztályba tartozó tárgyaktól legalább IOOO méter távolságra kell feküdniök. 19. §. Mindazon épületeknek, a melyekben robbanó anyag kezeltetik, könnyű fából kell építve és hasonló könnyű anyaggal kell befödve lenniok. Kövek és téglák csak az alapzatnál, fémalkatrészek csak az ajtó és ablakzáraknál, és villámhárítóknál alkalmazhatók. Villámhárítók minden épületen alkalmazandók ugyanazon szabályok szerint, a melyek a lőpor és lőszer raktáraknál alkalmazott villámhárítókra vonatozólag fennálanak. A tetőzet, valamint az épületnek falai csak világos színűre meszelhetők, vagy festhetők. A tö'ténykészitésre szolgáló helyiségek csak két legfeljebb 3 munkás számára rendezhetők be. 20. §. Azon épületek, a melyekben robbanó anyagok készíttetnek, vagy a tetőzetnek legfelső vonaláig érő erős földtöltéssel övezendők körül, vagy ennek megfelelő mélyedésben helyezend ő el. A töltés koronájának legalább egy méter szélesnek, lejtőjének gyeppel boritottnak kell lenni, és legalsó részének az épületfalak külső részétől legalább egy méter távolra kell esni. A robbanó anyag egyes alkatrészeinek készítésére szolgáló épületek mindegyikének hasonló földtöltések által kell egymástól elkülönitve lenni. 21. §. A robbanó anyagok készítésére szolgáló helyiségekben a padlónak mindennemű fém, vagy kő alkalmazása nélkül tömörnek kell lenni. Ha pedig a robbanó anyag folyékony, azonfelül a padló behintendő, vagy pedig kaucsuk, vagy ruggyauta fedőlapokkal ellátandó, a mely burkolat időről időre megtisztítandó, ha pedig a folyékony robbanó anyag kiömlött volna, azonnal mással helyettesítendő. 22. §. Mindazon épületek, a melyekben robbanó anyagok készittetnek, vagy dolgoztatnak fel, kizárólag csak vizfütésre rendezendők be. A tüzelőhelyeknek a töltésen kívül kell elhelyezve lenni. Az ilyen fütő készüléknek egyetlen oly helyiségben sem szabad hiányoznia a melyben nitro glycerin készíttetik, vagy feldőlgoztatik és azok mindenkor a legnagyobb gondozásban részesi- tendők. 23. §. A robbanó anyagokat tartalmazó gyári helyiségek a beálló sötétedésnél csak lámpák által világilhatók meg, melyek kívülről a jól üvegezett ablakokra fűggesztendők. Ezen helyiségekbe éjszaka csakis szükség esetén és kizárólag csak a vegyész mehet, a kinek biztonsági lámpával kell ellátva lennie. 24. §. A robbanó anyaggyár összes csővezetékének megromlás ellen lehetőleg biztosítva és akként kell alkalmazva lennie, hogy barmikor könnyen megtekinthető legyen. 25 §. A robbanó anyagok készítésére szolgáló épületekben üveg, kő, vagy agyag, továbbá az ólom kivételével bármely fémedénynek használata lehetőleg elkerülendő, és ezek helyett fa, kaucsuk stb. edények alkalmazandók. Nem közvetlenül a gyártáshoz tartozó, különösen pedig fémalkatrészekből álló tárgyaknak bevitele tiltva van. 26. §. A cellulose-nak (gyapot faanyag stb.) nitrálása a fennebbi szabályoktól eltérőleg a következő feltételek mellett o'y épületben is eszközölhető, a mely robbanó anyagot nem tartalmazó más épületnek közvetlen szomszédságában fekszik és pedig: a) ha azon helyiséghez közel, a melyben a lőgyapot készítése történik, egy vízzel megtöltött tartó akképen elhelyeztelik, illetve elásatik, hogy I abba könnyűséggel lehessen az esetleg veszélyes I temperaturára felhevült gyapot és savkeveréket bedönteni. b) ha egy edényben 5 klgramnál nagyobb mennyiség nem nitráltatik és az nyitott edényben történik. c) ha a készre nitrált cellulose azonnal nagy mennyiségű vízbe tétetik, és az a megmunkálás további folyama alatt állandóan legalább 3o°/0 víztartalmú ; d) ha nitrocellulose gyárban 100 klgrmnál több nitrocellulose nincs elhelyezve. A sajtolás azonban, még vizes lőgyapotnál is (nitrocellulose) csak töltéssel övezett épületekben foganatosítható, a melyeknek a többi gyári épületektől legalább 50 méter távolra kell feküdniük. 26, §. Ha a lőgyapot (nitrocellulose) előálli tásához megkiváatató ezen feltételek nem teljesíthetők, vagy más robbanó nitrovegyulék előállítása céloztatik, azon esetben a tervezett telepnek és gyártási módnak pontos tervrajza és leírása a belügyministeriumnak bemutatandó, a melyszakér- i tőknek meghallgatása mellett az engedélyezési feltételeket esetröl-esetre megállapítja. 28. §. A savtartalmu mosó és öblögető vizeknek befolyása akként rendezendő be, hogy azoknak emberek, állatok és növényzetre haló káros behatása kizárva legyen. 29. § Nitroglycerin (robbanó olaj) gyártásnál illetőleg annak legfontosabb és legveszélyesebb részénél, t. i. a glycerin nitrálása alkalmával a gyakorlott munkásokon kívül — a művelet elejétől végéig egy szakszerűen képezett vegyész jelenléte is okvetlenül szükséges. A nitroglycerin, mint ilyen, vagy folyadé kokban feloldva, veszélyessége miatt forgalomba nem hozható. Robbanó anyagként való használhatására meg- kivántatik, hogy az más anyagokkal vegyitessék és ez által veszélyes minősége csökkentessék. Hasonlólag ki vannak zárva a forgalomból olyan robbanó anyagok, a melyeknek alkatrészét maró savak képezik, mint pld. salétromsav, a melyek kiválás esetén a közelökben levő eléghető tárgyakat meggyujthatják. 30. §• A nitroglicerin tartalmú robbanó szerek előállításához szükséges felszívó anyagok, ha azok nem robbanó és nem o'y természetűek, hogy maguktól meggyuljanak különös szabályoknak nincsenek alávetve. De ha ezen felszívó anyagok maguk is robbanó természetűek, akkor azokra, minőségükhöz képest, vagy a jelen szabály rendelkezései nyernek alkalmazást. 31. §. Gyutacs villamos aknagyujtó és gyu- szalag gyárakra csak az esetben alkalmazandók a jelen rendelet megszabásai, ha az egyes gyári helyiségben feldolgozandó anyag 3 klgramnál több. Ha egyszerre csak 3 klgramig terjedő mennyiségű robbanó anyag dolgoztatik fel, úgy ezen gyárakra csak rendes ipar és épitészrendészeti szabályok nyernek alkalmazást. 32. §. A jelen szabály 17, 18. 19, 20 és 29. §§-aiban foglalt rendelkezések tekintetében a belügy- minister a kereskedelmi ministerrel egyetértőleg könnyebbitést csakis rendkívüli körülmények által indokolt esetekben, tekintettel az illétő robbanó anyag természetére és csak akkor engedélyezhet, ha azaltal a közbiztonság veszélyeztetve nincs, 33- S- A gyártelep berendezésén, vagy a gyártási módon belügyministeri engedély nélkül semmiféle változtatás sem eszközölhető. Oly esetekben, a midón ily változás céloztatik, azon eljárás követendő, mely a fentebbiekben az eredeti engedély kieszközlése iránt meg van állapítva. 34. §. Ezen 1. fejezetnek a távolságok megállapítására, az épületek és építkezések mikéntjére, va- j lamint a gyártelep berendezésere vonatkozó iutéz- j kedései, szabályszerű engedély alapján már létező I gyárakra nem alkalmazhatók, hacsak ennek ellen- 1 kezűjét az engedély egyenesen ki nem mondja, fenn nem tartja, vagy meg nem engedi Ha azonban ily létező gyárak uj építkezésekkel nagyobbittatnának vagy bővíttetnének : a szóban forgó határozmányok ezen uj építkezéseknél minden t esetben szigorúan alkalmazandók. (Folyt, köv.) Nyilt-tér*) Válasz a Kiss Pál féle nyilatkozatra. Az engem gyávának nevező Kiss Pál feleségemnek unoka-testvére. A nőmmel szemben tanúsított durva sértésért megfenyittet^tt. Ily körülmények közt párbajnak helye nincs. A nekem szánt czimeket a tisztesség törvényei a nők iránt durva emberekre ruházzák. Sárospatak, 1891. január 21. Macskásy (Sándor. •) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Reple szelvényed! és jogod! legmagasabb árban vásáról Keiner József fia ezég a—6 S.