Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-06-07 / 23. szám
ki van mivelve, de ezelőtt csak mássalhangzókból állott és a magánhangzókat az értelemből találták ki. Ismertető jele ez írásnak az, hogy az egyes betűk összekapcsolása erőltetett, s csak az ujabbi idő vívmánya az összekapcsoló módszer. Ezt az Írást Görögország őslakói használták. 3. A szemita irás. Jobbról bal leié haladó girbe-görbe vonások. Ezen irás alapja a képírás volt, s nem annyira a hang lerajzolására, mint megörökítésére van szánva. Tehát a célt eszköz nélkül kell elérni. A szóban levő Írásnak terjedése az azt használó népek egyéni felfogásától függött, s ezen okból annyi változásokon ment keresztül, hogy jelenleg majdnem 70-féle szemita Írást ismerünk. Ezek közül említésre méltók : a) a zsidó, b) az arab, c) az egyiptomi és d) a törökirás. Mindezek ismertető jele az elhanyagoltság, vagyis, hogy nem a csinos Írásra és más vonásokra, de a helyes Írásra kell a fő ulyt fektetni. E nyelv szavainak törzse 3 betűből áll, s igy 1 betű helytelen leírása értelemzavart okozhatta. A betűk össze nem olvaszthatok. Magánhangzók teljesen hiányoznak belőlük. 4. A tagirás. Ez sem hangoknak, hanem szótagnak, sőt egy-egy szónak is a jele, s ezért évek kellenek, mig azt meg lehet tanulni. Ezen irás a beszéd sajátságaiból keletkezett, mert egy és ugyanazon szótagnak külömbözö jelentése lehet a szerint, a mily hangnyomatékkal mondják ki. Természetes tehát, hogy az írásnak, mint a hangsúlyos vagy súlytalan szó jegyének, magára a hangsúlyozásra is kellett gondot fordítani, minél a mondat leírása oly nehézségbe ütKözik, hogy azt sem jobbról-balra, sem balról-jobbíelé. hanem csak felülről lefelé lehet leírni, még pedig azért, hogy minden szó külön álljon és a netánvaló hangjegyzésnek is szembeötlő helye legyen. A tagirást használják : a kínaiak, japánok, mongolok és tatárok, Jellege a tömörség, mert rövid jegynek hosszú fogalmat kell megjelölni. E tömörségnél fogva az írni tudótól megkivántatik bizonyos rajzolóügyeség, mert majdnem minden szótagnak esetleg szónak külön jegye lévén, gyakran egy jelentéktelen vonás e'hibázása megzavarja az értelmet 5. A felírás. Használják Sziget-India őslakói. Ezen irás nem Jannyira a hangok, mint a belőle következtethető elvont tulajdonság szemléltetésére való. Pl, o végtelenség, idő; — | — egyenlőség szabadság; < = összeütközés, harc; —V— = közzéférkőzés v. tolakodás —Y— = kiütés v. meg_________ A hódítás, 1—Y— j = kiemelkedő személy, v. uralkodó. E nehány példa mutatja.hogy ajelirás alegszük- ségesebbekre szoritkozik, tehát a mai Írások közöt ez a legkezdetlegesebb. Tény, hogy a latinirás terjedés az írni és olvasni tudókat szaporították; de az általános műveltséget a könyvnyomtatás mesterségének feltalálása idézte elő. így hát Gutenberg nek az érdeme, hogy az irás majdnem minden népnél egy mintára alakult, s valóban, amennyiben a gondolatok megőrzéséről van szó, mai nap a latin irás vagy annak módosulata van használatban minden miveit népnél, A táviró feltalálása alkalmával a gépezet készülékéhez alkalmas Írást kellett kieszelni és figyelemmel lenni arra is, hogy az a—b—c ne legyen nagyon komplikált. A távirásnal használ ják a pontot és vízszintes vonásokat. Ezen Írást méltán el lehet nevezni pontirds-nak mert az egész a—b—c nél a pont a túlnyomó. Csak a kényszerűségből használják; levelek vagy gondolatok megörökítésére a közhasználatban nem alkalmas, mert nagyon hosszadalmas. Az eddig felsorolt Írások egyedül a gondolatoknak lerajzolására valók voltak, vagy hogy a gondolatok feledésbe ne menjenek, azok meg örökítésére használtatnak; mellékesnek takintvén aztán az időt, mit a leírást igényel. A legújabb kornak egyik nagyszerű vívmánya a sztenográfia, gyorsírás, vagyis oly művészet, melynek segítségével a hallható hangot ugyanazon időben láthatóvá is teszik. Oly helyen nélkülözhetetlen, hol egyes szónoknak szónoki müvét pillanatnyi idő alatt mint ; egész darabot meg akarjuk őrizni. Sok helyütt szükséges, legkivált midőn néhány napra kölcsönzött könyvekből kivonatot kell készíteni. A sztenográfia alkotmányos országokban, hol szószabadság van, égető szükség. Angol- és Franciaországban, mint Európának legelső alkotmányos államaiban, legelőször tűnt fel, s az alkotmányhoz mérten minden nemzetnél terjedt. A gyorsírás, a betűk, ragok, képzők, szók, sőt egész mondatok megrövidítéséből áll, ezért jó emlékezőtehetséget és szorgalmas tanulást követel Gabelsberger és Stoltze a sztenográfiát tökéletesítették, mert a könyvnélkülözést csaknem egészen kikerülték és határt szabtak a levelező- és vitagyorsirás között. Csak röviden soroltam föl az irás történetét, de az alkalommal nem hagyhatom említés nélkül a fonográfiát sem, habár a szetenográfia az irás terén a tetőzet. A fonográf oly gépezet, mely nemcsak híven megőrzi a hangokat és szókat, hanem a kimondott hangot bőven utánozza is ; annyira, hogy ezálta' távollevő ismerős gondolatát élőszóval tárja elénk. A fonográfia, mint irás, tulajdonképen nem tartozik az irás keretéhez, csak annyiban van vele összeköttetésben, hogy az írást teljesen kiküszöbölni van hivatva. Fischer Ármin. HUMOR. A kiken nem fogott a gúny. 11. Frigyes a gunyiratokat, a melyek ellene szóllak, alábbra ragasztatta az utcákon, hogy úgymond, kényelmesebben olvashassa a nép. — 11. József császár az ellene kiadott drága gunyiratokat újra nyomatta s potom áron árulta. — XIV. Benedek pápa egy ellene intézett gunyverset átdolgozva s kijavitva visszaküldött ügyetlen szerzőjének, avval az üzenettel, ho/y: »ily alakban talán nagyobb kelete lesz.« — Vili. Orbán pipa azonban Pallavicino-t «Rhetorica déllé Puttane« cimü guny- iratáért — kivégeztette ! Csodabogár. » . . . . jelentem, hogy a P. János után felmerült áponc költségek gróf Sz ........tói be nem hajthatók, amennyiben az illető öngyilkosságot követett el.“ Orvosi szigorlaton. Tanár: Mikor nyom az ember legtöbbet ? Tanuló: Ha valakinek a tyúkszemére hág. Követke ztetés. — Ilyen okos kutyáról el lehet mondani, hogy fél ember. — Akkor hát te felérsz két kutyával. Naivitás. Tanítónő'. Mariska, mondd meg csak, kedvesem, hogy hívják azokat a fogakat, melyek az embernél legutoljára jelentkeznek ? Mariska: Hamis fogaknak. GONDOLATOK. Mindenki középpontja saját világának ; de mig az egyik ember csak önmaga körül forog, a másik azalatt tova is halad. * Az asszony fordított betű : tükör előtt leg könnyebb kiolvasni. * A férfi csinálja az életet, a nő pedig játsza azt. M. 11. * Házassági esküvést nem oly könnyű felbontani, mint a rósz varrást. * Egyik kézzel, másik észszel keresi kenyerét. * Eleget alhatunk, ha meghalunk. * Szádban nyelvedet fogságban tartsd. {Régi magyar közmondások.) HIVATALOS KÉSZ. 8340. sz. T. Zemplén-vármege alispánjától. Alkalmazkodás végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1891. május 21. Matolal Etele, Másolat. alispán. Földmivelési m. kir. minister 22245/III/8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásul vétel és közhírré tétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a szászorszégi kir. belügyministerium f. évi ápril hó 8 án Ausztria-Magyarországból származó élő szarvasmarháknak és sertéseknek a szászországi vágóhidakra való bebocsájtására nézve az eddigi határozmányok érvényének fen- tartása mellett még a következőket rendelte el : 1. Minden eddigi határozmányok szerint a vágóhidakra bebocsájtható szarvasmarha- és sertés szállítmány a határszéli állatorvos által megvizsgálandó s ha azok gyanútlanoknak találtattak és igy bebocsájtatásuk megengedtetik : a Bodenbach —Teschen, illetve Zettai határál'omás rendőrbiztosa a szállító felek költségén a rendeltetési hely rendőri hatóságát a behozandó szarvasmarhák és sertések számáról távirati utón értesíteni köteles. 2. Szarvasmarha- és sertés szállítmányoknak Ausz- tria-M.agyarországból Szászországon keresztül, de Szászországon kívül fekvő vágóhidakra való szállítása szintén csakis az e célra meghatározott belépő állomásokon keresztül történhetik. Ily át viteli szállítmányoknál a rendeltetési hely rendőrhatóságának az 1. pont értelmében elrendelt távirati értesítése az illető szászországi határszéli rendőrhatóság által eszközlendó. 