Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-26 / 17. szám
lenül fogják a vármegye főpénztárába beszolgál tatni. E közvetlen adófizetőknek 1891. évi útadó- előírásuk, 166,690 ft 26 krnyi állami adó után 6°/0-al számítva, kerekszámban 10,000 ft, melyből két évnegyedi részlet, vagyis 5000 ft, már esedékessé vált. Hivatalvesztés. A vármegye közönségének fegyelmi választmánya Frieder Zsigmond dr., bodrogközi járási orvost, kötelességmulasztásból eredő súlyos okok miatt hivatalvesztésre ítélte. Törvényjavaslat a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben. (VII. közlemény.) III. RÉSZ. III. FEJEZET. A vármegyei bizottsági közgyűlések. A törvényhatósági közgyűlés a vármegye székhelyén tartandó. (184. §) A vármegyei bizottsági közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén annak a 34. §-ban meghasározott helyettese. (185. §.) A vármegyei bizottság évenkint kétszer tavasszal és őszszel tartja rendes üléseit. A rendes közgyűlések határnapjai szabályrendelettel állapíthatók meg. Ha ily szabályrendelet nem hozatik, a rendes közgyűlés határnapját a főispán tűzi ki. A rendes közgyűlés határnapja legalább egy hónappal előbb a vármegyei hivatalos lapban kihirdetendő és egyidejűleg a napirend is közlendő. | (186. $■) Rendkívüli közgyűlést a főispán sajat hatáskörében bármikor hívhat össze, közgyűlés vagy az állandó választmány határozata folytán azt összehívni köteles. A rendkivüli közgyűlés rendszerint legalább 8, a 139. eseteiben pedig legalább 15 nappal előbb hivandó össze és egyidejűleg a napirend is közlendő. (187. §.) A közgyűlés összehívására vonatkozó értesítés és a napirend a vármegyei hioatalos közlönyben való közzété^ utján történik. Az alispán illetőleg az elnökhel^ttes csak akkor hivathat össze közgyűlést, ha a főispáni szék üres, vagy a főispán akadályoztatása folytán ezen jogát reá ruházta (188. §.) A 157. §-ban felsorolt tisztviselők a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak. (189. §.) A vármegyei aljegyzők szavazattal csak akkor bírnak, ha egyébbként bizottsági tagok. (190. §.) A bizottsági közgyűlés hatásköre a következő: i. szabályrendelet alkotása; 2. a felirati, kérel mezési és levelezési jog gyakorlása a jelen rörvény 135. 136. és 137. §§-ai alapján; 3, a közigazgatási bizottság évi jelentésének tárgyalása a tavaszi közgyűlésen ; 4. az alispán által minden rendes közgyűlésen benyújtandó jelentés tárgyalása ; 5 jogá ban áll a közigazgatás menetét ellenőrizni, a tisztviselő tői felvilágosítást kívánni. Ha valamely közigazgatási tisztviselő ellen panasz emeltetik, a panasz megvizsgálását a közigazgatási bizottsághoz utasítja, mely vagy saját hatáskörében intézkedik, vagy az ügyet az illetékes hatósághoz teszi át. A közigazgatási bizottság köteles ezen ügyben tett intézkedéseit a legközelebbi közgyűlésnek bejelenteni ; 6. jogában áll a közigazgatás vezetésére vonatkozó észrevételeit az előterjesztett jelentések, vagy a bizottsági tagok észlelete alapján, az illetékes szakministerrel, továbbá akár a főispánnal, akár a közigatási bizottsággal közölni ; 7. a törvényhatóság területére kiterjedő jótékoysági vagy tanintézet létesítése; 8. katonai laktanyák építésé vagy ahhoz való hozzájárulás elrendelése; 9. helyi érdekű vasutak létesítésében való részvétel vagy azoknak törvényszerinti segélyezése; 10. a köz- utakrol és vámokról szóló 1890. I. t c. során a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez utalt teendők ellátása; 11. a közgazdasági és mezőgaz dasági érdekek gondozása ; 12. eszközli az 1848. V. t. c. értelmében az országgyűlési képviselőválasztó kerületek beosztását; 13. a vármegyei bizottsági tagokat választó kerületek megalakítása ; 14. megválasztja : a) az állandó-, igazoló-, biráló- és központi választmányt és a közigazgatási bizottság választás alá eső tagjait; b) az 1876: XIV. t.-c, 163. §-a értelmében az egészségügyi bizottságot; c) az 1876: XXVIII. t. c. 8. §-a értelmében az állandó népnevelési bizottságot ; d) a lóavató bizottságokat; e) az adófelszólamlási bizottság két tagját és két póttagját (1883. XLIV. t.-c. 30. §) /) megválasztja mindazon küldöttségeket vagy bizottságokat, melyek megalkotása iránt valamely törvény vagy a vármegyei köz gyűlés intézkedik, vagy melyek kiküldésére valamely minister áltál íelhivatik ; 15. az e részben alkotandó szabályrendelet értelmében, de az 1876. XIV. t. c. által a főispán részére biztosított jogok épségben tartásával megválasztja a törvényhatóság által létesített intézetekben alkalmazandó közegeket; 16. megállapítja az önkormányzati szükségletek előirányzatát és a jelen törvény korlátái között intézkedik annak fedezetéről; 17. megállapítja a törvényhatóság kezelése alatt álló alapok jövedelmén k hová fordítását; 18. határoz a különböző törvények által elrendelt és saját céljaira megállapított pótadók kivetése irént, tekintettel a 147. §. rendelkezésére; 19. a kormány ellenőrzési jogának fentartásával határoz törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése és kölcsön felvételek fölött; 20. intézkedik, hogy a tulajdonát képező, valamint a felügyelete alatt álló alapok zárszámadásai az állandó választmány vagy külön küldöttség által megvizsgáltassanak és ezek jelentései alapján megadja a számadónak a felment vény t; 21. jogában áll a törvényhatóság tulajdonát képező és felügyelete alatt álló alapok kezelésének megvizsgálására akár állandó intézkedést tenni, akár azok megvizsgálását külön elrendelni; 22. tárgyalja az állandó választmány által előterjesztett indítványokat, esetleg annak jelentését; 23. tárgyalja a járási tanácsok jelentéseit. (191. §.) A bizottság minden tagjának jogában áll: a) az önkormányzati hatáskörön belül indítványt tenni; b) a rendes félévi közgyűlések alkalmával az időközben megjelent valamely általános jellegű kormány-rendelet felolvasását kívánni és annak vagy ezen, vagy a közgyűlésen va'ó tárgyalását javaslatba hozni. Az a) és b) alatt foglalt indítvány tiz nappal a közgyűlés előtt nyújtandó be a főispánnál (192. §.) A közgyűlést az elnök nyitja meg és zárja be. A tanácskozást az elnök vezeti ; a rend fen- tartása felett az elnök őrködik s a kérdést szava zásra az elnök tűzi ki. Szavazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak jogában áll. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha az elnök, vagy 10 bizottsági tag kívánja, a kérdés felállás és ülvemaradás utján szavazással döntetik el, azon esetben pedig, midőn valamely törvény külörösen rendeli, vagy ha azt az elnök szükségesnek tartja, valamint 20 tag Írásban beadott kivánatára, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni tartozik. Az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazategyenlőség esetében az ő szava dönt. Titkos szavazásnak a közigazgatási bizottsági, központi választmányi tagok választása al- kamával és oly indítványok eldöntésénél van helye, melyek valamely tisztviselő ellen emelt panasz kérdését tárgyazzák. (194. § 191. §. 5. p.) A közgyűlésen a jelenlevők határoznak. Általában minden tagja a bizottságnak csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyekben közvetlenül érdekelve nincs. Máskülönben az ügyrendet jelen törvény korlátái közt maga a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg s ezen szabályrendeletben az iránt intézkedik, hogy mely esetben van helye a hallgatóság eltá- volitásának. (195. §.) A ki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él s azt iögtön vissza nem vonja, valamint a ki a tanácskozást megintés és azt követő rendreutasítás után is tartósan zavarja, még azon ülés folyama alatt, a jogtanácsos vagy helyettese indítványára, a jelenlevő bizottsági tagok általános szótöbbsége mellett hozott határozattal, a felebbezés kizárásával, 100 ftig terjedhető s közigazgatási utón behajtható birsággal büntettethetik, fennmaradván a büntető törvények súlya alá eső cselekményekre nézve a későbbi megtorlás joga; a ki széksértés miatt büntetve lett, a tanácskozásban addig részt nem vehet, mig a büntetés összegét le nem fizette. (196. §.) A közgyűlésről vezetett jegyzőkönyvek rendszerint a más napi ülésben a közgyűlés által, az utolsó napi ülésről vezetett jegyzőkönyvek pedig legkésőbb 3 nap alatt, vagy az erre kitűzött hitelesítő közgyűlésben, vagy az e célra a közgyűlés által megbízott küldöttség által hitelesíttetnek. A hitelesítés helye, napja és órája az utolsó napi ülésben kihirdetendő, s a hitelesítés nyilvánosan eszközlendő. A közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a főispánhoz, a hitelesítéstől számítandó 15 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig, kivánatára, rögtön felterjesztendők. (197. §.) IV. FEJEZET. Az állandó választmány. Az állandó választmány elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán, illetőleg a 34. §-ban megjelölt helyettes. Tagjai számát a közgyűlés szabályrendeletben állapítja meg, úgy azonban, hogy 8 nál kevesebb és 24-nél több tagja ne legyen. A tagok a törvényhatósági b.zottság nem tisztviselő tagjai sorából 2 évről 2 évre a közgyűlés által páros számban választatnak. A tagok fele minden év végével kilép. (198. §.) Az alispán és a főjegyző állásuknál fogva szavazattal biró tagjai az állandó választmánynak. A többi tisztviselő felhívás esetén az állandó választmány üléseiben megjelenni és felvilágosításokat adni tartozik, de szavazati jogot nem gyakorol. (199. §.) Az állandó választmány hatásköre a következő. 1. előkészíti és véleményével ellátja a közgyűlés hatáskörébe tartozó és a 193. §. értelmében előkészítés végett hozzá utalt ügyeket; 2. egyes ügyekben a kormánynak vagy a közigazgatási bizottságnak véleményt ád ; 3. figyelemmel kiséri a közigazgatás menetét és a közigazgatási tisztviselők működését és szükség esetén a vármegyei bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak je lentést tesz; 4. az önkormányzati tevékenység terén kezdeményez és a közgyűléshez indítványokat terjeszt ; 5. a törvényhatóság önkormányzati hatásköréből a közgyűlés helyett: a) gyakorolja mindazon jogot és ellátja mindazon teendőket, melyeket a községek rendezéséről szóló törvény a törvényhatósági bizottság hatáskörébe utal; b) véleményt ád kórházak, gyógyintézetek, gyógyszertárak felállítása ügyében; c) intézkedik mindazon ügyekben, melyeket a vármegyei szabály- rendelet vagy a közgyűlés oda utal; 6. rendkivüli közgyűlésnek összehívását elhatározhatja és ezen határozatát a főispánnal közli. (200. $.) Hírek a nagyvilágból. I. Károly, román király, trónralépésének 25-ik évfordulóját f. hó 20-án ünnepelte meg Románia népe nagy örömmel és igaz lelkesedéssel. Hohenzollern Károlyt 1866 ápr. 20-án általános népszavazással választották meg Románia fejedelmévé. Az orosz-török hadjáratot követő berlini kongresszuson népét felszabadította a török császár hűbéres uralmától s 1881 márc. 26-án magát a szabaddá tett román nép királyává koronáztatta. Azóta népe boldog, I. Károly király pedig nagy és hatalmas Milán király vőlegény. Belgrádból Írják, hogy az ex király még ez év folyamán házasságra lép Párisban egy magas rangú frar.cia nővel. Békés hir. A közvélemény megnyugtatására hja a Berlinben megjelenő Post, hogy a béke, mint legilletékesebb helyről vele tudatták, leg- kevésbbé sincs fenyegetve s Németországnak Oroszországhoz való viszonya éppen most oly jó, mint már rég óta nem volt. Szerbország 22 fiatal tisztet küldött az orosz hadseregbe, hogy ott magukat kellő mértékig kiképezzék. Folytatás a mellékleten. S3 ragyogó ékesszólásával elragadta tanítványait s képes volt velük a legszárazabb tárgyat is meg- kedveltetni. Aki őtet csak egyszer is hallotta, midőn a tanszéken érces, csengő hangon, kigyu ladt arccal, lángoló szemekkel, az ihlettől elragadtatva hirdette az igét: bizonyára soha nem felejtheti el. A tudománynak igazi apostola volt . ö ; mert értett hozzá, hogy kell propagandát csinálni a tudománynak, hogy kell megszerettetni azt másokkal, amihez önmaga szivének egész melégével ragaszkodott, ami neki magának éltetője, boldogítója, megelégedettségének kutforrása volt. Az életet azért látta derült színben, mert a tudomány derültté tette nemes lelkületét. Egyéni szeretetreméltósága is ezen alapult. Élénk, többnyire derült kedélyével bearanyozta környezetét. Ahol ő megjelent: megcsinálta a hangulatot, azt a hangulatot, mely az emberek közti természetszerű ellentéteket legalább pillanatnyira elsimitja. Akarva soha sem sértett meg senkit; elnéző volt egyesek gyarlóságai iránt, s a társadalom legjelentéktelenebb tagjában is jóakaratával mindig fedezett fel valami olyan tulajdonságot, ami az illetőt méltóvá tette a becsülésre. Innen eredt népszerűsége a megboldogultnak. Irigyel lehettek; alacsony lelkek megirigyelhették tőle az őt környezett közbecsülést és közszeretetei; de ellensége nem volt, mert nem lehetett. Aki senkit nem bántott meg, s aki viszont mások sérelmeit oly fenkölt nyugalommal elviselte, mint ez a nemes lélek: az nem érdemelte meg, hogy csak egy ellensége is legyen. Mily borzasztó még gondolatnak is, hogy ezt az embert a mi kis társadalmunk örökre elveszítette ! Vigasztalásunkra csak az szolgálhat, hogy emléke mindenkor élni fog közöttünk; mert elfelejteni őt nem lehet. Ha köztanácskozásokban veszünk részt s vihar dúl keblünkbe: megjelenik köztünk az ő szelleme, s békülékenységre inti a felviharzott kedélyeket ; ha családi örömünk vagy bánatunk lesz: ismét csak őt fogjuk látni, amint jó és nemes szivével megosztja velünk az örömet és bút; ha baráti körben jövünk össze, hogy felejtsük nehány órára az élet bajait: ott lesz ő is közöttünk s oktatni fog bennünket arra a nagy és nehéz mes térségre, hogy kell megnyílni a baráti sziveknek, midőn meg akarják egymást igazán érteni. Mindenütt ott leszesz te, kedves jó barátunk ; folytonosan kisérni fogsz bennünket az élet utain, s mégsem látjuk többé a te jóságos arcodat. Emléked tehát ép oly örökkétartó lesz közöttünk, mint elvesztésed felett érzett kimondhatatlan fájdalmunk. Isten veled ! Áldás emlékedre !
