Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-11 / 2. szám

Melléklet a „Zemplén" i-ső számához. tudott eljutni Ujhelyig. Budapest-Hatvan között a hótorlasz megállította. Másnap egész délelőtt úgyszólván szünetelt a forgalom. Délután meg­enyhült az idő s esni kezdett. Lett erre rohamos olvadás, mely még a pénteki hetivásárt is szét­mosta. Délután szép szivárvány mutatkozott! A Bodrog és Rongyva vize árad s ha igy tart: félni lehet a téli árvíztől; mert habár a lapályos he­lyek már tarkállanak a hegyeket még vastag hó kéreg borítja. Tegnapra viradólag erős északi szél támadt' mely a hőmérő állását 2 fok hi­degre leszorította. (A piaristák ünnepsége). F. évi januárhó 15., 16, 17. napján Őszentsége XIII. Leó pápa külön e célra kiadott biévé-je szerint az összes kegyes- tanitó-rendi társházakban Pompilius Pirotti Mária, kegyes-tanitórendi áldozópap boldoggá avattat ásának emlékére, ünnepies istenitiszteleteket tartanak. A s.-a -újhelyi kegyes-tanitórendieknél is ebből az alka­lomból reggeli '/a órától l/2 12-ig istenitisztelet lesz mind a három napon, éspedig: pénteken, azaz 16-án, Prámer Alajos, prépost plébános fogja d. e. 10 órakor az üunepies sz. misét fényes se­gédlettel végezni; délután mind a három nap, vecsenye lesz 1/3 3 kor. (Ujhely város jótevője.) Justus György új­helyi származású alattyáni esperes neve bizony- nyára ismerős lapunk olvasói előtt; mert hiszen a hol nemes szívről, jótékony adakozásról van szó, az ő neve mindig az elsők között tündököl. A ne­mes férfiú, ki az újhelyi gimnáziumban szegény tanulók számára, a vármegyei közkórház, úgyszin­tén a kisdedóvó javára ezer-ezer forintos alapítványt tett, az ipariskolának pedig száz forintot adomá­nyozod, újabban Matolai Etele alispánhoz, mint a gimnázium ügyében működő bizottság elnökéhez, ötszáz forintot küldött. Isten sokáig éltesse ! (Farsangi hir) Az újhelyi polgári olvasókör báljának megtartását febr. hó i-ére határozta el. A mulatság iránt társas köreinkben nagy az érdek­lődés, sikere fényesnek Ígérkezik. De kell is, hogy úgy legyen, mer rövid farsangunk ez egyetlen mulatsága rendezésének élén az agilis elnök, Margitai József barátunk áll, aki negyvened ma­gával dolgozik a mulatság sikeresitésén. fLonást özv. Drcsényi Tozsefné Széchényi '.éri szivar főtőzsdéjéből, f. hó 6-ról 7-ikére menő . a pudlira helyp, :tt o ftot meghaladó értékű okmánybélyeget irlapot tartalmazó betűrendes könyv és a nyitott pénzes fiókból mintegy 50 ftnyi üstpénz eltí nt.Tjfc»gy a szivar ■ _ . azt a tulajdonos még nem tudja megmondani. A boltajtó zárát a tőzsdében alkalmazott inas reggel nyitva találta, úgy hogy az ajtószárny az első érintésre magától kinyílt. A záron semmifél erőszak nyoma nem látszik, s igy nincs kizárva az az lehetőség, hogy a bolt ajtaját nyitva felejtették és igy a zsivány dolga könnyű volt. A nyomozást a rendőrség nagy gonddal foganatosítja és talán megkönnyíti felada­tát az a fordulat, hogy a váltókat és bélyeget tartalmazó könyvet 61 ft értéktartalommal a Csa­logány utcában egy kőfal alatt a hóban bekaparva megtalálták. (A Zemplén fekete táblája.) O.-Liszkáról pa­naszos levél érkezett hozzánk, melyben előadják, hogy az ottani bélyegárulónál nem lehet »«töm- pölyt« kapni, ami mindenesetre boszantó dolog, mert igy sok ember ki van téve annak a szeka túrának, hogy bélyeget sürgős ügyben nem kap­hatván, okmányát később megleletezik. Egyébként a liszkai boltos, aki a stömpölyöket szokta árulni, avval a mentséggel áll elő, hogy neki Tokajban, a sóhivatalban, bélyeget nem adnak akármikor, hanem hetenkint csak kétszer, vagyis kedden és pénteken délután s akkor is csak 3 óra után. Igazán furcsa eljárás, mondja a panaszkodó, hogy a sótáros ilyen komótus a közönség kiszolgálásá­ban, annyival is inkább, mert köztudomású do­log, hogy a sóhivatalban van a legkevesebb do­log. A közérdekű panaszt ajánljuk a kir. pénz- ügyigazgatóság figyelmébe. (Kivándorlók sorsa.) Lovász István, zétényi lakos, avval a panaszszal állított be a rendőr­séghez, hogy társai, kikkel egyetemben Amerikába szándékozott vándorolni, Lőwingernek Rákóczi utcai korcsmájában 101 ftját ellopták. Nyolc társát nyomban letartóztatták, de nem bizonyult ki rájuk a lopás, ha' em bebizonyult az, hogy a kárvallott tökrészegen ténfergett az utcákon és aludt a korcs­mában, a hol bizony sok mindenféle ember megfor­dul. — Ugyanebből a korcsmából négy málczai atyafi is készült tengerre szállni, éspedig olyan gyanús körülmények között, hogy a korcsmáros kivándorlás elősegítéséért bemártotta magát a szószba. A kivándorlókat haza suppolták. (A kivándorlók) már t. i. az Amerikába ván­dorlók száma a múlt hónapban szokatlanul nagy volt, mert az a hir terjedt el, hogy az uj évben senki sem juthat az Ígéret földjére. Annyi tény, hogy az Egyesült Államok rendkívül szigorú intézkedé­V sekkel állják most útját a tömeges kivándorlóknak, — amiért mi csak hálával tartozunk nekik ; egy­szersmind óva intünk minden hiszékeny embert, hogy fel ne üljön a kivándorlásra csábítóknak ; (Színészet Gálszécsen). Tudósítónk írja : A Gáspár-féle szintársulat tegnapelőtt tartotta utolsó előadását. Folinus Aurél Náni cimü énekes nép­színműve került szinre, mely, mint a szinlapon je­lezve volt, most másodszor közkívánatra adatott. E merész vállalkozásával az érdemes igazgató vá­roskánkat a hagy városok színvonalára emelte, hol, mint tudjuk, a premiérek, pláne ha jók, gyakran ismétlődnek szép anyagi sikerrel. Azonban ez a közkívánatra való megismétlés tulmerész vállalat volt a gálszécsi viszonyokhoz mérten, s bizony csúfot is vallott. Mikor az első színházlátogatók este hétkor (ekkor kezdődnek az előadások) a színházba léptek, ugyancsak furcsa előjátéknak, — mely tragikomikumnak is beillett, voltak szemtanúi. A nézőtér kongott az ürességtől. Egy sarokban, hideg kályha mellett, gubbaszkodtak Thália papjai és papnői, várva a jó szerencsét vendégek alakjá­ban. Közöttük egy pékinas elnökölt, akit aligha nem fris perecei kelendőségének reménye hangolt a vidám tereferére. Hogy a kép teljes legyen, hozzá kell képzelni még nehány, ezúttal sem hiányzó pro- totip-alakját a karzati közönségnek, továbbá egy piszkos, ódonformájú termet, melynek fal freskói valamely jövőbeli nagyságnak első merész voná­saiból állanak. Mig az első vendégek e gyönyörű s egyszersmind érdekes kép nézésébe mélyedtek. addig lassanként gyülekeztek a többiek. Nyolcra már az intelligens világból vagy tizen ellátogattak Thália templomába. A karzatközönség szép szám­mal volt képviselve, s tenyérrel-talppal nyilvání­totta elismerő kritikáját. Az előadás, dacára a dep rimáló viszonyoknak, várakozáson felül sikerült. A színészek animóval és nagy igyekezettel játszottak. Nemcsak a darab, a játék maga is jó volt. A más­kor is beváló társulat ez estén kitüntette magát. Külöuösen kitett magáért a darab hősnője B. Csányi Julia (Nancserli), igen csinosan énekelt', persze zenekiséret nélkül, mert az nálunk elengedhető luxus. Kiválóan játszott még Darvay Miklós (Nan cserli kedvese). Különben a társulat, főleg fiatal erőkben, hiányos; mert bizony Gáspáréknak nem kölcsönöz a nektár és ambrózia, mint az egykori Olimpus lakóknak, örökifjuságot. Mindezt azonban busásan kárpótolja a tagok sokoldalúsága. Egyenlő precizitással adja egy és ugyanazon személy a pezsgővérü fiatal szerelmest s törött öreg embert, salon bonvivant s korcsmahöst, intrikust és komi­kust stb. stb. Közönségünk jó utat kívánt a Nagy- Mihályba távozó színészeknek. (Amerikai pénzek). Varannór-ól Írják, hogy az ottani postán a múlt 1890-ben 1027 esetben Amerikából 82,731 forint érkezett. Ha már most azt is tudjuk, hogy ehhez a póstahivatalhoz tiz község tartozik, látnivaló, hogy egy-egy község­be átlag 8273 fc érkezett. Ami a legérdekesebb volna, hogy t. i. hány embernek keserves keres ménye ez a nagynak látszó összeg: azt nem tudjuk. (106 éves paraszt.) Borsi községben, az öreg­renden lévők sorában egy százhatéves embert írtak föl a népszámlálók. A borsii Matuzsálem, mikor a népszámlálók hozzá mentek, az udvaron éppen fát hasogatott s nagy élvezettel szopogatta makra- pipáját. (Szerencsétlen lövés.) Kocsis János, b.-ujlaki 13 éves fiú, e napokban, Hriczo János ottani pósta kocsis balszemét véletlenségből kilőtte. A revol­ver-golyó halált nem okozott. Lapunk t. előfizetőihez. A Zemplén« „Egye sületi és társas élet“ c. rovatának múlt számában indult s a mai számban folytatott “Idegen hang­zású zempléni község-nevek átmagyarositása« cimü cikksorozatot, mely előreláthatólag 15—20 közle­ményre fog terjedni, könyvformában külön is szán­dékozunk kiadni, hogy igy a nagybecsű anyagot együvé gyűjtve, ne csak a jövendőség számára megmentsük, hanem a további alkotások céljára is hozzáférhetőbbé tegyük. A 60 — 70 lapra terjedő füzetkének előfizetési árát csekély 30 krban álla pitjuk meg. Hogy a nyomtatandó példányok száma felől magunkat kellőleg tájékozhassuk : tisz­telettel kérjük t. előfizetőinket, az ügy iránt érdek­lődő t. olvasókat, főleg pedig a községi elöljáró­kat, hogy a megrendelésre vonatkozó szándékukat velünk a jövő hó 15-éig tudatni szíveskedjenek. Mint­hogy a meg nem rendelt példányokat könyvárusi úton szándékozunk terjeszteni, s igy a füzet ára 30 krnál akkor már magasabb lesz : kérjük a meg­rendelést velünk ideje-korán közö'ni. A Zemplén kiadóhivatala. (Egy jókarban lévő) zongora jutányosán meg­vehető, Bővebb értesítést ad lapunk kiadóhivatala. (A kereskedelmi forgalomban) levő vala­mennyi Dors-májolajak közül tudvalevőleg a Maager I Vilmos-pélét rendelik leggyakrabban az orvosok, mert a Maager cég Bécsben majdnem 25 évi fen- állása óta a tapasztalat szerint rendesen egyenlő jóságu és hatással biró minőséget hoz forgalomba. A valódi Maager-féle Dors-májolaj elnyerése cél­jából tessék a bevásárlásnál arra ügyelni, hogy az üvegen a »Maager« név be legyen égetve és hogy a cimjegyen, valamint a használati utasításon is a »Maager* név látható legyen. Irodalom. Magyar Kertész cira alatt még a múlt évbenjegy gyümölcs- főtenyésztési és konyhakertészeti szaklap látott napvilágot Bornemissza Zoltán és Czapáry Dénes gazd. tanárok szerkesz­tése mellett. — A »Magyar Kertész*, mely kéthetenkint másfél Ívnyi tartalommal jelenik meg, mondhatjuk e téren a “leg­kitűnőbbek közé tartozik, s bebizonyítva látjuk, hogy vidéken is lehet jó lapot szerkeszteni, a mennyiben elismert szak- tekintélyek látják el a »Magyar Kertész«-t hasznos dolgozataik­kal. Minthogy a gyümölcstermelés és a konyhakerti cikkek nagyban termelve, a lakosságnak ezreket jövedelmeznek, nem mulaszthatjuk el a »Magyar Kertész«-t, mely a II. évfolyamot kezdi, különösen a papok, tanítók s a gazdaközönség figyelmébe ajánlani, mint oly közlönyt, mely hivatásának magaslatán áll. A lap előfizetési ára oly csekély, hogy azt bárki is meg­szerezheti egész évre 2 ft 40 kr., félévre 1 ft 20 krért. Az előfizetési pénzek a »Magyar Kertész« kiadóhivatalába Nagy- Szőllösre (Ugocsamegye) küldendők. A »Vasárnapi Újság* január hó 4-iki száma a kővet­kező tartalommól jelent meg: »Szemere Pál.« (Arcképpel.) Dr. Váczy Jánostól. — »Dal a madárról.« Költemény Szász Károlytól. — »Vén emberek nyara.« Elbeszélés, irta Jókai Mór. — »Hogy bántak velünk a muszkák Erdélyben 1849-ben.« P. Szathmáry Károlytól. — »Orosz történetek. I. Az esküdtek* Gruber Iván után oroszból. — »Hell Miksáról* Herman Ottó­tól, — »Legújabb találmányok a hadviselés dolgában: I. Az Eiffard-féle puska.* — »Parnell választói között.* (Két képpel: I. a mint üdvözlik, 2. a mint bántalmazzák.) — »Boldog új­évet !*Cserna Károly rajza. — »Hogy termettek a játékok.* A Miknlás legendája. — »Három magyar festmény., (Három kép­pel : I. Arab kávéház, Eisenhut Ferenctől. 2. Komócsy József, Benc-ur Gyulától. 3. A hazatérő novicius. Tury Gyulától.) — »Komócsy József.* — »Hány lap van a világon ?* —»Frigyes császár szobrának leleplezése a windsori kastélyban.* (Képpel.) — »A divatról.* (Képpel.) — »A városligeti tó jegén.* (Képpel.) — Irodalom és művészet. ■— Közintézetek és egyletek. — Sakjáték. — Képtalány. — Egyveleg. — Halálozások. — Szer­kesztői mondanivaló. — Heti naptár. A »Vasárnapi njság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politkai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utaa 4. sz. megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre < ft. Ninrvjpri amagyar családoknak olyan gazdag köuyvtára, itlIlILoCil melyben annyi szellemi szórakozást találhatna a család minden tagja, mint amennyit a »Képes Családi Lapok« válogatott közleményei nyújtanak. Nincsen a családi életnek s a gondosan vezetett magyar vendégszerető háznak olyan kér­dése, melylyel e lap melléklete, a »Nő a házban« szakavatottan ne foglalkoznék. A »Képes Családi Lapok« előfizetési ára a »Nő a ház­ban* cimü divat-melléklettel együtt egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten nagy korona-utca 20. sz.), melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bér­mentve szolgál mutatványszámokkal. A legújabb szám következő változatos tartalommal jelent meg : A 2. sz. tartalma: Kétszer kettő négy. (Regény. A »Képes Családi Lapok* számára irta Jókai Mór. Folytatás.) — Oh mondd / . . (Költemény.) Oh’Donnel grófné Tarnóczy Malvinétól. — Irodalmi dolgok. Rudnyánszky Gyulától. — Hasonló hasonlóval. (Elbeszélés. Folytatás.) Beniczkyné-Bajza Lenkétől. — »Miiven könnyű / Vájj’ mi lehet?* (Költemény. Képpel. Elemértől. — A csel. (Elbeszélés. Folytatás.) Báró Horváth Miklóstól. — Két kaland. - (Beszélyke. Költemény.) Palágyi Lajostól. — Szilvya. (Regény Folytatás.) Tábori Ró- berttől. — Mindenféle. A hét tükre. Mefisztótól. Képeinkhez. Irodalom és művészet. Málatság. Képeink : Ifjabb Szögyény- Marich László. — Connaughti hercegnő mint ezredtulajdonos. — »Sitting Bull* (az »Ülő bika*) a sioux-indiánok főnöke. — Milyen könnyű! Vájj’ mi lehet? (Verssel.) — Hyrtl József arcképe. Regénymelléklet: A bölcső titkai. (Eredeti regény. Két részben.) Irta: Luka Gusztáv (17—32. oldalig.) Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása, 11. Község, mint földrajzi fogalom, népélet nél­kül nem gondolható. Mint szülőket a család, olyan természetes sorrendben követi a népéletet a község. És amilyen a népmüveltség, olyan a község is. A pásztor-nép még sátrak alatt vagy gunyhóban tanyázik, a föld- mivelő nép már több-kevesebb kényelemmel, de az egy helyben maradandóság tudatával építkezik; az iparos és kereskedő nép pedig, mely a társas élet szükségleteit szolgálja és az életmód fokozot­tabb igényeinek kielégítéséről gondoskodik, már bizonyos műgonddal építi föl s rendezi be az ő lakóhelyét. A népmüveltségnek eme fokozatai szerint más és más külső jellege is támad a községnek, mint helyrajzi egyéniségnek. Élő tanúbizonyságai ennek az állításnak csak a mi vármegyénk terű. létén is nem egy krajnyai, vagy alföldi, vagy hegyaljai község, ahol mindenik ház, vagy házikó a tőszomszédjának olyan képmása, mint az eresz alatt épült fecskefészek egyik a másikának. De egy krajnyai, meg egy alföldi lakóház egymás mellé képzelve, már kiáltó ellentétet képez. Messzire elvezetne kitűzött célomtól, melyhez pedig nagyon sietnem kell, ha a községek k a népmüveltség szerint való külömbözőségét s eb en megint az építkezésnek közös jellemvonásait t n- ném vizsgálódás tárgyává; ha megkísérteném ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom