Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-19 / 16. szám

Sátoralj a-Uj hely, 1891 április 19 16. sz. Huszonkettedik évfolyam. EIiÖTIZSTÉS Ál Erőbe évre 8 frt. FélővTe 8 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levelek oaak ismert kezektől fO' gadtatnak el. Xóxlratox nem adatna TÍBBKft. Egye* Beám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondaor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetésüknél : Minden egye* beö után 1 kr. A*onfeltil bélyeg 80 kr. Kiemelt diezbetük ■ kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden O centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéaeknől kedvezmény nyujtalik. Hirdető?ek a „Zemplén“ nyomdába küldendők. (Megjelenik minden vasárnap.) Szamaritánus egyesület. Uj eszmével lép a jótékonyság nem- töje a társadalom elé és követel áldozato­kat az emberiesség szent nevében. Ezreknek kínos sóhajait és nyögéseit viszi füleitekhez, nyomorult betegeknek lázas vergődését mu­tatja szemeiteknek és lágy szeretettel szól hozzátok: lássa meg szemetek embertár­saitok kínját és fületek süket ne maradjon a nyomor szava iránt Az Ur házában, ott hol néma áhitat tartja elfogva az elmét és minden gondolat a közös atyához fordul: ne csak a karok felséges himnuszát hallgassátok, ne csak a pazar pompa ragadja meg figyelmeteket, hanem emlékezzetek a házakra, melyekbe a sínylődök menekültek gyógyító irt talá- landók beteg testükre. Szegények ók, mert betegek és szegények ők, mert reményte­lenek. Hányán fekszenek ott, kiknek a ha­lál megváltás volna és egészségük vissza­nyerése csak fájdalmuk megújulása lenne. Hiszen ha majd kijönnek a kórházból, mi­hez fogjanak ók, a szegények, ha beteg­ségük felemésztette utolsó fillérüket és gyengeségük munkára képtelenné tette őket I Szegény betegek, szerencsétlen remény­telenek ! Zilált keblükből jövő sóhajuk képes volt megindítani a társadalom ezreinek szi­vét; az Ur papjai megrezegtették a részvét húrjait és a legszebb ének szállt az ég leié, az emberszeretet dicsőítését zengedezve. A templomok néhány pillanatra megszűntek ; a felekezetek szűk köreibe zárkózni: a leg­szentebb eszme az emberiség közös tem­plomává avatta őket. A nyomor egyenlővé teszi az embereket, a jótékonyság ledönti a korlátokat, testvérnek tart minden szen­vedőt, segít mindenütt, hol nyomort lát. A főváros példája hatni fog. A hol templomok vannak, ott a bete­gek számára segítségért fog szózat felhang- zani. És a hívők meghallják és megtudják, hogy Istent nem hisz az ember, ha a sze­gényeket testvérekül nem vallja, hogy a vallás üres forma, ha a jótékonyság hi­ányzik belőle. Oh a jótékonyság, az irgalom, a szere­tet legdrágább kincsei az embernek, me­lyek őt a haláltól megmentik az írás szerint, mert örök emléket állitnak a felsegítettek szivében. Egy őskori legendát hadd elvenitsek fel előttetek. Megalkotta Isten a nagy mindenséget. Látta, hogy minden, mit teremtett, jó és megelégedve fordult szolgáihoz. Nemde nagyszerű a teremtés? Semmi sem hiányzik, semmi sem felesleges. Az én fiamat, az embereket, szép világba helyezém. Az angyalok mind örültek, csak az ur leghí­vebb szolgája leborult a trón zsámolya elé és igy szólt: Világ ura! Valóban szép a világ, de oh esdve kérlek, vedd el a földről a szegénységet, a nyomort! De az Ur mo- solyogva felelt: Erre ne kérj hiv szolgám! Ha a nyomort megszüntetném, meg kel­lene semmisítenem legkedvesebb gyerme­kemet: az irgalmasságot­Isten itt hagyta legkedvesebb gyerme­két. Reátok bízta őt, emberek fiai. Ápoljátok és tegyétek nagygyá 1 Isten megfizet értté nektek. Mikrosz. A népoktatás állapota vármegyénkben. ii. (Folytatás és vége.) IV. A népoktatási intézetekre fordított összeg. Az iskolák fentartására fordított összeg 232.302 ft. Ezen felül a homonnai müfaragó intézetre kiada- 1 tott 2514 ft, a s.-a.-ujhelyi női ipariskolára mint­egy 700 ft s a vármegye külömbözö vidékein fenn­álló kisdedóvó intézetekre 7022 ft, Az 1889/90' isk. évben a népoktatási intézetekre tehát összesen 242.538 ftot fordítottak, mely összeghez az állam 36.596 ftnyi segítséggel járult, (15%). V. A tanítói fizetések kiszolgáltatása. A taní­tók fizetésének kiszolgáltatása az ország több vidé­kén még sok kívánni valót mutat; mert az egy­házi és polgári hatóságok intézkedéseinek dacára itt-ott csak nagy ügygyel-bajjal hajthatják be a tanítók fáradsággal megérdemelt filléreit. Annál örvendetesebb, hogy Zemplén-vármegyében a múlt évben a tanítói fizetések kiszolgáltatása miatt csak egy-két helyről érkezett panasz, de a tanfelügyelő, illetőleg a közigazgatási bizottság azonnal meg tette a szükséges és sikeres intézkedéseket. VI. A vármegyei közigazgatási bizottság intéz­kedései. A vármegyei közig, bizottság, a jelentés szerint, az 1890. évben megtett mindent a nép­oktatási intézetek szaporítása és fejlesztése érde­kében. Ezen intézkedései eredményezték többek közt a homonnai polgári iskolának kereskedelmi iskolával történt kibővítését; a gálszécsi állami elemi népiskola szervezését; a tőke-terebesi állami iskola átalakítását s kibővítését; a közegészségi tekintetben kifogásolt mező-laborczi állami elemi népiskola kijavítását és a nagy-mihályi iparos tanulók iskolájának szervezését. Ami magát S.-A.- Ujhely várost illeti, itt a múlt évben sem történt említésre méltó népoktatásügyi intézkedés, s igy p. a Zemplén-ben és a megyei kir. tanfelügyelő által évekkel ezelőtt sürgetett polgári fiú- és leányiskola felállítása még most is — »pium desi- derium.« Jelen időnk jobbjai igen belátják a népnevelés elkerülhetetlenül szükséges voltát és bö'csen tud­ják, hogy kezdeni szükséges ott, hol végezni akar­nak. Kezdeni kell tehát nekünk is, ha meg akar­juk mutatni, hogy ránk is hatnak ama dicső példák, melyeket hazánknak sok, S-a. Ujhelynél sokkal kisebb városa is napról-napra nagyobb számmal mutat föl, melyek évenkint ezreket áldoznak is­kolai célokra és hol lelkes ügybarátok vállvetve működnek a népoktatás előmozdításában. Igen kezdeni kell nekünk is valahára, mert mi bizony jó lélekkel mondhatjuk, hogy az iskolai ügyre nézve még sem ébredtünk föl, még sem értők meg a kornak intő szavát 1... De »Wozu in die Ferne schweifen, das Gute liegt so nah.« Ott van Nagy-Mihály, Homonna, Vara?mó és vármegyénk több d rék községe, hol a népnevelés és közművelődés szent ügyének sok T A ft C A, I Emödy Dániel. I — 1819-1891. — I Csak kevesen élnek már, kik tevékeny részt vettek azokban a korszakot alkotó eseményekben, amelyek nemzetünk ujraébredését előidézték. Úgy tűnnek fel ez emberek, mint a letarolt erdőből épen hagyott egy-egy terebélyes fa, s fájdalom fog el, mikor az enyészet erőt vesz rajtok, hogy annál nagyobb legyen az ür, amelyet ledőltökben maguk után hagynak. Sokan előkelő állást foglaltak e! közü’ök, mások megelégedtek szerényebb állással, dacára annak, hogy szellemi látkörük s tudományos mű­veltségűk hivatottá tette volna őket, hogy maga­sabb polcra jussanak. Ezek közzé tartozott a sárospataki főisko­lának e napokban elhunyt jeles tanára: Emödy Dániel. Az európai műveltségű ember s