Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-09-29 / 39. szám
zércikkek irányeszméje a magyar nemzeti politika, a magyar nemzeti állam, s ennek mindent alárendel a ^Budapesti Hírlap*, de ezt nem rendeli alá semminek. A tárcarovatban, mely szintén egyik erőssége a lapnak, a belső tárcaírókon kívül Herman Ottó és Eötvös Károly is igen sokszor gyönyörködteti a .Budapesti Hírlap* közönségét. A helyi rovatok szakavatott kezekben vannak s híven tükrözik vissza ezerféle vál tozataiban a tóvárosi életet. Regénycsarnokába i az idén két magyar, két angol és egy orosz regényt közölt a .Budapesti Hírlap* s legújabban megszerezte jelentékeny áldozatok árán Ohnet Györgynek, a most legnépszerűbb francia regényírónak Utolsó szerelem című regényét, melynek közlését szeptember 25-ikén kezdi meg. E regény tele van érdekfeszitő fordula- I tokkal s méltó társa a kitűnő író korábbi hires alkotásainak, | Serge Panine-nak és a Vasgyárosnak. Az idegen lapok kö- j zül a .Budapesti Hírlap" közli legelőbb. Különben is minden rovata jeles olvasmányokat, gondosan megirt, magyar za- matu közleményeket kínál, nem pedig léha pletykákat, melyek megmérgezik, a kedélyt és üressé teszik a szivet. — Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 ft, félévre 7 ft, negyedévre 3 ft 50 kr., egy hóra t ft 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben póstautalványnyal cszközölhetők következő cim alatt : A .Budapesti Hiriap* kiadóhivatalának, IV. kerület, kalap utca 16. szám. A Korona-utczában lévő 700. öi. sz. ház kertlel együtt, előnyös feltételek mellett szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a .Zemplén^ kiadó- hivatala. A közönség köréből. — Alak s tartalomért a beküldő felelős. — HtyilvánoM .számadás Az 1889 évi szeptember hó 22-én tartott bál jövedelméről és kiadásáról szerkesztett s nyugtákkal felszerelt számadás az egyház presbytériu- mához beadatott. Ezen számadás szerint volt bevétel : Belépti és páholy jegyekből 292 ft — kr. Felülfizetésekböl . . . . 174 ft — kr. Összesen . 466 ft — kr. Kiadás főösszege volt . . . 212 ft 93 kr. tiszta jövedelem . . 253 rt 07 kr. Felülfizettek: Molnár István f 1 Molnár Leona 5 ft, Mudrány Andr 5 ft, o- nyoghy Dezső 3 ft. Csernyiczky M bán Ferenc 3 ft, V. Krüzse 1 Bálir Gyuláné 2 ft, Nagy Barna 2 ft, M< ni ft, Liszy Corali 2 ft, gf. Zichy nő - ft Szer viczky István 5 ft, Meczner Mór 2 ft. D , zsef 5 ft, Dókus Józsefné 5 ft, Ballagi Géza Meczner Gyula 4 ft, Ambrózy Nándor 2 ft, Kossuth János i ft, Hlavathy Elek 2 ft, dr. Ligeti József 2 ít, Korinkó János 5 ft, Bernáth Győző 3 ft, dr. Hornyai Béla 1 ft, Dobokay Kálmán 1 ft, dr. Kun Béla 5 ft, Bernáth Elemér 5 ft, Dókus Ernő 6 ft, Szentimrey Gyula 2 ft, Schön Sándor 5 ft, Szánky Nándor 5 ft, Hammersberg Jenő 3 ft, Konya András 1 ft, Péricsi József 1 ft, Lábos István 1 ít, Vecsey József 2 ft, Meczner Béla 4 ft, Comáromy László 4 ft, Kun Frigyes 5 ft, Schweiger Ignác 10 ft, özv. Boruth Elemérné 2 ft, Nagy Gusztáv 5 ft, N. N. 5 ft, Pataky Miklós 2 ft, Czinner Henrik 5 ft, Molnár Lajos 2 ft, Katona Béla 2 ft, Róth Bernát 3 forint, Dókus Gyula 2 forint, összesen: 174 forint. Az ebédhez adakoztak: Dókus József 32 üveg szomo rodni bort és szőlőt, Kassay Gábor 245 üveg asztali bort, Csiszár Gábor 2 üveg szomorodni bort, Évva Ödön 2 üveg asszu bort és szőlőt, Thuránszky László 2 üveg szom. Horváth István 4 üveg szomorodni, Szánky Nándor 2 üveg asszu bor és szőlő, Karsa Bertalan 1 üveg szomorodni, Szentgyörgyi Vilmos 4 üveg szom., Szentgyörgyi Józsefné 2 üveg szom., Adriányi Gyuláné 3 üveg szom. és szőlő, Kálniczky Károly 2 üveg bor, Szécsényi István 4 üveg bor, Vályi Sámuel szőlő, Boronkay Györgyné szőlő, Fejes István bort és szőlőt. A nemes adakozók fogadják adományaikért ez utón is hálás köszönetét a rendezőségnek. S-a.-Ujhely, 1889. szép. 26. ZDcActis Qyala, rendező-bizottsági elnök. EÖZGAZDASÁGr. Bizottsági vélemény a Bodrogközi ártéri osztályozás tárgyában. Szem előtt tartva azt, hogy az anyagi érdekek megvédésére alakult — így különösen az ár- mentesités és vizhasznositás czéljából — nagy áldozatok árán létesített társulatoknál első és legfőbb ‘feltétel az: hogy a társulat egyetemére s annak minden egyes tagjára háramló teherviselés, méltányos és igazságos arányban álljon a biztosítható és már elért eredményekkel, van szerencsénk a teherviselés alapjául szolgáló osztályozás kérdésében, érett megfontolás után, elfoglalt álláspontunkat a következőkben kifejteni. Tekintettel arra, hogy a bodrogközi tisza- szabályozó társulatnak 1860. évtől érvényes és 1879. évben némileg módosított teherviselési kulcsa ellen egy-két sárospataki és csapi érdekelt által panasz emeltetett, mennyiben az — reájuk nézve sérelmesnek és igazságtalannak állíttatván — annak módosítása kérelmeztetett, a nm. közmunka és közi. m. kir. minister ur f. évi január 26-án 49012. sz. a. kelt leiratával az osztályozás és kivetési kulcs újbóli megállapítására utasította a társulatot. Ezen rendelkezés az által lön indokolva, hogy a társulat 1881. évi márczius 21-én tartott közgyűlésének 6. sz határozatában maga is kije lentette, hogy a mennyiben a csatornázások ered ménye által, úgy az egyes községek, mint a társulat keretében levő vidékekre nézve változások állhatnának elő, a csatornázás bevégezte után legkésőbb 3 évvel, az osztályozás és teherviselési kulcs esetleges megváltoztatását beható vizsgálat tárgyává teendi. F. évi máj. hó 18-án S.-a.-Ujhelyben megtartott választmányi ülés jkvének 29. pontja szerint megfelelve az előbb idézett nm. ministeri leiratnak, egy hetes bizottságnak feladatává tétetett az, hogy a tehei viselésre kötelezett területek állapotának megvizsgálása után az iránt nyilatkozzék, vájjon szükséges e egy uj ártérfejlesztés — osztályozás és uj teherviselési kulcsnak elkészítése vagy sem ? — s ha szükséges, mily elvek alapján és mi módon létesittessék az ? A hetes bizottság megbízatásában eljárva, jól tudja azt, hogy oly teherviselési alapot és módot, mely ellen a fizetésre kötelezettek közül egynek se legyen kifogása, eddig még sehol és senkinek sem sikerült teremteni, s Így ilyennek alkotására társulatunk keretében sem számíthatunk. Ismerve azonban — a Bodrogköz területeinek úgy a szabályozás megkezdése előtti — mint az árvédelem s belvíz levezetés érdekében létesített védmüvek utáni mai állapotát, szükségesnek látja a bizottság, hogy magához a teherviselési kérdés érdeméhez hozzá szólhasson, a következőkben idézni azon alapelveket, melyeket az érdekeltség 1861-ben a törvényesség minden kellékével, a teherviselés alapjául elfogadott. Ezen alapelvek a következők: 1- ső pont. Az ártér területi mennyisége a földadó becs- '.ési munkálatok alapján számittatik. 2- ik pont. Az I > r» : községben levő uiczák, a Jhjatárbeli utak, árkok« sánczok. a folyók és állandó HM b) A társulatilag összeírt ármeder. A sivatag és teljesen termék •T.''n homokok ; oiy tavak, melyek mindenkor vi/zel borit- vák és le nem csapóiba' h 3- ik pont. Hogy a községek egymás irányában arái.7, lagosan viseljék a szabályozási költségeket, a szerint a mint a szabályozás előtt többet vagy kevesebbet voltak az elöntésnek kitéve három (3) fokozatba soroztatnak u. is : I- ör. Az első fokozatot képezik azon községek, melyeknek legtöbb terei és az évnek legna gyobb részében árvíz alatt voltak, legaljasabb fekvéssel bírnak, legtöbb tavai és lápjai vannak um. Karád, két Czigánd, Vajdácska, Luka, Kar- csa, Karos, Páczin, két Rozvágy, Riese, Ardó- Halászszög, Sáros-Nagy patak, Kis Patak, Petrahó, Olaszi, Liszka, Bérezd, Vencsellő, Balsa, Kenézlő, Viss, Zalkod és Tímár. II- or. A második fokozatot képezik azon községek, melyek emelkedettebb fekvésük miatt nem voltak anyira kitéve a vizáradásoknak és kevesebb tavai és lápjai vannak u. m. : Leányvár, Agárd, két Tárkány, Dámócz, Lácza és Sárkány-puszta, Cséke, Bély, Dobra, Perbenyik, Semjén, Őrös, N.- és K.-Géres, két Kövesd, Szerdahely, Csap, Záhony és Salamon III- or. A harmadik fokozatba tartoznak azon községek, melyek a Latorcza és a még szabályozatlan Bodrog partjain terülnek el és az eddig történt szabályozás által még csak részben érdekeltek u. m.: Alsó, Felső-Bereczki, Szög, Szomo- tor, Vécs, Kis-Ujlak, Pálfölde, Rád, Szinyér, Véke, Szentes, K. Helmecz, Zétény, Boly, Szolnocska, Lelesz, Pólyán, Kaponya, Bacska, Battyán és Agcsernyő. 4- ik pont. Minden községben ismét három osztály ál- littatik ahozképest, a mint az egyes földdarabok fekvésük és mivelhetésüknél fogva használtathattak, jelesen : Az első osztályt képezik a vizállásos lecsapolható helyek, tavak és lápok, kitudván ebből a nádasok területét. A második osztályba tartoznak a vizjárásos terek, a nádas, legelő, erdő és rétek művelési ágai ; ide számítván a részletes kidolgozásnál a szántóföldek azon harmadik osztályát is, melyek aljas vizjárta téreken feküsznek, valamint kitudván ezen osztályból azon legelő téreket, melyeknek dombos és magas fekvésük van. A harmadik osztályt képezik a vizkörnyezte térek, melyek közlekedési szempontból részesültek a szabályozás javadalmaiban, általában az úgynevezett homokok és magasabb dombos fekvésű legelők. 5-ik pont. A községi fokozatok egymásközti árlépcső- zete 10 kr leend olyformán, hogyha az első fokozatú község első osztálya 80 krt fizet, fizetne a a második fokozatúé 70 krt és a harmadik 60 krt. 6-ik pont. A községek egyes földjeinek osztálya közt való különbség pedig 20 kr, leend, úgy, hogyha az első osztály egy 1200 Q öl holdterülete az első fokozatú községben 80 krt fizet, akkor a második osztályé 60 krt, a harmadik osztályé pedig 40 krt fizetend ; a második fokozatú községben, ha az első osztály 70 krt fizetne, a második 50 krt s igy tovább fizetend. 7-ik pont. Azon községekben, melyeknek határai egy része a kövesdi, k.-helmeczi, szentesi szőllőhegye- ken és a vissi és kenézlői magaslatokon terül el, ezek emelkedett térségeire nézve egy negyedik osztály állittatik fel, melynek árlépcsőzete a harmadik osztálynak felét fogja képezni. 8-ik pont. Ha ezen ártéri kivetés összege kevesebbre nőne, semhogy a megállapított 10 és osztályonkénti 20 krnyi árlépcsőzet helyt foghatna, ekkor ezen árlépcsőzet aránylagosan le fog szállíttatni. A felsorolt 8 pontban előadott elvek alapján elkészült s a reclamatio minden fokán átment ártéri telekkönyvekből, az egyéni birtokivek minden egyes érdekeltre nézve kidolgoztattak s egész az 1880. év végéig ezek alapján történt a teherviselés. Az 1876. évtől 1879-ig felmerült katastro- phák után, az 1879. évi julius 31-én tartott közgyűlés magáévá téve albizottságának javaslatát, határozatilag kimondta, hogy a társulat ártéri telekkönyve, mely eddig az adó egyéni bevallásain alapult, az-adókatasterre fektettessék s dolgoztassák át. Az illető albizottság meggyőződvén arról, hogy a vidéki csoportok rendszere megfelel a szabályozás tényleges eredményének és az az emberileg elérhető igazságot teljesen kielégíti, javaslatba hozta, hogy az eddigi bankannuitásokra történt fizetések főösszege, a kiigazított adóka- tasterben foglalt holdak mennyisége szerint pau- saliroztassék és ezekből községenkint az egy-egy holdra eső járulék kiszámíttatván, az ekként nyert tétel képezné azon átlagos alapkulcsot, mely sze- a kiv tendő összegek az adókataster egyes okiv; zegére évenként, a kivetendő ösz- g n agy kisebb voltához képest, állandóul kirovatnék. .. ■•ulati érdekeltség beható vizsgálat után ízt látván, hogy úgy az úrbéri, mint óbb nem --adalmi birtokokban asabbs fentesebb fekvésű területek közti ara. ly közse^ najdnem egyforma, egyhangúlag <_zt k.'ví. kényelmetlen s nyilyántartásában nehézkes számiiasu-sok ■" osztálykulcs helye 'község nti s hoh! kénti átlag-kulcs alk. üssék S igy a községi lói >za. osztálya- • . • megtartása mellett létesült a jJ-vileg levő hozzájárulási kulcs, a mc; - a az Is*' fokozatban levő — mondjuk pl. Ka. ■á közs ben — a holdankénti átlagos s a oiosut; hekkel szemben a hozzájárulási kulcs : Karádon ......................................1 ft. 6b Sárospatakon.............................1 ft. 56 Bodrog-Olasziban .......................1 ft. 40 kr. Kenézlőnél pedig csak . . . . — ft. 80'j2 kr, mert ennek az ártérbe eső határában sok negyed- osztályú magaslat van! E néhány példából látható, hogy amint valamely határban több vagy kevesebb az emelkedett s kisebb fizetésre kötelezett, vagy aljasabb s magasabb fizetésre kötelezett hely, a szerint emelkedett is vagy leszállt a hozzájárulási hányad, a községi fokozaton belül is az egyes község határára nézve, teljes helyesen és igazságosan, a létező körülményekhez képest. Nem akarja azonban a bizottság tagadni azt, hogyha történetesen egyik vagy másik határban, valamelyik birtokosnak csupa mélyen fekvő birtoka lévén, egyiknek a másikkal szemben bizonyos előnye ne volna, mert az nyilvánvaló, hogy ily esetben a mélyfekvésü területrész birtokosának némi előnye van, mig a magas fekvésű területrész birtokosa hátrányt szenved, De hasonló esetek száma, a bodrogközi tiszaszabályozó társulat egész területén csak elenyészően csekély, hogy úgy mondjuk, nagyon is kivételes lehet 1 Már pedig ha az osztályozás minden egyes parcellára megtartatnék s a nyilvántartás is minden parcellára nézve külön vezettetnék, az az ügynek csak komplikáltságot s a társulatnak tulnagy költséget okozna, anélkül, hogy ezáltal számbavehetően jobb vagy kedvezőbb eredmény elérése bistosittatné' 4 Mindezek előrebocsátása után áttérhetünk a kérdés lényegére, mely abból áll : ,szükséges-e az uj osztályozás, vagy sem ?* A bizottság érett megfontolás után legjobb meggyőződése szerint uj osztályozásnak szükségét nem találja.
