Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-07 / 23. szám

(a kuruzslók jelenlegi .arany korszakában«) kitől óvakodjunk, mily életrendet kövessünk, hogy egészségünket fentarthassuk!«

De felesleges még többet az érdekes műből idéznünk, mely ép úgy szól a laiicus közönségnek, mint az orvosoknak, mely joggal megérdemli, hogy ki-ki olvassa végig eredetiben és mindenkinek élvezetet nyujtand. (Kapható Pfeifernél Budapesten, 40 krért bérmentve.)

Kelt Kassán, 1891. évi junius hó 1.

Neuwirth Elek dr.

Orvos.

Sirisaka Andor: Magyar Közmondások könyve. A szép tehetségű s valóban Jhangya-szorgalmu szerző’ a Magyar közmondások könyva c. nagyszabású 280 lapra terjedő irodaim i műnek Írója és szerkesztője, megérdemli teljes elismerésünket először azért, mert oly hézagpótló s kitűnő munkával gazdagította irodalmunkat, a melyhez hasonlót e szakban hiába keresünk ; megérdemli másodszor az elfogulatlan magyar sajtó általános jó indulatu pártfogását is azon tette által, hogy e müvének árát 1 ft 2o krban állapította meg. A műnek egyik kidomborodó része: Tanulmány a közmodásokriSI 88 lapnyi terjedelemben külön lenyomatban is megjelent s egy példány ára póstán küldve és bérmentvt csak 33 krba kerül. Különösen a tanárok, tanítók, a papság s általában az Írók és szónokok vehetik nagy hasznát e munkának. — Levelezéseknél és pósta utalványon eszközlendő megrendeléseknél elegendő ily címezés : Sirisaka Andor tanító, Pécs (Baranya-megye.)

A .Vasárnapi Újság, április hő 16-iki száma a kővetkező tartalommal jelent meg : ,1. Károly Román király uralkodásának negyedszázados jubileuma.* (Arcképpel.) Költemények : iSulamit* Fejes Istvántól ; .Liszt Ferenc anyjáról« Bertha Sándortól. (Arcképpel.) »Az igazság« Elbeszélés : De Nagué E. M. után. .Carmen Sylva* Erzsébet román királyné két képben. ,Nem tehetek róla* Mares Ödöntől. Elbeszélések. »A képzelődés* «A betegségek okairól., V. Z.-től.» A madár kiállításból: Kék begy; Tulfejlődött alsó káváju házi veréb. Réti sasok fészken. »A tanuló ifjúság országos tornayersenye pünköst hétfőjén.* Halácsy fényképe után rajzolta Cserna Károly. (Fényképpel.) — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyesületek. —Sakkjáték.’— Képtalány. —Egyveleg — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti naptár.

A .Vasárnapi újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politkai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magy-r nép számára, félévre I ft.

Most jelent meg Jókai legújabb két kötetes regénye a Nincsen ördög Légrády Testvérek könyvkiadó hivatalában (Budapest, V. Nádor utea 7.) A regény ára 2 ft.

A lélelt kiművelése és az ember nevelése nincs befejezve az iskolában. Az élet : a társadalomnak, a népnek valódi mestere s az életnek : az irodalom, aosajtz a leghathatósabb eszköze. A szabadságnak s a műveltségnek ez a világitó tornya s a mely nemzet irodalmát, a sajtóját nem támogatja: az nem lesz szabad, nem lesz müveit. A jKépes Családi Lapok* már tiz év óta hirdeti, a müveltségnes eszméit, hinti a szépnek, nemesnek, jónak magvát, A »Képek Családi Lapok* megérdemli, hogy minden magyar család olvasó asztalának állandó vendége legyen.

A »Képes Családi Lapok« előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. negyedévre I frt 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona-utca 20. sz.) melyhez az előfizetések legcétsserübben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. A legújabb szám következő változatos tartalommal jelent meg: A 23. szám tartalma : Kétélű bárd. (Regény egy kötetben.) Irta: Tolnai Lajos. (Folyt.) — Altató dal. (Költemény.) Rudnyánszky Gyulától. — Sola. Irta : Carmen Sylva. Fordította : Dr. Alexi György. — A légyott. (Humoreszk.) Tölgyesi Mihálytól. — Gondolatok. Szarvas Mariskától. - Csöndes ember .. . (Költemény). Csukássi Józseftől. — A hideg számok közt. (Elbeszélés.) Kővér Irmától. — (Vége.) Egészségi gőzfürdő — otthon. Jartó Imrétől. — Nagy zeneköltők kedvencz hangnemeiről. Köszeghy Gézától. — A jól nevelt leányok. (Vig beszély.) (Kész Hmrétől. (Fvlyfatás.) — Hnmor. — Mindenféle. A hét tükre. (Csevegés.) Mefisztótól. — Képeinkhez. Képeink: Nagy Ödön. — Erzsébet, Románia királynéja. — I. Károly, Románia királya. — Két lózsa. — Melléklet: »Hölgyek Lapja« (Divatképekkel.) — Regénymelléklet: Végzetes látogatás. (Eredeti regény, egy kötetben.) Irta : V. Gaál Karolina. (145-160. oldalig.)

