Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-12 / 15. szám
2-ik melléklet a Zemplén 15-ik számához. mert éppen ezen jegyek keltek el mind, melyek ára föl lett emelve, s az olcsó jegyek egy része maradt meg, pedig higyje el, hogy amint Kósza Lélek úrnak eljövetelét nem forsiroztuk, éppen úgy senkire abszolúte semmi pressziót nem gyakoroltunk, hogy előadásunkon megjelenjen. A közlemény irója hivatkozik a külföldi operáknak helyáraira s hivatkozik Blaháné ittlétére. Az elsőt illetőleg az a gyanúnk, hogy keveset ülhetett a külföldi operák páholyaiban, mert akkor tudná, hogy a Skalaban a X. sorban is ülőhelyért 12 lírát kell fizetni s Párisban a földszint 16 frank. Itt Ujhelyben a közép-páholyok megfelelnek az operák oly páholyainak, melyek ára 20—30 forint, dacára, hogy alig ha oszlik meg, mint itt 8—10 személy között a kiadás. Ami az aranyos csalogány ittlétekor a páholyok árát illeti, bizony az az az első előadáson 25 forint volt, s ha Kósza Lélek úr jó reporter, mielőtt arra hivatkozik, jobban utána nézhetett volna. Igaz, hogy a harmadik előadás alkalmával olcsóbbak voltak a jegyek, de az is igaz. hogy ha mi harmadszor ismételjük az előadást, mi sem 9, de 4 forintra engedtük volna a középpáholy árát. Ha a rendezők fáradnak, azt akarják, hogy fáraradságukat anyagi siker is koronázza, hogy minél többet adhassanak azon célnak, amelynek érdekében fáradtak. Miként lehet Ott anyagi sikert felmutatni, hol a színház ily primitiv állapotban van? hol a színház megfütésére 1 — 2 öl fa kell, hol a páholyok beállításáért 15 forintot kell fizetni, hol nincs diszitő, ki egy kuliszát leszögezzen s azt más társulattól kölcsön kell kérni, a díszletekkel, melyek helyet itt csak rongyok függnek. Ily viszonyok mellett ha Kósza Lélek úr is rendezne előadást, akarva, nem akarva fölkeltene az árakat emelni, mutatja az eredmény, mert dacára az árfelemelés, dacára a legnagyobb megtakarításnak, dacára ajegyek elkeltének s a fe- lülfizetéseknek csak 180 forint a tiszta jövedelem. A szinlapon a cél előre jelezve nem volt, nem volt ez máskor sem mindig. Kis jövedelem esetén nem akartuk szétforgácsolni a pénzt, s nagyobb bevétel esetén több részre osztottuk volna föl, s gondoltuk, hogy a rendezők személye elég garancia arra nézve, hogy azt jó, szükséges helyre fordítják. A célt illetőleg külömben nyilvános számadásunkban megfeleltünk. Sajátságosnak tartjuk azomban, hogy cikkíró úr azt mondja, hogy nem tudhatta meg mily célra rendeztetik, mégis ana témájával annak megjelenése elé vág. Azt, hogy egy városban mire rendeztessék gyűjtés, a körülmények határozzák meg. Rendeztettek itt már mulatságok dalárda, olvasókör, iparos-tanoncok javára. A rendezők egy mulatság alkalmával 1600 forinton felül szereztek a gimnázium javára, fáradtak a vörös-kereszt, népszerű felolvasások, női ipartanoda, árvaház, s más oly célok érdekében, melyek alkalomszerűek voltak, melyeket arra érdemeseknek találtak. Külömben hidje meg, hogy nem mindig s minden embert a jótékonycél vezérel tisztán, hanem az is, hogy lásson, hogy élvezzen. Hogy mennyire jótékony hatással bir a korcsolyázás, hány embernek tartja meg. s hány betegségnél adja vissza az egészséget, hogy menynyire fejleszti a tüdőt s teszi hajlékonynyá s ruganyossá a testet, annak fejtegetése nem ide tartozik. Elösmeri azt mai napság minden ember, ki a hygeniával csak kevéssé is foglalkozik, beös- merik a szigorú mamák s apák, ajánlják az orvosok, ajánlja azt a ku'tus-minister is s nevelő intézetekben forccirozta annak behozatalát, alig van már mai napság valamire való város, melynek berendezett korcsolya-tere ne lenne, melynek jótékony hatását nemcsak az egésszég, de a társadalmi élet is megérzi. Persze nem veszünk fáradságot magunknak, hogy Kósza Lélek úrral ezt mígér tessük, ki annak még csak gondolatától is fázik, ki a tornászat e neme iránt annyira elfogult azzal szemben kapapitációnak nincsen helye. Amilyen test gdzö nyáron a fürdés, olyan télen a korcso lyázás; nem hisszük, hogy lenne valaki aki nem mondaná, hogy jótékonyságot gyakorolt a várossal az, ki uszodát állított föl, ' mi nézetünk az: hogy korcsolya egyesületre szükség van, hogy helyesen cselekedtünk, mikor a sok közcél mellett arról is megemlékezve, emellett a női jpar tano- fján^k is jutattunk elég jelentékeny összeget. Nem reflektálunk közleményének azon rér szére, amely az előadás s a szereplőkre vonatkozik. Nézetünk az, hogy egy mulatság után nemcsak kritikát kell írni, hanem ügyes tollal úgy tudni fejteni, Jiogy mintegy azok is lássanak s halljanak, kik az előadáson, vagy mulatságon részt nem vettek, s e tekintetben mintának ajánlhatjuk azon referádát, mely a jelmez bazár alkalmából Kapás tanár úr szép s ügyes tollából került ki (pedig a páholyok ára akkor 12 forint volt). Ha a borsos áru előadásért eleget nem nyújthattunk Kósza lélek úrnak, s sajnálja az arra kiadott összeget, mi is őszintén sajnáljuk. Máskor tálán még lehet alkalmunk kipótolni azt, nemcsak, de kívánjuk, hogy velünk szövetkezve, tehetségét valamely közcélra velünk együtt értékesítse s velünk fáradva, meg tudja, mit s mennyit tesz az, ki a közérdekért fárad, s hogy aztán vele szembe mondhassa egy kritikus azon szavakat, melyeket cikke végén egy műkedvelő biztatására alkalmaz, hogy »Csak rajta, még sokra viheti.« A rendezők. KÖZGAZDASÁG. 176 sz. Zemplénvárm. gazdasági egyesületétől. Tisztelettel van szerencsénk tudatni a gazdaközönséggel, hogy az egyesület által f. évi ápril hó 14 én rendezendő tenyészbika-vásárra, vagy onnét visszaszállítandó, s az egyesület által kiállított igazolványnyal ellátott állatok után a nmél- tóságu m. kir. kereskedelmi minister ur rendelete alapján úgy a m. kir. állami valamint a kassa- oderbergi vasúton — a kiállítási állatokra megszabott csekély viteldijjak lesznek fizetendők. Az álltkisérök pedig, kik az egyesület igazolványaival elláttatnak az állatszállító vonaton úgy az oda- mint a visszautazásnál díjmentességet élveznek, mig az igazolványnyal el nem látott állatkisérők a szállító vonatott fél III. osztályú jegy váltása mellett fogják használhatni Ellenben az egyesület által kérelmezett biztosítási dijjpótlék mérséklést a kereskedelmi minister ur tekinttel a külömben is nagyon csekély bizt. dijjakra, nem engedélyezte. Végül tisztelettel megjegyezzük, hogy a szállítási díjkedvezmény iránt igazolványokat a kisérő nevének, s a szállítandó tenyészállat megnevezésének s fajának tudatása után alant irt egyesületi ügyész fogja posta utján rendelkezésre bocsájtani. S.-a.-Ujhely, 1891. április 6 án. Kossuth János, dr. ■Viczmándy Ödön, egyesületi ügyész. h. elnök. A első magyar általános biztosisó társaság Csekonics Endre gróf elnöklete alatt ma tartotta közgyűlését. Az elnök meleg szavakban emlékezik meg a társaság elhunyt elnökéről Károlyi Gyula grófról. A Jenney Lajos aligazgató álta előterjesz tett évi jelentést kiemeli, hvgy a társaság fennállása óta egy esztendőben sem fordult elő annyi tűzkár, min 1890 ben, mi által a társaság is érzékenyen sujtoit. A társaság ugyanis 3.108,205 frt 43 kr. fizetett tűzkárokért, a mi az eddig fizetett legnagyobb összeget 792,655 frt 56 krral haladta túl. A társaság üzletének folytonos felylödést mutatja a díjbevételek emelkedése, mely 471.931 ft 70 krral tett ki többet a tavalyinál, mind azonál- tal még e díjtétel többletből sem volt képes fedezni a károkat a társaság. A jégosztály is tetemes vesztességgel záródik. A 2.099,797 ft 91 kr. nagy díjbevétel dacára a veszteség 364,602 ft 11 kr. Ilyen rendkívül, esztendő 33 év óta nem fordult elő. S csakis a társaság tartaléktőkéi tették ehefőve e rendkívüli veszteség elviselését. Az uj esztendő lefolyt 2 */iS hónapja szintén kedvezőbb visszonyok beálltára enged következtetni, a menynyiben az idén, a múlt év hasonló időszakához képest, 90,000 írttal kevesebb tűzkár jelentetett be. Az évi mérleg, dacára a veszteségnek, 367,024 ft 97 kr, nyereséget füntet fel. A különféle levonások után marad a közgyűlés rendelkezésére 180,896 ft 81 kr. Ebből 180,000 irtot fizetnek ki osztalékul: részvényenkint őofrtot. A fen maradó 896 ft 84 kr. pedig a jöövő évi számlára viszik át. Egy részvényes bővebb félviágositást kér az üzlet menrtéről. Az Igazgátóság a felvilágósitást megadta. A közgyülás ezután az intézei vezető- sőségének bízóimat szavazott s a felmentvényt minden irányban megadta. Végül Csekonics Endre gróf egyhangúlag ismét megválasztott elnökké. HUMOR. HasonlatokA legtöbb nő olyan, mint a tél: először fagyos, azután enged. — Sok házasság olyan, mint a becsületsértés : párbajjal végződik. — Sok agglegény olyan, mint a Wertheim- kassza: tüzmentes. — A házi barát olyan, mint a delegáció : közös ügyekkel fqglalkozik. — A magyar irók sorsa, olya, mint a hagymáé : csak a fejének veszik hasznát, a többivel senki sem törődik, A * Mátyás-Diák*-ból. GONDOLATOK. Reménységgel könnyebb a szenvedés. * Nagy urak keveset adni szégyenlenek, sokat adni nem akarnak. * Ha a szeretet elmúlt, soha nem volt igaz, * Zsidó is szereti Máriát körmöczi aranyon. * Abban termékeny az okosság, kiben szapo- rátlan a tréfa. * A csikó is János, mikor bojtorjános. * Táncos leányból ritkán válik jámbor asszony. (Régi magyar közmondások). MIYATALO» KÉSZ. 4985. sz. Zempién-vármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A nagyméltóságu honvédelmi ministérium f. évi 12,114 sz- alatt a hadsereg katonai nevelő és képző intézeteibe, valamint a katona tiszti leányok nevelő intézeteibe való felvétel tárgyában kelt intézvényét az azzal kiadott pályázati hirdetményt minél szélesebb körben való köztudomásra hozatal végett kiadom. S -a. Ujhely, 1891. március 23-án. a. h. Viczmándy Ödön főjegyző. Másolat Magyar kir. honvédelmi minister 12,114/XIV. szám. Zempién-vármegye közönségének. A hadsereg katonai nevelő tiszti leányok nevelő intézeteiben az 1891/2 ik iskolai év kezdetével betöltendő katonai kincstári egész és fél díjmentes illetőleg magán alapítványi és fizetéses helyekre vonatkozó pályázati hirdetményt, a közös hadügy- minister urnák megkeresése következtében, oly fölhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy ezen a »Budapesti Közlöny« hivatalos részében is közzétett pályázati hirdetménynek minél szélesebb körben és jelesen a városi elemi, felsőbb nép és polgári iskolákban is köztudomásra juttatása iránt azonnal intézkedjék. Ezen pályázati hirdetménynek a középtanodákon leendő közzététele végett a vallás és közoktatásügyi minister urat kértem fel. Jelen alkalommal a törvényhatóságok és az érdekeltek figyelmét különösen felhívni kívánom azon körülményre, hogy a Mandell Rudolf báró által a katonai árvaházban alapított alapit- ványihelyek, a melyek elhalt s előbb hadseregben szolgált m kir. honvéd tiszteknek Magyarországon született fiai számára vannak fentartva, a közös hadügyminister értesítése szerint jelentkezők hiánya miatt, mindaddig nem voltak betölthetők. — Minthogy ily igényjogosultak valószínűleg léteznek felhívom a törvényhatóságokat, hogy saját hatáskörükben is az igényjogosult kát a jelen pályázati hirdetményhez csatolt kimutatásban elősorolt Mandell Rudolf báró-alapitvány jótéteményére, alkalmas módon, különösen figyelmeztessék. — Budapesten, 1891. március 8-án. Fejérváry s. k, ho »védelmi minister*). 79. erd sz. Zempiénvármegye alispánjától. Köztudomásrahozatal végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1891. március hó 24-én. Matolai Etele alispán. Másolat. Földmivelési m. kir. minister. 10508/1891. szám. Pályázat erdősítési jutalmakra. A fóldmive- lésügyi m. kir. ministérium, az országos erdei alapból, a magasabb hegységek fensíkjainak, tetőinek és gerinceinek, vagy meredek oldalainak, s illetve a közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdösitésére, melyeken hegyomlások, hó vagy hógörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok továbbterjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t. c. 16. § ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges s amely czélra 6 nagy jutalmat és 6 elismerő jutalmat tűz ki; éspedig: kiadatik 2 elsőrendű nagy jutalom külön külön 1000 frankkal aranyban, 2 másodrendű 800—800 frankkal, 2 harmadrendű 500—500 frankkal, 2 elsőrendű elismerő jutalom 400—400 frankkal, 2 másodrendű 200—200 frankkal, 2 harmadrendű 100—100 frankkal aranyban. Ezen jutalmakra versenyezhetnek mindazon erdői sitések, a melyek a folyó 1891. évben nem államköltségen foganatosíttattak ; még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. *) A közös hadügyi minister által kibocsátott (német nyelvű) pályázati hirdetmény, valamint az abban idézett szabályzat a pályázóknak cs. és k. katonai nevelő- és középintézetekbe való fölvétele tárgyában (»Vorschrift über die Aufnahme von Aspiranten aus der Privat-Erziehung in die k. und k. Militär-Erziehungs- und Bildungs-Anstalten«) Bécsben a cs. kir. udvari államnyomdában és L. W. Seidel és fia udvari könyvkereskedőnél kapható. Útmutatást nyújt még Láner Gyula honvédelmi ministeri osztálytanácsosnak »Az osztrákmagyar hadsereg katonai nevelő- éz képzöintézeti, különös tekintettel a magyar állami alapítványi helyekre« cimü munkája, a mely valamint az említett szabályzat is, Budapesten Grill udvari könyvárusnál kapható. — Az általános föltételek Zempién-vármegye közigazgatási irattárában megtekinthetők. Itten köztudomásra adjuk, hogy a (katonai) kincstári és fizetéses helyek adományozását kérő folyamodványok, a hadsereg kiegészítési kerületi, tér-, vár-, hadtest (had-) parancsnokságai által, 1891-ik évi május hó 15-éig fogadtatnak el. Továbbá hogy a Mária Terézia-rend-féle alapítványi hely elnyerése iránti pályázati folyamodványok a rend kancellárjához inté- zendék és i8gt-ik évi május 31-ig a cs. kir. közös hadügy- ministeriumhoz benyújtandók; a többi helyek elnyerése iránti pályázati kérvények 1891. évi május 15-ig szolgálati utón az illető hadtest- (hadterületi) parancsnoksághoz küldendők be. Sitrk.
