Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-11 / 2. szám

mutatni, hogy pl. amig a krajnyai szalmás fedelű házikónak természeti ősmintáját a szénaboglya formájában, addig az ó-görog oszlopcsarnokos müépitmé nyéknek ős típusát a cédrus-erdők képében kell meglátni, Beérem tehát itten annak a megjegyzésével, hogy a községek külső képében is nyilatkozik nemzeti karakter. Más és más a külső formája a magyar, a német, az oláh, a tót, az orosz stb- izléssel épült háznak, — következőleg más és más külső képe van a magyar, a német, az oláh, a tót, az orosz eredetű s nyelvű községnek is, mint helyrajzi alaknak.

És — nagy figyelmet érdemel, hogy az úgynevezett "nova plantatio«-k, vagyis a telepitett uj községek, melyek habár, mint szigetek a tengerben, tőlük környös körül egészen külömböző nemzeti áradatban képződtek, mégis az építkezésben megtartják eredeti nemzeti bélyegüket. Valami ősingernek természeti nyilvánulása ez az emberben, mint a fészek-épités érzéke a madárban, mikor a fecske, ha egymaga száz veréb szomszédságába jutott is, csak sárból és nem giz gazból építi föl édes otthonát.

Nem tudom úgy van-e, hogy az »elnyelt nemzetiségek« akaratlanul is megőrzik lelkűkben azt a bizonyos természeti ős ingert, mely szerint, ha pl. született magyar létükre elnemzetietlenedtek, építkezéseikben tisztán, hamisítatlanul megőrzik azt a nemzeties ingert, mely nem tud, nem bir hütelen lenni az ősi hagyományhoz ? Logice azt következtettem, hogy igenis megőrzik 1 Itt az etnológiának csak azt a princípiumát kívánom hangsúlyozni, hogy az építkezésnek külső formájában nyilatkozó sablon ősibb és maradandóbb bélyegü, mint a nyelvben munkáló az az érzület és tudat, amit egy szóval nemzetiségnek nevezünk. Abból tehát, hogy ma egy község neve nem magyar, vagy legalább is nem magyaros hangzású, — és abból, hogy annak a községnek lakói ma nem magyar nyelven beszélnek : föltétien bizonyossággal még nem következik, hogy az a község idegen (pl. szláv) eredetű, sőt éppen ellenkezőleg. Ha annak a községnek építkezése magán hordja a magyaros, nemzeti bélyeget: legpompásabb szláv- hangzásu neve dacára és história emlék híjával is bizonyosak lehetünk benne, hogy az a község, neve szerint is, nyelve szerint is, csak elidegenített. Réges-régen elfeledett magyar nevét sokszor ki is lehet bötüzni megsárgult oklevelek soraiból, mint kibetüzték tudósaink hogy pl. a mai Csertész neve eredetileg Újfalu volt, vagy határjárásoknak régi írott emlékeiből, hogy pl. a mai Csema Feketehegy élyben, és igy tovább, tudós irodalom érdekesen fejtegeti a mai ek eredetét, külső és belső elváltozását, ít. Ma már Európának minden kultúr-állama z e közérdekű tevékenységben, álunk, ha jól tudom, Résó' Ensel Sándor az u,^! j Az ő nyomában kaptak irányt s hódítottak tért módszeres kutatással, nyelvészeti tudással, higgadt kritikával, türelemmel Hunjalvy Pál, Jerney János, Nagy Iván, Poor Antal, Pesti Frigyes, Téglás Gábor, Hanusz István s mások, mindmegannyi jelesei e tudományos eszmekörnek. Nem is emlitem a szlavistákat, »akik mindenütt szláv nyomokat szagiáinak, a tudományban sok zavart okoznak, s még Almás ra is rá akarták sütni a szlá- vizmus bélyegét.*

Nekik, a tudós irodalom minden nemzetbeli képviselőinek, köszönhetjük a nagy alapeszmék stilizálását, mik közöl egyet-kettőt már csak azért is. mert azoktól a zempléni idegen hangzású helynevek magyarositó munkájára vállalkozott dolgozótársaknak sem volt szabad eltérniük, — ide jegyzek.

Leibnitz, a mély értelmű német filozóf, mondja • Nem létezik helynév, melynek nem volna értelme. Ha nem értjük : jele, hogy az egykorú nyelvjárástól eltértünk.

Grimm mondja : A tulajdonnevek megfejtése világosságot terjeszt elődeink nyelvére, erkölcseire, történetére.

Steub Lajos szerint: Ha a népek életüket, neveiket és nyelvüket elvesztették, még akkor is megszólalnak helyneveikben.

Gotthard szerint pedig: Minden helynév az ahhoz értő számára valamely történet magvát rejtegeti magában. A holtaknak vélt helynevekben is rejlik élet.

Egli, a zürichi egyetem tanára, pedig igy fogalmazza tudományos meggyőződését: A földrajzi nevek jelentése az emberiség legmagasabb célja felé mutat. Itt fekszik egy jövőbeli nép pszihológia nyilvánulása és próbaköve. Ezen a helyen fog a földrajz és kultúrtörténet egymással testvérileg kezet szorítani.

Hunfalvy Pál igy igy ir: Minden földrajzi és más helynév egy-egy természetes sajátságot, vagy egy-egy történetet tükröz vissza, jóllehet már legtöbbnyire nem értjük a visszatükrözött képet; vagy azért, mert azon nevet a régi korhűi örököltük, amely már elhomásult, vagy azért, mert az újabb nevek támadásának okait sem tudjuk.*)

") Magyarország Ethnoraphiája 380. 1. 53. §.

A mi vármegyénknek idegen hangzású helynevei, a dolog természeténél fogva, mit Bihary Emil t. munkatársam majd érdekesen kimagyaráz, legtöbbnyire szláv eredetűek. Átmagyarositásuk, minthogy az elnevezés jobbára egy-egy természeti képre vonatkozik, nem jár sok nehézséggel. Egyszerűen átfordíthatók. így lett pl. a Homonna szomszédságában fekvő fürdőhelyecske, Podskalka, Szirtalja, igy lenne (Bihary E. javaslata szerint) a sűrű erdőség közepére rejtőzött Dubrava község magyar néven Tölgyes

Ahol az idegen hangzású helynévnek a szláv, vagy más idegen élő nyelvben jelentménye nincsen, azt hiszem, hogy az olyan község, még a szláv áradatot megelőző népélet emlékét őrzi. Itt már bajosabb dolog az eligazodás. Ilyen esetben (példa lehet rá Homonna) segítségül kell venni a nyelvészetet, a történelmet, a régészetet s ha mindez tanácstalanul hagy, az ősrégi (talán a buiok, vagy jazigesek, vagy dákok vagy az avarok idejéből való) nevet, mint a múltak tisztes emlékét, továbbra is érintetleuül gondolnám hagyni. Hogy éppen a Homonna névnél maradjak, ez a községnév latinos idiómájával, valami derék, nagy tekintetű emberek szülőhelyét juttatja eszünkbe, akiknek számára előkelő helyet biztosított a magyar nemzeti történelem is. (A homonnai Dru- geth-csalad.)

Eszmetársulás utján jut eszembe a Tisza neve. Magyar folyó, hogy úgy fejezzem ki magamat : tősgyökeres, született magyar folyó. Nevét viseli a legtekin' élyesebb magyar családok egyike. De értjük-e mit jelent ? Nem. Hiába folyamodunk tanácsért a történelemhez. Strabó Parisus-nak Pli nius és Ammianus Marcellinus Part his sus-ndk, Ptolemens Tibiscus-nak nevezi. Csak a VI. században (tehát a magyar honfoglalás előtt) találjuk Jordanis történetírónál ily néven nevezve : Tisia. Kétségtelenül ebből lett a Tisza. De mit jelent ? Strabótól Jordanisig menve az idők folyásán jelent- ményét nem értjük. Neve idegen eredetű, de a nemzeti köztudatban azt jelenti magyar folyó. Azért kinek jutna eszébe elkeresztelni s bizonyára az egész nemzet tiltakoznék elkeresztelése ellen, mert Magyar folyó . és Tisza ma már identikus fogalmak. A Balatont ellehetne nevezni Sártó-nak (mert blaton = sár a szláv nyelvben) vagy Nagy- Fertő-nők, mert Fertő régi magyar nyelvemlék szerint annyi mint sár; a rómaiak is Panonnia földrajzában Felső közös néven nevezték a Balatont is a Fertőt is; de a Tisza név eredete annyira összeesik a honfoglalás korával, hogy attól, a szakadatlan és folytonos gyakorlat szerint máig elválaszthatatlan. A história kardoskodnék a Tisza- név megtámadója ellen. így kardoskodik az Zemplén neve mellett is, amiből nem tudom, lehet-é valamikor Földvár-megye ? Ha majd Csongrád, Feketevár-megye, Nógrád Ujvár-megyz, Visegrád meg Fellegvár lesz, akkor igen !

Nyilvános számadás

a december hó 27-én az árvaház javára rendezett közvacsora alkalmából.

Étel- és italnemüeket adtak :

Dókus Gyuláné, Láczay Elekné. Bydeskuthy Sándorné, Hönsch Dezsőné, Matolai Etelné, Mar- gitai Józsefné, Kegyesrendiek, Szentgyörgyi Vilmosáé, Erényi Jakabné, Liszy Edéné, Wihs Ke- resztélyné, Benedek Jáno-mé, Ligety Bertalánné, Krizsó Tamásné Zinner Henrikné, Teich Zsig - mondné, Bánóczy Kálmánné, Rein Istvánná, Am- brózy Nándorné, Dókus Mihályné, Sebeök Antalné, Pintér Ferencné, Buday Zádorné, Farkas Lajosné, Vályi Istvánné, Zhnszky Józsefné, Boruth Elemérné, Juhász Jenőné, Hornyay Ferencné, Bárczy Béláné, Rácz Gyuláné, Chyzer Kornélné, Tom csányi Mártonné, Teli Józsefné, Csánky Gyuláné.

Ételek helyett pénzt adtak: Prámer Alajos 2 ft, Polacsek Ignácné 1 ft, Bajusz Józefné 1 ft, Ge- őcze Andorné50 kr., Somossy Imréné 2 ft, Vicz- mándy Viktornéi ft, Pollák Lajosnéi ft, Szunyogh D. né 2 ft, Kemény Jenő 1 ft, Illasewits Lászlódé 1 ft, Bajkor Béláné X ft, Bánóczy K -né 1 ft, Cser- nyiczki M'-né 1 ft, Székely Imréné 1 ft, Nyomárkay József 1 ft, Hwozdovics Antalné 1 ft, Thuränszky Lászlóné 1 ft, Nyomárkay Paulin 1 ft, Szunyoghy József 1 ft, Dókus Józsefné 2 ft, Krikbaum Gyű láné 1 ft, Jelenek Adámné 1 ft, Löcherer Lőrinc I ft, özv. Répássyné 1 ft, Csiszár Gaborné 1 ft, Képes Károlyné 1 ft, Farkas Dezsőné 1 ft, Do- bokay Kálmánné 1 ft, Kolos Gyuláné 3 ft, Sző gyényi Imre 1 ft, Göllner Alajosné 1 ft, Neuwirth Adolfné 1 ft, Felegyházy Béláné 1 ft, Mezőssy Menyhértné 1 ft. Ember Ernőné I ft, Koczourek Ferencné 1 ft, Biringer Arthurné 1 ft, Némethy Józsefné 1 ft, Reichard Mórné 1 ft, Pffeifer Gyu- iáné 3 ft, Buday Akosné 1 ft, Erényi Jakabné 1 ft, Nebesz József 1 ft, Enyiczkey Gábor 1 ft, Be hyna Testvérek 1 ft. Hoitsy Gidáné 3 ft, Karoly Jánosné 1 ft. Lázár N. kapitányné 2 ft, Móré Gézáné 1 ft, Czigler Józsefné 1 ft, Stépán Gyuláné 1 ft, Szánicy Ferd'nándné 2 ft. Ganzler Alajosné 1 ft, Vass Amálií czy Bálintné 2

ft, özv. Farkas L lensoli Herman

őrnagy 1 ft, Korinkó Jánosné 2 ft, Krizsó Tamásné

1 ft, Keiner Edéné 1 ft, Rácz Béláné 1 ft, Kossuth Jánosné 2 ft, Diószeghy Jánosné 5 ft, Nagy Béláné 1 ft, Csink Jánosné 2 ft, Hlavathy Józsefné

2 ft, Hlavathy Jánosné 2 ít, Bessenyey Gáborné 2 ft, Keresztessy Lajosné 2 ft, Somogyi Bertalanné

1 ft, Dobay Jolán 1 ít, Karsa Bertalanné 2 ft, Rácz Kálmánné 1 ft, Klein Tivadarné 1 ft, br. Gaizler Józsefné 2 ft, Éhlert Gyuláné I ft, Kecskés Antalné

2 ft, Lakatos Gyuláné 2 ft, De Rívó Györgyné 1 ft, Németh Nándorné 1 ft, Barnafi Kálmánné 1 ft, Boronkay Györgyné 2 ft, Szőlösi Sándorné 1 ft, Kun Frigyesné 2 ft, Horváth Endréné 1 ft, Sziráky Barnáné 2 ft, Kulin Ödönné 1 ft, Szőlősi Otília 2 ft, Szőlősi Arthurné 1 ft, Viczmándy Ödönné 3 ft. Fűzy Ferencné 2 ff, Reichard Sománé 1 ft, özv, Nichel Ferencné 1 ft, özv. dr. Hornyay Ferencné 2 ft, Zlinszky Józsefné 1 fi, Balogh Károlyné 2 ft, Szendrey Jánosné 1 ft, Kincsesy Péterné 2 ft, özv. Klein Móricné 2 ft, özv. Szentgyörgyi Józsefné 2 ft, Kálniczky Károlyné 2 ft, Kovácsy Pálné 2 ft, Szentgyörgyi Dezsőné x ft, Bolgáry Andrásné 1 ft, Népbank 2 ft, Csaszlovszky J.-né 2 ft, Csuka Ödön

1 ft, Józsa Ist.-né 1 ft, Molnár Leóna 5 lt, Fejes Istvánné 2 ft, Vágó Gy. né 1 ft, Moldoványi Gézáné

2 ft, Nagy Gyuláné 1 ft, Rosenberg Sámuelné 1 ft, Róth Bernátné 1 ft, Kuharik Jánosné 1 ft, Schulcz Sándorné 1 ft, Szeghy Gusztávné 1 ft, Szeghy Gy.

1 ft, Dókus Mihályné 3 ft, Barna B.-né 3 ft, Tokár Józsefné 1 ft, Izsépy Miklósné 1 ft, ozv. Adriányi Gyuláné 1 ft, Schvarczmann Gusztávné 2 forint, Karsa Ferencné 2 ft, Benedek Jánosné 2 ft, Román Jánosné 2 ft, Pólányi Gyuláné 1 ft, Egry Elekné 1 ft, Dókus Gyuláné 2 ft, özv. Csuka Dá- nielné 2 ft, Dongó Gézáné 2 ft, Nadanicsek Ró- bertné 2 ft, Oláh Béláné 2 ft, Kopper Józsefné

2 ft, Löcherer Andorné 2 ft. Összesen • 205 ft 50 kr.

Felülfizettek :

Csutkay Béli 2 ft, Szepessi Arnold 3 ft. Zinner Henrik 2 ft, Hell Adolf 2 ft, Nemes Lajos 2 ft, Nemes Andor 2 lt, Schön Sándor 2 ft, I Szőlősi Arturné 1 ft, Nagy Barna 3 ft, Dókus I László 1 ft, Mizsák István 4 ft, Láczay László ; 2 ft, Polonyi Elemér 1 ft, Diószeghy János 2 ft,

I Pilissy Nándor 1 ft, Kornstein Mórné 2 ft, Haas i Bernátné 2 ft, Bernáth László 1 ft, Képes Gvula j 1 ft, Valter László 1 ft, Prámer Alajos 2 ft, Évva j Ernő 3 ft, Wihs Keresztélyné 2 ft, Kun Béla 1 ft, Hammersberg Jenő 1 ft, Zlinszky József 3 ít, I Szánky Nándorné 2 ft, Barabás Béla 5 ft, Szer- i dahelyi Aladárné 5 ít, Stenczel Ede 2 forint.

I Összesen : 63 ft.

I

Stich Lajos s a tűzoltó-egyesület, a jótékonycél iránti tekintetből, evőeszközöket szívesek voltak ingyen felajánlani.

*

A s.-a.-ujhelyi árvasegélyző és jótékony egye- j sülét által rendezett közvacsora a kiadások leszá- I mitása után 527 ft 74 kr. tiszta jövedelmet ered- i ményezett. Fogadják a nemes szivű adakozók,

I valamint a közvacsora rendezésében fáradozók a I jótékonyság nevében hálás köszönetem nyilvá- I nitását.

Matolai Etele,

egyl. elnök.

A fen irt összeget 527 ft 74 krrt fölvettem s az árvaház pénztárába elhelyeztem.

Hornyay Béla dr.,

az árvaház pénztárosa.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

Tekintetes Szerkesztő Úr!

A Zemplén utóbbi számaiban kéményt tízekről tétetett említés.

Rég óhajtottam e tárgyban egyet-mást becses tudomására hozni, s most megragadom erre az alkalmat.

A kéménytüzesetek gyakoriságáért engem csak azon esetre lehetne felelősség revonni s a felelősségnek erkölcsi súlya csak akkor nehezedhetnék reám, ha a sepertetésnél tapasztalt önkény- szerűségek. a megtakarítás zsugori elveiből kifolyó rendetlenségek a háztulajdonosokkal szemben a hatóság által — hóról hóra beadott jelentéseimhez képest, megszüntetnének, úgy, ahogy az Kassán, Eperjesen, Ungvárt stb. történik.

Eziránt csak két három pontban foglalom össze a saját magam erkölcsi reputációja tekintetéből és a város érdekéből javaslatom:

1. Hatóságilag köteleztessék minden háztulajdonos és lakó, hogy kéményeit, takaréktüzhe- lyeit, kályhákat és annak csöveit a kéményseprővel sepertesse.

2. Köteleztessék arra is, hogy az azért járuló IO krt pontosan fizessék, megtakarítási szempontból senki a fizetés alól ki ne vonja magát.

3. Rendelje el a hatóság, hogy minden cilinderen, úgy a beboltozott kéményeken is korom- kiszedő nyilasok nyittassanak ; végül