Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-12 / 2. szám
arányokban épült javító-intézet. Ennek helyén a régi börtön oly nagy volt, mintha a félvármegyére i számított volna annak tervezője. Helyén a mostani javitó-intézet szép kert közepén áll s teljesen megfelel humanitárius hivatásának. A vármegyeháztól nem messze áll a római kath. templom, szabadon és fönséges céljához méltó díszben. Kornyékéről a csapszékeket, lebújokát, ronda mészárszékeket a haladó idő szele elfujta. A főteret két szobor-mü disziti; az egyik a város szép kútja, a másik — impozáns alkotás — a templom megetti csinos kis kert közepén Kossuth Lajos halhatatlan emlékezetű hazánkfiát ábrázolja. A harmadik és negyedik szobor-műnek (II. Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc, szobrainak) létesítését most propagálja a minden szépért, jóért és magasztosért lelkesedni tudó polgármester. Említést érdemel az uj színház a Kossuth- szobor szomszédságában. A régi színház most ,na- zarénus-templom.* Monumentális egy épület a főgimnázium, mely a város és vidéke lakosságának nemes áldozatkészségéből keletkezett s a jövő évben készülnek évszázados ünnepét megülni. Az épületben nyilvános könyvtár is van. A város határán a Ronyva-patak folyik, melyről sok mindent hallottam. Sok idővel ezelőtt a viz nem tudni miért, medréből kiveszett. A nép már a múlt század végén évekig sürgette hiába a Ronyva szabályozását; hanem egyszer kolera ütvén ki épen a poshadt vízből kigázolgó baktériumok folytán, a lakosság fellázadt, s az »aucien régime« táblabirói uralmát megdöntötte Az uj hatóság teljes buzgalommal fogott a város rendezésé hez, s igy a Ronyva szabályozás is kitünően sikerült. A viz most szépen folyik; a hidakon és a partokon bátran sétálhat az ember s nem kell félnie, hogy esetleg a nyakát szegi sétálás közben. Általában a közegészségről kitünően van gondoskodva, a csatornázás, az utcák burkolata mintaszerű és a várost nem egyszer seprik, mint régente tették hetenként. Az értelmiség terjesztésére a városban s a vidéken sokat fáradozott a magyar nyelvterjesztő és közművelődési egyesület, melynek minden tehetős polgár tagja. Az egyesület hosszú időn át fenállott tisztán a magasabb körök s hivatalnokok által támogatva; a polgárok közül azok is sajnálták a csekély tagsági dijat, kik pl. képviselőválasztáskor véres szájjal a szélső hazafiság mellett tüntettek. Most nem üres frázisokban mutatják ki a hazafiságot, hanem a műveltség befogadásával és terjesztésével s nem sajnálják filléreiket a haza oltárára. A humanizmust is szépen felkarolták. Nin- cseu ugyan minden felekezetitek külön, roszabbnál roszabb kórháza, de létesült egy nagy közös kórház, mely kielégítheti az összes felekezetek igényeit. A kórház mellett szép kerttel biró vármegyei árvaház van, melynek létesitése egy a múlt században Ujhelyen élt tudós és humánus főorvos ügybuzgóságának köszönhető. Községi közös iskolája pedig olyan karban van, hogy a fővárosba is beillenék. Mindezekből láthatod, édes barátom, hogy Ujhely nem Abdera többé, hanem olyan rendezett tanácscsal biró város, minőnek Zemplénvármegye székhelyének már réges-régen kellett volna lennie. A régi nyomorult gazdálkodást szépen kiheverte s rohamos léptekkel halad nagy jövője felé. ,Crescat, floreatl* Isten veled ! Mikrosz. HUMOR. Apai gyöngédség. Egy gazdag kereskedő karonfogva sétál leányával. — Papa, mondd csak, mikor még a mamával sétáltál igy leánykorában az utcán, miről beszélgettetek ? . — Rólad, kedves leányom. Hirdetés hirdetés hátán félig-meddig letépve ilyen értelmű dolgokat tartalmaz : Köhögés, nátha, lábficamodás, vizibetegség, tyúkszem, és több efféle kedélybajok csak az általam feltalált és szabadalmazott, legfinomabb kocsikenőcscsel gyógyíthatók. Óvakodjunk a hamisításoktól! Egy Jó erkölcsű majom, ki a kettős könyvitelt alaposan érti, zongora és citera-órákat ad naponkint 2—4-ig Kivételes esetekben köbméterenkint Is eladó. Egy 93 éves hajadon ki korán árvaságra jutott és a ^Milord* névre hallgat, kéii a könyörületes emberbatátokat, hogy őt örökbe fogadni szíveskedjenek. Néhány magányosan álló fiatal hölgy egy élettársat keres. HIYAT1LOS KÉS/, 21241, sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Köröz vények. Körözés végett kiadom. S-a.-Ujhely, 1889. dec. 11. alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. I. Ne terheltessék puhatolni és nekem lehető leg mentül előbb jelenteni, lakik-e járásában Gécze István nevű egyén f II. 20403. szám. A bodrogközi járás főszolgabirájától. Csorba András bolyi lakos uradami mezei kerülő által f. hó 15-én egy két éves fehérszőrü fenálló szarvú jegytelen üszőtinó bitangságba vétetett. 19,010. sz. Zemplénvármegye alispánjától, Pothirdetmény. A s.-a.-újhelyi határban a Ronyva folyón épült Baksigát kiépítésére vonatkozó műszaki terv, leírás és költségvetés, továbbá a Pap, Baksi, Har- tai, Barátszeri és városi malmokra vonatkozó felszerelt vizhasználati bejelentések, az összes malmok és Ronyva meder rendszerét tárgyazó egységes terv, az V. kér. m kir. kultúrmérnöki hivatal szakértői, a Baksigát tulajdona kérdése tárgyában a vármegye tiszti főügyésze által bemutatott jogi véleménye, valamint a 12896. sz, hirdetmény szerint már 30 napi közszemlére kitett ira tok, továbbá időközben S.-a.-Ujhely város részéről 15700. sz, ellenvetések és végül az ügyben f. évi október 3 án és következő napjain tartott tárgyalások és szemlékről felvett jegyzőkönyvek, az összes mellékiratokkal S.-a.-Ujhely város elöljáró ságának 17075. sz. bejelentese szerint a s.-a,-újhelyi közbirtokosság tagjainak egyenkénti felsorolása folytán ujabbi 30 napi közszemlére, vagyis 1890. évi január hó 3 ik napjától 1890, évi február 2 ik napjáig a vármegye levéltárában kitétetnek és az ügy folytatólagos tárgyalása határnapjául jövő i8po. évi február j-ik napjának d e, 10 órája a vármegyeháza nagytermébe kitüzetvén, a tárgyalás vezetésével Horváth József tb. főjegyzőt bízom meg. Miről a 12896. sz. hirdetményben felsorolt érdekelteken kívül. S.-a.-Ujhely város 17075, sz. jelentéséhez csatolt névjegyzékbe felsorolt s.-a.- ujhelyi közbirtokossági tagok jelen hirdetmény kézbesítése, mennyiben pedig az egyes érdeklettekre nézve a kézbesítés akadályokba ütköznék, a hirdetménynek a Budapesti Közlönybe 3 Ízben és a helybeli »Zemplén* cimü hivatos lapban közzététel utján a vízjogi törvény 163. ált. rendelet 10. §-a értelmében oly felhívással értesittetnek, miszerint a tervezetek és munkálatok tekintetében ellenvetéseiket a közszemlére kitétel ideje alatt Írásban beadni, vagy a tárgyalás alatt szóval előterjeszteni annál inkább kötelességüknek tartsák, mivel ellenkező esetben a határozat további meghallgatásuk nélkül fog meghozatni. Egyidejűleg az ismeretlen tartózkodásu és meg nem idézhető közbirtokossági érdeklettek részére ügygondnokul Kiss Ödön s -a.-újhelyi ügyvédet ezennel kinevezvén, nevezettet a tárgyaláshoz megjelenésre és a meg nem jelenő, illetve szabályszerüleg nem intézhető közbirtokossági érdekeltség képviseletében észrevételei és esetleg ellenvetései előterjesztésére felhívom. A tárgyaláshoz hatósági szakértőül az V. kér. kir. kultúrmérnöki hivatal képviselője biza- tik meg. S -a,-Ujhely, 1889. dec. 23. 1—3 Matolai Etele, alispán. 870/1523. kb sz Zemplénvmegye közig bizottságától. ZemplénAármegye közig, bizottságának 1889. évi november hó 7-én tártott üléséből. Az utrendőrségi szabály a »Zemplén* cimü hivatalos lapban a közönség miheztartása végett közöltetni határoztatik, mely határozat a járások föszolgabiráinak kiadatni rendeltetik. Kelt m. f. a főispán, mint a közig. biz. elnöke helyett : Matolai Etele, alispán. A közmunka és közlekedési m. kir. ministerium 1871. évi szept. 10-én 13998. sz. a kelt s valamennyi vmegye közönségéhez intézett rendelete az utrendőrségi szabályok megtartása tárgyában. Értésemre esett, hogy több törvényhatóság részéről utrendőrségi szabályok léptettek életbe,. melyek sokban külömböznek a volt magyar királyi helytartótanács által 1863. évi 75795. sz, alatt kiadott és ezen ministerium részéről 1869. évi március 28-án 2570. sz. a. kelt érvényben fentar- tott szabályoktól. Ennélfogva szükségesnek találtam az említett utrendőrségi szabályok egy példányát mellékletben a törvényhatóságok valamennyi közönségének azon felhívással megküldeni, hogy azokat hatósága területén újólag hirdettesse ki s közegeit utasítsa, miszerint a szabályok értelmében szigorúan járjanak el. Pesten, 1887. évi szept. hó 10. Br. Kemény. Utrendőrségi szabály a magyarországi álladalmi és országutakra nézve. Hogy azon károknak, melyek az álladalmi és országutakon s az ezeken létező hidakon, mind a közlekedés akadályozása, mind magának az útnak s alkatrészeinek rongálása által a személy és tulajdon biztonságára nézve okoztathatnak, eleje vétessék; de egyszersmind az utak és hidak folytonos jó karban tartásának érdekében is, következő szabályokat találja a magy kir. helytartó tanács megállapitandónak. 1. Álladalmi és országos utakon és hidakon minden kerülendő, miáltal az akadálytalan közlekedés szükségtelen hátráltatást szenvedhetne. Ennélfogva gondoskodni kell, hogy: 1. az álladalmi és országos utakoni járáskelés se nappal, se éjjel ne gátoltassék. Ha valamely ut mellett köz vagy magán építkezések vannak munkában, melyek miatt a felügyelő hatóság engedélyével állványokat kell emelni, vagy anyagszereket lerakni, úgy minden föltételek alatt egy a járás-kelésre elég széles tér szabadon hagyásáról, vagy hol ez kivihető nem volna, egy másik kellőleg megjelölendő közlekedésnek előállításáról kell gondoskodni. Éjjel az ily eltorlaszolt helyeken a szükséghez képest egy vagy több lámpa, különösen látogatott helyeken pedig őr állítandó fel. 2. Jármüveknek az útpályán étetés vagy lerakodás végetti megállapodása tilalmas. Éhez képest különösen a vendégházak tulajdonosai az udvarokba, fészerekbe, vagy más a szekéruttól eléggé eltávolított állóhelyekbei bejáratról gondoskodni kötelesek. 3. Uj építkezéseket, valamint uj javításokat a kertkeritéseket és palánkokat is ideértve, csak a töltött utárkának legkülső szélétől, vagy hol oldalárkok nem volnának, az uttöltés talpától számítandó hét bécsi ölnyi távolságra szabad rakni. Erdők és berkek pedig az ut mindkét felén 10 ölnyire megritkitandók. 4. A szekér pályáról minden letakiratandó mi a járás kelés akadályozásán kívül a lovak meg- szilajosodását is okozhatná. 5. Kisebb rakszekérnek nagyobb terhelt szekérhez ragasztása tilalmaztatik, ez alól csak üreskocsiknak vagy diszhintóknak terhelt rakszekerek- hez ragasztása vétetik ki. 6. A terhes szekerek rakományának szélessége 9, legfollebb 10 bécsi lábat túl ne haladjon. E szabály alól csak oly el nem osztható tárgyak vétetvén ki, melyeknek szállítása más módon lehetetlen. 7. Miután a rendetlen kitérés látogatott utakon igen gyakran fönnakadást, sőt szerencsétlenségeket is okoz, szabályul állapittatik meg, hogy minden utón balra kell kitérni, az előre hajtás jobbra történjék. 8. Hidakon az előrehajtás egészen tilalmas. 9. Hegyről ereszkedés alabor beakasztása nélkül tiltva van. II. Mindenki koteleztetik, hogy oly cselekményektől, melyek által az ut vagy hid, vagy az ezekhez tartozó tárgyak rongálásának tétetnék ki, tartózkodjék. Ez okból: I. Az álladalmi vagy országutakba szakadó mellékutakat, bejáratokat stb. nem szabad az ut árkon keresztül vezetni, hanem ily pontokon az oldalárkok kellőleg behidalandók. Az ily benyilások az ut gyalogjárdáinak legkülső szélétől a mellékút felé 2 ölnyi távolságra azaz 12 bécsi lábnyi hosszúságra vizirányosan helyreállitandók s hasonlag, mint az útpálya, tisztán tartandók. (Vége köv ) Szerkesztőségi posta. W. J. urnák, Sárospatak. Szaklapba illő dolgozatát mi nem használhatjuk. Kézirata felől tessék egy hét alatt rendelkezni, Emmámhoz — tessék más utat választani ! Többeknek. A lapba szánt minden közlemény főmunkatársunkra cimzendő. Felelős szerkesztő : DÓKT7S 0--E-TTI-.-A-. Főmunkatárs : DO NG Ó Gr ÍZ". GtÉ Z A. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORTJTH ELEMÉHNÉ. Hizómarha eladás. Az alulirt uradalmi igazgatóságnál hizó- ökrök és tehenek eladók, melyek a tél folyamán a hízáshoz képest csoportonkint átvehetők. Különösen vidéki mészárosoknak való. A Lucskán és Sztrabicsén felállított marhák megtekintése után élő súlyra ajánlatokat elfogad i—2 a munkácsi uradalmi igazgatóság.
