Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-19 / 16. szám
lelkes pártfogója a tanfelügyelő törekvéseit támogatva, az utolsó tiz év alatt a népoktatás ügyét az állam segítségével felvirágoztatta. Hiszen ha még soká tartana a ,more patrio“-féle feltétlen és folytonos takargatás, nemszólás, elnézés, mint ezt városunknak tanügyére nézve tapasztaljuk, bizton elérnök, hogy nem sokára azt hinné az ember, hogy városunknak teljesittetlen kötelességei már nincsenek is a népoktatásügyet illetőleg. Ha mulasztásainkat avval mentegetjük, hogy nincs pénz, még akkor is kötelességünk utat és módot találni arra, hogy a polgári fiú- és leányiskolát minél előbb életbe léptethessük ; mert nem csak az elemi népiskolát végzett leányainkra és a kereskedelmi vagy iparos pályára készülő fiainkra nézve nagy hátrány minden késedelmezés, hanem városunk közművelődésére nézve is. A vármegyei közig, bizottság múlt évi működésének egyik fontos mozzanata azon intézkedése is, hogy felhívta az illető isk. főhatóságokat, hogy a tanítói pályán kellő sikerrel nem működő tani- tókat hivatalból nyugdijaztassák, a tanítói pályára nem jogosultakat pedig bocsássák el. Egyesek nyugdijaztattak is, sőt egyeseket elbocsátottak; de több helyen tűrni kellett ideiglenesen a kellő képességgel nem biró tanitókat is, mivel a javadalmazások csekélysége miatt ezek alkalmas egyénekkel nem voltak felcserélhetők. VII. A zsidó zugiskolák. Nemes Lajos, vármegyénk kir. tanfelügyelője, u évi működése alatt folytonosan egész erővel küzd a szellemet butitó zugiskolák ellen. Minden értelmes zsidó szigorúan elitéli a társadalomnak e kóros kinövéseit, s azért a tanfelügyelő még akkor, midőn e nagy vármegye népoktatási ügyének vezetését átvette, feltette magában, hogy a zsidó zugiskolákat, a nemzeti és társadalmi szellem e rákfenéjét, úgy elfojtja, hogy még léteiének egy paránya se maradjon meg belőle. Mert Zemplén-vármegyében tiz évvel ezelőtt a zsidó népnevelés még igen szomorú állapotban volt. A felvidéki zsidóság nagyobb részét az a téves felfogás jellemezte, hogy a müvelts g a vallásos erényt és faji jelleget képes megölni s ezért Zemplén-vármegye akkor tanyája volt a testi egészséget és szellemi erőt veszedelembe ejtő zugiskoláknak. A népnevelés barátja a szánalomtól áthatva undorral fordult el a Zemplén-vármegyei zsidóság zugiskolai rendszerétől. Akkor csak S. A. Ujhelyben, Tolcsván és Homonnán volt nyilvános izr. iskola. S mennyire változtak azóta a viszonyok! Zemplén-vármegyében most húsz nyilvános izr. elemi népiskola van s ott, hol ilyen nincs, a zsidó tanköteles gyermek a helységben levő más nyilvános iskolát látogatja. A tan- felügyelői jelentésből pedig a legnagyobb örömmel megtudtuk azt is, hogy a múlt évben az egész vármegye területén csak nyolc zugiskolát fedeztek fel. A zugiskolák bezáratása és a zugtanitók, valamint az ezeket pártoló szülők megbüntetése céljából a múlt évben is a legszigorúbb rendszabályok alkalmaztattak a közigazgatási bizottság részéről. A zugiskolák tanítóit és fentartóit pénzbírsággal büntették s a behajtott 421 ft 34 krt a magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület javára és pénztárába fizették be. Ezekben röviden ismertettük az érdekes jelentést, mely ismételve megerősít bennünket azon meggyőződésünkben, hogy Zemplén-vármegye népoktatásának élén a jelenlegi kir. tanfelügyelőben fáradhatatlan buzgóságu, szakértő férfiúval bírunk, kinek egyik legnevezetesebb, legszebb tulajdon kitüntetést, maradt az a mi volt: szerény, buzgó munkása a magyar tudományosságnak. Az utóbbi években kissé megtört már korának súlya alatt s erőinek hanyatlását nagyban előidézte az a rendkívüli szorgalom, melyet tantárgyainak előadására fordított. A hanyatló félen lévő fát a gyenge szellő is földre dönti, ő sem jött többé magához, mióta múlt év őszén meghűlt. Hasztalan volt az erős léleknek küzdése a gyenge testtel, hasztalan családtagjainak önfeláldozó ápolása. A mindenki által szeretett és becsült jeles tanár e hó 13-án meghalt. Temetésére, a mely e hó 15 én volt, messze földről összesereglettek ismerősei és tisztelői, hogy az utolsó kitüntetést megadják annak, ki életében minden kitüntetést visszautasitott. A főiskola udvarán a koszorúkkal ellepett ravatalnál Mitrovics Gyula, főiskolai tanár és egyházkerületi főjegyző, tartotta az emelkedett szellemű gyászbeszédet, híven és szépen rajzolva az elhunytnak érdemeit s tiszta jellemét. A sirkert- ben Kun Béla, főiskolai tanár, megindító szavakkal ecsetelte azt a bánatot, melyet a főiskolai tanárok az Emődy halála felett éreznek. Azután tanítványai vettek búcsút a szeretett tanártól s a főiskola énekkarának gyászdalai között helyezték sírba a koporsót, mely a legnemesebb szivü ember holttestét rejti magában. Emléke azonban tovább is élni fog közöttünk ; s mig az igaz hazafiság, szilárd jellem és tudományos műveltség tisztelőkre talál: nem lesz elfeledve Emődy Dániel. Csoltói. sága az, hogy vármegyéje tanítóinak nemcsak elöljárója, hanem a szó szoros értelmében jóakaró barátja is ! Knopfler Sándor. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság főispán Öméltósága elnöklete mellett folyó hó 13 án tartotta legutóbbi ülését. — Az alispáni jelentés szerint zugiskolákat újabban nem találtak. Március folyamán Amerikába kivándorolt 283, visszajött 54 egyén. Elszomorító hivatalos adat, hogy a n. mihályi és gálszécsi járásokban a katona-szolgálatra kötelezettek közül a távollévőknek több mint egyharmadrésze Ameri - kában van 1 A kivándorlásra csábitó ügynökök levelekkel árasztják el a községeket; miért is megkerestetett a kassai kir. posta- és táviróigazgatóság, hogy az ide vonatkozó ministeri rendelet értelmében kellő szigorral intézkedjék és a falusi postamestereket tiltsa el az ügynököktől jövő levelek kézbesittetésétöl; a főszolgabirák pedig a kivándorlás meggátlása céljából alkotott szabályrendelet legszigorúbb végrehajtására utasíttattak. — A vármegyei pénztár állapota ez évi március hó 31-én következő volt: házi pénztárban 987 ft 79x/2 kr.; úti pénztárban 8089 ft 67 kr.; betegápolási alapban 116 ft 43’/a kr. ; közig, letéti pt.-ban 49,255 ft 97 kr. ; körjegyzői nyugdíjalapban 31,311 ft 67 kr.; mértékhitelesitési alapban 111 ft 82 kr.; köz- mivelődési pt.-ban 21,518 ft 76 kr.; tisztviselői nyugdíjalapban 64,657 ft 90V2 kr.; katonabeszál- lásolási alapban 1448 ft 91 kr.; hadászati pt. ban 5139 ft 23 kr. Kintlévö hátrálékok úti pénztárból: 11,175 ft 23 kr. ; betegápolás alapjából: 21,906 ft 06 kr.; tisztviselői nyugdíjalapból: 11,007 ft 97V2 kr.; közmivelődés alapjából: 11,727 ft 77V2 kr.; katonabeszállásolás pénztárából: 5541 ft 22, vagyis az összes hátrálék: 61,358 ft 26 kr.*). A hátrálékok aránylag legnagyobbak a bodrogközi és gálszécsi járások területén. — Hosszú vitára szolgáltatott okot az árvaszéknek elvi kijelentést kérő egyik előterjesztése. Az volt a kérdés, hogy a gyámpénztár tart. alapjának tulajdonát képező egyik ingatlanság, me'yet az árvaszék eladott, s a vevő fél nevére most tulajdonjogilag átírandó: az árvaszéki elnök vagy pedig a tiszti főügyész nevében megkötött adásvételi szerződéssel terjesz tendő-e telekkönyvezés végett a birtokbiróság elé? Az árvaszék a tiszti főügyészt bízta meg a szerződés aláirásával, amely megbízatás ellenében a tiszti főügyész kifogással élt. így került az ügy döntés végett a közig, bizottság asztalára. A kérdés megvitatásánál az egyik vélemény amellett harcolt, hogy az elnök szerződő és jóváhagyó fél egy személyben nem lehetvén, a szerződés megkötésével az árvaszéknek más tagja (jelen esetben a tiszti főügyész) volt megbízandó; a másik vélemény, mely részen a többség győzött is, azt bizonyította, hogy a tiszti ügyész csakis jogi tanácsosa lévén az árvaszéknek: sem jogos, sem köteles, sem kompetens, sem felelős, sem szerződések köte- tésére alkalmazható tagja nem lehet az árvaszéknek. A kérdés ekként eldöntetvén, minthogy a törvénynek ide vonatkozó rendelkezése nem határozott : ez ügy tárgyalása alkalmából s általános kérdés formájában decizió kiadása végett a bel- ügyministerhez is felterjesztést intéztek. — Az ár vaszéki h. elnök jelentése szerint márciusban elintéztek 1896 ügydarabot, hátrálékul átjött ápril hóra 624. — Királyi ügyész jelentette, hogy a rablétszám márciusban 248 volt, ebben elitéit 183. A börtönegészség jó. — A kir. tanfelügyelő in ditványára Kecskeméthy Zsigmond bodrogkeresz • túri főbírónak s ottani birtokosnak, ki a Bodrog- Kereszturban létesítendő állami ellemi iskola céljára 800 ftot adományozott, elismerést szavazott a kózigazg. bizottság (Éljen\). A tőke-terebesi iskolához az 1891/82-tanévre még két tanítónői állomás rendszeresittetvén : Koch Margit és Krasz- napolszky Margit oki. tanítónőket nevezte ki a minister. Fried Náthán tokaji, Reich N. tarczali lakosok, mindketten pedig izr zugtanitók, az első fokulag rájok kimért birság miatt felebbeztek Az első fokú határozatot jóváhagyták. — Kir. főmérnök előterjesztése alapján s tekintettel arra, hogy a tavaszi alkalmatlan időjárás miatt a hátralékos közmunkatartozások ápr. 1 ig ledolgozhatók nem voltak, azok leszolgáltatásának végső és utolsó napjául május 31 ikét tűzték ki. Az utbiztosok ujonan kijelölt szakaszaikat máj. i-ig kötelesek átvenni, kijelölt lakhelyeiket pedig f. évi aug. 1 ig tartoznak elfoglalni. Beható tárgyalás során a 14 utbiztos és a rendelkezésükre bocsátott 80 utka- paró (számuk 24-el szaporodott) elhelyezését következőleg állapították meg : I Utbiztosságban: Majort Sándor, lakhelye Berzék, útvonal hossza 74 kim. Útiátalánya (kilome- ter-pénze) 239 ft 84 kr, 6 utkaparóval. II. Utbizt. Szabó Lajos lh. Tálya, utv. h. ®) E megdöbbentően nagy hátrálék azonban csak látszólagos ; mert abba befoglalták a f. évi kirovásokat is, amelyek pedig, még ma, esedékes könyvköveteléseknek nem tekinthetők. Ha a négyféle vármegyei pótadónak 1891. évi előírását vagyis 39,434 ft 19 krt levonjuk, a helyesbített hátrálék leszáll: 21,914 ft 07 krra' Szerk. 64 kilom. útiát. 192 ft 20 kr., 6 utkaparóval. III. Utbizt. Ranner János, lakhelye S.Patak. Utiát. 182 ít 14 kr., útszakaszának hossza 64 kim. 5 útk. IV. Utbizt. Udvarhelyi János, lakh. Perbenyik, utiát. 235 ft 82 kr., ütsz. h, 77 kim. 5 utk. V. Utbizt. Gyula Lajos Adarián, lh S.-A.- Ujhely, utiát. 223 ft. ütsz. h 70 kim. 5 utk. VI. Utbizt. Pribék István, lh. Gálszécs. utiát. 206 ft 21 kr., ütsz. h. 65 kim. 6 utk. VII. utbizt. Ktgyóssy István, lh. Butka, utiát. 226 ft 18 kr., ütsz. h. 54 kim. 6 utk. VIII. Utbizt. Retteghy Mihály, lh. Varannó, utiát. 190 ft 02 kr., ütsz. h, 57, 6 utk. IX. Utbizt. Kádár Mihály, lh. A.-Hrabócz, utiát. 202 ft 05 kr., ütsz. h. 63 kim. 6 utk. X. Utbizt. Kormány László lh. Sztropkó, utiát. 189 ft 27 kr., ütsz. h. 68 kim. 5 utk. XI Utbizt. Zalánffy Sándor, lh. Homonna, utiát. 211 ft., ütsz. h. 73 kim. 6. utk. XII Utbizt. Ribnyikár Pál, lh. Mező-Laborcz, utiát. 229 ft 02 kr., ütsz. h. 76 kim. 6 utk. XIII. Utbizt. Füzesséry Károly, lh. Szinna, utiát. 234 ft. 16 kr., ütsz h. 72 kim. 6 utk. XIV. Utbizt. Zaborovszky Kornél lh. Sztakcsin, utiát. 260 ft 82 kr. ütsz, h. 75 kim. 6 utk. A kir. pénzügy igazgató jelentéséből kiemeljük, hogy március hó folyamán egyenes adó kirovásokra befolyt 30,663 ft 75 kr, a múlt évi március havi bevételhez mérten most több: 2091 ft 56 krra!; hadmentességi díjra 491 ft 47 kr. most kevesebb 440 ft 53 krral. — Markó János, Ondocsin György ifj. Mihalcsik Mihály, ifj. Cseklószky Mihály, Soltész István, Kása Ferenc, Petro János és Takács Józsefnek kivételes nösülés engedelmeért benyújtott folyamodásaik kedvező elintézésben részesültek. - Ezek során d. u. egy és fél órakor a hosszúra nyúlt ülés véget ért. A törvényhatósági útadó alapvető munkálatával annyira haladt már a számvevőség, hogy pár nap múlva hozzáfoghat az egyénenkénti kivetés lajstromainak egybeállittatásához A máig teljesített kiszámításokból közérdekűnek tartottuk nyilvánosságra juttatni a következő nagy eredményeket : Törvényhatósági utadó-alapul kimutattak a 451 községből 888,027 ft 35 krt. Ebből 6°/0-el terhelendő útadó alapul megmaradt 457,254 ft 25 kr, ami megfelel 27,435 ft 25 krnyi útadónak. Minimálisták összes száma a vármegyében : 58,226 egyén, kiknek összes állami adója: 430,773 ft 10 kr. Kéziminimálista van 45,460 egyén, igás 12,766, akik 106,499 ftnyi utadóértéket képviselnek, vagyis 80,641 ft 61 krral többet, mintha csak állami adójuk után rovattak volna meg utadótartozással. A °/0 esek és miniálisták együttes évi utadóterhe tehát megfelel: 133,923 ft 24 krnak. A számvevőség most azon dolgozik, hogy meghatározza: kik és hányán lesznek a közvetlen adófizetők. Fősorozás eredménye. Varannóról Írják : A katona-ujoncozást f. hó 14-én fejezték be a varan- nai jáiásban. Az állítási lajstromokba fel volt véve 792 hadköteles. Ezek közül távol maradt 417, a sorozó bizottság előtt megjelent 375, kik közül besoroztak a hadsereg ujoncjutalékára 74, a hadsereg póttartalékába 9, a honvédség ujoncjutalékára 4, a honvédség péttartalékába 6, összesen 93 legényt. Az eredmény tehát kitűnőnek mondható, mert a- sorozó bizottság előtt megjelent hadkötelesek közül minden negyedik ember bevált. A közös hadsereghez besorozottak között van két egyéves önkéntes. Az örvendetes eredmény felemlitésénél, fájdalom, egy szomorú statisztikai adatról is kell szólani s ez az, hogy a sorozó bizottság előtt meg nem jelent 417 hadköteles közül Amerikában van 365 ember 1 Dohánygyár ügye. A magy. kir. pénzügymi- nister őexciája értesítette a vármegye közig, bizottságát, hogy a philokszerától elpusztított Hegyalja vidékén némileg úgy kíván segiteni, hogy még az 1892. év folyamán a Hegyaljának erre legalkalmasabb helyén egy dohánygyárat fog felálliltatni. Törvényjavaslat a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben. (VI. közlemény.) III. RÉSZ. II. FEJEZET. A vármegyei törvényhatósági bizottság. A törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli. (156. §.) A bizottság áll felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból, hason felerészben pedig a választó közönség, választottjaiból. Ezeken kívül állásuknál fogva a bizottság tagjai: az alispán, a pénzügy- igazgató, az árvaszéki elnök, a jogtanácsos, a tan- felügyelő, az erdőfelügyelő, a főjegyző, a főorvos, a gazdasági felügyelő és az államépitészeti hivatal főnöke. (157. §.) Folytatás az l-ső mellékleten.