-a.-IJjhelyt. SzerResztóség:! posta. A délibáb — c. versettyü közölhetetlen. T. I. urnák Jéna. Köszönet a küldöttekért. Az egyiket már a mai szambán felhasználtuk. A kérelem teljesülésében reménykedjék. Többen. A rekriminálásnak nincsen semmi értelme és célja. Ezért is, de meg azért is, mert névtelenül jött félre tettük. Felelős szerkesztő : DÓKTJS G- "ŐT TJ Xj Főmunkatárs : D O .N Gr Ó Gr Y. GÉZA. Kiadótulajdonos : ÖZV. BORI7TH ELEMÉRNÉ. Eladó, esetleg bérbeadó. A Kazinczy-utcán egy lakosztály, mely egymásból nyíló 4 szoba, hideg és meleg konyha, kamara, pinczeház és istálóval vagy anélkül, — továbbá egy szoba és egy al- kofenn, bármely időtől fogva bérbe adó; esetleg az 518. öi. sz. ház egészen szabadkézből eladó. Az árverésen el nem adott tárgyak (házibutorok stb.) ugyanott szabad kézből megvehetők. S*ánky Árpiid. Eladó szölövesszö. Homoki szőlő telepítéshez mintegy 12000 darab olasz rizling, többféle muska- tal, piros és fehér gyöngy s több másfaju csemege, továbbá mintegy 2000 darab ripa- ria souvage .szőlő vessző márciusi szállításra eladó. Értesítést ad S.-a.-Ujhelyben fő-utca Schőn-féle ház (posta udvar) a Tu7~ lajdonos Németh László, i—3 h. ügyvéd. A Kossuth-utczán néhai Márton Dávid- fele házban egy emeleti és egy földszinti lakosztály f. évi ápril hó 24 töl kiadó. Bővebb felvilágosítással szolgál Grliick Ig’iiácsc fakereskedő S.-a.-Ujhelyben. Árverési hirdetmény. Nagy-Géres község vadászterülete 1891. február 7-én 6 egymás után következő évre nyilvános árverésen bérbe adatik. Kelt N.-Géresen, 1891. jan. 22. Czigányi András, biró. 66. Tk. sz. 1891. Árverési hirdetmény. Alólirt birói kiküldött végrehajtó az i83r. évi LX.‘ t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a homonnai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnak 66/91. tk. számú kik. végzése folytán Weingruber Markus és társai felpereseknek, Fleischman Móricz topolovkai lakos elleni zárlati ügyében Topolovkán 1890. évi november hó 6-án 3115/90. tk. sz. a. felvett birói szakértői szemle jegyzőkönyvben t — tt sorszámig összeirt és megbecsült 11 boglya széna 3733 ft 20 kr., valamint 3 kazal búza és rozs szalma 128 ft becsértékben, melyekre szakértők véleménye szerint romlás czimén 2°/0 számítható le, nyilvános árverés utján eladatni fognak. Ertesit- tetnek tehát a venni szándékozók, hogy ezen 11 baglya széna külön-külön boglyánként, a búza és rozs zsalma szinte külön- kazalanként — és nem súly szerint — bocsáttatik árverés alá, tehát egy boglyánál és egy kazalnál kevesebb menyiség eladatni nem fog és hogy ha a birói szakértői szemle alkalmával az egyes boglyák és kazlak becsértéke meg nem ajánl- tatnék vagy annál magasabb ígéret nem tétetnék, a birói árverés tárgyai a kikiáltási áron alul is eladatni fognak, továbbá hogy a végrehajtási tömeg a vevőknek semminemű szavatosságot nem vállal az egyes boglyák s illetve kazlak sulytar- talmáért. Ezen árverésnek Topolovkán a helyszínén, alperes lakásán leendő megtartására 1891. évi február hó 10-ik és következő napjainak délelőtti ro órája határidőül kitüzetik, mely helyre és időre a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az árverés tárgyát képező széna és szalma- nemüek csak is aionnali készpénzfizetése mellett fognak eladatnl. Kelt Homonnán, 1891. évi január 17-én. Szikes 1st vilii, bir. kiküldött.