a magyar magánjognak egyik legalaposabb ismerője, meg­elégedett a szerény tanári állással, legfőbb büsz­keségét abban lelve, hogy előadásai által ismeretei a fiatal nemzedék közkincsévé váljanak Etnödy Dániel 1819 ben Gönczön született. Iskoláit Szikszón, Debreczenben s Budapesten vé­gezte. Egy ideig a Tisza-családnál is nevelősködótt, I s igy Tisza Kálmán, az európai hírű államférfiú, szintén tanítványai közzé tartozott. I A negyvenes évek mozgalmas eseményei már I Budapesten találták. Kiváló műveltsége és jogi ismeretei megnyitották előtte az irodalmi és poli­tikai körök ajtaját s legbizalmasabb viszonyba lépett Jókai-\al, Petőfi-ve. 1, Vasvári val, Kemény Zsigmonddal, Királyi Pállal, Czakó-vá. 1, a szeren­csétlen véget ért drámaíróval. 1 Czakó Zsigmond, mikor egyszer Emödy meg­látogatta, azzal a kérdéssel fordult hozzá: hiszed-e, hogy agyonlövöm magamat; s mielőtt Emödy meg­akadályozhatta volna, Czakó a kezében tartott pisz­tollyal csakugyan véget vetett életének és Emödy karjai közt lehelte ki lelkét. Petőfi az általa megirt nemzeti dalt Jókai, I Emödy és több barátja előtt olvasta fel először s 1 nagy volt felboszankodása, mikor ráfogták, hogy a dal nem új, hiszen Emody már tudja. És Emody ! megértvén a tréfát, csakugyan elszavalta egyetlen 1 hiba nélkül a híres költeményt — egyszeri hallás I után. Ilyen bámulatos nagy volt emlékező tehet­sége. Petőfi maga is jóizűt nevetett aztán a sike­rült tréfán. Emödy a forradalomban tevékeny részt vett. Rövid ideig szerkesztette a Hivatalos Közlöny-t, j majd mint címzetes honvéd-őrnagy diplomáciai I megbízást is kapott a kormánytól Bukarestbe. A forradalom után, mint hírlapíró tűnt fel, I később mint ügyvédő működött s a legbonyolul­tabb peres kérdések megoldása által tette ismertté nevét a főváros jogászai előtt. Mikor 1863-ban a jogi szakoktatást újra szer­vezték, Vay Miklós br.-nak, az egyházkerület és főiskola főgondnokának, úgyszintén Erdélyi János­nak, a nagyhírű írónak és tanárnak, sikerült Emödy Dánielt megnyerni a sárospataki főiskola részére. Sárospatakon élt azóta, tanítva a magyar magánjogot és a perrendtartást. Különösen magyar magánjogi előadásai híresek voltak. Súlyt helye­zett a magyar magánjog történelmi fejlődésének s nemzeti sajátságainak megismertetésére, de e- mellett nem hagyta figyelmen kívül az újabb fej­leményeket sem s a múltnak a jelennel való sze­rencsés összeegyeztetése, a melyhez hozzájárult a kedves, egyszerű, frázisoktól mentes előadás, okozta aztán, hogy tanítványai annyira szerették s elsajátították a tudományt már magán az elő­adáson. Bárcsak az Emödy által hirdetett alapelve­ket követnék azok is, kik a történelmi fejlődéssel és a nemzeti sajátsággal szakítva, az idegen szel­lemű, úgynevezett modern tudomány alapján akar­ják polgári törvénykönyvünket megalkotni Mint tanár keveset szerepelt a nyilvánosság előtt. 1868 ban, mikor Erdélyi János meghalt, ö tartotta felette az emlékbeszédet. 1875-ben a jogi akadémiák újra szervezésekor a jogi ánkéten ő képviselte a főiskolát s ő volt kiszemelve, hogy 1893-ban, mikor a sárospataki főiskola IOO éves emlékünnepét üli, emlékbeszédet tartson. Ebben a ha^ál megakadályozta. Az irányadó körök 1867 ben magas állással kínálták meg az igazságügyministeriumban. A kolozsvári tudomány-egyetem megalakításánál szó volt róla, hogy őtet szemelték ki az uj egyetem magánjogi tanszékére; de ö visszautasított minden Mai szftmunlílioz ogy és fel ív melléletet van csatolva,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom