Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-12 / 2. szám

embertelenül bántak a kivándorlókká’, hogy kö­zülök útközben 17 gyermek és 11 asszony meg­halt, 70 kivándorlót pedig a hajó megérkezésekor kórházba kellett szállítani. A szerencsétlenek út­közben a legroszabb, legromlottabb eledelt kap­ták s állati bánásmódban részesültek. ,A Képes Családi Lapok* szépirodalmi és ismeret- terjesztő képes hetilap már tizenegy év óta küzd hazafias lelkesedéssel és kitartással nemzeti irodalomunk bástyáján, már tizenegy év óta lobogtatja a nemzeti művelődésnek s ízlés nemesítésnek a zászlaját, s most is, a midőn Brankovics György jeles szerkesztése mellett már tizenkettedik évfolyamába lép legelőkelőbb, a legkitűnőbb Írók és írónők müveivel indul — a nemzetiségünket még mindig fenyegető s hazánkkat sáska raj­ként elözönlő német szépirodalmi lapok elleni hadjáratra. A, Képes Családi Lapok* munkatársai: Jókai Mór, Tolnai Lajoss Mikszáth Kálmán, Dalmady Győző, Temérdek (Jeszemzley Dániel), Lauka Gusztáv, Brankovics György, Rudnyánszky Gyula, Pósa Lajos, Prém József, Dr. Sziklay János, Palágyi Lajos, Inczédy László, Muray Károly, Méry Károly, Petry Mór. Dr. Roditzky Jenő, Benitky Bajza Lenke, Büthner Lina, Nagyvárady Mira, Kuliffay Benitzky Irma, Hevesiné Síkor Margit, Fanghné Gyújtó Izabella, Gaál Karolin, Karlovszky Ida, Harmath Lujza, stb. stb. Vájjon ki cserélné fel ez előkelő szellemű kamatok termékeit a külföld müveivel! Magyar ember bizonyára nem ! S a magyar nő még kevésbbé. — A, Képes Családi Lapok* az összes szépirodalmi lapok között legélénkebb s legváltozatosabb. Tartalma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a leghíresebb festők müveit mutatják be ; * Hölgyek Lapja" cimü divat melléklete aj legújabb divatképeket hozza s a növelés az egészség, a gazdaság a kertészet s a konyha téren nincs oly kérdés a melyet ne tárgyalna , Regény mel­léklete, három néjiy eredeti regénynyel ajándékozza meg éven- kint előfizetőit. .Zóldboritéka* telve van mulatattó apró­ságokkal s talányokkal, melynek megfejtői értékes jutalmakat kapnak : s a .Képes Családi Lapok* dacára e sokoldalúságnak, mégis bátran kezébe adhatók a család minden rendű és korú tagjának, dacára gazda tartalmának mégis a legolcsóbb szépiro­dalmi képes hetilap Előfizetési ára .Hölgyek Lapjával* s a .Regénymelléklettel* együtt egész évre 6 ft félévre 3 ft negyd- évre 1 frt 50 kr o. é. s a kiadó hivatal (Budapesten, nagy­korona utca 23 sz.) melyhez az előfizetések legcélszerüaben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. 4—6 Egyesületi élet. SíyilváiiON uyiigtázítK, a s.-a.-ujhelyi árvasagélyző- és jótékony egye­sület pénztárába f. évi december 20-ától 31-éig történt befizetésekről. 1. Az árvaház javára rendezett műkedvelői színi előadás tiszta jövedelmeként beszolgáltatott Polányi Gyula úr 175 ft 95 krt. A »Zemplén« ki- adóhivatala újévi üdvözletek megváltásából beszol­gáltatott 40 ftot. Czibur Bertalan úr adománya I ft 50 kr. Kir. törvényszéktől Dr. Nagy Armin és ifj. Reichard Mór uraknak ideajándékozott tanu- dija 6 ft. 2. Fehérvári Istvánné úrnő 30 frtos alapítvá­nyának második részlete 10 ft. Dr. Szepessi Ar­nold úr 100 ftos alapítványára harmadik 25 ft. 3 1889-iki rendes tagdíjat, egyenként 3 ftot fizettek : Boruth Elemérné, Meczner Mór, Ármágyi Jánosné, Biringer Arturné, Boronkay Györgyné, Dongó Géza, Főnyi Árpádné, Kovácsy Pál, Major Istvánné, Pintér Ferenc, Sziráky Barna, Keresztessy Lajosné, Kossuth Lajosné, Farkas Istvánné. A pénz­intézetektől 1889-iki Il-ik félévi kamatok 197 ft 65 kr, összesen 498 ft 10 kr., a régibb kimuta­tással együtt Í>6S7 ft 2tt krajcár. S.-a.-Ujhely január 10. 1890. Chyzer Kornál. egyleti pénztárnok. A sárospataki ev. ref. főiskola hittanhallgató ifjúsága által — saját egyesülete alaptőkéjének gyarapítására — 1890 január hó 5 én rendezett táncest alkalmával felülfizettek: Br. Vay Mik­lós, a tiszáninneni ref. egyh. kér, főgondnoka 50 ft, Meczner Béla, az a -zempléni ref. egyház* megye gondnoka 10 ft, Kun Zoltán dr. 5 ft, Kólber Ferenc (Homrod) 1 ft, Rácz Lajos 1 ft, Zboray Károly 2 ft, Dezső Lajos 1 ft,. Juhász János (Erdő-Bénye) 1 ft, Zsindely István 1 ft, Hodinka Ágoston I ft, Harsányi Károly dr. (T. Lök) i ft, Takács István (Őrmező) 3 ft, Bá lint Dezső 5 ft, Pataky Pál 1 ft, Pásztor Sámuel 1 ft, Ballagj Géza dr. 3 ft, Hodossy Béla 1 ft, Makláry P Miklós I ft, Trócsányi Bertalan 1 ft, Nagy Gusztáv 4 ft, Czékus István (Ujhely) 1 ft, Macskássy Sándor 1 ft, Opicz Sándor 1 ft, Ge- renday Sándor 1 ft, Nagy Gábor 1 ft, Orbán Jó­zsef 2 ft, Szinnyei Gerzson 2 ft, Kun Béla 3 ft, Kun Pál 2 ft, Radácsi György 3 ft. Meczner Gyula (Hotyka) 5 ft, Kérészi István 3 ft, Kovácsy Sán­dor I ft, Réczkevy Károly (Aszaló) 1 ft, Sebeők István (Ujhely) 1 ft, Hajdú András (Báj) 1 ft, Búza János 2 ft, Szentpétery Sámuel (Pelsőcz) 2 ft. A felü/fizetések összege: 127 ft. Fogaddják mind­azok, kik egyesületünket kitűzött céljához ezen ke­gyes adományukkal is közelebb juttatták, legfor­róbb köszönetünket. Kelt S.-Patakon, 1890 jan hó 10 én. az egyesület nevében : Benke István, Réz László, b. b. ellenőr. pénztárnok. KÖZGAZDASÁG. A posta-intézmény uj üzletága. Az a nagyszabású újítás, melyet Baross Gá­bor miniszter uj-évtől fogva a posta-takarék pénz­tár szervezetében a cheque- és clearing-forgalom (olv. esek és kliring) behozatalával létesít, hívatva van népszerűsíteni és a nagy közönségnek úgy­szólván mindennapos használatába bocsátani egy oly fizetési rendszert, mely a nyugati államokban s különösen Angliában nagyon szokásos. E rend­szer alapja az, hogy kisebb-nagyobb fizetések, melyeket bárki, de különösen üzletemberek, a kö­zönséges életben teljesíteni szoktak, nem készpénz­ben eszközöltetnek, hanem cheque-el, amely nem egyéb, mint egy bemutatóra szóló utalvány, me­lyet a postatakarékpénztár mindenkor és mindenütt készpénzre bevált. Ilyen cheque-et természetesen csak az bo­csáthat ki, akinek a postatakarékpénztárnál betétje van. Ennélfogva, aki a cheque forgalomban részt- venni kiván, ezt a postahivatalnál egy, ingyen eléje adott nyomtatványon bejelenti, kérvén, hogy részére számlát nyissanak, neki cheque lapokat tar­talmazó könyvecskét és befizetési lapokat küldje­nek. E kérelemmel egyidejűleg a cheque-könyvecs- kéért 1 ftot kell a pénztárnak küldeni. Nehány napra reá a postatakarékpénztár értesíti a felet, hogy részére számlát nyitott és megküldi neki a cheque-könyvecskét, egyúttal felszólítva az illetőt, hogy terjeszsze fel, miféle aláírást fog használni a cheque-ken? Ez azért szükséges, mert a cheque kifizetésénél össze kell hasonlítani az aláírásokat, vájjon egyeznek-e? Ugyanekkor a postatakarék pénztár felhívja a felet, hogy fizessen be 100 ft törzsösszeget. Ez a IOO ft azon legkisebb összeg, amelynek érintetlenül kell maradni és amely fölött a cheque el rendelkezni nem lehet addig, amig az illető a cheque-forgalomban résztvesz. Ezért aztán 2°/0 kamat jár a 100 ft után. Ha pedig valaki nem akar résztvenni a cheque-forgalomban, két hétre felmondja a 100 ftot, melyet kifizetnek neki. Min­den félreértés kikerülése végett jó lesz megjegyezni, hogy a cheque-et a postatakarékpénztár nem fizeti ki. ha kibocsátása után több, mint 15 nappal mu­tatják be és főleg akkor, ha a cheque kibocsátó­jának számláján nincsen fedezet. A cheque tehát csak annyiban képez fizetési eszközt, amennyiben a postatakarékpénztárnál fedezete van ; merthiszen ha nincsen valakinek a számláján pénz, miből fi­zesse a postatakarékpénztár a nála bemutatott utalványt ? Amikor a fél a cheque-forgalomba felvétetik, egyidejűleg úgynevezett befizetési lapokat kap, melyekért darabonként 1 krt kell fizetni. A befi­zetési lapok arra valók, hogy a fél azokat szét- küldhesse az adósainak, akiktől pénzt vár. Az adó­sok, ahelyett, hogy pénzes levéllel vagy posta- utalványon küldenék a pénzt, egyszerűen kitöltik a befizetési lapokat, melyek portómentesen továb­bitatnak,. Ezáltal megtakarittatik a pénzküldéssel járó postadij, és nem kell tartani attól, hogy a pénz útközben elvész, mert a befizetési lap pótolja a postautalványt. A dolog tehát úgy áll, hogy a cheque-el csak az a számtulajdonos fizethet, aki­nek fedezete van a postatakarékpénztárnál, ellen­ben ez utóbbinak javára akárki küldhet bérmen tesen pénzeket a befizetési lapok utján. Az ilykép befolyó pénzeket a postatakarékpénztár a cheque számtulajdonos javára írja. Kapcsolatos a cheque-forgalommal a clearing- forgalom, bár e kettőt összekötni nem okvetlenül szükséges. Értjük pedig clearing alatt azt az eljá­rást, hogy a postatakarékpénztárnál számlával biró ügyfelek közti fizetések nem készpénzzel egyenlit- tetnek, hanem átkönyvelés utján rendeztetnek. Pl. ha Péter egy 100 ftos chequet bocsát ki Pál javára de Pálnak szintén van cheque-számlája a posta­takarékpénztárnál, akkor Pálnak nem szükséges a chequet kifizetés végett bemutatni, hanem a postatakarékpénztár a Péter számlájáról 100 ftot leír és a Pál számláján hozzáír. Ebből áll a clea ring lényege és mentül nagyobb a cheque szám tulajdonosok száma, annál nagyobb jelentőségre emelkedik a clearing-forgalom, amely, mondhatni, tetőpontját képezi a kifejlett hitelrendszernek. A clearing-íorgalomban való részvétel feltételezi azt, hogy tudva legyen a cheque számtulajdonosok névsora, erre való tekintettel a postatakarékpénz­tár folytonosan köztudomásra fogja hozni a cheque számlatulajdonosok névsorát, amely összeállítva külön füzetben kapható. A fentebbiekben elmondottuk a cheque- és clearing-forgalomról a legszükségesebb tudnivaló­kat. A kereskedelmi miniszter áthatva az ügy is­mertetésének és terjesztésének nagyfontotságától. sok ezer példányban népszerű röpiratot készítte­tett, mely ingyen kapható minden postahivatalnál Figyelmeztetnek mindazon tenyésztők, a kiknek eladó bikáik vannak, hogy azokat a születési évüknek, leszármazásuknak és áruknak megjelölésével a gazdasági egylet elnöségéhez az 1890. évi január hó végéig jelentsék be. Azok megvizsgálása és el­helyezése iránt az intézkedések február havá ban fognak megtörténni: Felhívom egyszersmind a közönséget, hogy a melyek bikaszükségletöket a vár- megyei gazd. egylet utján akarják besze­rezni, ebbeli kérelmüket a f. évi február hó io-ig a gazdasági egylethez adják be. Kér­vényükben lehetőleg jelöljék ki a tenyészdét, a melyből akarják bikáikat beszerezni. S.-a.-Ujheíy, 1890 évi január hó 7-én. Viczmándy Ödön, gazd. e. h. elnök. Közhírré tétetik, hogy a vármegyénkben uralgó nagy takarmány hiányon segítendő, Békésvár­megyéből, 5—6000 mtr mázsa fiatalon vágott jó minőségű zabos bükköny és muhar széna I ft 20 kr potom áron ott helyben, a vasúti állomástól ’/„ és i1/^ órányira fekvő uradalmi majorokban beszerezhető. A széna leszállított fuvardijánnk megtudására a megfelelő lépések az országos ta­riffs bizottságnál általam ez alkalomból megtétet­tek. Legcélszerűbb volna több gazdának szövet­kezve egy-egy vaggon szénát megrendelni, egy széna prést ha lehet kibérelni — vagy venni — és igy préselt állapotban a szénát hazaszállitatni. Bővebb felvilágosítással és közbenjárással szolgál: Löcherer Andor, vm. gazd. egyesületi titkár. CSAJOK, Szegény legény szerelme­Oh mi terhes, oh mi kínos Távol lenni, lelkem, tőled, S határtalan messzeségből Sovórognom hirt felőled. Oh ha tudnád, mily örömmel Repülnék el hozzád, hogyha Szárnyam, avagy legalább is Vasúti kölcségem volna. Újhelyi Sándor. \ -----­Utazási levél a jövö századból. Sátoralja-Ujhely, 1990. Kedves Földim I Hosszas szünet után folytatom utazási le­írásomat. Meg vagyok győződve, hogy, mint velem történik, te is megörülnél, ha látnád a határvár­megyének szép fejlődését, hol a magyarosodás, a közművelődés, a társadalmi élet teljes virág­zásában van. Zemplénvármegyének kies székváro­sáról, S.-a.-Ujhelyröl, annálinkább szeretnék néked hü képet adni, mert bizonyára még te is emlék­szel az öregek beszélgetéseire, kik Ujhelyt valódi Abderának festették. Élt a múlt században itten egy iró. Boruth Elemér-nek hívták, aki az újhelyi »kupak tanács<-ot igy jellemezte : »Hosszú kecskelábas asztal mellett pélpázó honfiak gubbasztanak ; a füst oly belterje­sen Tömeges, hogy két kisbiró nem győzi lapáttal kihányni az ablakon. A toronyóra kün bár 12-őt mutat, nagynehezen kilencet ver.« Lehet, hogy az ő fiatal korában, mikor itt élt, tényleg ronda egy fészek volt ez az Ujhely ; de hát annak hova-tovább száz esztendeje lesz és azóta nagyot fordult a világ kereke. Ujhely a felvidéki városok közű! a legcsino- sabbakhoz tartozik, akár fekvésénél, akár a lakos­ság és hatóság intelligenciájánál fogva. Magas hegy láncolat alján épült, vidéke egészséges s termé­keny. Erről nem szólok bővebben, minthogy téged inkább a városok kulturális fejlődése érdekel. A lakosság minden iziben magyar, bár a leg­többen tudják a német s egyéb nyelveket is. A múlt században a zsidóság még azon a furcsasá- gos német nyelven társalgott, mely talán a leg- csunyább zsárgon az összes német dialektusok kö­zött s ma már csak Galiczia egy-két vidékén, ott is elvétve, dívik. Ujhely utcáin nem hallani többé ezt a csufondáros nyelvet, mert a 20,000 főnyi la­kosság felekezeti különbség nélkül itt egy szálig magyarok. E körülmény okozhatta, hogy a társa­dalmi életből kivesztek a klikkek, kasztok, osztá­lyok, hanem a tisztességes emberek minden gyer­mekes elfogultság nélkül érintkeznek egymással. A jó társas életet elősegítik a kaszinók, melyek a polgárságnak sűrűn látogatott gyülekező helyei. A kaszinók helyiségeiből kiszorult a kártyajáték, helyét elfoglalta az olvasási kedv az olvasó-szobákban, a közügyeknek nyugodt tárgyalása és megvitatása a társalkodó-termekben. A kaszinók kiszorították a kávéházakat, ahol régente a munkakerülők gyüle­keztek és többnyire azon a bizonyos furcsaságos német nyelven oly éktelen zsivajt és veszekedést csaptak, mint akár a korcsmában. A nevezetes épületek közül megemlítem a főtéren épült palotaszerü vármegyeházat, mely min­den kényelemmel és csínnal van berendezve. A régi vármegyeház nagyon érdekes lehetett. Úgy hallottam, hogy egy itt járt angol ember megvette és most arheológiai múzeumának legérdekesgbb részét képezi. A vármegye székháza mögött van a szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom