Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-11-24 / 47. szám
nak fentartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknnak a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait betölteni, s annak bizonyitásául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett nevét polgári becsületszava zálogául, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. A III. osztályú keresetadó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek vagy jövedelem-forrásnak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, vagy be nem vallása jövedéki kihágást képez, melynek bírsága i—8 annyi, mint azon összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik azon összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapítottak. Mielőtt a III. osztályú keresetadó az adóki- vetö bizottságok tárgyalása alá bocsáttatnék, a bevallások és egyéb rendelkezésre álló vagy beszerzendő adatok alapján adókiszámitási javaslatok készíttetnek, s az ezeket kitüntető lajstromok előre kihirdetendő 8 napra a község- (város-) házánál kitétetnek oly célból, hogy azokat mindenki megtekinthesse, az öt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve észrevételeit megtehesse ; ezen észrevételek a fenti határidő alatt írásban a kir. pénz- Ugyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak lévén, ott minden adózó megjelenhetik. Az adókivető bizottság végzése kihirdettet- vén, az érdekelt adóköteles fél jogában áll az ülés folyama alatt élő szóval az iránt nyilatkozni, ki- vánja-e az ügyet, és ha igen, mely indoknál fogva a felszólamlási bizottsághoz fellebezni. Hasonló nyilatkozatra jogosítva van a jelenlevő adókötelesek bármelyike és pedig nem csak saját, hanem más adójára nézve is, ha az albizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyíthatni, akár a saját magára, akár másra kivetett adótételre nézve. A felebbezés indokainak írásban kifejtésére a felebbezőnek a kihirdetéstől számítandó 8 napi határidő adatik. Az az adózó, aki az adókivető bizottság ülésében akkor, midőn adóügye tárgyaltatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni felebezését az illető ülés folyama alatt megrovott adózók névjegyzékének a bizottság tárgyalásainak helyiségéül szolgáló ház kapujára való kifüggesztésétől számítva 15 nap alatt a kir. pénzügyigazgatóságnál adhatja be. Oly esetben, midőn a kivető bizottság a kir. pénzügyigazgatóság által javaslatba hozott adótétel felemelését határozta, erről az illető adózót, ha a határozat kihirdetésénél jelen nem lenne, írásbeli végzéssel külön értesíti oly hozzáadással, hogy ha a végzést fellebezni kívánja, az ebbeli felszólalás Írásban a végzés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt az adóügyi előadónál vagy he lyettesénél vevény mellett benyújtható. A felebbezés a kivetett adónak behajtását rendszerint nem gátolja. Az adóköteles fél a felszólamlási bizottságnak határozatát akkor felebbezheti, ha a felszól...........................rrr....,—..............................—............. Hajnal hasadáskor ott libegett hajónk Dieppe közepében, sok beteg lélek és egy elkeseredett magyar nagy örömére. Franciaország egyik hírneves tengeri fürdője ily állapotok között nem csoda, ha a legvisszá- sabb hatást keltette bennem. A letaposott pázsit a villák előtt, a kertészet teljes elhanyagolása meg is bosszulja magát itt, s az elsőrangú francia fürdő a kontinens hason helyei között, mint ilyen harmadrangúvá sülyed. Zugó fejemet és világfájdalmamat kivittem sétálni a tenger partjára, meggyógyítja talán a hajnali csípős szél. Az egész tengerpart hosszában semmi sem mozdult nehány sirályon kivül. Ezen hangulatos képet is csakhamar meguntam s visszafele indultam az állomáshoz, melyből indulásra készen állott a Páris felé tartó gyorsvonat. Átrobogva a hajnali pompájában ragyogó Normandián, nem állhattam ellen egy rövid látogatásnak a csipkés tornyu Rouen városába. Kora reggeli időben sorban vettem a gót építményeket mely stylben itt annak idejében nagy számmal és sikerrel építkeztek, s nehány óra elegendő volt arra, hogy átkalandozzam az uj boulevardokat s a gondozott városi parkot. Délfelé közelgett a nap, midőn utazó társaim növekvő figyelme engem is kiváncsivá tett a messzeségben szürkülő Páris iránt. A kilátást elfoglaló kopár dombok közül magasan nyúlt ki az egyetlen irányitó pont, az Eiffel-torony. A vonat közeledésével tűnik ki lassankint ez óriás vasalkotmány magas volta szemben Páris többi épitmé- yeivel, s a következmény az, hogy e világcsoda nökéletesen maga számára foglalja el a néző szelamlási bizottság az adókivet® bizottság által megállapított adót felemelte, vagy az adót a múlt évinél nagyobb összegben állapította meg, avagy ha az adó az adóköteles félre a kivetés évében első ízben rovatott ki. A felebbezés a felszólamlási bizottság határozatának kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a kir. pénzügyigazgatóságnál adandó be, s felette harmadfokban a pénzügyi közigazgatási bíróság itél. A felebbezésnek rendszerint halasztó hatálya nincs. (1889: XXVIII. t. c. 16. §-a.) 4. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adóját, valamint a bányaadót szintén az adókivető bizottságok vetik ki. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adója alá eső jövedelmek az 1890. év március 15—31. közötti időben vallandók be, s a fellebbezési határidőkre, valamint a felebbezési hatóságokra nézve ugyanaz áll, a mi fentebb a III. oszt. keresetadóra nézve mondatott. Itt még csak az jegyeztetik meg, hogy úgy ezen, valamint a bányaadónak kivetése évről-évre történik az adóévet megelőző 3 évi üzleteredmény átlaga alapján, és hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek igazgatói vagy ügyvezetői a jövedelem-bevalláshoz a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat jövedelmi mérlegét (nyereség- és veszteség számlá- láját) is csatolni tartoznak. Ha a jövedelem mérlegben más községekben levő oly fióküzletek jövedelmi is benfoglaltatnak, melyek az 1875. évi XXIV. t. c. g. §-a szerint külön adóztatandók meg, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek kitüntetése mellett a vallományi ivén megjegyzendő. A bányaadónál a mű tulajdonosa vagy a bányatörvény szerint a mű vezetésére jogositottak vagy meghatalmazottjaik vallományt adni s ehez az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig az illető mű annyi éven át még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó időre készített mérleget szintén csatolni tartozik. A bevallásokat külön kell tenni: a) minden oly műről, mely vasat vagy kőszenet termel; b) minden oly műről, mely egyéb ásványok termelésével és feldolgozásával foglalkozik ; c) az önálló segédvájásokról. Megengedtetik azonban, hogy egy és ugyanazon vállalkozónak — legyen az magánszemély vagy társulat — fentemlitett a), b) és c) alatti egy egy csoportbeli és egy bányakapitányság kerületében fekvő összes egész műveinek bevételei és kiadásai a tiszta jövedelem meghatározása céljából összesittessenek. Az adótárgyat képező jövedelem eltitkolásának vagy hamis bevallásának büntetése úgy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójánál, mint a bányaadónál ugyanaz, mely felebb a III. oszt. keresetadóra nézva előadatott. 5A IV. oszt. keresetadót — mely alá az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- vagy kegydijt huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztáraiét, ki nem tud kellőkép eltelni a felhők közzé nyúló vastoronynyal. Tagadhatatlan vonzereje van e vastömegnek. Az újdonság és kíváncsiság ösztöne önkénytelenül ide vezérli az utast első sorban, s azt hiszem, hogy kivéve azokat kiket meghatározott úti prog ram kötött vezetőihez, a szabad utazók túlnyomó többsége az Eiffel koloszális ivezete alá siet. Ezek közé tartoztam én is, részint, hogy túl essek e nevezetességen, részint kíváncsiságból helyet foglaltam az emelőgép tágas szekrényében, mely száz embert könnyen felszállit az első emeletre. A merészen kapcsolódó vasrudak kuszáit hálózata, s a nyilasokon át kandikáló épületek körvonalai eszembe hozták mindama félelmet gerjesztő leírásokat, melyekkel az Eiffel-tornyot megmászók elárasztották lapjainkat. Ezeknél az uraknál talán az elfő gultság idézte elő a fent leirt tüneteket, s talán azon nem is kárhoztatható nagyitó előadás, melyet maguknak a távolban jártak megengednek. Hogy pedig a valódi kellemetlen tüneteknek eleje legyen véve a felszállásnál, mely talán a legcsiklandósabb része a mulatságnak, a kilátás majdnem teljesen el van zárva. A zárka, mely felfelé mozog, rostélyos ablakain minél kevesebb látnivalót enged a kiváncsiaknak. Az az elv, és helyesen, hogy arra valók az emeletek, melyeknek háromszoros változatában mindenki megtalálhatja a maga Ízlésének megfelelő pontot és kilátást. S akinek magas röptű szelleme a harmadik emelst párkányával sem telik be, annak nem marad más hátra, mint a Ballon captif, mely húsz frankért kétszeres magasba ragad, s ez excursiónkathi teles okmánynyal igazolja. A találékony berendezés folytán más vonz nokok s általában a 40 forintnál több havidijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést huzó lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, végre a hivatalszolgák tartoznak, — továbbá a tőkekamat és járadékadót, végre a had- mentességi dijat a kir. pénzügyigazgatóságok vetik ki. / Állandó fizetésből eredő keresményét — az alább említendők kivételével — mindenki bevallani tartozik, azonkívül a fölöttes igazgatóság, elöljáróság pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, a kitől, vagy a melytől az adóköteles fizetését húzta, szintén kötelezhető arra, hogy az ügykörében állandó fizetés mellett alkalmazott egyé nek név- és fizetés-jegyzékét az adókivető ható ságnak nyújtsa be. Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel; ha azonban az a folyó évre megálla. pitható nem volna, az előző évi állapot szerint vettetik ki a keresetadó. A vallomások beadásának idelye, helye és egyéb kellékei tekintetetében a III. oszt kereset- adóra nézve közzétett szabályok tartandók szem előtt. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek tisztviselői vallomást nem adnak; ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyesületek kötelesek bevallani, a kivetett (keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni kötelesek; ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki, és havi levonások utján a közpénztár szedi be. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, jház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyesületek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint : 1. bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékból; 2. kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tókékből : 3. belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; 4. külföldön fekvő föld vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; 5. az állam vagy 6. törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre : 7. a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. (Folytatjuk.) erő is hódit e látványosságnál, s kit a kilátás nem bir lekötni, azt jobb véleményre birja az első emelet kitűnő konyhája, vagy azon emberi hiúság, hogy nevét a másod emeleti Figaró nyomda ily módon a hallhatatlanságnak adja át. Egyik itt élő barátom egész közönnyel beszélt a kilátásról, s nem talált egyéb különbséget, minthogy emele- tenkint borsó, köles és gombostűfejnyi alakban tűnik fel az alant járók termete. Ugyanezen cinikus teljes méltánylattal emlékezett meg az emeleti vendéglő medocjának és a felszolgáló elzászi Hébe szép szemének elragadó színéről. Ilyen lehet az ízlés. Részemről az Eiffel-tornyot legimpozánsabb- nak esti mezében tartom. A kupola körül futó gázlámpasor mintegy diadémot képez a széditő magasban, melynek közepéről mint szikrázó gyémánt, villanyos lámpa veti mértföldekre vakító fényét. E látványnak méltó hasonmása és társa a színes ugrókutak szöktetése, melyekhez ünnepnapokon különös meglepetések is járulnak, amennyiben a szemkápráztató látványosság körébe az Eiffel-torony is be lesz vonva. Este 7 órakor a torony tetejéről ágyú lövés ad jelt a kiállítás bezárására, eddig tart a munka és fáradság napja, most jön az élvezeté. A központ a nagy iparcsarnok közt elterülő pázsit közepén a nagy vízmedencével, melynek éltetője a francia génius és Páris városának jelképes hajója. A haladás gályája tulajdonképen Páris címere, mely alatt a büszke jelmondat áll: hánykolódha- tik, de nem merül el. Pontban kilenc órakor, midőn az éj beterité sötét palástjávál az éledni kezdő Párist, gyúl ki Folytatás a mellékleten.
