Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

és oiszágos kiállításon« olvasandó. Mit e helyen is helyreigazítunk. A ^Vasárnapi újság* 44-ik száma a következő érde­kes tartalommal jelent meg: Madách Imre arcképéhez. (Kép­pel). — Ötven év története. (Költemény) Szász Bélától. — Hogy menekült meg Pikéty Gusztáv 1849-iki honvédtábornok a halál) téléitől. Bobik Gusztávtól. — Magyar borok. — Lévay József otthon. — Idegen földön. — Egyveleg. — A Nádor­család sírboltja. — A temetőkből. — Papsy László. (1842—go.) Csiky Kálmántól. — A magyar nemzeti színészet ünnepe. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői 'mondanivaló. —Sakk- játék. — Képtalány. — Hetinaptár. — Képeink .- Madách Imre. (Roskovics Ignácz festménye). — Pikéty Gusztáv, 1849-iki honvéd-tábornok. — A magyar színészet 100 éves ju­bileuma 3 képben. (Kozmata Ferencz fényképe után). -—- Lé­vay József dolgozó asztala mellett főjegyzői hivatalszobájában. (Schabinszky és Uher miskolczi fényképésznek pillanatnyi fény­képe után). — A nádor-család sírboltja a budai királyi palota Szeht-Zsigmond-kápolnája alatt. (Dörre Tivadar rajza.) — Szig­ligeti Ede síremléke a Kerepesi-uti temetőben. Halácsy (»Ate­lier párisién) fényképe után. — Papsy László arcképe. — Eg- ressi Gábor síremléke a Kerepesi-uti temetőben. Halácsi (Ate­lier Párisién) fényképe után. — Hunfalvy János sirja a bu­dai németvölgyi temetőben. (Dörre Tivadar rajza.) stb. stb. —■ A „Vasárnapi újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Po­litikai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Frank- lin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.J megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre I ft. A legkellemesebb szórakoztató egy jó lap s ezt cse­kély 6 ftért megszerezheti minden család, ha megrendeli a »Képes Családi I apók« c. szépirodalmi és ismeretterjesztő lapot, mely nemcsak hasznosan mulattató, értelem, érzelem és Ízlés neme­sitő olvasmányokat nyújt olvasóinak, hanem »Nő a házban« c. mellékletével hű tanácsadója a család minden tagjának s gyö­nyörű csak kiváló művészektől eredő képeivel a szép érzéket is fejleszti. Hogy magasztos céljának a jJCépes Családi Lapok* mennyire megfelel: az legjobban bizonyítja ama közkedvelt­ség, a melyben részesül, s előfizetőinek évről-évre szaporodó száma. A ;)Képes Családi Lapok* előfizetési ára egész évre 6 ft , félévre 3 ft, negyedévre 1 ft 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona-utca 20. sz.) melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. A legújabb szám következő változatos tartalommal jelent meg. A 45. szám tartalma. Ne ölj. (Válasz Tolstoj ..Kreutzer Sonatá«-jára. Galitzyn Dimitry herceg kéziratából fordította: Brankovics György. — Külömbség. Aggastyánok. Vigasztalás. Egynémely felebarátunk. Alternativa. Metamorphosis. (Költemények.) Méry Károlytól. — Színházak. (Újdonságok napi szemléje.) Váradi Antaltól. — Szerelem és boszu. (Elbeszélés. Folytatás.) Paál Gyulától. — Veszteség. (Költemény.) Zempléni Árpádtól. — Flóra. (Rajz.) K Mártonffy Imrétől. — Államférfiak kátéja. (Mazarin bibornok naplója szerint. Latinból forditotta : Prély István. — Változékony szivek. (Vigelbeszélés.) Húsz Lajostól. — Gondolatok. Dr. Gerlóczy Zsigmondtól. — A hét tükre, Mefisztótól. Képeinkhez. Irodalom és művészet. Színház. Humor. Képeink: Vizszántás Oroszországban. — Nagy- és Kis-Bolu városok Nyugat-Afrikában. — Moltke gróf arcképe mint hadnagy és mint táborszernagy. Regény-melléklet: Egy család démona. (Eredeti regény.) Irta Mericzay-Karossa Irma. (97—112. oldalig.) Melléklet : »Hölgyek Lapja« (Divatképekkel.) Egyesületi és társas élet. Nyilvános kimutatás. E hét folyamán következő könyöradományok érkeztek a tűzkárosultak részére : 1. Főispán Öméltóságához . Budapest főváros adománya To­kajnak: .......................................5000 ft — kr. 2. Szeged-csongrádi takarék­pénztár Tokaj részére : ... 100 ft — kr. 3. Azalispánl hivatalhoz To­kaj számára a Fester Ll. szerkesz­tőségétől gyűjtésekből: . . . . 315 ft 90 kr. 4. A varannai járásból To­kajnak: ....................................... 45 ft — kr. ismert fogása Saráhnak olyan keretben működni, kik tizedrangu játékából az ő mindent domináló tehetsége a legrikitóbban válik el. Az egyetlen Antonius Garnier-t lehet legfölebb megemliteni, ki igyekezett Cleopra-Sarához lehetőleg méltó lenni. A toállettekről csak annyit, hogy Sáráh min­den leleményességét felhasználta, s nem sajnálta még ismert egyiptomi tudósok véleményét is ki­kérni. Nagyon sok sárgaszin, egész vég legfino­mabb selyem, mely mint ilyen lett a testre rácsa­varva s a fejedelmi smaragd s gyémánt ékszerek­kel és kigyó-arany-övvel megerősítve, melynek szikrázó zöld smaragd szemei messzire villogtak. Akik a művésznőhöz közel állanak, százezer frankra becsülik az ékszereket és a ruhákat, a mi elvégre nem is sok, ha meggondoljuk, hogy mind e kül sőségek nem a párisi publikum meghódítására készültek, hisz Cleopatrát csak tiz hétig fogják adni Párisban. Ez idő múltán az egész társulat elmegy egy két évre számított tournéra a milliók mesés ha­zájába Amerikába A párisi bemutató csak olyan maszlag, mely­nek nagy hű hójától könnyen megbomlik, horogra megy a yankeé és a könnyen felhevülő dél-amerikai spanyol. Majd megeshetik, hogy valami ismeretlen vidéken, hol a folyók vékaszámra hordják az aranyat, zsákszámra fogják oda cipelni a Sarah Bernhardt lábaihoz, már mi higgadtabbak itt a vén Európában jobban megfontoljuk, hogy — egy ismerősöm szójátékával élve, — oda adjuk-e a mi Shakespeare-aranyunkat a Sardou-Moreau réz­pénzért. Paty Kárius. 5. Vármegyebeli tűzkárosul taknak Gesztely község . . . 6. Belügy minister Pe/rakó köz ségnek: ............................. 4 7. Belügyminister Berettő köz ségnek: .................................. Összesen 14 ft 68 kr. 200 ft — kr. 100 ft — kr. 5775 ft 58 kr. A nagymihályi kisdedóvó megnyitása alkal­mából rendezeti táncmulatságon tett feliilfizetések : Szirmay Balamér 2 ft, Jóó Etelka 2 forint, Fe- rericzy Elek dr. 5 ft, Nauendorff Henrik 3 ft 5° kr. Barna Bertalan 3 ft, Widder Samu i ft 50 kr., Sznistsák Ferd't 50 kr., Pajor Bertalan 30 kr., Ihnátkó János 50 kr., 4 N. N, 2 ft 10 kr., Le- hoczky Sándor 50 kr, Isépy István 1 ft 50 kr., j Takács István 2 ft, Baloghy György dr. 50 kr. Tolvay Imre 50 kr., Pilisy László 1 ft 50 kr., Ilerczik, Gulics, Strőmpl 1 ft 50 kr., Horváth József 1 ft, Dráveczky Dezső 1 ft 50 kr., Lenk ezredes 8 ft 50 kr., Czibur 2 ft, Pereszlényi 1 ft 50 kr., Fried ezredorvos 1 ft, Sidelszky 50 kr., Szentléleky 1 ft, Szóráth 2 ft, Glück dr. 50 kr., Tóth Árpád 1 ft 50 kr., Évva Ödön 50 kr., Mecz- ner Mór 5 ft. összesen ; 54 ft 10 kr. Bevétel: a) jegyek elárusitásából . 166 ft 50 kr. b) felül fizetésekben . . . 54 ft 10 kr. összesen . 220 ft 20 kr. Kiadás : 1 —13 címen ....................157 ft 48 kr. Készpénz maradvány . G2 ft 72 kr. Kelt Nagymihály, 1890, okt. 31. Horváth Mihály. Sulyovszky István. Schlelningen István. Kapy Lajos, Alólirott köszönettel nyugtatom a hatvankét forint 72 krnak kisdedóvónk fentartási alapjavára történt befizetését. Kelt mint fent. Sulyovszky István, (P, H.) " ldsdedóvó vál. elnök, v. főbíró. T Ül IT ti Gr Y. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XXXVI. Hudra János k. r. tanártól. A tantárgyakban és azok felosztásában is történt némi változás, A magyar nyelvnek az I. osztályban 5, a többi osztályokban 4 órát enged­tek ; a magyar történelem, mint külön tantágy, szerepelt a III., IV., V. és VIII. osztályban. Éspe­dig Magyarország történetét az Árpádok alatt a III-.ban, a Vegyes házak alatt a IV.