Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-24 / 21. szám

Enikő üti kalauz Magyarország erdélyi részében cím alatt Téglás Gábor dévai főreáliskolai igazgató, a magyar tud. akadémia tagja, szerkeszésébten főleg a turistákat érdeklő mii fog e napokban megjelenni. A nemezti önfentartás klasszikus fö/djét a múltban, Magyarország fellegvárát és őrhelyét a jelen­ben, az erdélyi részt még fel kell fedezni, nemcsak a küiföld, de mimagunk előtt is. Épen erre törekszik az Emke, midőn a természet szépségeinek élvezetét, a turistaságot is eszközül és hordozóul kívánta felhasználni e könyv kiadásával. A mU a kolozsvári »Közművelődés Irodalmi és Miinyomdai Rész­vénytársaság* cégnél május 25-re fog piros vászonban díszesen bekötve megjelenni. Egy-egy példánynak előfizetési ára 80 kr. Gyűjtök 7 példány után tiszteletpéldányt kapnak. Az előfize­tési pénzík f. hó 20-ig a »Közművelődési Irodalmi és Miinyom­dai Részvénytársaság® mint a kiadó címére Kolozsvárra Kül­dendők, honnan a megrendelt példányok bérmentesen kül­detnek szét. »Baranyai zöld szőlő-ojtás® Dezső Miklósnak e cimü kis munkája második kiadást éri, jeléül annak, hogy a zöld szőlöojtás iránt a bortermelő gazdák közt nagy az érdeklődés. A II. kiadást Dezső több helyen, saját tapasztalatain alapuló újításaival bővitette. A füzetnek, mely egy pécsi nyomdából került ki, áta 30 kr. Urak és parasztok cim alatt az elbeszélések újabb sorozatát kaptuk most Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáinak, 28, és 29. füzeteiben. Elég azt mondanunk, hogy Mikszáth elbeszélései és már mindenki érzi a varázst, mely a maga nemé­ben valóban egyedül álló iró müveinek olvasásával együtt jár. Ha volna még valaki, a ki a palóc világ jeles fiának munkáit nem ismerné, azok részére csak azt ismételhetjük, a mit már többször volt alkalmunk, hogy Mikszáth elbeszélésében annyi a kedves vonás, oly tiszta az öröm, a mennyit és a milyent ily klasszikusan naiv alakban egyetlen modern Írónál sem találhatunk. Összegyűjtött munkáitjRévai testvérek (Budapesten IV. Váci utca 1) 35 kros, igen csinosan kiállított, vaskos füze­tekben adják ki. Minek tartsunk divatlapot? Hiszen a »Képes Családi Lapok* »Nő a házban* cimü mellékletén a divatlevelek és divatképek, a divat minden mozzanatáról, minden újabb tüne­ményéről hűségesen értesítenek, s azonkívül közleményei a magyar családok háztartásának, gazdaságának minden ágát szakszerűen tárgyalják. A »Képes Családi Lapok« »lőfizetési ára a »Nő a ház­ban* cimü divat-melléklettel együtt egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten nagy korona-utca 20. sz.), melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők, kiváratra bárkinek ingyen és bér­mentve szolgál mutatványszámokkal. A legújabb szám követk ;ző változatos tartalommal jelent meg : Kétélű bárd. (Regény egy kötetben.) Irta : Tolnai Lajos. — Távolból. (Költemény.) Ács Ferenctől. — Várják. (Rajz.) Malonyay Dezsőtől. — Ünnepek után. (Karczolat.) Tölgyesi Mihálytól. — A telefon mint jár­ványterjesztő. Földi Gyula dr.