Egyesületi és társas élet.

Az idegen hangzású

zempléni község-nevek átmagyarositása.

XXII.

A tervezetnek legnagyobb részével egyetértek. Miben más a nézetem, előadom. Megjegyzéseim következők.

Kezdem a sátoralja-ujhelyi járáson :

2. Csarnahó. (Feketehegy.) Zcmplén-Feketc- hcgy; megkülönböztetésül a Bács-Bodrog-várme- gyei Feketehegy-tői.

3. Petrahó. (Barátfalva.) Z.-Barátfalva; mert ilyen nevezetű község van Vas-vármegyében is.

Átmegyek a gálszécsi járásba :

1. Techna. (Tusaháza.) Én névhasonlatossággal inkább Téhany nevet adnék neki, Zemplén elő- névvel, hogy megkülönböztessem a Torna-Abauj- ban fevkő Tchany-tól.

2. Hardicsa. (Harasztos.) Z.-Harácson.') (Névh.)

5. Bosnyicza. (Bikkes.) Bosnya. (Névh.)

6. Czábócz. (Csábos.) Z.-Szabolcs.")

7. Isztáncs. (Istvánfalva. Istvános.) Istdnos.

9. Kelecseny. (Keleten.) Kclccscny. A Kelecsény-család Zemplén-vármegyének egyik kihalt, régi nemesi családja 3)

Átmegyek a n.-mihályi járásba :

1. Szuha. (Száraz.) Szuka, mert a Szuhay-név egyike a legrégibb nemesi magyar családneveknek,1)

J) Harácson nevű község van Sopronban is.

2) A Szfáray-oklevéltárában őrzött I 429-ből való levélben Chabolch-nd.lt van Írva.

3) Nagy I. id. m. VI. k. 167. 1.

*) U. o. X. k. 886. 1.

2. Leszna. (Erdős.) Leszen.s){

3. Krasznócz. (Szépvágás. Szépfalva.) Régi neve Kraszna volt.6) Legyen: Z.-Kraszna.

4. Laborcz-Volya. (Laborczforrás.) Laborcz- Völgy. (Névh.)

5. Knvostyán (Görbés. Osgyánfalva.) Kristály. (Névh.)

6. Oreszka. (Oreska. Oroszka.) Régen Oroszka volt a neve.7) Megkülönböztetésül: Z.-Oroszka.

7. Izbugya. (Ikvágása. Ipvágása.) Jzbugya. Az Izbugya-család egyik kihalt ősnemesi családja Zemplénnek.8)

Befejezem a varannai járással:

I. Kucsin. (Kecses.) Névhasonlatossággal inkább : Kocsi.

3. Szedliczke. (Szeleske.) Szedliczkc, mert van Szedliczky-nevezetü magyar család.9)

4. Tavárná. (T.-Várna. Z.-Várna. Avarvár.) Tót-Várna. (Névh.)

5. Kladzán. (Kristóffalva.) Klaesány, a Kla- csányi család-név formájára.10)

6. Matyasócz. (Mátévágása. Mátyásfalva.) Mátévágása.1')

7. Benkócz. (Békefalva) Békás. (Névh.)

8. Stefanócz. (Istvánháza. Istvánvágása.) lst- vánvágás.'2)

9. M.-Krucsó. (Keresztes) Z.-Kcresztesmert van Bihar, Borsod, Fejér, Temes, Torda-Aranyos és Vas-vármegyében is.

10. Kőporuba. (Kővágó.) Kőpor. (Névh.)

II. Bánszka. (Bányászlak.) Régi jogon : Bá- nyapataka.13)

12. Juszkó-Volya. (Józsefrét.) J.-Völgy. (Névh.)

13. Csáklyó. (Csákányos.) Csákó (Névh.)

14. Rudlyó. (Retelfalva.) Rudas. (Névh.)

15. Zamutó (Számitó.) Z.-Szántó. (Névh.)

16. Trepecz. (Telkes.) Terepes. (Névh.)

17. Petkócz. (Petőfalva.) Régi jogon : Pétör- vágása.'4)

18. Jeszenócz. (Jánosvágása. Jenőfalva.) Eszen. (Névh.)15)

19. Zsalobina. (Zsákos. Zsoldos.) Szalabér.,6)

Még csak az van hátra, hogy röviden öszszefoglaljam az eddig mondottakat s a további teendőkre nézve röviden előadjam kérésemet.

5) A Hiszen és Légyen nevű helynevek formájára.

9) Cs'anky dr. id. m. 354. 1.

7) U. o. id. m. 358. 1.

8) Nagy I. V. k. 271. 1.

9) U. o. X. k.

10) U. o. VI. k. 268. 1.

'*) Ez volt a neve a Hunyadiak korában is. Csinky dr. id. m. 356. 1.

15) Régi magyar neve. L. Csánky dr. id. m. 350. 1. ls) Csánky id. m. 341. 1.

“) Csánky id m. 359.

15) V. ő. fentebb a Leszna község neve alatt mondottakkal.

16) Régi neve Szalabina volt. — Csánky id. m. 362. 1.

TAHÚGY.

Vizsgálatok sorrendje. A helybeli kegyes tanitórendi nagygimnáziumban az 1890/91 -iki nyilvános záróvizsgalatok a következő sorrendben tartatnak meg: jun. hó 15-ikén vallástan az I—VI. osztályokban; 17-ikén természetrajz és mennyiségtan a VI.-ban ; latin és német nyelv meg történelem az V.-ben; latin s német nyelv a IV.- ben; 18-ikán latin és német nyelv a III.-ban ; számtan és rajzoló geometria a II. ban ; magyar és latin nyelv meg földrajz az I.-ben; 19 ikén

magyar, latin és német nyelv a VI.-ban ; természetrajz, mennyiségtan meg rajz az V -ben; 20-ikán fizikai földrajz, számtan és rajzoló geometria a

III.-ban; magyar és latin nyelv meg földrajz a Il.-ban; 22-ikén görög nyelv és történelem a

VI.-ban; magya*- nyelv és történelem a IV.-ben ; számtan és rajzoló geometria az I.-ben; 23-ikán magyar és görög nyelv, illetve a görögöt helyettesítő magyar irodalmi olvasmányok ; görög irodalom és mivelődéstörtén lem az V.-ben ; természetrajz, számtan és rajzoló geometria a IV.-ben ;

24- ikén magyar nyelv, történelem és politikai földrajz a III.-ban. Megjegyzendő, hogy mindezen vizsgálatok mindenkor reggeli 8 órakor kezdődnek.

25- ikén d. e. 8 órakor gyorsírás és szabadkézi rajz; d. u 4 órakor pedig, a téli tornacsarnokban, tornázás és ének. 26. és 27-ikén Írásbeli és szó beli magánvizsgálatok. Miután a nmélt. vallás- és közoktatásügyi minister ur meghagyása folytán az ezidei vizsgálatok nyilvános jelleggel bírnak, a gimnázium igazgatósága örömmel latja a szüléket és a tanügy iránt érdeklődőket a fennebb jelzett napokon a nyilvános vizsgálatokon. Sátoralja Uj- helyben, 1891. évi junius hó 5-ikén: az Igazgatóság.

Iskolai tudósítás. A sátoralja-ujhelyi róm. kát. elemi fiúiskolában az 1890/91. tanévi záróvizsgálatok a következő rendben tartatnak : Folyó junius hó 11-én, csütörtökön, délelőtt 8 órakor az I. osztályban. [Kántoriak) — 16 ikán, kedden, délelőtt, a III. délután a II osztályban. (Klastrom) E vizsgálatra a t. szülőket, gyámokat és iskola barátokat tisztelettel meghívja : az igazgatóvág.

Vizsgálatok. A homonnai polg. és középkereskedelmi iskolában az évi vizsgálatok junius

22 — 26. napjain a magánvizsgálat pedig 16 —17. napjain fognak megtartatni 28 án, délelőtt 8 órakor hálaadó istenitiszcelet s utána záróünnepség.

CSAffN 0 K,

Az írás történetéből.

Semmi sincs a nyelven kívül az ember mive- lődésére oly nagy fontossággal, mint az Jirás. A gondolatok megőrzésére és kicsiszolására, a szellemi termékek megtestesítésére az Írás szolgál eszközül. Az emberiség nem győz eléggé hálát adni annak a nagy ismeretlennek, ki a fogalmat képekben megörökítvén, az irás mesterségét feltalálta.

Nem is lehetett az máskép, de a legrégibb feliratok is arról tanúskodnak, hogy a mai irás kezdete képírás volt. Az obeliszkeken felmaradt képek sem egyebek, mint a fogalmak jelképei. E képek később oly tökéletesekké alakultak, hogy nemcsak a tárgyilagosság, hanem a tulajdonság kifejezőivé is váltak. így pl. a kard hősiességet, a szem éberséget, az oroszlán bátorságot, a róka ravaszságot, a kutya hűséget, a galamb szelídséget, a kő kemény ■ séget, a tűz pusztítást, a kalász bőséget, a kéz munkásságot, a sátor biztosságot, az asszony családi életet, a gyermek ártatlanságot, a szív szeretetet, a nyelv fecsegést, a sertés rondaságot, a macska tisztaságot, a teve gyorsaságot, a nyúl félénkséget stb. jelenthetett.

Sok idő elmúltával alakult át a képírás betűírássá s ez tulajdonképen a képírás tökéietesbitése. A betűírás feltalálását a fönicieknek tulajdonítják, még pedig következő vélekedéssel. Lerajzoltak pl. egy tevét, melynek neve Gimel, eme lerajzolt tevének már nem a gyorsaságát vették, hanem a szó első hangját, a ^--t. Ily módon keletkezett az egész a—b—c, mint a hangnak, nem pedig a képzetnek, vagy éppen az egész tárgynak képe. A betűírás ösmeretét a hagyományok szerint Kadmusz vitte a görögökhöz ; mindazonáltal a betűírás ezen állapotában csak a képírásnak (hieroglif) folytatása.

A tulajdonképeni betűírást Szolon idejében, 682. táján Kr. e. találták fel, mert csak ebből az időből maradtak fenn erre vonatkozólag hiteles bizonyítékok. Legelébb kövekre, ónra vagy egyéb ércre karcoltak. Kr. e. a harmadik században az egyiptomi papirusz növényre festették a betűket. Pamutpapirra Kr. u. a VIII. században kezdtek Írni. Csak a XIV. században találták fel a rongypapírt, s ekkor kezdtek erre bodzabogyó lével Írni. A legrégibb keleti népek kutya, szamár-, vagy juhbőrre (pergament) Írtak higitott korom festékkel, de a nyu- goti civilizáltabb népek az újkorban azt az Írásmódot elvetették.

Az irás mestersége a rómaiak uralkodása folytán lázas gyorsasággal terjedt ugyannyira, hogy Európa e tekintetben a már régen miveit kinai népet felülmúlta; s mig a legújabb kor az Írást a tökéletesség legmagasabb fokáig volt ké - pes vinni, addig a külföldtől elzárkózott kinai a kezdetlegességen alig birt felülkerekedni.

Jellemző az írásra né;.ve az, hogy a szemita népek Írásánál a sorokat jobbról balra, mig a nyugati népeknél balról-jobbra olvassák. Ennek oka az, hogy a szemita népek könyvei nem lapokból állanak, hanem két pálcikára feltekertetvén, a mű befejezése mindig balra van, tehát a könyv felemelésénél jobb kézre esvén a súly — könnyebb azt egyik helyről a másikra vinni; a nyugoti népek könyvei lapokra lévén osztva, a súly fekvése nem játszik főszerepet, már pedig balról jobbra olvasni sokkal célszerűbb.

A magyarok, illetőleg hunok ősirása az ék- irás volt. Ekekhez hasonló vonásokból állott az egész irás. A németeknél leginkább a góth irás dívott. Ulftlász a IV. század vége felé még evvel az írással irta le az egész bibliát. Észak-Európában a runenirás volt az első, de az inkább csak firkának és nem irásmesterségnek tekinthető.

Mindezeket az Írásokat nemsokára a latin a—b—c divata szorította ki; mert a középkori európai miveltség terjesztője, úgyszólván buzgó apostola, a római nép lett, s azonkívül a vonások is könnyebbek minden eddig ismert Írásánál. A németirás általános használata a XIII. századra vihető vissza, midőn.II. Frigyes uralkodott; azonban a mostani németirás nem tekinthető sem góth-, sem runen-irásnak, hinem a latinirás módosulásának.

Ilyen módosulatok még a merovingi-, longo- bardi- és karolingi irá^; ezek már kikoptak a használatból.

A legelterjedtebb irás e földön a latin-írás, mert egyszerű vonásokból állván, egymásba fut hatnak a vonások és igy alkalmas a tovaröppenó gondolatnak, illetve hangnak gyors megörökítésére ; mindazonáltal most is használják, mint a hunok használták.

1. Az ekirást. Ez a képírásból a hangirásra való átmenet; éppen igy a csomóirás is. Főjellemvonás ez írásoknál a rézsútos vízszintes és merőleges vonások.

2. A runen-irás módosulata, mi mai nap csak az oroszok birtoka. Most persze már nagyon

>