3. F. évi május 4.-től kezdve az Ausztria-Magyarországból származó szarvasmarhák és sertések Bodenbách—Teschen és Zettaun kívül Voitersreuth határállomáson át is minden hétfőn és csütörtökön szintén bevihetők. Az i. és 2. pont alatt említett intézkedéseket a Voitersreuthi határszéli rendőrbiztos az itt bebocsájtásra kerülő szállítmányokra nézve szintén foganatosítani köteles. 4. Áz Ausztria-Magyarországból származó szarvasmarháknak Seh- neeberg város vágóhidjára való bevitele az ismert feltételek mellett szintén megengedtetett. Ily szarvasmorha-szállitmámzok a pályaudvarban levő lerakodó helyről a vágóhidra c ak jól záródó kocsikban szállíthatok, mely kocsik minden használat után alaposan fertőtlenitendők. — Budapest, 1891. április 28. A minister megbízásából: Báró Fiáth s. k. 40. sz. A jegyzői egyesület elnökétől. Értesítés. Az országos jegyzői kar a hűség és páratlan szorgalom iránt adózott elismeréssel akkor, midőn az országos jegyzői egylet volt főjegyzője, Vágó Ferencnek a barándai sirkertben nyugvó hamvai felé kegyeletes adományaiból díszes sirkövet állíttatott. A síremlék leleplezési ünnepélye folyó hó 14-én délután 3 órakor fog Bárándon megtartatni. Midőn erről az egylet tagjait értesítem, egyidejűleg felkérem az iránt, hogy az ünnepélyen minél számosabban megjeleni szíveskedjenek. Elhelyezésről és kellő ellátásról az ünnepélyt rendező bihar-vármegyei jegyzői egylet gondoskodik, S.-a.-Ujhely, 1891. junius 5-én Pataky Miklós, egyleti elnök. 130. érd. sz. Zemplénvdrmegye alispánjától. Körzés és az eredmény bejelentése végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1891. május 21. Matolai Etele, alispán. Másolat. Besztercze-Naszód-vármegye 488 kb. sz. Zem- plén-vármegye tekintetes közig. érd. bizottságának S.-a.-Ujhely. Az o.-radnai m kir. erdőgondnokság szolgálatában álló Kendrián László erdő-őr az ó. radnai járás föszolgabirája által 1887. évi ápril. 24-én 58. sz. a kiállított eskübizonyitványát elvesztvén, kérjük ennek 30 napon keresztül leendő szabályszerű köröztetésére és az eredménynek közlésére. Besztércze-Naszód-vármegye közig. érd. bizottságának Beszterczén, 1891. ápril 4 én tartott üléséből. Pánczél, sk. alispán, elnök. 18843 sz- II- 91- él m. kir. pénzügyigazgatóságtól. jKörrend.el@t. Zemplén-vármegye valamennyi közs. elöljárójának. A lugosi kir. pénzügyigazgatóság 14325,891 II. sz. a. átirata szerint Mathiás Ludvig resicza- bányáról ösmeretlen helyre távozott anélkül, hogy 8 ft hadmentességi diját lefizette volna. Meghagyagyatik ennélfogva, miszerint nevezett tartózkodási helyét működése területén nyomozza s feltalálás esetén nevezettől a 8 ft had- mentességi dijat s járulékait hajtsa be, rendeltetési helyére jutassa el, és erről f. évi julius hó 1 ig ide jelentést tegyen. S.-a.-Ujhely 1891 május 31. Becske, kir. p. ü. igazgató. KZörrend-elet. Zemplén-vármegye valamennyi község elöljáróinak. Dohány -jövedéki kihágással vádolt Nagy Péter leány vári volt lakos (fényes-litket szül.) isme- ratlen helyre eltávozott. Utasittatik az elöljáróság, miszerint nevezett egyénnek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal jelentést tegyen. S.-a.-Ujhely, 1891. május hó 28-án. Dobokay Kálmán kir. pénzügyigazgató h. Nyílt-tér*) 1891. junius 4-én rendezés végett a takarék- pénztárba küldött saját elfogadványu 150 frtos váltómat, melyen mint kibocsátó Főnyi Árpádné, mint forgató Erben Irma szerepeltek: a hajdu- utközben elvesztette. Felkérem tehát a t. közönséget, hogy addig is, mig a törvényszék a megsemmisítés iránt határozna: említett váltó értékesítésétől óvakodjék. A midőn ezt tudomás vétel végett közlöm, egyszersmind felkérem a becsületes megtalálót, hogy a váltót hozzám juttatni szíveskedjék. S. a.-Ujhely, 1891. évi junius hó 5-én. Főnyi Árpád. Köszönet nyilvánítás. Hogy a múlt hó 26 án, szomszédságomban támadt tűz alkalmával történt házfedelem leégése következtében, jelentékenyebb kárt nem szenved*) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.