-tól. — Gondolatok — A rab­madár. (Költemény.) Feleki Sándortól. — A vidék és költői. Tolnai Lajostól. — A gyermek szivképzése a családban. Darab Lajostól. — A jól nevelt leányok. (Vig beszély.) Kész Imrétől. — Humor. — Mindenféle. A hét tűkre. (Csevegés.) Mefisztótól. — Képeinkhez. — Irodalom és művészet. — Hymen. — Ké­peink : Az ábrándozó. — Vegyes énekkar. — Az óriás teknócz. — Regény melléklet: Végzetes látogatás. (Treeeti ‘regény, egy kötetben.) Irta:V. Gaál Karolina. (113 — 128. oldalig.) — Melléklet: »Hölgyek Lapja* (Divatképpel.) A bölcső titkai címmel épen most jelent meg a Ké­pes Családi Lapok kiadásában veterán regényírónknak, Lauka Gusztávnak, egy igen érdekes regénye, amelyben maró szatí­rával rajzolja szerző egy főispánnak a pályáját s családi életét. A díszes borítékkal ellátott s csinosan kiállított kötet ára 1 frt. Megrendelhető a Képes Családi Lapok kiadóhivatalában (Budapest, Nagykorona-utca 20. sz.) és kapható minden könyv- kereskedésben. A Képes Családi Lapok előfizetői négy ilyen regényt kapnak ingyen évenként és igy a magas irodalmi színvonalon álló s előkelő munkatársakkal bíró lap, 6 forint lévén előfizetési ára, oly csekély összegbe kerül, hogy min­denki megrendelheti, miért is ajánljuk t. olvasóink pártfogásába. Uj zenemű Taborszky Nándor nemzeti zenemükereskedé- sében (Budapest váci utca 30-ik szám) megjelent: »Oeiltets Rouges« (Piros szegfű) szerzé: Kövér Miklós. Ez a keringő felülmúl minden más uj keringőt úgy kiállítás mint dallamosság tekintetében, a közönségnek pedig már is a legkedveltebb darabja. Ára 1 ft 50 kr. Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. XX. 53. Porubka. (Vágás.) Z.-Vágás. 54. Horbók-Radvány. (Dombos-Radvány.) Maradhatna Horbók-Radvány, mert van Orbók ne­mesi család. 55. Izbugya-Radvány. (Zbugyai-Radvány.) Miért Zbugyai, hiszen Zemplén-vármegyében élő család volt az Izbugyay nemes család.') 56. Izbugya-Rokitó. (Felső-Rekettyes — Re- kettyés — Fe'ső-Rekettyés) Izbugya-Rekcttyés. 57. Homonna-Rokitó. (Szérü-Rekettyés — Nagy-Rekettyés — Közép-Rekettyés.) H.-Rckettycs. 58. Rokitócz. (Rekettyeske — Kis-Rekettyés — Alsó-Rekettyés.) K.-Rckeüyés. 59. Roskócz. (Orosz-Körtvélyes.) Zemplc'n- Ráskó. Ilyen nevű község van Zalában is. 60. Róna. (Lapály — Sikföld — Róna.) Róna. 61. Szopkócz. (Kishegy — Hegyorom — Ormós — Ormod.) Z.-Szopókás, megkülönbözte­téssel a P.-P.-S.-Kiskún-vártnegyei Szopókás ne­vezetű községtől. Szopos a régi nemesi családok névsorában is szerepel. 62. Szukó. (Görcsös — Bogos.) Z—Szuhány, mert ilyen nevű község van Hont-vármegyében is. 63. Topolóka. (Nyárfáska — Nyárfalva — Nyárfás.) Tapló. 64. Turczócz. (Őzfalva) Túrosa. 65. Udva. (Halászhorog — Udva.) Z.-Udvar. Ilyen helységnév van Baranyában is. Udvary ne­mes család-név szintén ösmeretes. 66. Velyopolya. (Sokmező — Nagy-Cseijés.) N.-Pólyán. (névh.) 67. Vidrány. (Hajnal — Hajnalos — Vid- rány.) Vidrány. 68. Világ. Világ. 69. Virava. (Vizöböl — Holdas — Virava.) Z—Virány, — megkülönböztetéssel a Sopronban fekvő Virány-tói és névhasonlatossággal. 70. Volicza. (Akarat — Daczóháza.) Z.-Vicza. Ilyen nevű községe van Szolnok-Doboka várme­gyének is. 71. Tót-Volova. (Tót-Ökrös.) T.-Lova. (névh.) 72. Zavadka. (Beleakadó — Gátas.) Z.-Sza- badka. 73. Homonna-Zbojna. (Szérüharcos — Kis- Buzogányos.) H.-Boly. (névh). 74. Izbugya-Zbojna. (Zbugyai Harczos — Nagy-Buzogányos.) Izb.-Boly. 75. Valentócz. (puszta). Bálint-puszta. 76. Vitéz vágás, (puszta). Vitézvágás. * Megyek tovább a sztropkai járásba: 1. Sztropkó-Bisztra. (Sztropkó-Sebes— Pethő- vár-Sebes — Tót-Sebes.) Sztr.-Sebes. 2. Bodzás. Sztr.-Bodzás, megkülönböztetve a homonnai járásban a 20. sorszám alatt ajánlott Z.- Bodzás nevétől. 3. Boksa. (Boksa.) Baksa. (névh.) Ilyen nevű nemes család élt Zemplénben is.1) 4. Bukócz. (Bükkös.) Bakó. (névh.) 5. Brusnyicza. (Veresáfonya — Köszörűs — Aíonyás.) Z.-Busa. Busa nevű községe van Nóg- rádnak is. 6. K.-Brezsnyicze. (K.-Nyires.) Kis-Bcrzscny. Berzseny község van Veszprémben is. 7. Nagy-Brezsnyicze. (Nagy-Nyires.) Nagy- Berzseny. 8. Detrik. (Dörgő.) Detrik. Ilyen nevű régi magyar családunk ösmeretes.2) 9. Dricsna. (Derék-Gyerek — Derekes.) Di­cső (névh.) 10. Nagy-Domása. (Nagy-Ház.) Nagy-Doma. (névh.) 11. Giglócz. (Lecsapó — Csapány.) Gyülvész.3) 12. Girócz. (Lyukhely — Zughely — Zugod.) Régen Gerocz volt a neve.4) Ettől egy betűnyi változtatással lehetne Gereez.5) 13. Gyapalócz. (Gyepelő — Gyepes — Gya- páros.) Gyapáros. 14. Havaj. (Zugház — Zugoly os — Orosz - Zugliget.) Z.-Havasalj, (névh.) Ilyen van Zólyom­ban is. 15 Hocsa. (Csikó — Hócsap — Havas — Hócsa.) Hócsa. (névh.) 16 Holcsikócz. (Meztelen — Csupasz — Kopaszka.) Z.-Csikós, — azért Zemplén-, mert Csi­kós nevezetű községek vannak Udvarhely, Pest, Bihar és Maros-Torda vármegyékben is, — és azért Csikós, mert a régi névhez jóformán hasonló. 17. Orosz-Hrabócz. (Gyertyános.) Z.-Hrabócz. Változatlanul maradna azért, mert van Hrabóczy- családnév. 18. Jakusócz. (Jakusicsfalva — Jákófalva.) Jákófalva. 19. Orosz-Kajnya. (Kánya — Héja — Orosz- Kánya.) Z-Kánya. 20. Kelese. (Biczegő — Kelese.) Z.-Kölese, — mert van Szatmárban is. 21. Kolbócz. (Szenes.) Szenes. 22. Kosarócz. (Kosár — Füzes.) Kosár. 23. Krizslócz. (Keresztes — Tót-Keresztes.) Z.-Kercsztes. 24. Krucsó. (Meredek.) Z.-Kurucz ; megkü­lönböztetéssel a Gömörben fekvő Kurucz köz­ségtől. 25. Lomna. (Törés.) Z.-Lom, mert Gömörben is van. 26. Makócz. (Makóíalva.) Z.-Makó, — meg­különböztetve a Csanád és Kolozs vármegyékben fekvő Makó-tói. A s.-a.-újhelyi izr. nőegyesület, mely leg­inkább a szükséget szenvedő családok fólsegitését tűzte ki célul, f. hó 18-án Teich Zsigmondné el nöklete alatt tartotta évi közgyűlését. Az egyesü­letnek múlt évi működéséről szóló jelentéséből a következő érdekes adatokat közük lapunkkal: A lefolyt évben 814 ft 16 kr. bevétele volt az egye­sületnek. A nyomorral és kétségbeeséssel küzdő szerencsétlenek istápolására fordított : 757 ft 20 krt, a helybeli »szegény izr. isk. gyermekeket segélyző egyesület* nek pedig 50 ftot szava­zott meg szegény leány tanulók felruházására. A pesti izr nőegyesülethez és annak érdemes elnö­kéhez, Bischitz Dávidnéhoz, 25 évi jubileomjok al­kalmából, üdvözlő iratot küldött. Az egyesületnek 2765 ft alaptőkéje van, A tagok száma 148. A legközelebbi 3 évre szóló tisztujitást pedig a kö­vetkezőeredménynyel ejtették meg: Elnőknő Teich Zsigmondné; alelnöknő : Erényi] akabné ; pénztá­rosnő : Lenkei Mihályné; titkár : Kellner Soma dr. a 28 választmányi tag sorában megüresedett két helyet pedig Dókus Gyuláné és Reichárd Lajos- néval töltötték be. A főrabbi nejét, Weisz Kálmán- nét, tiszteletbeli tagul választották. K. ') Szlrmay C. Z. not. top. p. 372. J) Nagy I. id. m. III. köt. 308. 1. a) Ilyen nevű községünk volt. L. Osánky dr. id. m. 348 1. 4) L. Osánky dr. id. m. 348. 5) Zemplénben ma is élő nemes családnév. L. Nagy I. IV. köt. ^CSABUOü Í Fárasztó bolyongás. árasztó bolyongás ez az egész élet, Hol a lét siralma sohasem ér véget! . A jog, erkölcs, erény, a szeplőtlen jellem Örök harcot folytat a c-:el s önkény ellen Orok harcot folytat — s mit ér a kitartás ? . . Esz, erő megrendül a sötét bűnt látva: »Veszve itt a szent ügy ! oly parány manapság A lelkesek száma !« Még itt-ott egy bajnok vezérlő szelleme Araszt uj tettvágyat a csüggedt lelkekre; Homlokán a remény, bizalom sugára; Lelkesült erővel kél ki uj tusára. . . . Sikertelen küzdés ! Magasztos jelszavát A nyers hivalkodik döly(e tulharsogja ; Lelke tört hitével sz.irnyszeg :tt madárként Vergődik a porba’. Fárasztó bolyongás ez az egész élet, Hol a lét siralma sohasem ér véget ! . . . A gyarló önérdek arcátlan ördöge Az erény templomát halomra döntötte. Minden mi szent, nemes, gúny megvetés . , , . „ , „ tárgya;] — A satani szellem botor os tanának Hatalma féktelen. Ha korod szellemét, vakságát vádolod S ferde elveiben leled föl az okát ; Ha merészül suhog az ostor kezedben A bűnben dőzsölő durva rablelkeken : Tiszta homlokodat sárral dobálják meg ; Hasztalan kéred le az ég átkát rájok ; A pokol szolgáján, elkárhozott lelkén Többé nem fog átok ! Fárasztó bolyongás ez az egész élet, Hol a lét siralma sohasem ér véget 1 . . . Nemes lélek előtt töretlen a pálya, Elbukik, mielőtt még végig csatázza. S ha meg is futotta fárasztó göröngyét, El ne tántorítsák áltató reményi; Legyen bár céljánál, diadala üdvét, Örömét nem éli! Mit ér e hosszú harc? Mit ér a küzdelem? A pártos elennek gazsága szünetlen I A száműzött lelkes sivatag útjára Mem hint világot a dicsőség sugára. . . . Hol a vérvirágok oly szaporán nyílnak, Nem terem ott babér küzdő homlokára I A valódi érdem fönséges bajnokát Tövis koronázza 1 Fárasztó bolyongás ez a hitvány élet, Hol a lét siralma soVm ér már véget 1 . . . Látom a torz valót iszonyú mezében S úgy félek, borzadok, mig képét szemlélem. . . . , önmagámtól kérdem : ha megtört a lélek Végzete ostromán, mi hát méltó bére ?. . . Egy szelíd hang felel: »A tiszta öntudat S a megváltó béke 1 « <fíolosnyay iQirill. A borvirágok. — Karcolat. — Két napja már, hogy Ábris bácsi egy nagy feladatnak bölcs megoldásán töri a fejét. Sári néni ugyanis arra a gondolatra jött, hogy a na­ponkint elfogyasztott három-négy liter borocska az Abris bácsi orrán bizonyos színváltozást idéz elő, ami pedig nem okvetetlen kellék ahhoz, hogy az orr szép legyen. S e végből nem is késett a jó tanácscsal, hogy a szokott mennyiség helyett az ebédnél és vacsoránál egy-egy meszelyke is elég lenne, — no meg a piktorok kenyerét se bántaná. De hát a milyen könnyen adja Sári néni a tanácsot, olyan nehezen veszi azt be az öreg. Hiszen, hogy messze ne menjünk, ott van a liba — az ő orra is veres, pedig hát 1 Azután meg Abris bácsi csupa pietásból iszogat, mond­ván az Ur : »ezt cselekedj étek az én emlékeze­temre 1* Vagy néha kiváncsi megtudni, hol lakik az Isten ? Az égben ? Dehogy az égben, a mennybe ; ami az Abris bácsi grammatikája szerint úgy íródik, hogy menj be / — No anyjuk, dohogja végre az öreg, hát nem is iszom én többet; de semhogy egy-egy me- szelykével csufoskodjam, inkább lemondok róla végképpen. Te látod, hogy lesz, mint lesz I Nem is ivott. Ebéd meg vacsora mellett szótlanul üldögélt a máskor beszédes öreg, had­üzenetnek is beváló pillantásokat vetve a nagy vizes üvegre. Szegény Sári néni 1 Elővette minden kedvességét, mint ezelőtt vagy negyven esztendő­vel, hogy felvidítsa, de hasztalan. Amint ebéd után megtörülte a száját Abris bácsi, vette a kalapját, elment a »körbe«. Este mikor megvacsorált, le­feküdt. Azelőtt pedig, a meddig csak tartott a »lámpásban«, elüldögéltek Sári nénivel a nagy 1j Szirmay. C. Zempl. not. top. 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom