Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-26 / 17. szám
Sátoralja-Ujhely, 1891. április 26. 17. sz. Huszonkettedik évfolyam. ELÖHZSTÉS ÁS. Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen leveiek oi&k ismert kezektől fO' gadtatnak el. Xézlratoi nem adatna vissza. Egyes szim ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Z E M P LÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Mcj'jcleiiik minden vasárnap.) HIRDETÉSI EU : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó nt&n 1 kr. Azonfélül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük 8 körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. S.-a.-Ujhely, április 26. Vármegyénk, különösebben pedig a filoxera által nagyrészt elpusztított Hegyalja közgazdasági viszonyainak javítása végett a kereskedelmi miniszter által alakított vármegyei közgazdasági állandó bizottság nemcsak az a'akulás stádiumán van túl, hanem már munkaprogramját is összeállította. Nem célunk tanácsokat osztogatni, mert erre hivatottaknak nem érezzük magunkat, sem pedig a bizottság működését irányítani ; hanem a szabad vélemény kinyilvánításának jogán hozzászólani a a közérdekű kérdéshez s eszmecserét indítani. Nézetünk szerint ez egy még eddig nem létezett, ügyrenddel és szabályrendeletekkel tevékenységében nem korlátozott kiküldöttség működésének, nem árthat; mert a bizottság feladata, a vár- megye közgazdasági viszonyainak tanulmányozása, a meglévő bajok orvoslása, a keletkezőknek elhárítása, szóval a közgazdasági jólét emelése, ha most több oldalról fog a bizottság a helyzetről informálást nyerni, működésével biztosabban arathat sikert. A Zemplén f. évi 11 ik számában is közölt prográm oly széles működési kört állapított meg, s oly jól van összeállítva, hogy ahhoz nincs szavunk, de ha az keresztül is vitetik, a mihez minden esetre hosszú idő, a kormánytol remélt hathatós anyagi támogatás, kitartó munkásság és áldozat szükségesek : Zemplénvármegye közgazdasági viszonyai — a jólétben úszó alföldi vármegyéket is — túl fogják szárnyalni. Szabad legyen azonban e prográm keresztülvitelére vonatkozólag véleményünket elmondani. A tisztelt bizottság, mielőtt prográmját ősz- szeállitotta, mint azt a felvett jegyzőkönyvből kivettük, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Hegyalja menthetetlenül elpusztul, s mindjárt azon kezdette : minő megélhetést biztosíthatna a keresetüktől megfosztott munkásoknak s mivel pótolhatná a birtokosok jövedelmét ? Szerintünk nem ezen, de annak a kérdésnek a megvitatásán kellene kezdeni: megmenthetők-e a hegyaljai szőlők és a tokaji bor; mert a vármegye közgazdasági kalamitásának ez a megöl datlan kérdés a kutforrása. Annyit hallottunk és olvastunk a Hegyalja megmenthetéséről és annak módozatairól és másrészt meg nem menthetéséről, hogy a laikus ember egyáltalán nincsen tájékozva, hogy mit higy- jen. mihez kezdjen. Azon kérdés eldöntése tehát, hogy megmenthető-e vagy sem és mi módon, a bizottságnak első feladata. T A f? C A, Itt a tavasz . .. Itt a tavasz újra Pompázva, virulva. Kék ibolya, piros rózsa Kötlek koszorúba. Koszorúba kötlek, Sírhalomra teszlek; Sírhalniára föld porában Nyugvó kedvesemnek. Együtt maradhattok, Hisz testvérek vagytok 1 Hervadók 1 a hervadottnak Keblére borultok. Mondjátok el néki: — Még ha nem is kérdi — Hogy kedvese szive, lelke Mindig csak a régi; Hogy bánatban élek, S csak egyet reméllek, Régen megunt éltem lángját Kioltja a végzet. Tisztelet a szakértőknek; de véleményünk az, hogy ha a folytonos experimentálásokat, szőlő- ojtást, direkttermök ültetését, szénkénegezést stb. szabadjára hagyjuk egyeseknek : a filoxerát nem kiirtani, hanem mesterségesen fentartani fogjuk. Más mód a Hegyalja megmentésére, nézetünk szerint, nincsen, mint a szőlőket kipusztulni engedni, 15—20 évig pihentetni s az immunus tala jokon megmentett furmintból 20 év múlva az újratelepítést megkezdeni. így, hisszük, hogy 25 év múlva lesz Hegyaljánk s tokaji borunk olyan, mint volt; ellenkező esetben lehet, hogy egyeseknek lesz csemege-szőlőjük, de hegyaljai boruk nem, a szőlőbirtokosok 9/,u részének még csemege-szőlője sem lesz. Tudjuk, hogy nézetünkön sok tudós borász, és csemegész mosolyogni fog s lehet hogy csalódunk ; de mi a Hegyalja viszonyait nem a tankönyvekből sem pedig a francia filoxera-lepte szőlőkről irt brosürökből ismerjük, hanem a Hegyalja valóságos borászaitól tanultuk, kiknek szakismerete nem a teórián, hanem a praxison alapszik. De meg azok az urak, kik az experimentá- lások sikerében bíznak és van elkölteni való tőkéjük, mig a hegyaljai szőlők mind kipusztulnak, — elegendő idővel rendelkeznek annak folytatására; mert az experimentálásokat addig, mig Hegyaljánk */4 része ki nem pusztult úgy sem lehet betiltani, sőt még a kormánynak is kellene állítani kisérleti telepeket. Csak azt ne kívánják a birtoka nagy részétől megfosztott kis szőlőbirtokosoktól, hogy filléreiket experimentálásokra költsék. Szükségesnek véljük azért, hogy a bizottság evvel a kérdéssel első helyen foglalkozzék. Tegyen konkrét javaslatot a kormánynak a Hegy alja borvidékének jövőben való kezelése iránt ; tanácsolja és tájékoztassa a szőlőbirtokosokat szőlőik hasznosítása iránt 1 További feladatául vélnénk, hogy az összeállított prográm megvalósítására a munka mielőbb megindittassék; mert nem tartjuk elegendőnek csak azt kimondani, hogy közgazdasági bajainkon, ezen meg ezen nyers terményünknek ipari feldolgozásával, ilyen meg amolyan gyárak felállításával, az elősorolt termények meghonosításával, a meglévő iparválallatok közlekedési viszonyainak javításával — segi hetünk; mert ez magában csak óhaj marad. Hanem szükségesnek véljük, ha a bizottság a prográmjában felvett eszméket a megvalósítás stádiumába is segítené az által, hogy minden egyes pontjára részletes tervezetet készítene. Nevezetesen el kellene mondani: ezen meg ezen gyár felállításához, a termények meghonosításához, S ez, hogy hamar jöjjön, Érte könyörögjön . . . . . . . Ah! úgy vágyom egyesülni Véled drága gyöngyöm. Adolár. KUJÍ PÁL. 1842—1891. — Ballagi Géza dr. búcsúbeszéde a temetőben. — Mindenható Isten 1 csapást csapás után mérsz ránk, hogy próbára tedd hitünket. De mi a próbát kiálljuk ; bölcseségedet, jóságodat nem vonjuk . kétségbe ; csak arra kérünk, erősíts meg bennünket, hogy le ne roskadjunk a megpróbáltatások terhe alatt. Zaklatott szivünk még meg sem pihent; kö- nyeink még meg sem száradtak — s ime, újabb gyász borult lelkünkre. Mint a százados tölgy, melynek két hatalmas ágát a villám lesújtja : úgy tűnik fel előttünk az alma mater, mely két oszlopától fosztatott meg egyszerre. Évek kellenek, mig a vén fa a régiek helyébe uj sarjakat ereszt, s mig ezek megerősödnek annyira, hogy az előbbieket pótolják. A mi szeretett kartársunk, Kun Pál, kinek — ajkai immár örökre lezárultak, — a tetterő korában vált meg tőlünk, megvált akkor, amikor legnagyobb hasznunkra lehetett volna, amikor alkalma a filoxera által elpusztított szőlőterületek hasznosításához, a meglevő gyárak üzemének emeléséhez, mely eszközök szükségesek; ezen eszközöket az illető birtokos osztály a helyi pénzpiac mennyiben képes előállítani s végre mik azok, amiket a kormánytól kérünk. Szóval számba kell venni önerőnket s a mennyiben a bajokon nem segíthetünk, támogatásért és segélyért precíz kérelemmel kellene a kormányhoz fordulni. A bizottságot a ministerium állandó jelleggel szervezve állította a közgazdasági viszonyok védőjéül és gondozójául. Ebből tehát azt értjük, hogy a bizottságnak folytonosan foglalkoznia kell á helyzettel. Miután pedig egy több tagból álló bizottság működése nehezebb : célszerű lenne, ha szakosztályokra oszlanék; meghatározná minden tagjának működési körét, kiróná a feladatokat, a viszonyok tanulmányozása alapján előterjesztéseket tétetne, pl. minden közigazgatási bizottsági ülés napján tartandó összülésnek, s ezek alapján hozná határozatait, készítené részletes munkatervét; mert ha a bizottságok ülésein doktrinér vitatkozásokkal fogja akarni nagy feladatát megoldani akarni: az eredmény soha kielégítő nem lesz. E bizottságnak kétszeres kötelessége pozi tiv eredményeket felmutatni ^ mert ezt nemcsak a vármegye közgazdasági viszonyai követelik, hanem a hasonló vármegyék érdeke is kívánja, miután, tudomásunk szerint, a kormánynak szándéka, ha ezen bizottság életképesnek bizonyul, más vár megyékben is hasonló testületek kezeibe adni a közgazdasági érdekek képviseletét. A feladat, mi e bizotságra vár, kitartó munkásságot és sok fáradságot igényel; de jutalma fényes lesz, ha látni fogja, hogy nagy munkája által a vármegye közgazdasági viszonyai felvirágoztak. . ... M. Vármegyei ügyek. A törvényhatósági útadó kiszámításával elkészült a vármegyei számvevőség, s az egyénen- kinti kivetési lajstromok előkészítése végett az összeirási jegyzékek expediálását az egyes községi, illetve körjegyzőségek szerint már megkezdette. A vármegye alispánja intézkedett , hogy az egyénen- kinti kivetési jegyzékeknek előmunkálatai a jegyző- ségekben f. évi máj. 10-ig befejeztessenek. Mint köz- I érdekű dolgot nyilvánosságra hozzuk, hogy (a közs- zségeket, mint jogi testületeket most ide nem számítva,) vármegyénk területén 41 olyan adófizetőt talált a számvevőség, kik útadójukat közvetnyílt fényes tehetségeit a hajlamának megfelelő munkakörben érvényesíteni. Élete rövid volt; de elég hosszú arra, hogy kidőltekor megdöbbenve kiáltunk fel: vajh 1 ki tölti be méltón a te helyedet 1 f Egy nagy szellem tanit bennünket az igazságra, hogy az élet tartama nincs befolyással annak értékére. A közönséges ember, — ki mindent rőffel mér és mitsem becsül, ami nem nagy és hosszú, szokott panaszkodni az élet rövidsége felett. A milliók közül kimagasló egyéneknek közönségesen az a sorsuk, hogy nem élnek sokáig, de kiválóságuk épen abban nyilvánul, hogy szűk térbe sokat foglalnak. Kun Pál pályafutásának rövidségével nem állnak arányban fényes sikerei. Különösen az alatt a másfél év alatt, mely neki a gondviseléstől ada- dott, hogy a felsőbb oktatás körében mutassa be képességeit, — mintha csak érezte volna, hogy napjai meg vannak számlálva: bámulatos gyorsasággal érte el a közelismerésnek azt a fokát, melyet a középszer egy hosszú élet kitartó munkája árán sem képes még csak meg se közeliteni. Előttem áll az én kedves jó barátom, midőn szent fogadást tesz, hogy méltóvá teszi magát elöljárói és tanártársai bizalmára s megmutatja, hogy kell legyőzni a legkényesebb tanszékkel járó nehézségeket. És — ti vagytok rá tanuk, a megboldogultnak volt tanítványai — szavát becsülettel be is váltotta. Óriási tudásával, sziporkázó szellemével, gffigT* Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
