Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-09-29 / 39. szám

zavakban részesítvén, különösen pedig Dókus ^őjjí/fögondnoknak és Fejes István lelkésznek személyes érdemeit kiemelvén : éltette a hazát, az egyetértés szent szellemét, kívánva, hogy a békesség olajága mindig viruljon e szent földön. — Zöm bori Gedő (megyasszai magyar pap) pohárköszöntője elején szépen kifejtette, hogy a Drugethek, Omodék, Rákócziak, Kossuthok és Szemerék vár- megyéjében a székvárosnak, S. a.-Ujhelynek, nemzeti politikai tekintetben mily fontos missiója van. Éltette a hittestvérek lelkészeit: Prámert, Kecskést és Fejest, kik pemcsak mint papok, de mint hazafiak is hiven teljesítik kötelességeiket. — Molnár István főispán szintén a nemzeti politikai irány fontosságát fejtegetve, kimutatta, hogy a nemzeti eszme diadaláért folyton tartó küzdelemben mily kitűnő szövetségeseknek bizonyultak éppen a reformátusok ; tapasztalatból mondhatja, hogy e vármegyében a református papok vallásos buzgalommal terjesztik a magyar nyelvet [Nagy tetszés, taps l) Neki a ma felavatott 39 uj apostolhoz van szava. Kéri őket, hogy kövessék az előttük lévő példákat a hazafias szellemű kultúra terjesztésében és szeressék a hazát úgy, mint szeretik egyházukat [Hoszasantartó éljenzés). — Erdélyi Sándor (m.-jesztrebi ev, ref. pap) verses felköszöntőjét, melynek csattanó végsora az, hogy : »az idők végéig virágozzék Ujhely,« szintén megtapsolták. — Molnár Béla (egyházi tanácsbiró Borsodból) és’ Bornemissza József megéljenzett beszédei után ismételve Vécsey J. tanácsbiró emelt poharat s Bernáth Elemér egyházmegyei gondnokért, mint a protestáns ügy kipróbált jellemű bajnokáért.

— Mitrovics Gyula nagy figyelemmel hallgatott beszédében Matolay Etelét, mint a lelkeket a sze retet és munkásság erejével egyesitö apostolt éltette. [Zajos éljenzés.) Czinke István (e.-bényei lelkész) humoros és szellemes tósztjával miskolczi Tóth Pált, aki a vezetése alatt álló leánynevelő intézetből lelkes papnékat adott a keresztyén papi társadalomnak, köszöntötte föl. — Zombory Gedő a legeslegrégibb egyházmegyei gondnokokért: Liikó Géza és Comáromy László egészségéért ivott.

— Comáromy László a hazafias és vallásos köz- szellemet éltette. — Tóth Lajos (szürtei lelkész) a felszentelt fiatal papok nevében szólva és a fő ispánnak őket hazafias munkára buzdító szavaira reflektálva, a sárospataki teológiai s egyáltalában a protestáns tanári karért, melytől az ifjúság a hagyományos jó szellemet örökli, ürítette poharát.

— Viczmándy főjegyző, a vármegye nevében szeretettel és tisztelettel üdvözölte a református hit- sorsosoknak d szes gyülekezetét. Azután az au- tonomikus szervezetben rejlő hatalmas kormányzati erőt dicsőítvén, az egyházi és világi elöljárók egyetemének jólétéért ivott. — Mocsáry Lajos beszédében a vá. megyei autonómiában gyökerező ősi szabadságot, melyből a gondolkozási és lelki- ismereti szabadság, az úgynevezett nemzeti szabadság sarjadzott, emelvén ki s a vármegyék múltjának tükrében szemléltetvén : Zemplénvármegye tisztviselőit, mint a vármegyei önkormányzatnak erős oszlopait éltette. — Szinnyei Gerzson, pataki főiskolai tanár, nagy tetszés közt Ujhely város lelkes hölgyeiért emelt poharat. — Matolay Etele a védelmi erő képviseletében Szánky tábornokra ürítette poharát. — Hammersberg, kir. törvszéki elnök Luther nevében a Kálvin híveit éltette.— E pohárköszöntő elhangzása után lépett a terembe Kun Bertalan püspök, akiért, mint a tudomány, főpapi szerénység és méltóság megszemélyesítőjéért Prámer Alajos prépost mondott szűnni alig akaró éljenzés közt szép felköszöntőt, — Dél után 5-re járt az idő, mikor az asztaltársaság felkerekedett s egyrésze a püspökkel együtt a fő- ispáni termekbe vonult, más része pedig élénk hatása alatt állva a hazafias jó kedvnek, a vár- megyeházán kívül keresett tért a feltornyosodott pompás hangulat betetőzéséhez.

(Bál). A városi színházban ma egyhete, az ev. ref. egyház templom-alapjának gyarapítására rendezett bálon, a kedvezőtlen időjárás miatt, csak kisdedszámu táncoló közönség vett részt, de kivilágos-kiviradtig nagy kedvvel mulatott. A díszes nézőközönség mind a 24 páholyt színükig megtöltötte. Jelen voltak, leányok: Bernáth Irén (Szűrte), Bydesknthy örzse, Boronkay Sarolta, Chyzer Margit és Etelka, Csuka Jolán és Margit, Diószeghy Örzse és Vilma, Dókus Róza, Hrivnyák Mariska (N.-Mihály), Kovácsy Irén (Péczel), Mecz- ner Margit (M.-Hotyka), Rácz Margit, Vályi Emma; aszonyok: Bernáth Simonné, Bydeskuthy Sándorné, boronkay György né, Chyzer Cornélia, Dókus Ernőné, Dókus Gyuláné, Dókus Mihályné, Hönsch Dezsőné, Liszy Corali, Szentiványi Arpádné és Vályi Istvánná. A jótékonycélra egybetáncolt csinos jövedelemről szóló számadást lapunknak más rovatában találják t. olvasóink.

(Az időjárás) a lehető legkedvezőtlenebb. Esős, hideg, ködö" napok a vérmes szüreti kilátásokat nagyon szomorúra változtatták. A termés egy része már a földön hever, más része meg rothadásnak indult.

(Meghivó.) A zemplénvmegyei orros-gyógy szerészegyesület őszi rendes közgyűlését f. évi október hó 15-én d. u. 3 órakor S.-a.-Ujhelyben a vármegyeházán, az árvaszéki tanácsteremben fogja

megtartani, hová is a t. c. tagtárs urakat meghívjuk. Tárgyai / 1. Dr. Kun Zoltán előadása : a szem, fül, orr, garat, gége, bárzsing, végbél s hó’lyag-ür vizsgálatáról villámos készülékek segítségével, a műszerek és alkalmazási módjuknak bemutatásával. S.-a. Ujhely, 1889. szept. 25. Dr. Chyzer Kornél, e. elnök. Dr. Hornyay Béla, e. titkár.

(Esküvő.) F. hó 30-án tartja esküvőjét Szukái Benedek, a csinos költeményeiből is ösmert ev. ref. lelkész, Morvay Ida kisasszonynyal, özv. Morvay Józsefné úrnő, s.-pataki kereskedő özvegyének leányával.

(Eljegyzések). Cziprian Ferenc, m. kir. állam vasúti hivatalnok, e. hó 9 én jegyet váltott Szmo- ligovits Ilona urhólgygyel, Szmoligovits Gyula mező-laborczi g. kath. lelkész kedves és müveit leányával. — Császár Pál, a bodrogközi járás szolgabirája, közelébb váltott jegyet Bácskában Geőtze Bertalan müveit és szép leányával, Róza kisasszonynyal.

(Utcai botrány.) F. hó 23-án, az ebéd utáni órákban, t. Behrmann Lipótot, a s.-a.-újhelyi »st. q. a,* izraelita hitközség rabbinusát, a Kaszinóutcán sajnálatos inzultus érte. Hogy — hogy nem, az eset részleteit majd a vizsgálat fogja kideríteni, a gyalogjárón szemközt jövő úri egyénekkel ösz- szezördült s rövid szóváltás után azok egyikétől »palam-publice* tettleg bántálmaztatott. A becsületében meggázolt rabbinus, kit egyébként nagyon jámbor és békés természetű egyéniségnek ösme- rünk, a botrányos történetről rögtön jelentést tett a járási főszolgabírónál, ki az előnyomozatot haladéktalanul foganatosította és a kihallgatási jegyző könyveket az ügynek érdem- és törvényszerint való elbírálása végett a kir. jbirósághoz átküldötte. A rabbinusában megkisebbitett hitközség elöljárósága még az nap gyűlést tartott s jegyzőkönyvi kivonaton teljes részvétnek és mély sajnálkozásának adván kifejezést, határozatáról Behrman rabbit kül- döttségileg értesítette. A hitközség elöljárósága rabbinusának sérelmét, minden következésével együtt, magáévá tette s bizalomteljesen várja a büntető perben hozandó igazságos ítéletet.

(Uj év). Az izraeliták most csütörtökön és pénteken ünnepelték az újévet, mely az ő számításuk szerint a világ fenállása óta az 5650. esztendő.

(Sport.) Vármegyénknek felső vidékén ez évben, valószínűleg a kedvező enyhe tél folytán, a vadállomány szépen elszaporodott. Amint több oldalról jelzik, szarvas, medve, vadsertés, őz és a du- vadak mindenütt előfordulnak a nagyobb pagonyokban. Az elmúlt héten három szarvas esett zsákmányul, egy a kincstár tulajdonát képező o ruszkai erdőben, kettőt pedig Ehrenheim Ferenc palotai revierjében, gf. Leitrum cserkészve ejtett el, és pedig az egyiket nem kevesebb, mint 500 lépés távolságra terítette le. A mester-lövést egy londoni expresse-fegyverből ejtette a jeles vadász. Ára IOO font sterling, vagyis a mi pénzértékünkben 1200 ft. (Jó volna egy millió dbot eladni belőle a hadsereg számára ! Szerk.)

(A honvédség köréből). Az Abauj-Torna és Zemplén vármegyék határain Pálháza és Rád- vány környékén tartott honvéd hadosztály-gyakorlatok f. h 24 ével véget értek. A zárógyakorlatokon Józsej főherceg őfenségét Gráf táborszernagy, főparancsnoksági adlátus, képviselte, melyen több előbbre törekvő ezredes tette le a magasabb fokra képesítő vizsgálatot. A mi zászlóaljunk (10-ik féldandár 3-ik zászlóalja) 24 én a gyakorlat bevégezte után azonnal hazafelé indult. Ésti 8 órára ért be fegyverre tűzött lámpásaival és csöndes dobpergés mellett a hosszú csapat nem a kiállott fárada'makkal. de a hazatérés örömérzetével külsején. Másnap és harmadnapon volt a leszerelés s a behívott legénységet a négy keret-század kivételével hazaeresztették. 24 én az 5-ik honvédhuszár ezred két százada vonult keresztül városunkon ; 25-én pedig a 11 ik és 12-ik féldandárok ungvári, munkácsi, szatmári, szigeti, n.-károlyi és n.-szőlősi zászlóaljainak legénysége érkezett Ujhelybe, Innen részben aznap, részben meghálva másnap katonai külön-vonattal tértek állomáshelyeikre.

(Az újhelyi posta- és táviró hivatal) helyi ségeül 1891. évtől kezdve a »zárda-utca« i Brach Sámuel (éle ház fog szolgálni. Hat évre kötötte meg az igazgatóság nevezett háztulajdonossal a bérszerződést. Brach a jelen állapotában alkalmatlan és helyiségében elégtelen lakóházát a kivánalmaknak megfelelőleg fogja áta’akitni és kibővíteni. A közönségre és hivatalokra hátrányos ugyan, hogy az igazgatóság a város középpontján alkalmasabb helyen nem lelt megfelelő épületet ; de vigasztaljuk magunkat, hogy Ujhely még nem nagy város s a folytonos területi változások miatt közepe cirkálómmal meg nem jelölhető.

(Kőbánya-bérlet). Az újhelyi Kopaszkahegy kőbányáját, mely a város tulajdona,, a jövő évtől kezdve Roós Adolf újhelyi vállalkozó bérelte ki hat egymásután következő évre, évi 1020 ft bérösszegért.

(Az önkéntesek) tiszti vizsgálata Kassán a múlt napokban befejeztetvén, annak eredménye elég szépnek mondható, mert 77 önkéntes közül 72 jelentkezett vizsgálattételre. Ezek közül 21 idő közben visszalépett, 51 sikeresen állta ki a próbát.

(Üzletmegnyitás.) Bárczy Béta, Szentgyörgyl Vilmos újhelyi kereskedésének sok éven át vezetősegédje és könyvelője: fűszer és vegyes árukkal a Rákóczi-utca és a sziház-utca összeszögellési pontján a Nagy Z.w/'/a-féle házban október hó i-ével önálló üzletet nyit. A jóravaló és igyekező ifjú kereskedőnek a küzdelmes versenytéren őszintén kívánunk szerencsét.

(Tonett Cziróka-HosszumezőnJ Szentkirályi Albert cziróka-h.-mezei palotája bútorgyárrá alakult. Munkácsi & C. cég ütötte fel tanyáját, s havonként 2—3000 db. tonett féle széket készít a felvidék rengetegeinek kitűnő anyagából és szállít a fővárosba. A gyártmányok eddig is szép keresletnek örvendnek; ez időszerint a gyár naponként 50 munkád foglalkoztat, kilátás van azonban az üzlet nagyobb terjedelmű berendezésére. Bizonybizony itt volna az ideje, hogy felvidéki nagybirtokosaink komolyan foglalkoznának az okszerű gyáriparnak e vidéken való meghonosításával ; ezál tál értékesítenék és közforgalomba hoznák a nagy kincseket, melyek mérföldre menő erdőségeikben mint holt tőkék hevernek parlagon, s bizonyára a szegény felvidéki nép se volna kénytelen akkor Amerikába keresni munkát és hazát. De felülről is megérdemelne az ilyszerü nemzeti missió egy kis támogatást.

(Színészet Király-Helmeczen.) Ahol máskor legfeljebb csak a »Rigó« fütyöl (fütyöl, akinek fűtyöl), ott ma Thalia papjai és papnői hirdetik az — igét. Hanem hát nem igen mondhatják azt, amit az Arany bírója, hogy (jobbfelöl üt): »nekem fütyöl;« (balfelől üt) »nekem fütyül;« mert bizonybizony a jövedelmet elfütyöli tőlük a — szél, meg a feneketlen sár. Egyébiránt közönsége sincs olyan Király-Helmecznek, mely nagy áldozatot fejthetne ki s ha a vidék nem támogatja (ilyen kuruc időben pedig nem igen támogathatja), magában erőtlennek bizonyul. A szintársu'lat jobb tagjai: Leö- vei József igazgató, Szeremfalvi, Liptai s a nők közt Váradi Rózsa, kinek szép tehetsége osztatlan tetszésben részesül. Eddig »Vasember,« »Felhő Klári« s »Válás után« kerültek színre. Az igazgató jó darabokat igér s nemcsak a játékrenddel, de a játékokkal is meg van elégedve a közönség. Ha az idő kedvezőbbre fordul, talán a pártfogás is melegebb lesz.

(Rablógyilkossag). E. Bényén f. hó 22 én éjjel eddig még ismeretlen tettesek özv. Lefkovitsné nyakát elvágták s mintegy 700—800 ítnyi készpénzét elrabolták. A rablógyilkosság esete nagy izgatottságban tartja az egész Hegyaljat. Kizártnak látszik a föltevés, hogy a gyilkosok Hegyaljáról valók volnának. Ember-emlékezet óta azon a vidéken nem termett olyan gaz, aki ily véres tett elkövetésére adta volna a fejét, — kivévén az 1859-iki esetet, mikor egy mádi születésű Palumbi nevezetű szijjártó-legény vándortársát a mádi szőlők között pár forintjától rabolta meg és úgy verte agyon, s fel is akasztották. Az o.-liszkai csendőrség Balogh őrmester vezetése alatt még hétfőn hajnalban elindult a tettes nyomozására s f. hó 27-éig, mikor tudósításunk kelt, még nem tért haza.

(Hol vannak a legjobb anyák ?) Ismeretes tény, hogy Franciaország népessége rendkívül lassan szaporodik, a mely körülmény most, mikor egész Európában minden állam hadseregének lehető szaporításán fáradozik, kettős sulylyal nehe ■ zedik az országra. A kérdés nagyon aktuális Frán- ciaországban s Bertillon, a párisi statisztikai hivatal feje, igen érdekes műben foglalkozik vele. Kiszámította, hogy Fránciaországban a 15 éven felül levő nőkre évenkint csak 68 születés esik, mig a többi európai államokban az arány a következő : Magyarország 132, Németország 114, Ausztria 112, Olaszország 107, Anglia 103, Svájc 85, Svédország 84, Írország 74 A legjobb anyák e szerint, büszkék lehetnek rá, a magyar nők.

fMi a törzs-asztal ?) Árra a kérdésre, mi a törzs asztal egy „szakértő8 ezt a választ adta : A törzs-asztal egy bizonyos vendéglőnek szögletében levő bizonyos asztal, melynél bizonyos helyen, bizonyos órában, bizonyos vendégek foglalnak helyet, hogy bizonyos poharakból, bizonyos menyiségben való bizonyos bornak elfogyasztása a'att bizonyos témákról beszéljenek és bizonyos órában fölkeljenek, mert otthon bizonyos időben bizonyosan várják őket.

A „Budapesti Hirlap'-ot, mely Csukássi József és Rákosi Jenő kiadótulajdonosok szerkesztése alatt kilencedik esztendejét éli, Magyarország legkedveltebb és legelterjedtebb lapjává avatta a közönség pártfogása. Páratlannak tetsző elterjedését a hazai olvasó közönség óriási megszaporodásán kívül a lap olcsósága is teszi. A legszegényebb ember is adhat naponkint egy számért négy krajcárt, hogy tájékozást szerezzen a politikai, társadalmi és művészeti események felől. A „Budapesti Hírlap", mely naponkint 28—30,000 példányban forog közkézen, oktatva szórakoztat, mialatt hű értesítéssel szolgál a világnak minden nevezetesebb eseményéről. De előmozdította a lap terjedését teljes politikai függetlensége is, mely lehetővé teszi, hogy minden kérdésben a részrehajlatlan tiszta igazság szempon jából Ítéljen s úgy a pártokat, mint a kormányt szabadon birálja. A szerkesztőségnek tizennégy belső tagja állítja össze naponkint a „Budapesti Hírlap" különböző rovatait s a külmunlcatársak díszes csoportja segíti a lapot sokoldalú feladatának sikeres megoldásában. Ssakkér- désekben első rangú szakemberek mondják el véleményüket a „Budapesti Hírlap" hasábjain s az eszmék tisztázása végett tért enged a szerkesztőség az övétől eltérő nézeteknek is. A „Budapesti Hírlap* rendes cikkírói Kaas Ivor báró, Rákossi Jenő és Balogh Pál s a magyar politikai élet kitűnőségei közül is többen szólnak e lap révén a közönséghez. A ve