Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-24 / 21. szám
kerek asztal mellett máríásozva, a mikor is Ábris bácsinak mindig meg kellett mondani, melyik filkó van a kezében, hogy az „anyjok* ne tartson rá. És ha még legalább sikere volna ennek a fordított életnek. De amint Sári néni hetek múlva nagy ijedve észreveszi, az Abris bácsi orra az eddigi gyönge pír helyett napról-napra erősebb lilaszin pirkadást vesz fel. Egyszer azután, mikor Abris bácsi a jó ebéd után ismét a körbe készül, kitör belőle a visszafojtott keserűség. — öreg, öreg, ugyan mondja meg nekem, mit csinálnak maguk mindig abban a körben P — Hát lelkem kártyázunk meg olvasunk, világosítja fel Abris bácsi nagy ártatlanul. — Hát oszt’ inni nem iszik ott senki P — Nem hát lelkem 1 De meg minek is inna, hisz’ az orra veresedik meg tőle, hunyorgat Abris bácsi a félszemével. Egy időre abba maradt a kérdezősködés, mig Abris bácsinak már az arcán is kezdtek nyílni a violák. Ez igy nem megy, gondolja Sári néni. hi szén az öregrek még viritósabb arculata van mint ezelőtt. Tudatja is Ábris bácsival a határozatot, hogy a körorvos el fog hivatni, s Ábris bácsi szigorú megvizsgáltatásnak vettetik alája. — A hogy tetszik — véli Ábris bácsi — és ment megint a körbe. Egy pénteki napon azután megjött a doktor. Ábris bácsi épen a nagy ambituson pipázga- tott. Sári néni meg a dunsztos üvegek mellől futott elébe — Ugyan édes doktor — fakad ki Sári néni — mit kell csinálni az öregem orrával ? Hiszen napról napra csuful, olyan lesz már az arca, mint egy fehér kakas. Ábris bácsi az ambitusra akasztott törött tükör előtt kacérkodott a saját képmásával, vizsgál- gatva, hogy csakugyan olyan veres-e az orra, mint a minőnek az »anyjok« hireszteli. A doktor szemügyre vette, jól meg is tapogatta a beteg testrészt. — Bátyám eddig egy megszokott mennyiségű bort fogyasztott el naponként, konstatálja azután, s azt egy idő óta vagy megszaporitotta, vagy abba hagyta egészen. Nemde ? — Ez az doktor, ez az ! rikkant fel Ábris bácsi. Az »anyjok« belém beszélte, hogy veres lesz az orrom, ha iszom, hát felhagytam vele. Itt van ni 1 Most veres csak igazán I — No hát ez a reakció, bátyám, magyarázza azután a doktor. Az egyenletes élvezése a bornak nem idéz elő sem orrverességet, sem egyéb bajt, mig a tulhajtás vagy abbahagyás reakciót szül. — Mondtam Sári, ugy-e mondtam, diada’- maskodik Ábris bácsi. Sári néni nagy kétkedve fogadja az orvosi tanácsot. — Hát hogy annyit igyék az öreg ezután, mint eddig P kérdé fejcsóválva. — Igen is, asszonyom ! feleli a doktor. Évek óta megszokván bátyám a borocskát, ha azt most elhagyná, a mindenben hozzá szokott szervezet meg fogja sinyleni ezt a változást. — Hm hm 1 — aggódék Sári néni — ezek a fiatal doktorok 1 Régen nem igy kúrálták ezt. — Hogy hát azóta haladt ám az orvosi tudomány, véli Abris bácsi. A doktor ott marasztalódott ebédre, nagyo kát koccintva a gyeplőzár alul felszabadított Abris bácsival, s avval az Ígérettel távozott el, hogy az Abris bácsi orra egy-két hét alatt vissza kapja normális színét. Úgy is lett. Sári néni nagy figyelemmel kisérve a gyógyulás menetét, észrevette, hogy amily arányban terjedt azelőtt a veres szin, ugyanolyan mértékben húzódik most vissza, s két hét alatt az Abris bácsi orra csak annyira volt még veres, a mennyi az egészséges üde pírhoz éppenséggel megkivánta tódik. Lassanként azután kezdett Ábris bácsi el-el- maradozni a körből. Vacsora után megint megkezdődtek a máriás-partik, a Sári néni külön játék-szabályaival. A doktornak pedig igen felment az eset után az ázsiója. Mert hát: ügyes ember is az a doktor, mondogatja Ábris bácsi. Az ám 1 A körben örömet szerzett a kártyásoknak, mert Abris bácsi nem nyeri el a pénzüket. Abris bácsi igen hálás a jó és kellemes kúráért, Sári nénit pedig egészen megvigasztalta, hogy az örege megszépült. Csak a patikáriusnak szontyolodott el a kedve, a kinél az Abris bácsi felgyógyulása óta igen megcsökkent a — karminativa kereslet. Metzner Antal. EŐZGAZDASÁGr. A trieszti általános Mztositó-társaság (Assicurazioni Generali) f. évi április hó 30-án Triestben tartott 59-ik közgyűlésén beterjesztette az 1890. évi mérlegeit. A közgyűlésnek tett jelentésekből értesülünk, hogy az életbiztositási ágban a dijtaitalék 2,293,129 ft 35 krral szaporodott és 1890. december 31-én 28,927,291 it 36 krra emelkedett és hogy az 1890-ben újonnan kötött biztosítások összege 1 >7)690,232 ft 94 krra rúgott, mi által az 1890. december 31-én érvényben levő biztosítások tőke összege 124,121,441 ft 72 krra szaporodott fel. Az évi díjbevétel az illetékekkel együtt 5,002,565 fi ig krt tett ki. A tűz- és szállítmány-biztosítási ágazatokban a díjbevétel 9,017,000 ft 32 krt tett ki, mely Összegből, mint minden tehertől mentes díjtartalék 2,250,646 ft 87 kr. helyeztetett tartalékba, mig az 1890. december 31-én a jövő évekre érvényben maradó dijkötelezvények összege 24,167,306 ft 81 krra rúg. Az 1890-ben kifizetett károk összege 8,345,827 ft 21 kr. A társasig alapítása óta egész 1890. december 31-dikéig 235,717.7Ö7 ü 43 krnyi tekintélyes összeget fizetett ki károk fejében. Ezen összegből 143,424 káreset 44,315,616 ft 47 krnyi kártérítéssel hazánkra esik. Az értékpapírok árfolyam ingadozásának fedezésére szolgáló tartalékalap 1890. deczember 31-én 1.209,030 ft 27 krra emelkedett, noha a kisorolható értékpapírok csak is névértékűkkel lettek a mérlegbe felvéve. A tőkésített nyereségtartalék az alapszabályok szerinti összegben 2,625,000 ftal, az ingatlanok tartalékalapja 1,289,480 ft 92 krral és a kétes követelések tartaléka 80,000 fttal maradt változatlanul. Az összes biztosítéki alapok 2,545,432 ft 80 krról 43.3°3tő7l ft 22 krra emeltettek és a következőképen vannak elhelyezve : 1. Ingatlan vagyon és jelzálogok . . . 9,009,007 ft 76 kr. 2. Kölcsönök intézeti életbizt. kötvényekre 2,807,812 s 84 ^ 3. Kölcsönök állami értékpapírokra . . 38,648 s 74 s 4. Értékpapírok ........ 24,507,472 » 98 „ 5. Váltók ..............................................448,903 » 81 s 6. Folyó számlák és adósok a hitelezők levonása után .........................................627,774 „ 46 » 7. Pénzkészlet az intézetnél és bankoknál 2,189,050 „ 63 x 8. A részvényesek adóslevelei .... 3,675,000^^^^^ 43.303,671 frt 22 kr. Tiszta nyereség fejében 737,862 ft 44 kr. lön kimutatva, miből minden egyes részyényre 120 arany ftnyi (egyenlő 300 frankkal) jutalék esik. HUMOR. Életfilozófia. Ha miuden falusi nótáriusnak a fia csizmadia szeretne lenni és viszont minden csizmadiának a fia falusi nótárius óhajtana lenni: bizonyára sokkal több jó csizmadiánk és sokkal több jó nótáriu sunk is lenne, mint van. ró. * > Erős bizonyítók. Vevő: Mivel biztosíthat, hogy ettől a hajnövesztő szertől kinő a hajam ? Kereskedő: Azzal, hogy mindjárt néhány kitűnő fésű és kefe megvételét ajánlom. * Lehetetlenség. Egyszer már úgy szeretnék berúgni, hogy az anyósomat angyalnak nézzem. * Törvényszék előtt. Elnök: Igaz, hogy vádlót birkafejűnek nevezte ? Vádlott: Tekintetes törvényszék! Mennél tovább nézem őt, annál valószínűbbnek látszik, hogy csakugyan annak nevezhettem. $ Hibás kérdés. Egyik jogász : Te, mond csak, mennyit fizetsz a lakásodért ? Másik jogász : Ostoba kérdés 1 Kérdezd azt, hogy mennyivel maradok adós a lakásomért f * Miből keletkezik az ájtatosság ? Nő (a tükör előtt): A kalapom remekül áll, az uj ruhám pompásan sikerült. Lehetetlen, hogy ma el ne menjek — a templomba ! GONDOLATOK. Mindig fiatalok vagyunk, mig fiatalok szeret nek bennünket. Ha az elméletek ütköznek össze, a tapasztaláshoz folyamodunk, s ha ezek mondanak egymásnak ellent, visszatérünk ismét az elmélethez. rÖ. A szülői szeretet és gyermeki hála, ritkán egészítik ki egymást; pedig ki kellene egymást | egésziteniök, mert csak igy lenne meg a családi életben a szép harmónia. A megszokás vagy második erénynyé vagy bűnné fejlődik gyakran bennünk. Azért ne adjunk helyet illetlen, vagy épen erkölcstelen hajlamoknak. Az a közmondás: »audacem fortuna juvat« — csak ott talál ez életbe 1 igazolást, ahol a merészséget a kivitelben a komoly megfontolás előzte meg. A vakon merő gyakran farkasverembe esik. Orczy Gyula. HIV4T1LOS KÉSZ. 2676. sz. kig. 91. S.-a.-Újhelyi j. főszolgabirájátől. Pályázati hirdetmény. Az üresedésben lévő »Ujhelyvidéki« körjegyzői állásra, melyhez S-a-Ujhely város szék helylyel: Borsi,Csörgő,Hosszuláz.Ruda Bányácska, Kis-Toronya és Nagy-Toronya községek tartoznak és a mely állomásnak összes javadalmazását 700 ft készpénz képezi, ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom ennélfogva mindazokat, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. 1. c. 6. § ának rendelkezéséhez képest, szabályszerűen felszerelendő és 50 kros bélyeggel ellátott pályázati kérvényeiket alólirott főszolgabíró kezeihez folyó 1891. évi május hó 31-ik napjának déli 12 órájáig annál bizonyosabban benyújtani el ne mulaszszák, mivel a később érkezendő pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás megejtésének határidejéül i8gz. évi junius hó 1 sö napjának délelőtti 9 órája saját hivatalos helyiségemben S.-a.-Ujhelybe tűzetik ki. S.-a.-Ujhely, 1890. évi május 17-én. Dókus Gyula, főszolgabíró. 8141. sz. ik. Zemplén-vármegye alispánjától. Közhirététel végett kiadatik. Matolai Etele, alispán. Hirdetmény. 251. sz. a. 891. Közúti IV ik kerületi felügyelő az 1891 évi ápril hó 26-án kelt rendeletével a budapest, kassa duklai állami közút szakaszain lévő 30, 31, 78 számú hidak helyreállítását 1471 frt 31 kr összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálatok foganatosításának biztosítása céljából az 1891. évi május hó 25 ik napjának d. e. 10 órájára a Borsod- vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hir- dettetik. Kelt Miskolcz 1891 évi május hó 2-án. Borsod-megyei m. kir. építészeti hivatal. 1254. ki. 91. sz. N.-mihályi járás főszolgabirájátől. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, miszerint Bánócz községben f. évi május 18-án egy darab 2 éves sárga szőrű kanca csikó, (csilaggal és fehér csikkal, hátsó két lába kesely) bitangságban találtatott. N. Mihály 1891 május 20-án. FOzesséry Tamás, főszolgabíró. 2164., 2182. sz./I. 891. .Tokaji j. főszolgabirájátől. Kolenko Györgyné bodrog-kisfaludi lakos tulajdonát képező fehér szőrű szennyes nyakú, fekete farkú, fenálló fekete szarvú 1 és fél éves üsző borjú f. hó 9 én a közös gulyából elszaladt, s mai napig meg nem került. Továbbá : Bodrog-Sára községben folyó hó 12-én egy szőke szőrű, egy éves kocasertés bitangságban találtatván, miután tulajdonosát a mai napig kipuhatolni nem sikerült —, el fog adatni. Tokaj 1891 évi május hő 19-én. Császár Pál, szolgabiró. 2623. sz. ki. 91. S.- a.-Újhelyi j. főszolgabirájátől, KZörözés. Bodnár János kelecsenyi lakosnak, f. é. május hó i8-án a hardicsai legelőről, egy 3 éves, barna pej kanca, hátsó jobb lábán és homlokán, valamint farka végén fehér foltokkal ellátott csikója elveszett, köröztetik. S.-a.-Ujhely, 1891. május 20-án. Urbán Ferenc, s. k. tb. főszolgabíró. 17338., 17452-/ 17895-» 36431- szám/vi. 91, A m kir. pénzügyigazgatóságtól. Körrendelet. Zemplén-vármegye valamennyi közs. elöljárójának. Dohányjövedéki kihágással vádolt Zsupano- vics Ferencz volt budapesti lakos pinczér -- dohányjövedéki kihágással vádolt Kuczka Mária, férj. Túrák Istvánné volt törökszentmiklósi lakos — dohányjövedéki kihágással vádolt Horváth Márton, volt puszta-kaláni lakos és dohányjövedéki kihágással vádolt Pesta András volt károlyfalvi lakosok ismeretlen helyre eltávoztak. Utasittatik az elöljáróság, miszerint nevezett egyéneknek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozzák, és feltalálásuk esetén ide azonnal jelentést tegyenek. S.-a.-Ujhely, 1891. május hó 17-én Becske, kir. p. ü. igazgató. Szerlreeztőség-i posta. A Hegyalja c. ^prózai költemény«-e s mint ön definiálja : »a viszontlátás által megérzékesitett gondolat« kézirata, mint jól sejtette, csakugyan a papír kosárba került. R. L. — Rozságy. Máskor is legyen szerencsénk ! Mikrosznak — Budapest. Szépen, lendületesen s igy hatásosan is van megírva. Politikai kirohanásai miatt azonban lapunk keretéből kirítt volna. Omegának. Köszönet1 Felelős szerkesztő : DÓKUS GT-TJL .ZK. Főmunkatárs :DONGrÓ G Y. ö É Z A. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORUTH ELEMÉRNÉ.
