Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-09 / 45. szám
küzdőtérre lépőt, mint megállítja az utast a tilalomfa ; de mig ez megmondja a jámbor utasnak, mi nem szabad s az megtanulja a tilost ismerni: addig az a keserű tapasztalás megdöbbenti a küzdőt s zordabbnak láttatja a valóságot mint igazában van s e megdöbbenés, kinos zavar, hány embert kergetett már a sírba ? Mondjátok meg nekem, ki boldogabb, ki örömökkel kezdve létét rózsás színben látta a világot, mignem egy csapás lesújtja ; vagy az, ki keserű tapasztalattal kezdve létét, békében tűrte a csalódásokat s az örömöket is fájó szívvel viselé ? —s. HUMOR. Szigorlaton. Cenzor'. Ki viseli a véletlen kárt? Tudorjelölt: (hallgat) Cenzor'. Decsak ismeri azt a trivrális jogi közmondást: casus ... no ! mondja ! Tudorj: . . . casus . , . Cr.: . . . nocet . . . 7nöcet . . . i Cr.: No most mondjon egy népszerű játékot 1 lj.: . . . Ferbli\ (E. h. dominói) Az Iskolában. Tanár (az ásványtant magyarázza). Ha a palára rálehelünk és megszagoljuk agyagszagot érzünk. íme itt van egy darab rálehelek. Szabó Laci, szagolja meg, mit érez? Szabó Laci'. Szilvórium-szagot! HIVATALOS RÉSZ. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1890. október hó 15-én tartott közgyűléséből. 359/18151. sz. Olvastatott főispán Öméltósága, mint a törvényhatósági bizottság múlt 1890. évi augusztus hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében 402/946. szám alatt hozott határozatáva- a múlt évi aszály által sújtott ínségesek felsegélé- sére saját kebeléből kiküldött szükebb körű bizottság elnökének a bizottság teljesített működéséről szóló jelentése, melylyel a bizottság számai dását bemutatván, a bizottságot megbizatásátó- és a további számadás kötelezettsége alól felmentetni kéri. A vármegye közönsége ügy a jelentésttevő főispán Öméltósága, mint az elnöklete alatt működött bizottságnak a segélyezés körül kifejtett pontos. lelkiismeretes és erélyes tevékenységét teljesen méltányolván, ez iránti elösmerését kifejezi s ezt jegyzőkönyvbe vétetni rendeli, s a bizottságot további megbízatása és a számadás kötelezettsége alól feloldja. A bemutatott számadások felirat kíséretében a nmságu belügyministeriumhoz felterjesztetvén, értesittetni rendeltetik a Sára község kitelepítésével megbízott küldöttség, hogy a segélyezésből felmaradt összeggel a kitelepítés iránti működését kezdje meg. Jelen határozat a felolvasott jelentéssel köztudomás végett a vármegye Zemplén cimii hivatalos lapjában közzététetni rendeltetik. Km ft. Jegyzetté Il-od aljegyző, kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. 11796. szám. Tekintetes Törvényhatósági bizottság! A múlt 1889. évi augusztus hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében 402/946 szám alatt hozott határozatával saját kebeléből a múlt évi aszály által sújtott Ínségesek felsegélése céljából elnökletem alatt kiküldött szükebb körű bizottság a korán beállt tavaszi munkálatokkal megnyílt keresetforrások által nélkülözhetővé vált segélyezést annak idején beszüntetvén : az egyes járási főszolgabirák mint a segély közvetlen kiosztásával megbízott albizottságok elnökei a részükre kiutalt összegekről szóló számadásaikat beterjesztették, melyeket számvevőileg is felülvizsgáltatván a magyar királyi belügyi nagyméltóságu ministeriumhoz leendő fel- terjesztés végett azon kéréssel mutatom be, hogy az elnökletem alatt működött bizottságot megbi zatása s a további számadás kötelezettsége alól felmentetni kegyeskedjék. A bizottság rendelkezésére álló segélyezési alapösszeg összesen 11,000 forintot tett ki, s állott ez részben azon 9000 forintból, mely még a harmad évi árvízkárosultak segélyezése alkalmából visszamaradt s a nagyméltóságu belügyministerium 1889. évi szeptember hó 10 én 59098/X. a. szám alatt kelt intézvényével e célra átengedtetett s azon 1000 forintból, melyet a „Jó szív“ egyesület e célra adományozni kegyes volt. Ezen összegből az aszály által sújtott hat járás ínségesei részére kiutaltatott összesen 7812 forint s a mennyiben a segélyező bizottság a legszigorúbb felügyelettel volt arra, hogy a segélyezés csak a lehető legszükségesebb mérvben és kizárólag a feltétlenül indokolt határidőig eszközöltessék, ez irányban a járási főszolgabirák általam külön is utasittattak, a kezeikhez kiadott össze - gekböl is visszaterjesztett a szerencsi föszolgabiró 97 krt, a tokaji 32 forintot, a gálszécsi 2 forintot, s az újhelyi — amennyiben itten a szőlőmunka s egyéb kereset korábban megindult — 558 forintot. Kiosztatott tehát tényleg össszesen 7219 ft 03 krajcár. Annak megemlítésével, hogy az 1000 ftos adományt a bizottság a »Jó szív« egyesületnek hálásan megköszönte, ez úttal is bátran jelezhetem, hogy mint a felügyeletem alatt történő más segélyezéseknél, úgy ez alkalommal sem for- dittatott a legkisebb összeg is más célra, mint a melyre az határozottan rendeltetve volt. S.-a.-Ujhely, 1890. október 9. tisztelettel Molnár István főispán, mint a segélyző bizottság elnöke. 1885. sz. kb. Zemplénvármegye alispánjától. A kereskedelmi m. kir. ministerium 1890. évi október hó 3-áa 59652. szám alatt kelt intézvényével az alsó-szabo'csi tiszai ármentesitő tár su'at által védgátjai megerősítése céljából Tisza- Lucz község határában elfoglalandó földterületekre a kisajátítási eljárást elrendelvén, a kisajátítási terveket és összeírásokat az 1881. évi 41 t cikk értelmében leendő eljárás végett leküldi. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítására Horváth József tb. főjegyző elnöklete alatt Vitányi Bertalan biz. tag. Matolay Béla járási főszolgabíró és Somossy Sándor tb. aljegyzőből álló bizottság az 1881. 41. t. cikk 33 §-a értelmében kiküldetik és a tárgyalás határidejéül 1890.évi november hó ij-ik napjának d e. 10 órája s a szükséghez képest folytatólag következő napjai T.-Lucz község határához kitüzetik. Erről T.-Lucz község elöljárósága ezen határozat a hirdetmény s a kisajátítási terv és összeírás egy-egy példányának kiadása mellett a törvény 34 §-a értelmében azon meghagyással értesittetik, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál e határozat vétele után 15 napi közszemlére azonnal tegye ki, s étről és a tárgyalás idejéről az érdekelt feleket dobszó és a hirdetmény kifüggesztése mellett haladék nélkül értesítse. A hirdetmény egyszeri közzététel végett a »Budapesti hiv. közlöny« és háromszori közzététel végett a Zemplén hivatalos közlöny kiadó hivatalának megküldetni, s az eljárásról az a.-szabolcsi-tiszai ármentesitő tár. ulat igazgatósága s az eljárással megbízott küldöttség tagjai ezen határozat kiadásával értesittetni rendeltetnek. S.-a.-Ujhely, 1890. október hó 29-én. Matolai Etele, alispán. 3—2 mint a közig, biz h. elnöke. 1885. kb. sz. Zemplénvármegye alipánjától. Hirdetmény. A nmságu kereskedelemügyi m. kir. ministe- terium október hó 3-án 59652. sz. alatt kelt intézményével az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat által védgátjai megerősítése céljából T.-Lucz község határában elfoglalandó földterületekre a kisajátítási eljárást elrendelte, a kisajátítási eljárás megindítására Horváth József tb. főjegyző elnöklete alatt Vitányi Bertalan biz. tag, Matolay Béla. járási föszolgabiró és Somossy Sándor tb. aljegyzőből álló bizottság küldetett ki, s az eljrás határnapjául 1890. évi november hó ij-ik napjának d. e lo órája szükség esetén folytatólag a következő napok tűzettek ki T.-Lucz község határában. A kisajátítási tervek és összeírás egyik példánya pedig az 1891. 41. t. c. 34 §-a értelmében T.-Lucz község házánál tétetett ki közszemlére. Miről a kisajátításnál érdekeltek az 1881. 41. t. cikk 34 §-a értelmében azon figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy a bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg hatá roz, ha az érdekeltek közül senki sem jelen meg. S.-a.-Ujhely 1890. október hó 27-én. Matolai Etele alispán. 3—2 mint a közig. biz. h. elnöke. 17940. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Közhírré tétel végett kiadatik. S.-a-Ujhely, 1890. október hó 15-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. 2526 ki 90. Tekintetes Alispán Ur 1 A málezai körjegyző jelelentése szerint, a zétény- rév mellett egy darab egy éves, fekete, heréit, homlokán csillaggal ellátott csikó bitangságban találtatván, jelenleg az abarai bírónál tartatik őrizet alatt, van szererencsém ezen csikó leifást szabályszerű köröztetés végett tisztelettel beterjeszteni. N.-Mihály, 1890. október 8-án. Föszolgabiró hivatalos távollétében : Pilisy László sk., s.'olgabiró. 2479 sz. Zemplénvármegye kir. Tanfelügyelőjétől. A megyei t, tanítói kar figyelmébe ajánlom Grand Miklós méhészeti felügyelő ur f. évi szept. hó 16-án 1358. sz. a. hozzám intézett átiratának alább következő pontjait. »A méhészet egyike azon mellékfoglalkozásnak, mely leginkább megfér a tanítói hivatallal. Nem is kíván nagy befektetést és kevés gondozás mellett igen szép jövedelmet ád. Nagyságodnak tanmegyéjében már több tanitó igen szép eredménynyel és dicséretes buzgalommal űzi a méhészkedést, de hogy ez még általánosabb legyen, igen kérem Nagyságodat, szíveskedjék tan- megyéje tanítóit méhészetre buzdítani. Amegyíben mint kezdők az alapismereteket addig is megszerezni óhajtanák, mig a kerület méhészeti vándortanitója méhészetöket megtekinti s őket a méhészkedésbe alaposan bevezeti, szívesen szolgálok nekik egy rövidke füzetkével, melyet a nagyméltóságu földmive'ésügyi m. k. Ministeriumnak határozott utasitása folytán, átvételi elismervény mellett minden tanitónak díjmentesen küldök meg.« Az átvételi elismervények egyenesen a méhészeti felügyelőséghez, Buziásra, küldendők. S. a. Ujhely, 1890. október 24-én Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő 17007. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Körözés és eredmény esetén jelentésetéte végett kiadatik. S,-a.-Ujhely 1890. október 28. alispán h. Vlczmánd Ödön, főjegyző. Másolat. Maros Vásárhely szab. kir. város tanácsától, sz. 6395. 1890. A budapesti Üllő-uti közkórházban ápolt Papp Péter cipészsegéd, ki állítólag 45 éves, gör. kath. vallású, nős illetősége megállapítandó lévén 'hivatalos tisztelettel felkérjük t. címet, hogy nevezettet hatósága területén nyomoztatni s feltalálás esetén illetőségére körülményesen kihallgatni s a felveendő jegyzőkönyvet hozzánk juttatni esetleg a nyomozat eredményéről értesíteni szíveskedjék. Maros-Vásárhely sz. kir. város tanácsának 1890. szeptember 17 én tartott üléséből. Aláírás olvashatatlan. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1800. október 14-én tartott közgyűléséből. 296 16,900. szám. Olvastatott az állandó választmánynak a pótadókra vonatkozó előterjesztése. Az elnökileg elrendelt névszerinti szavazással, melyszerint 35 biz. tag szavazott igennel s nemmel senki sem szavazván, az 1891. évre egyhangúlag elfogadtatott: a betegápolási pótadó 2°0val, a közművelődési pótadó i°!0-val, a tisztviselői nyugdíjra i°|0-val és a katonabeszállásolási pótadó r2°0-val. Ezen határozat a vármegye területén kihir- dettetni s annak megtörténténte után 15-öd napra jóváhagyás végett a kir. belügyministeriumhoz elnöki utón bemutattatni rendeltetett. Erről az alispán megfelelő eljárás végett értesittetik. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Viczmándy Ödön, főjegyző. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyben 1890. október hó 14.-én tartott közgyűléséből. 299. sz. Az 1890. évi I. t. c. 24. §-a alapján készült és az állandó választmány elé elfogadás végett bemutatott szabályrendelet elfogadtatván : Kihirdetni és annak megtörténte után 15 nap múlva jóváhagyás végett a kir. kereskedelmi minisztériumhoz elnökileg bemutattatni rendeltetett. Kmf. Jegyzetté és kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. Szabályrendelet az 1890. évi I. t. c. 24. §-a alapján. 1. §. Az 1890. évi I. t. c 24. §-a alapján a vármegye területén a törvény 25. §-ához képest összeirt, adót nem fizető korosztályosok úti adójukat személyesen vagy fogadott napszámossal természetben tartoznak leszolgálni. 2. 5- Hasonlóan természetben tartoznak leszolgálni utiadójukat. a bodrogközi-, nagymihályi-, varannói-, szinnai-, homonnai- és sztropkói járásokban mindazok, a kik a törvény 23. §-ához képest három kézi napszám értékben 1 ft 50 kr. illetőleg egy igás napszám értékében 3 frt úti adóval vannak terhelve. 3. §. Az 1 és 2. § ban nevezett adókötelezettek a törvény 24. §-a alapján a természetbeni kézi közmunkát sommásan következő arányban kötelesek leszolgálni. a) Ha a kézi közmunkás, kőfejtéshez használtatni, a vármegye által kijelölt bányában, a mely az adóköteles lakásától 5 kilométernél távolabb nem eshetjk, tartozik az adóköteles 3 köbméter követ fejteni. A bontó anyagokat és eszközöket a vármegye szolgáltatja. b) Ha a kézi közmunkás a kifuvarozott kő rostálásához hssznáhatik, tartozik az államépité- szeti hivatal által kijelölt útszakaszon, a mely