Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-12 / 15. szám

holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy tagban legalább io (tíz) k. holdra terjednek. Éhez képest versenyző lehet minden erdő birtokos vagy birtokos terület és illetve polgári, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok, s illetve azon erdőtiszlek részesülnek, kiknek költségen s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés terjesztetett illetve teljesittetett, feltéve, hogy ha jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában, illetve erdőtiszti minőségben kezeli s az erdősített területet a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett a folyó évben vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenkint eszközöltek, s a létrejövő erdőnek véderdőként való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1896 évben szolgáltatnak ki, s azok kétharmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egyharmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat a föld- mivelésügyi m. kir. ministerium által az országos főerdőmester, vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított 5 tagú bizottság ítéli oda, mégpedig a beerdősülés, s illetve a szükséges állabalakulás biztosításának megtörtént igazolása alapján a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. — A bíráló bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigaz gatási erdészeti bizottságnak, s illetve a kir. erdőfelügyelő a versenyző erdősítések felett adott javaslat és a bírá'ó-bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi szemlék. Felhivatnak tehát mindazon erdőbirtokosok, kik e f. 1891. év tavaszi vagy őszi erdősítési ideje alatt a kezdetben megjelölt minősítéssel bíró erdősítést teljesítenek és a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, hogy a f. évi tavaszon történő erdősítést illetőleg legkésőbb f. évi julius hó végéig; a f, évi őszén történő erdősítését illetőleg pedig legkésőbbi. 1891. év [december 25-ig az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (k. holdakban) az erdősítésre használt fanetnnek, illetve fanemeknek, s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett, annál bizonyosabban jelentsék be a föld - mívelésügyi m. kir. ministeriumnál, mert a pályázati feltételeknek bármely legkisebb részben való meg nem tartása esetében a versenyben részt nem vehetnek. — Budapesten, 1891. március hó 15-én, A földmivelésügyi ni. kir. Minisztérium.

4397. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

A kir. földmivelésügyi minister intézvényét megfelelő köztudomásrahozatal végett közlöm.

S. a.-Ujhely, 1891. ápril 1. alispán helyett:

Horváth Józtef, t. főjegyző.

Kivonatos másolat.

Földmivelésügyi m. k. minister. 10486/VI. 9. Valamennyi vármegye közönségének. Miként már néhány év óta gyakorlatban van, úgy a folyó év megfelelő időszakaiban is a legkiterjedtebb módon alkalmat nyújtani kívánok ahhoz, hogy szőlőbirtokosaink es szőlömive lóink a szőlőoltási eljárásokban való gyakorlati ügyességet és jártasságot elsajátíthassák. — E célból a folyó év március és április, valamint május és junius hónapjaiban, a két előbbiben fás, a két utóbbiban zöldoltási tanfolyamok tartását rendeltem el. — Ily tanfolyamok állandón tartatnak a vincellér-iskolákban és az ezekkel kapcsolatos vagy az azoktól függetlenül álló állami amerikai szőlőtelepeken — abban az időben, amikor azon a fás és zöldoltványok készítése folyamatban van — u. m.: a budapesti, ér-diószegi, tarczali, ménesi, pozsonyi és tapolczai vincelériskolákban*). Mind a vincellériskolák igazgatói, mind az amerikai szőlőtelepek vezetői utasítva vannak, hogy ezen tanfolyamok megtartásának idejét alkalmas módon a közeli vidék érdekeltségének tudomására hozzák. Hogy azonban a szőlőoltási eljárások szélesebb körben bemutathatok, illetőleg terjeszthetők legye nek: elrendeltem, hogy a borászati vándor-tanitók a működésűk körébe osztott vármegyék azon városaiban és községeiben is tartsanak oltási tanfolyamokat, amelyekben az oltásra alkalmas anyag már rendelkezésre áll. A borászati vándor-tanitók kerületeinek megyénkinti beosztására vonatkozó kimutatást idemellékelve azzal küldöm meg a vármegye közönségének, hogy az o'tási tanfolyamok megtartására vonatkozó intézkedésemet a legkiterjedtebb módon az érdekeltség tudomására hozva, jelentse ki, hogy azon városok vagy községek hatóságai, amelyek ily oltási tanfolyamok tartását óhajtják, forduljanak megkereséseikkel közvetlenül az illető kerület borászati vándor-tanítójához, aki utasítva van, hogy ezen megkeresésnek az oltás idejének tartama alatt és a rendelkezésére álló idő mérvéhez képest tegyen eleget. A március és április hónapokban tartandó fás-oltási tanfolyamok kizárólag férfiak részére rendeztetnek, ellenben a május és junius hónapokban tartandó zöldoltási tanfolyamokon nőknek részvétele is kívánatos, sőt óhajtom, hogy e tanfolyamokon nők is minél nagyobb szám*) Illetve a velük kapcsolatban álló amerikai szőlő- telepeken. 5'zerk.

mai vegyenek részt, mert ezen oltási műveletre a gyengébb női kéz is alkalmas. Végül a tanfolyamokon résztvevők buzdítására jutalmakat is tűzök ki olymódon, hogy ott, ahol a vármegye közönsége a területén működő gazdasági egyesülettel egy fásoltási és egy zöldoltási tanfolyam nfegtartásának helyére nézve közös megállapodásra jut, a fásoltási tanfolyamban résztvevők közül azon két egyénnek, aki a legügyesebbnek fog bizonyulni s a miveletet pontosan és helyesen elsajátítja, két díjat éspedig első díjul egy darab magyar aranyat s második díjul három darab ezüst forintot engedélyezek. Ugyanezeket a díjakat tűzöm ki a zöldoltási tanfolyamokra is, azzal a különbséggel, hogy a másod k, azaz három ezüst forintból álló díjat — ha a tanfolyamon nők is résztvesznek — csak nő nyerheti el, ellenben az első, azaz egy darab magyar aranyból álló díj annak ítélendő oda, aki, tekintet nélkül a nemre, az összes résztvevők közül a legügyesebbnek ismertetik el. — A díjakra nem versenyezhetnek azok, akik oltási tanfolya mokon már ennekelőtte résztvettek s bizonyítványokkal már elláltattak. A díjt a tanfolyamot megtartó szakközeg a gazdasági egyesület kiküldöttével s ha esetleg a tanfolyamon a vármegye közönsége is képviselteti magát, a vármegye megbízottjával egyetértöleg ítéli oda. — Ha a vármegye közönsége a területén működő gazdasági egyesülettel arra nézve megállapodásra jutott, hogy a pályadíjas fásoltási és zöldoltási tanfolyam mikor és hol tartassák meg, tegyen a vármegye közönsége a díjak utalványozása iránt hozzám felterjesztést. Ily pályadíjas fásoltási és zöldoltási tanfolyam egy vármegye területén csak egy-egy tartható, ez azonban nem zárja ki, hogy a vármegye területén a fentiekhez képest több tanfolyam is tartassák, de, természetesen, a kincstárból adandó pályadíj nélkül. Budapesten, 1891. március 2. Bethlen sk.*).

5799. sz. T. Zemplénvármegye alispánjától.

Köztudoraásra kiadatik.

S.-a.-Ujhely, 1891. április 4.

alispán helyett:

Horváth József, t, főjegyző.

Másolat.

Földmivelésügyi m. kir. miniser, 15615/IV 12. valamennyi törvényhatóságnak. — Az országos magyar gazdasági egyesület által a f. év tavaszán Budapesten rendezendő áUatkiállitás tartamára megengedtem, hogy az ezen kiállítására érkező j s onnan elszállítandó élő állatok a szab. osztrákmagyar államvasut társaságnak Budapest állo- j másán a kiállítási területek közvetlen közeiében az I Arena-ut mellett levő úgynevezett ágyurakodón : legyenek ki, illetve berakhatok. — Felhívom ennél- ! fogva a törvényhatóságot, utasítsa a területén levő ! marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy a folyó évre engedélyezett marharakodó I állomásokról szóló s a szakértőknek a f. évi márc.

hó 23-án 14995/UI. 8. sz. a. kelt itteni rendelet- i tel megküldött jegyzék 15. lapján Budapest rovat alatt ezen ideiglenes rakodó állomást pótlólag I vezessék be azzal a megjegyzéssel, hogy ezen ' ágyurakodónak marha-rakodó állomásul való hasz- I nálata csak ideiglenesen a f. é. ápril. hó 12 tői f. é. máj. hó 20-ig terjedő időre van engedélyezve. : Budapest, 1891. március 27-én. A minister meg- j bízásából Br. Fiáth s. k.

1 1122. ki. 1891. sz. S.-a .-újhelyi j. főszolga bírójától.

Hirdetmény.

1 S-a. Ujhely város t. képviselő testületének

í. évi január hó 31-én tartott ülésében hozott 42. j számú határozatához képest felhivatnak mindazon háztu’ajdonosok, kiknek házaik vizfogo s leeresztőereszcsatornával ellátva nincsenek, hogy ezeknek j 20 nap s különbeni pénzbírság terhe alatti felépi- • téséről gondoskodjanak.

S-a.-Ujhely, 1891. évi ápr. 9 én.

Urbán Ferenc, t. főszolgabíró.

16/51. sz. Zemplénvmegye közig. érd. bizottságától.

Olvastatott a földmivelésügyi ministerium f. évi 7979. sz. a. kelt intézvénye, a melylyel ! utasítja a bizottságott, hogy az erdőbirtokosokat az (apáca gyaponc) Phalena bombix nevű káros erdei rovar netaláni jelentkezésének bejelentésére 1 hívja fel.

A n. m ministerium rendelete folytán felhivatnak, különösen a nagyobb erdőbirtokok tulal- donosai, akiknek erdei szakértő erdőtisztek által kezeltetnek, hogy a szóban forgó rovar netáni jelentkezése esetén arról ezen erdészeti bizottságot azonnal értesítsék.

Kelt Zemplénvármegye közig. érd. bizottságának 1891. március hó 21-én tartott ülésében.

Prámer Alajos,

közig, erdő bízott, elnöke.

1 16.132. sz. Zemplén-vármegye közig. érd. bizottságától.

Olvastatott a nm. fóldmivelési ministerium f. évi 60231 sz. a. az akáczfa paizstetejünek (Le*)Zemplén-vármegye területe a III. kerületbe van be osztva. Vándor-tanitó : Pus Antal Gödöllőn. Szerk.

caniüm robiniarüm) ismertetése ügyében kelt körrendeleté,

A körrendelet eredetben a Zemplén hivatalos lapban egész terjedelmében közzététetni, kör- ' zés után pedig az eredeti körrendelet az irattárba vissaadatni rendeltetett.

Kelt Zemplén-vármegye közig. érd. bizottságának 1891. év március hó 21 én tartott ülésében.

Prámer Alajos,

közig. érd. biz. elnöke.

Körrendelet

Földmivlésügyi m. kir. minister 60231 szám I/4. 1890. Az ákáczfa paizstetüjének (Lecanium robiniarüm) és kártékonyságának ismertetése ügyében.

A paizst»tünek (Lecanium) egyik faja az ország ákácerdeiben nagy mennyiségben lépvén fel, intézkedtem, hogy az állami rovartani állomás az ákácon élősködő piizstetü természetrajzát tanulmányozza, s bizottságot küldöttem ki a rovar- kátrékonyságnak megvizsgálására és a netán szükségesnek mutatkozó óvóintézkedések iránt való javaslattételre,

Az állami rovartani állomás, valamint a kiküldött bizottság jelentései a'apján következőkről értesítem a címet.

Az ákácfa paizstetüjének (Lecanium robi- niarum) évenként csak egy nemzedéke van s a petéből junius elején kikelő rovar a következő év május havávak végén befejezi életét,

A petéből junius e'ején kikelő halványsárga fiatal álcák egészen laposak és kerülék idomuak, hosszuszaguk 035, szélességük 020 millimeter potrohúk végén pedig két mintegy 0.14 millimeter hosszú finom serte van. Midőn az elhalt anyarovar pajzsa alól kibújnak, valamennyien az akácfa üde zöld részeire, nevezetesen a levelekre, és pedig leginkább azoknak alsó lapjára vándorolnak, de részben a levélnyelekre sőt a fiatal zöld hajtásokra is; e helyeken megtelepednek azután és finom szipókájukat a gyönge növényszövetbe szúrván, mozdulatlanul vesztegelnek, egy hónap múlva megvedlenek és átlag 0.6 millimeter hosszúságot érnek el.

Augusztus közepe táján van az álcák második vedlése, a melyen túl esvén, hosszúságúk már az 1 mm.-t meghaladja, testük kissé megvastagodik, színük pedig lassanként megsötétedik.

Ezen az időponton túl az az előtt teljesen mozdulatlan álcák között már némi mozgalmat lehet észrevenni, mely az ősz közeledtével mindinkább fokozódik. Lassanként u. i. elhagyják a leveleket s a hajtások hegyeit és lefelé húzódnak az ágakra, a törzsre; sőt még a földön heverő záraz ágakra is, mely vándorlással téli szállásaikat keresik fel s az addig tart, mig csak az ákác levelei le nem hullanak.

Az álczák, melyek fiatalabb korukban a szél által is tovább szállíthatók, az ágaknak alsó s a törzseknek déli olda’án tömegesen meg-lapulva töltik a telet; de találni telelő példányokat a talajt boritó száraz ágak és a gaz között is. A tél hidegétől megdermedve mozdulatlanul várják itt a tavaszi meleget, mely ismét felébreszti a mi rendesen március közepe táján történik.

A téli álmukból felébredő rovarkák, melyek augusztus közepe óta csak annyiban változtak, hogy színük világosabb vagy sötétebb vörhenyes barnává lett, március második felében ismét felfelé vonulnak a fák tavalyi hajtásaira (csekélyebb részben a két éves hajtásokra) és megkezdik életműködésüket. Szipókájukat a vékony kéregbe szúrva állandóan megtelepednek, s ismét táplálkozni és nőni kezdenek. Ez a tavaszi vándorlás és megtelepedés oly gyorsan történik, hogy április elején már valamennyi álca a fiatal hajtásokon állandóan meg van tapadva sőt már a harmadik vedlésen is átesett és átlag mintegy i2/3 mm. hosszúra növekedett.

A rovarok fejlődése ezentúl mindig gyorsabban halad s azzal együttese • fokozódik az a káros befolyás is, melyet a fakadásnak indult hajtások tápláló nedveinek elszívása szükségképen előidéz. Azok az álcák, melyekből nőstények lesznek, már ekkor felismerhetők szélesebb termetükről és gyorsabb növekedésükről. Ezek április 20-ika körül negyedszer vedlenek s ekkor már körül- be’ül 21/2—3 mm. hosszúak és iy,—mm. szélesek de még mindig meglehetősen laposak. Teljes nagyságukat és félgömb alakjukat május első napjaiban érik el, a mikor a hímekkel való páro- sodás után petéik igen gyors fejlődésnek indulnak.

A himek megjelenése április utolsó napjaira esik. Azokat az álcákat, melyekből himek lesznek, már a harmadik ved és után fellehet ismerni keskenyebb testalkatukról. Később rendesen április 20-ika után hosszúkás teknőforma fehér hártyával vannak borítva, mely alatt már az i»/i mm- hosszú és szárnytokokkal bíró vörhenyes barna rovarka (nympha rejtőzik,) Ez utóbiból fejlődik a him.

A him mozgékony fürge szárnyas kis rovar, mely külsejére nézve inkább valami kis legyeské- hez hasonlít. Hosszú iy4 mm ; színe világos vörhenyes barna, feje és mellkasa sötétebbek; üvegesen átlátszó két szárnyán, mely nyugvó állapotban a potroh végén túl nyúlik, egy pár barna