-ben, a Habs­burgok alatt az V.-ben adták elő. A VIII.-ban Magyarország oknyomozó története került elő. A világtörténelem a VI. és VII. osztályb jutott. I A görönyelv az V. osztályban kezdődik és végig 2 órával szerénykedik. A bölcsészet a VI. VII. VIII. osztályokban szerepel A németnyelv befo­lyása hanyatlik; osztályonként 2—2 órával fordul elő ; de a bekövetkezett reakció folytán nem sokat adnak rá. Ennyiben történt a változás. A kezelésben és igazgatásban lényeges módosulás nem történt. Az eltörlött nyivános vizsgálatokat visszaállították. E rendszer, csekély változásokat leszámítva, tartott 1868-ij-. 1868. aug. 29-én 14464. sz. a. kelt rendelettel a nméltóságú vall. és közoktatásügyi m. kir. minisztérium megállapított egy oly tan­tervet, melyben a humanisztikus tárgyak előadása mellett a reáltantárgyakra is kellő figyelem volt fordítva. Azt hittük, hogy ez egy jó darabig fen fogja magát tartani; de alig 3 év múlva: tanév kezdetén a nin. vall. és közokt. magy. kir. minisztérium 20855. sz- a- kelt rendeletével ismét egy uj tantervet léptet életbe. E tanterv a többi között eret vág a keresztény érzületen, a meny­nyiben a hittannak csak egy órát enged heten­ként a felsőbb osztályokban; egyébként a humá­nus műveltség nagyobb terjedelmű felkarolásával vizszaadta gimnáziumainknak az igazi jelleget Ebben a magyar nyelvnek osztályonként 3 órája, a latin nyelvnek 6, a III., VI., VII. és VIII.-ban 5, a görög nyelvnek az V. és VI.-ban 5, a többiben 4 órája volt. A németnyelv meg­marad osztályonként 2—2 órával. A földrajznak az I„ II. és III.-ban 2—2 ; és pedig az I-ben Ma­gyarország földrajza a földrajzi tudomány előisme rétével; a Il-ban Ausztria földrajza, azután Európa földleírása; a Ill-ban a többi 4 világrész; a VIII. ban a mennyiségtani földrajz elemei. A tör­ténetből a III. ban a magyarokat megelőzött leg főbb események során Magyarország története az Árpádok alatt; a IV ben a Vegyes- és Habsburg-ház 2—2 órában; az V., VI., VII. ben a világtörténe­lem 3—3 órában; végre a VIII.-ban Magyarország oknyomozó története szintén 3 órában. A meny- nyiségtannak osztályonként kijutott 4, egyes osz­tályoknak 3 óra. Természetrajz az I., II., V. és Vl.-ban fordult elő 1—2 órában, Természettannak a III.-ban 3, IV.-ben 4, a VII.-ben 4 és a VIII,-ban 3 órája volt. Szerepelt a vegytan is ; éspedig a IV.-ben 4, a VI. ban 2 órával, Bölcsészet vissza­szorult a VII. és VIII ra 2—2 órával. A rajz és gimnasztika itt-ott már előbb meghonosult, most pedig kötelezővé lett; az I—IV. osztályokban 4—4, a testgyakorlás I—VIII. 2 —2 órával. Ide járult még a szépírás 1—1 órával. A számszerinti soro­zás megszűnt. Néhány év múlva, az 187a/,.-ik tanévben több uj intézkedés történik. A többi között az 1875. okt. 12. 22151. számú miniszteri rendelet a nagy szünidőt julius és augusztus hónapokra teszi át, továbbá a régi félévi vizsgálatok és osztályozások helyett rendszeresített négy időszaki érdemsorozat megszűnik, e helyett az osztályozás 3 Ízben tör­ténik t. i. : a karácsoni, húsvéti szünidő előtti hét­ben és az év végén. A karácsoni és húsvéti ér­demsorozat külön nyomtatványra iratik, ezek az ugynevezet Értesítők. Az év végén az egész évi tanulmányt összegezve kapnak a tanulók külön okmányban bizonyítványt, miként az jelenleg is történik. Tanügyünk fejlődése tovább halad s már az i87G/7i-k iskolai év több nevezetes újítással lep meg bennünket. Az 1876. jul. 22-én 12787. sz. a. kelt miniszteri rendelet különösen az ügy­rendtartás, érdemsorozás, úgyszintén a tanárérte­kezletek módozata tekintetében több reformot lé tesit; intézkedik továbbá a tanulók felvételének ideje- és fölvételéről, a fegyelmi szabályok és büntetések fokozatairól, a szülök és tanárok közreműködéséről az ifjúság erkölcsi érzésének ápolásában, az egyes tanszakok és szünnapokról, a tantárgyak beosztásáról s az osztályfőnök ha­tásköréről, a tankönyvekről, az ifjúsági könyvtá­rak és egyesületekről; körülírja a módszeres, el­lenőrző és osztálytanári tanácskozások teendőit, a tanárok kötelességét, az igazgatói felügyelet ha­táskörét, nyilvános és magánvizsgálatok idejét és módját stb. Szóval sok uj eszme van benne le­téve s az idő érlelő képességének átengedve. A felvételre nézve megállapítja, hogy csak a 9 évet betöltött, de 12 évnél nem idősebb ta­nulók vehetők fel az I. osztályba s ekkor is fel­véti vizsgálatnak kötelesek magokat alávetni. A felvett tanulók makszimumát 50-ben állapítja meg, mely szám későbben 6o-ig eme'kedik Ä kimara­dások, mulasztott órák csak hiteles bizonyítvány alapján igazolhatók. Ha valamely tanuló a heti órák összegét bár szakadozottan igazolatlanul el­mulasztja ; az intézetből kilépettnek tekintendő. A rossz viseletű és példátlan hanyag tanulóra 6 pontból büntetési fokozat állapíttatott meg, melyeken a javulás nélkül keresztül haladó az intézettől meg­válni volt kénytelen. A 3 időszak tartott: 1) a karácsoni szept. 1—dec. 23-ig, 2) január 2-tól vi­rágvasárnapig, s a 3) husvét után következő szer­dától junius 30-ig. A fenálló általános tanterv kidolgozása, a tananyagnak módszeres felosztása, a tanítás egy­bevágó alakítása és kezelésének pontos megbe­szélése, valamint az órarend célszerű megállapí­tása végett minden időszakot megelőzőleg, neve­zetesen : aug. hó utolsó belében, a karácsoni és húsvéti szünnapokban külön tanári, úgynevezett módszeres tanácskozmányt kellett tartani, hogy a szükséges egyöntetűség s összhangzat föntartas- sék. Az ellenőrző tanácskozmány okt. febr. és május hóban tartandó. Ezen intézkedések között már több található, mely a későbbi középiskolai törvényben is érvényre emelkedett; de a tanulmányokban, a tudomány- szakok felosztásában a kísérletezés meg nem szű­nik ; forrongásban van az egész s mikor fog tel­jesen megszűnni ez az állapot ? mikor fog tan­ügyünk legalább pár évtizedig kísérletezés nélkül pihenőt tartani ? — erre még ma nem válaszol­hatunk. 1879-ben uj változások történnek. A többi között elmarad a németnyelv 2—2 órája az I. és II. osztályban ; nem különben elcsípnek egy órát a 4 órás rajzból s az igy nyert 3 órát hozzáadtuk a magyar nyelv 3 órájához. így lett a magyar nyelvnek 6 órája az I- osztályban, a II-ban 5, mivel itt a hiányzó egy óra a latin nyelvhez ke­rült ; igy lett ebből 7 óra. A német nyelv elha­gyását azzal indokolták, hogy az I. osztályban, különösen vegyes-ajkú vidéken 2, sőt 3 nyelvet is kezdenie kell a gyenge növendéknek, miáltal alig találhatta fel magát a sok idegen nyelvsza­bályok utvezetőjében. A magyar nyelv körének kiszélesítése pedig mind nyelvi érzékére, mind magyar nemzeti érzületére csak jótékonyan hat­hat. Elmarad a filozófia a VH-ben ; a két óra több­letet a németnyelv és mennyiségtan óráinak sza­porítására fordították. A filozófia csak a VIII-ban maradt meg-; itt elmaradt az elemző mértan, he­lyette a mennyiségtan óráit szaporították. GONDOLATOK. Ki az, ki nem remél ? nincs senki a világon, Az ifjú erejében bízik s attól remél, az anya gyermekében, a hős tetteiben, a boldogtalan a szebb jövőben, a játékos szerencséjétől, az agg és életunt a haláltól. Kinek ne volna reménye ? Ez velünk született s velünk hal el. Az élet első zökkenésénél, az első csalódás­nál, keserűbb tapasztalat nincs. Ez megállítja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom