Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-12 / 2. szám

embertelenül bántak a kivándorlókká’, hogy közülök útközben 17 gyermek és 11 asszony meghalt, 70 kivándorlót pedig a hajó megérkezésekor kórházba kellett szállítani. A szerencsétlenek útközben a legroszabb, legromlottabb eledelt kapták s állati bánásmódban részesültek.

,A Képes Családi Lapok* szépirodalmi és ismeret- terjesztő képes hetilap már tizenegy év óta küzd hazafias lelkesedéssel és kitartással nemzeti irodalomunk bástyáján, már tizenegy év óta lobogtatja a nemzeti művelődésnek s ízlés nemesítésnek a zászlaját, s most is, a midőn Brankovics György jeles szerkesztése mellett már tizenkettedik évfolyamába lép legelőkelőbb, a legkitűnőbb Írók és írónők müveivel indul — a nemzetiségünket még mindig fenyegető s hazánkkat sáska rajként elözönlő német szépirodalmi lapok elleni hadjáratra. A, Képes Családi Lapok* munkatársai: Jókai Mór, Tolnai Lajoss Mikszáth Kálmán, Dalmady Győző, Temérdek (Jeszemzley Dániel), Lauka Gusztáv, Brankovics György, Rudnyánszky Gyula, Pósa Lajos, Prém József, Dr. Sziklay János, Palágyi Lajos, Inczédy László, Muray Károly, Méry Károly, Petry Mór. Dr. Roditzky Jenő, Benitky Bajza Lenke, Büthner Lina, Nagyvárady Mira, Kuliffay Benitzky Irma, Hevesiné Síkor Margit, Fanghné Gyújtó Izabella, Gaál Karolin, Karlovszky Ida, Harmath Lujza, stb. stb. Vájjon ki cserélné fel ez előkelő szellemű kamatok termékeit a külföld müveivel! Magyar ember bizonyára nem ! S a magyar nő még kevésbbé. — A, Képes Családi Lapok* az összes szépirodalmi lapok között legélénkebb s legváltozatosabb. Tartalma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a leghíresebb festők müveit mutatják be ; * Hölgyek Lapja" cimü divat melléklete aj legújabb divatképeket hozza s a növelés az egészség, a gazdaság a kertészet s a konyha téren nincs oly kérdés a melyet ne tárgyalna , Regény melléklete, három néjiy eredeti regénynyel ajándékozza meg éven- kint előfizetőit. .Zóldboritéka* telve van mulatattó apróságokkal s talányokkal, melynek megfejtői értékes jutalmakat kapnak : s a .Képes Családi Lapok* dacára e sokoldalúságnak, mégis bátran kezébe adhatók a család minden rendű és korú tagjának, dacára gazda tartalmának mégis a legolcsóbb szépirodalmi képes hetilap Előfizetési ára .Hölgyek Lapjával* s a .Regénymelléklettel* együtt egész évre 6 ft félévre 3 ft negyd- évre 1 frt 50 kr o. é. s a kiadó hivatal (Budapesten, nagykorona utca 23 sz.) melyhez az előfizetések legcélszerüaben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. 4—6

Egyesületi élet.

SíyilváiiON uyiigtázítK,

a s.-a.-ujhelyi árvasagélyző- és jótékony egyesület pénztárába f. évi december 20-ától 31-éig történt befizetésekről.

1. Az árvaház javára rendezett műkedvelői színi előadás tiszta jövedelmeként beszolgáltatott Polányi Gyula úr 175 ft 95 krt. A »Zemplén« ki- adóhivatala újévi üdvözletek megváltásából beszolgáltatott 40 ftot. Czibur Bertalan úr adománya I ft 50 kr. Kir. törvényszéktől Dr. Nagy Armin és ifj. Reichard Mór uraknak ideajándékozott tanu- dija 6 ft.

2. Fehérvári Istvánné úrnő 30 frtos alapítványának második részlete 10 ft. Dr. Szepessi Arnold úr 100 ftos alapítványára harmadik 25 ft.

3 1889-iki rendes tagdíjat, egyenként 3 ftot

fizettek : Boruth Elemérné, Meczner Mór, Ármágyi Jánosné, Biringer Arturné, Boronkay Györgyné, Dongó Géza, Főnyi Árpádné, Kovácsy Pál, Major Istvánné, Pintér Ferenc, Sziráky Barna, Keresztessy Lajosné, Kossuth Lajosné, Farkas Istvánné. A pénzintézetektől 1889-iki Il-ik félévi kamatok 197 ft 65 kr, összesen 498 ft 10 kr., a régibb kimutatással együtt Í>6S7 ft 2tt krajcár.

S.-a.-Ujhely január 10. 1890.

Chyzer Kornál.

egyleti pénztárnok.

A sárospataki ev. ref. főiskola hittanhallgató ifjúsága által — saját egyesülete alaptőkéjének gyarapítására — 1890 január hó 5 én rendezett táncest alkalmával felülfizettek: Br. Vay Miklós, a tiszáninneni ref. egyh. kér, főgondnoka 50 ft, Meczner Béla, az a -zempléni ref. egyház* megye gondnoka 10 ft, Kun Zoltán dr. 5 ft, Kólber Ferenc (Homrod) 1 ft, Rácz Lajos 1 ft, Zboray Károly 2 ft, Dezső Lajos 1 ft,. Juhász János (Erdő-Bénye) 1 ft, Zsindely István 1 ft, Hodinka Ágoston I ft, Harsányi Károly dr. (T. Lök) i ft, Takács István (Őrmező) 3 ft, Bá lint Dezső 5 ft, Pataky Pál 1 ft, Pásztor Sámuel 1 ft, Ballagj Géza dr. 3 ft, Hodossy Béla 1 ft, Makláry P Miklós I ft, Trócsányi Bertalan 1 ft, Nagy Gusztáv 4 ft, Czékus István (Ujhely) 1 ft, Macskássy Sándor 1 ft, Opicz Sándor 1 ft, Ge- renday Sándor 1 ft, Nagy Gábor 1 ft, Orbán József 2 ft, Szinnyei Gerzson 2 ft, Kun Béla 3 ft, Kun Pál 2 ft, Radácsi György 3 ft. Meczner Gyula (Hotyka) 5 ft, Kérészi István 3 ft, Kovácsy Sándor I ft, Réczkevy Károly (Aszaló) 1 ft, Sebeők István (Ujhely) 1 ft, Hajdú András (Báj) 1 ft, Búza János 2 ft, Szentpétery Sámuel (Pelsőcz) 2 ft.

A felü/fizetések összege: 127 ft. Fogaddják mindazok, kik egyesületünket kitűzött céljához ezen kegyes adományukkal is közelebb juttatták, legforróbb köszönetünket.

Kelt S.-Patakon, 1890 jan hó 10 én. az egyesület nevében :

Benke István, Réz László,

b. b. ellenőr. pénztárnok.

KÖZGAZDASÁG.

A posta-intézmény uj üzletága.

Az a nagyszabású újítás, melyet Baross Gábor miniszter uj-évtől fogva a posta-takarék pénztár szervezetében a cheque- és clearing-forgalom (olv. esek és kliring) behozatalával létesít, hívatva van népszerűsíteni és a nagy közönségnek úgyszólván mindennapos használatába bocsátani egy oly fizetési rendszert, mely a nyugati államokban s különösen Angliában nagyon szokásos. E rendszer alapja az, hogy kisebb-nagyobb fizetések, melyeket bárki, de különösen üzletemberek, a közönséges életben teljesíteni szoktak, nem készpénzben eszközöltetnek, hanem cheque-el, amely nem egyéb, mint egy bemutatóra szóló utalvány, melyet a postatakarékpénztár mindenkor és mindenütt készpénzre bevált.

Ilyen cheque-et természetesen csak az bocsáthat ki, akinek a postatakarékpénztárnál betétje van. Ennélfogva, aki a cheque forgalomban részt- venni kiván, ezt a postahivatalnál egy, ingyen eléje adott nyomtatványon bejelenti, kérvén, hogy részére számlát nyissanak, neki cheque lapokat tartalmazó könyvecskét és befizetési lapokat küldjenek. E kérelemmel egyidejűleg a cheque-könyvecs- kéért 1 ftot kell a pénztárnak küldeni. Nehány napra reá a postatakarékpénztár értesíti a felet, hogy részére számlát nyitott és megküldi neki a cheque-könyvecskét, egyúttal felszólítva az illetőt, hogy terjeszsze fel, miféle aláírást fog használni a cheque-ken? Ez azért szükséges, mert a cheque kifizetésénél össze kell hasonlítani az aláírásokat, vájjon egyeznek-e? Ugyanekkor a postatakarék pénztár felhívja a felet, hogy fizessen be 100 ft törzsösszeget. Ez a IOO ft azon legkisebb összeg, amelynek érintetlenül kell maradni és amely fölött a cheque el rendelkezni nem lehet addig, amig az illető a cheque-forgalomban résztvesz. Ezért aztán 2°/0 kamat jár a 100 ft után. Ha pedig valaki nem akar résztvenni a cheque-forgalomban, két hétre felmondja a 100 ftot, melyet kifizetnek neki. Minden félreértés kikerülése végett jó lesz megjegyezni, hogy a cheque-et a postatakarékpénztár nem fizeti ki. ha kibocsátása után több, mint 15 nappal mutatják be és főleg akkor, ha a cheque kibocsátójának számláján nincsen fedezet. A cheque tehát csak annyiban képez fizetési eszközt, amennyiben a postatakarékpénztárnál fedezete van ; merthiszen ha nincsen valakinek a számláján pénz, miből fizesse a postatakarékpénztár a nála bemutatott utalványt ?

Amikor a fél a cheque-forgalomba felvétetik, egyidejűleg úgynevezett befizetési lapokat kap, melyekért darabonként 1 krt kell fizetni. A befizetési lapok arra valók, hogy a fél azokat szét- küldhesse az adósainak, akiktől pénzt vár. Az adósok, ahelyett, hogy pénzes levéllel vagy posta- utalványon küldenék a pénzt, egyszerűen kitöltik a befizetési lapokat, melyek portómentesen továbbitatnak,. Ezáltal megtakarittatik a pénzküldéssel járó postadij, és nem kell tartani attól, hogy a pénz útközben elvész, mert a befizetési lap pótolja a postautalványt. A dolog tehát úgy áll, hogy a cheque-el csak az a számtulajdonos fizethet, akinek fedezete van a postatakarékpénztárnál, ellenben ez utóbbinak javára akárki küldhet bérmen tesen pénzeket a befizetési lapok utján. Az ilykép befolyó pénzeket a postatakarékpénztár a cheque számtulajdonos javára írja.

Kapcsolatos a cheque-forgalommal a clearing- forgalom, bár e kettőt összekötni nem okvetlenül szükséges. Értjük pedig clearing alatt azt az eljárást, hogy a postatakarékpénztárnál számlával biró ügyfelek közti fizetések nem készpénzzel egyenlit- tetnek, hanem átkönyvelés utján rendeztetnek. Pl. ha Péter egy 100 ftos chequet bocsát ki Pál javára de Pálnak szintén van cheque-számlája a postatakarékpénztárnál, akkor Pálnak nem szükséges a chequet kifizetés végett bemutatni, hanem a postatakarékpénztár a Péter számlájáról 100 ftot leír és a Pál számláján hozzáír. Ebből áll a clea ring lényege és mentül nagyobb a cheque szám tulajdonosok száma, annál nagyobb jelentőségre emelkedik a clearing-forgalom, amely, mondhatni, tetőpontját képezi a kifejlett hitelrendszernek. A clearing-íorgalomban való részvétel feltételezi azt, hogy tudva legyen a cheque számtulajdonosok névsora, erre való tekintettel a postatakarékpénztár folytonosan köztudomásra fogja hozni a cheque számlatulajdonosok névsorát, amely összeállítva külön füzetben kapható.

A fentebbiekben elmondottuk a cheque- és clearing-forgalomról a legszükségesebb tudnivalókat. A kereskedelmi miniszter áthatva az ügy ismertetésének és terjesztésének nagyfontotságától. sok ezer példányban népszerű röpiratot készíttetett, mely ingyen kapható minden postahivatalnál

Figyelmeztetnek mindazon tenyésztők,

a kiknek eladó bikáik vannak, hogy azokat

a születési évüknek, leszármazásuknak és áruknak megjelölésével a gazdasági egylet elnöségéhez az 1890. évi január hó végéig jelentsék be. Azok megvizsgálása és elhelyezése iránt az intézkedések február havá ban fognak megtörténni:

Felhívom egyszersmind a közönséget, hogy a melyek bikaszükségletöket a vár- megyei gazd. egylet utján akarják beszerezni, ebbeli kérelmüket a f. évi február hó io-ig a gazdasági egylethez adják be. Kérvényükben lehetőleg jelöljék ki a tenyészdét, a melyből akarják bikáikat beszerezni.

S.-a.-Ujheíy, 1890 évi január hó 7-én.

Viczmándy Ödön, gazd. e. h. elnök.

Közhírré tétetik, hogy a vármegyénkben uralgó nagy takarmány hiányon segítendő, Békésvármegyéből, 5—6000 mtr mázsa fiatalon vágott jó minőségű zabos bükköny és muhar széna I ft 20 kr potom áron ott helyben, a vasúti állomástól ’/„ és i1/^ órányira fekvő uradalmi majorokban beszerezhető. A széna leszállított fuvardijánnk megtudására a megfelelő lépések az országos tariffs bizottságnál általam ez alkalomból megtétettek. Legcélszerűbb volna több gazdának szövetkezve egy-egy vaggon szénát megrendelni, egy széna prést ha lehet kibérelni — vagy venni — és igy préselt állapotban a szénát hazaszállitatni.

Bővebb felvilágosítással és közbenjárással szolgál:

Löcherer Andor,

vm. gazd. egyesületi titkár.

CSAJOK,

Szegény legény szerelmeOh mi terhes, oh mi kínos Távol lenni, lelkem, tőled,

S határtalan messzeségből Sovórognom hirt felőled.

Oh ha tudnád, mily örömmel Repülnék el hozzád, hogyha Szárnyam, avagy legalább is Vasúti kölcségem volna.

Újhelyi Sándor.

\ -----Utazási levél a jövö századból.

Sátoralja-Ujhely, 1990.

Kedves Földim I

Hosszas szünet után folytatom utazási leírásomat.

Meg vagyok győződve, hogy, mint velem történik, te is megörülnél, ha látnád a határvármegyének szép fejlődését, hol a magyarosodás, a közművelődés, a társadalmi élet teljes virágzásában van. Zemplénvármegyének kies székvárosáról, S.-a.-Ujhelyröl, annálinkább szeretnék néked hü képet adni, mert bizonyára még te is emlékszel az öregek beszélgetéseire, kik Ujhelyt valódi Abderának festették.

Élt a múlt században itten egy iró. Boruth Elemér-nek hívták, aki az újhelyi »kupak tanács<-ot igy jellemezte : »Hosszú kecskelábas asztal mellett pélpázó honfiak gubbasztanak ; a füst oly belterjesen Tömeges, hogy két kisbiró nem győzi lapáttal kihányni az ablakon. A toronyóra kün bár 12-őt mutat, nagynehezen kilencet ver.«

Lehet, hogy az ő fiatal korában, mikor itt élt, tényleg ronda egy fészek volt ez az Ujhely ; de hát annak hova-tovább száz esztendeje lesz és azóta nagyot fordult a világ kereke.

Ujhely a felvidéki városok közű! a legcsino- sabbakhoz tartozik, akár fekvésénél, akár a lakosság és hatóság intelligenciájánál fogva. Magas hegy láncolat alján épült, vidéke egészséges s termékeny. Erről nem szólok bővebben, minthogy téged inkább a városok kulturális fejlődése érdekel.

A lakosság minden iziben magyar, bár a legtöbben tudják a német s egyéb nyelveket is. A múlt században a zsidóság még azon a furcsasá- gos német nyelven társalgott, mely talán a leg- csunyább zsárgon az összes német dialektusok között s ma már csak Galiczia egy-két vidékén, ott is elvétve, dívik. Ujhely utcáin nem hallani többé ezt a csufondáros nyelvet, mert a 20,000 főnyi lakosság felekezeti különbség nélkül itt egy szálig magyarok. E körülmény okozhatta, hogy a társadalmi életből kivesztek a klikkek, kasztok, osztályok, hanem a tisztességes emberek minden gyermekes elfogultság nélkül érintkeznek egymással. A jó társas életet elősegítik a kaszinók, melyek a polgárságnak sűrűn látogatott gyülekező helyei. A kaszinók helyiségeiből kiszorult a kártyajáték, helyét elfoglalta az olvasási kedv az olvasó-szobákban, a közügyeknek nyugodt tárgyalása és megvitatása a társalkodó-termekben. A kaszinók kiszorították a kávéházakat, ahol régente a munkakerülők gyülekeztek és többnyire azon a bizonyos furcsaságos német nyelven oly éktelen zsivajt és veszekedést csaptak, mint akár a korcsmában.

A nevezetes épületek közül megemlítem a főtéren épült palotaszerü vármegyeházat, mely minden kényelemmel és csínnal van berendezve. A régi vármegyeház nagyon érdekes lehetett. Úgy hallottam, hogy egy itt járt angol ember megvette és most arheológiai múzeumának legérdekesgbb részét képezi. A vármegye székháza mögött van a szép