Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-12-08 / 49. szám

(Képviselőválasztás,) Péchy Tamás, képviselőházi elnök, a vm. központi választmányához f. hó 4-én küldött leiratával elrendelte, hogy Zalay István elhalálozása következtében a mádi választó- kerületben a képviselő választás megtartása iránt a szükséges intézkedések megtétessenek. A vm. alispánja a központi választmányt, mely a választás határnapjának kitűzése fölött hivatott határozni, f. hó ii-én d. e. 10 órára hívta össze tanácskozásra.

(Ki a vivát?) Zalay István orszgy. képviselő elhalálozásával a mádi kerületben megnyílt képviselő- választás nagyobb mozgalmairól ezideig még nem szárnyalnak a hírek. Úgy értesülünk ez idő sze rint, hogy a választókerületben Viczmándy Ödön vármegyénk főjegyzőjét hozták kombinációba több irányból, aki a mandátumot az esetre, ha a pártok az ö személyében kölcsönösen megegyeznének, ellenzéki prográmmal hajlandó is volna elfogad d. Minden párt-szinezettöl eltekintve, a közügy barátai örömmel veszik e hirt; mert Viczmándy Ödön a vármegye hasznos szolgálatában a köz- igazgatás terén szerzett gyakorlati ismeretei, elméleti képzettsége, a vármegye közgazdászati tevékenysége, különösen mai nap, a midőn a köz igazgatási reform küszöbön áll, a parlamentet egy tekintélyes munkaerővel szaporítaná, ki úgy az ország, mint választó kerülete érdekeinek sok hasznos szolgálatokat tehetne, eddig kifejtett közgazdászati tevékenysége szabadabb téren mozog hatna és érvényesülhetne. Valószínű, hogy ezen szempontok biztos döntő szereppel lesznek a központ elhatározására is, a honnan értesülésünk szerint ellenjelöltet a többbi pártok sem szándékoznak Viczmándy ellen állítani és megválasztása ellen akadályokat gördíteni. Ha ez irány a választó kerület polgárainak politikai hangulatával találkoznék, a ciklusnak már különben is rövid tartamára szóló választás a pártharcok kikerülése és a kerület nyugalmának megóvása mellett helyezhető kilátásba.

(Néh. Zalay István) porait L.-Bényén f. hó í-én d. u. 3-kor helyezték örök nyugalomra a családi sírboltban. A temetési szertartást Paszlavszky Sándor szerencsi r. k. plébános végezte. Képviselve voltak a temetésen az országgyűlés képviselőháza, a vármegye, a gazdasági egyesület, a mádi választókerület nagyközönsége, a szomszédos községek elöljáróságai, kik mindannyian a legőszintébb szívvel osztoztak a Zalay-családot ért nagy fájdalomban. A gyászoló családnak küldjön az ég vigasztalást, adjon erőt a csapás elviseléséhez. Az elköltözöttnek áldás emlékére!

(Az újévi gratulációk) megváltása napirendre került. A váltság-összegekból begyülendő pénzkészlet ez évben is az árvaház-alap gyarapítására fog íordittatni. Minthogy a jótékonysági adó e nemének lerovásától már nem idegenkedik közönségünk : a múltak gyakorlatától eltéröleg most nem bocsáttatnak ki gyűjtő-ivek. A begy ülendő váltságdíjak kezelését, nyilvános nyugtalását, rendeltetési helyükre leendő eljuttatását a »Zemplén« kiadóhivatala vállalta magára. A gratulánsok névsora ez évi utolsó számunkban fog nyilvánosságra hozatni, Az adakozásokat ezennel megnyitja 3 forinttal — a szerkesztőség.

(Műkedvelői színi előadás lesz) Ujhelyben f. hó 19-én, a nagy restauráció napján, az árvaház berendezési kölcségeinek fedezésére. Három, egy- egy felvonásos vígjáték: Az első férj — Cravachon őrnagy és Egyik olyan, mint a másik fognak szinre- hozatni. Szerepeket vállaltak: Dókus Gyuláné és Thuránszky Lászlóné úrnők ; Chyzer Etelka, Csuka Jolán, Bernáth Irén és Boronkay Sarolta urhölgyek ; továbbá Marschalkó József, Pintér Pista, Polányi Gyula, Rácz Ernő, Spilenberg Barna és Thuránszky László urak. A próbák már javában folynak. Az előadás után, a kaszinó választmány által szívesen átengedett helyiségekben, tánc lesz, melyre külön meghivók nem adatnak ki. Helyárak : alsó- és kö zéppáholy 8 ft, felső páholy 6 ft, támlásszék 1 ft 50 kr., körszék és zártszék 1 ft, emeleti erkélyszék 50 kr., karzat 20 kr. A színházi jegy a táncestén való részvételre is jogosít.

(Regále ügy). A regálejog kártalanítási tárgyalásokra a pénzügyminiszter Zemplénvármegye területére Zeitler Károly nagy-károlyi pénzügyi titkárt küldte ki. A tárgyalások, melyek előreláthatólag néhány hónapot vesznek igénybe, e hó

6-án vették kezdetöket és pedig Ujhely regáletu- lajdonosaival.

(Miklós napján) számosán keresték föl az újhelyi piarista rendháznak vendégszerető főnökét, Ormándy Miklós dr. igazgatót, hogy őt névnapja alkalmából őszinte szívvel üdvözöljék. A gimná ziumi ifjúság s énekkara már a névnap előestéjén tisztelgett szeretett igazgatójánál. A tanári kar Miklós napján testületileg adott kifejezést szerencse- kivánatainak. Délben fényes ebéd volt a ház étektermében, hol a rendtagok, a tanári kar és a vendégek nevében lelkes pohárköszöntök mondattak mikre az ünnepelt meghatottan válaszolt.

(A kender természetrajza.) Ormándy Miklós dr.-nak múlt számunkban ösmertetett ily cimü dolgozata már elhagyta a sajtót. Az 55 oldalra terjedő, Ízléssel kiállított értékes műnek ára: 1 ft. Megrendelhető a szerzőnél S.a.-Ujhelyben. A szóban lévő mezőgazdasági ipar-növény természetrajzát

ösmertető müvet melegen ajánljuk a vármegyei gazdasági egyesületnek erkölcsi cs anyagi párt fogásába.

(Időjárás). A vén december apó okulva kollegái rakoncátlankodásán. Télelö-hava első napján tisztes pontossággal köszöntött be. Fehér palástjával az elmúlt hét első napjain beborított hegyet- völgyet ; majd széjjellebbenté, hogy derült égről hideg napsugár és ezüstkepü hold ragyogtassa a hópálást jegeceinek miriádjait. A 0-on alól öt-hat fokos egészséges tiszta levegőben fagyos utón csúszik a csengő-bongó szán, síkos gyalogjárón óvatosan lépeget a dolgai után látó vagy sétáló halandó apraja-nagyja és szinte jobb hangulattal; mert igazán, ha szép a tél, csak ilyen, de ennél szebb már nem is lehetne.

(Színészet.) Halmay Imre színigazgató, aki Zombor sz. kir városban működését befejezte, előadások tartatása céljából még a múlt hónap 27 én kérvényt nyújtott be az újhelyi főszolgabíróhoz. Folyamodása kedvező elintézést nyert ugyan; de hogy a téti évadban ami befüthetetlen színházunk falai között előadásokat tarthasson, —- abban tamáskodunk.

(Az újhelyi kir. törvényszék ügybeosztása) 1889. évi december hó 1. napjától kezdve. Elnök - Hammersberg Jenő. Elnöki titkár: Hatvány László kir. tvszéki joggyakornok, egyszersmind a fegy. bíróság jegyzője. Polgári osztály: elnök Hammersberg Jenő kir. tvszki elnök Helyettes elnök: Major István kir. tvszéki biró. Bírák : Major István az úrbéri és rokontermészetü perek, házassági válóperek, felebbvitt kisebb polgári peres ügyek és némely polgári perek előadója, Kolos Gyula telekkönyvi előadó s a telekkönyvi törlési perek előadója. Raisz Béla a váltó- és kereskedelmi ügyek, csődügyek, számadási- és a kötelmi jog körébe tartozó perek előadója. Sziráky Barna a hagyatéki- hitbizományi és gondnoksági ügyek, örökösödési perek és csődügyek előadója. Emődy Béla a birtokperek és némely csődügyek előadója. Tanácsjegyzők : Kun József kir. tvszéki aljegyző. Hatvány László kir. tvszéki joggyakornok. Pertárnok : Rácz Kálmán kir. törvényszéki jegyző. Polgári tanácsülések minden kedden és pénteken reggeli 9'/2 órakor tartatnak. Büntető osztály : Helyettes tanácselnök : Kulin Ödön kir. tvszéki biró. egyszersmind a járásbíróságoktól íelebbezett vét- ségi ügyek s ügyvédők elleni panaszok előadója. Birák : Képes Gyula a büntetőperek és ügyek előadója. Raisz Béla és Emődy Béla szavazó birák. Vizsgáló birák: Keresztessy Lajos kir, tvszéki biró, Lehoczky Sándor kir. tvszki aljegyző mint kisegítő vizsg, biró. Tanácsiegyzők : ifj. Vállyi István kir. tvszki jegyző, Rácz Ernő és Kál- niczky Géza dr. kir. tvszki aljegyzők, FinkeyPál kir. tvszki joggyakornok. Büntető tanácsülések és végtárgyalások hétfőn, szerdán, csölörtökön és szombaton reggeli 9 órakor tartatnak.

(A törvényszékről.) Egy hallatlan, a bün- krónikában párját ritkító bűnügyet tárgyalt le az újhelyi kir. törvényszék f. hó 2-án, Márki Mihály né szül. Gáspár Róza, petrahai lakos bűnügyét. Ezen, az »ember« nevet valóban meg nem érdemlő női szörnyeteg, mivel gyermekei nem voltak, unoka testvérének, Gáspár Máriának törvénytelen gyermekeit, Józsefet és Andrást, édes anyjuk halála után 1888. évi március havában magához fogadta. A faluban csakhamar hire ment, hogy Márkiné a két kis fiúval roszul bánik, őket üti, veri, éhezted. A hir valóban alapos is volt, mert a nagyobbik fiú, Józsi, husvét tájon a háztól megszökött s bolyongásai közben Molnár Imre sárospataki lakos reáakadván magához fogadta, mig a kisebbik a 3—4 év körül járó Andris továbbra is Már- kinénél maradt. Ezen a szerencsétlen kis fiun vitte véghez Márkiné a vérlázitó kegyetlenkedéseket, melyek ez évi január hó 6-án a kis fiú életét ki oltották. A nagy számmal összesereglett tanuk, kiknek mindenike most egy-egy közvádlóként szerepelt, hallatlan dolgokat tártak fel az igazságszolgáltatás sorompói előtt. Igazolva lett, hogy Márkiné a kis fiút, a köztudomás szerint is rendkívül hideg télben, sokszor naphosszat, majdnem meztelenül az udvaron hagyta dideregni: volt rá eset, mikor a gyermeket egy hideg félszerbe zárta s reggeltől délutánig ott tartotta, e mellett a kis gyermeket a legszükségesebb táplálékkal sem látta el s ha a jószivü szomszédoktól, éhségtől elcsigázva esengett és kapott kenyeret, Márkiné azt tőle elvette s a kis fiút kegyetlenül agyba-főbe verte és rugdosta. Karácsony tájban a kis fiút vékony ruhában és meztelen lábakkal magával vitte a »Kengyel« erdőbe s itt, mivel a kínoktól gyötörtetve sirni kezdett, egy fahoz vágta s ott akarta hagyni az erdőben, de e szándékában az arramenők megakadályozták; ekkor aztán a gyér meket maga előtt taszigálta, úgy, hogy ennek meztelen lábaiból a vér csörgött a hóra, Ez eset után nehány nap múlva a kis fiút csikorgó hidegben s a pitvarban a Bodrogból hozott jéghideg vízzel végig öntötte s egy szál ingben a hideg kamarába helyezte, anyjokát pedig, ki a gyermekre meleg ruhát akart adni, a házból kilökte és becs- telenitő szavakkal illette. A szegény kis fiúnak még haldokló állapotában sem hagyott nyugtot; mivel a világosság felé fordult, füleinél fogva megragadta s fejét oly erővel verte a falhoz, hogy az

vérezni kezdett. Ugyan az nap látták a tanuk, hogy a kis fiú éhségében a fekhelyéül szolgáló gyékényt rágta s teste telve volt ütési és rugási nyomokkal s lábujjai mind el voltak fagyva. Midőn a kis fiú hullája felbontatott, a gyomorban egy darab gyékény kákán kivül semmiféle más táplálékot nem találtak, a bőr alatt nyoma sem látszott a zsírszövetnek. Márki Mihályné mindvégig konokul tagadta, hogy a fent leirt kegyetlenségeket elkövette volna. Miután azonban a számos tanuk egybehangzó vallomásai a szívtelenséget napnál fényesebben kiderítették, a kir. törvényszék Márkinét — minthogy tagadásával szemben az ölési szándék nem volt igazolható, halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt nyolc évi fegy- házra Ítélte.

(József főherceg reggelije.) József főherceg tudvalevőleg igazi magyar reggelit evett eddig, minden áldott nap füstölt szalonát, jól megpaprikázva. Most azonban a főherceg beteges s az orvosok úgy találták, hogy paprikás szalona meg az erős kávé, melyet melléje iszik, nem való beteg embernek A paprikás szalona tehát egyelőre letűnik a főherceg asztaláról, vele együtt az er's kávé is. Lesz azonban a reggelin mégis valami magyarar speciálitás ; tokaji aszú. Orvosi rendelés szerint ezt issza most a főherceg minden reggel kétszersülthöz. Reméli azonban, hogy nemsokára visszatérhet újra a paprikás szalonához.

(Bál). A kassai ro. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága »segély-egylet«-ének javára r8po. évi január hó 18-án zártkörű bált rendez a »Schalk- ház« szálló nagy termében, báró Balassa Istvánné úrnő Öméltósága védnöksége alatt. Rendező-bizottsági elnök: Tripolszky László; alelnökök: gróf Teleky Mihály és Idrányi Endre; pénztáros: Sze- tnere Gáspár ; ellenőr: Koós Károly ; jegyző : Ivántsy Aladár.

(Fogyasztási adó). A szesz-, bor , sör-, hús- fogyasztási adók bérlése és kezelése még folyton nagy izgatottságban tartja az újhelyi érdek köröket. Közelébb a korcsmárosok egy küldöttsége járt fönt a pénzügyministernél oly célból, hogy a szeszfogyasztási adóbérlet beszedési joga, melyet a takarékpénztár nyert el, a megajánlott évi bérért reájok ruháztassék; kérelmök azonban aligha dőlt el inyök szerint, mert azóta a takarékpénztártól igyekeznek a jogot albérletbe venni, illetve az adófizetés arányára nézve egyezségre jutni. A parmanens tárgyalásoknak eddig határozott eredménye nincs. A város képviselőtestülete az elmúlt héten ismét ülést tartott, a fogyasztási adóbérletek tárgyában és elhatározták, hogy azok kezelésének a városra ruházását a pénzügyministernél küldöttségileg fogják kérelmezni. Akár mint történjenek a dolgok, annyi bizonyos, hogy a végletekig felcsigázott adófizetések levét mi, fogyasztok isszuk meg.

(A magyarországi kegyes tanitórend) névtárának az 1889/00-ik tanévre szóló egy példánya szerkesztőségünkhöz beküldetvén, abból köztudomásra hozzuk, hogy a hazafias szellemű s hazánk földjén legnépesebb rend tagjainak jelenlegi létszáma 353; ezek közül a rend szellemi és anyagi ügyeinek középponti vezetésével foglalkozik 11, érdemesült tanár 30, a tanügy terén működik 206, gyöngélkedő 2, a tanári pályára előkészül 114. Van a rendnek 12 főgimnáziuma, 3 nagy-gimnáziuma, 9 kis-gimnáziuma és 4 elemi főiskolája. A múlt iskolai év folyamán 7523 tanulóifjut részesített közoktatásban. Rendes tanár 160 (ezek között 20 tu- dori ranggal) helyettes tanár 29, elemi iskolában tanító 9. Egyetemi nyilv. rendkívüli tanár 2, egyetemi magántanár 1. A Ferenc József-rend lovagja 1, az arany-érdemkereszt tulajdonosa I. A rend által ideiglenesen alkalmazott és díjazott világi tanárok, illetőleg tanítók száma 28, Rózsahegy városának díszpolgára a rendtagok sorából 2. Zempléni születésű 7 éspedig Krasznapolszky József S.-a.-Ujhelyböl, I. éves tanár-jelölt a kolozsvári Ferenc József egyetemen; Magyar Elek Barancs- ról, hittanhallgató Nyitrán a rend hittani intézetében ; Majoros József S. a.-Ujhelyből, főgimnáziumi tanár Veszprémben; Novák Béla Tokajból főgimnáziumi tanár N.-Károlyban; Sebes János Ujhely- ből gimn. tanár Tatán; Szépkuthy Mihály K.-Hel- meczről, VlII-ik osztályú stúdens Kecskeméten; Sztach Sándor N. Azarból, hittanhallgató Nyitrán. Elhunytak 1888. nov. i-től 1889. nov i-ig 12-en.

(Lakodalom) Orosz Péter bodrog-olaszii g. kath. tanító múlt hó 26-án vezette oltárhoz az ottani volt körjegyzőnek müveit leányát, Balogh Mariskát. — Ugyanott Pap Lajos, ev. ref. tanító e napokban lépett házasságra a uradalmi volt főerdésznek kedves és szép leányával Ház Irmával.

(Gyermekgyilkos anya.) Kiima Anna lag- maci 20 éves megesett leányzó, saját vallomása szerint a múlt hó 27-én reggel a Bodrogra ment vízért; útközben lakásától a második ház előtt fájdalmaktól meglepetten gyermeket szült. A kisdedet kendőjébe burkolva a ház fala alatt hagyta, ő maga pedig, amint beszéli, vízért ment. Mikor visszajött magzatát már nem találta, hanem helyette kutyákat látott a házkörül, melyek valószínűleg a gyermeket elemésztették. — Ez a szívtelen anya vallomása, ami annyira magán hordja a hazugság bélyegét, hogy hatósági nyomozást provokált. Majd kiderül, vájjon az ebek