Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-11-10 / 45. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889 november 10. 45- 52. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÍS. Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek OB&k ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. ZEMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Mfftjolmik minden vasárnap.) HIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diwbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyojtatík. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIV AT A.la OS RÉSZ. 416/16,675. kgy. szám. Mélyen tisztelt képviselőház !* * I) A vármegye közigazgatási bizottságának átiratára mai napon kelt törvényhatósági bizottsági határozat alapján azon tiszteletteljes kéréssel járulok a mélyen tiszt, képviselőházhoz, hogy az 1875. évi III. trv. czikk i. § ának fentartása, továbbá a 2. és 3. goknak kihagyása mellett a 4-ik § t póttörvényjavaslattal akként módosítani kegyeskedjék, hogy mindazon honpolgárokért, akikre az i-ső §. nem alkalmazható, az ápolási költségeket az államkincstár téríti meg. Indokaink legnagyobb részét már a múlt évi deczemberi közgyűlésből 2574. sz. alatt kelt feliratunkban s az annak mellékleteként csatolt küldöttségi jelentésben előterjesztettük, tehát azokat itt ismételni nem, de azok egynémelyikére reá mutatni ez alkalommal is szükségesnek találjuk. A betegápolási, tehát a közegészségi ügynek kellő gondozása a helyi érdeknek sem alá nem rendelhető, sem pedig annak hiányaitól függővé nem tehető; s igy első vonalon azon kérdés mielőbb eldöntés tárgyát kell, hogy képezze, hogy a betegápolási ügy elvonható-e az állam hatásköréből és áthelyezhető-e az a törvény- hatóságok kezébe úgy, amiként azt a fentebb idézett törvény rendeli; — erre nézve véleményünk az: hogy ez nem helyi, de országos érdekű kérdés lévén, melynek pontosságáért s biztonságáért első vonalon maga az állam felelős, tehát már ez okból is az idézett törvény 2-ik §-a fen nem tartható. De ezen cardinalis elvtől eltekintve, nem is méltányos az, hogy a törvényhatóságok hosz- szas huza vona után sokszor reájuk erőszakolt illetékesség folytán egy-egy ápoltnak és sokszor éppen olyan ápoltakért, akik alig foglalkoztak a a vármegye területén, jelentékeny összegre rugó betegápolási költségek viselésére köteleztessenek. A mai korban, midőn a közlekedés könnyűsége folytán a legszegényebb sorsú polgártársaink is távol vidékeken, sőt pl. vármegyénkből még Amerikában is keresik a munkát és megélhetési •) Ugyan e felirat a belügyminiszterimhoz is megkiil- detett. — Szerk. forrást, váljon lehet-e jogosan és méltányosan a közegészségügyet vármegyei területekre elszige telni; lehet-e helyes alapokon követelni azt, hogy egyes vármegyék a kórházakat leginkább használó s vagyontalan munkásokért csak azért, mert oda illetékesek, s a nélkül, hogy azok munkásságának hasznát élvezhették volna, a kórházi költségeket fizessék, s ez okon a vármegye már is túl terhelt közönségét súlyos adókkal terheljék. Ezen vármegye közönsége soha sem zárkó zott el a culturalis érdekeknek szolgálatától, nagy, sőt legnagyobb fontosságúnak tartjuk a közegészségi ügyet is és nem is azért szó'alunk fel ezen kérdésben, mintha a betegápolás humanis- ticus intézményét akár kicsinyelnök, akár pedig arra áldozni szükségesnek nem tartanók ; felszólalásunknak oka az, hogy ezen czélra is egyedül az egyenlő teherviselés elvét tartjuk igazságosnak, a czél, a felelősség és a munka apasztás érdekében pedig csak az állami kezelést tartjuk helyesnek és legegyszerűbbnek. Mert ha komoly bírálat alá vesszük ezen ügyet, tapasztaljuk, hogy' pl. vármegyénk, ahol mai napon 2%-tóli a betegápolási pótadó s e címen majdnem 20000 fit terhet, vagyis összes administratiónkra engedélyezett összes javadalmazásunknak yft részét űzetünk s még most sem vagyunk azon helyzetben, hogy az egyes kórházak követeléseit fedezhessük, s örökös sürgetés és fenyegetés alatt állunk, mély tisztelettel kérdjük, hogy lehet-e méltányos és igazságos ily helyzetnek fentartása ? Mindezeknél fogva mély tisztelettel esedezünk a mélyen tisztelt ícápviselöház előtt, hogy az 1875. évi törvény módosítása iránt fentebbi kérelmünkhöz képest mielőbb intézkedni kegyes kedjék. Kelt Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-a-Ujhelytt, 1889. évi október hó 16 án tartott rendes évnegyedes közgyűlésében. A vármegye közönsége nevében : Matolai Etele, alispán, Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-a.- Ujhelyben 1889. október 16-án tartott közgyűléséből. 441/16552. sz. Olvastatott a kereskedelemügvi m. kir. mi- nisterium október hó 7-én 3136. ein. szám alatt a m. kir. pósta-takarékpénztár ügykörének a cheque és clearing forgalommal való kiegészítése tárgyában kibocsátott körrendeleté, A ministeri körrendelettel leküldött s a cheque és clearing forgalom által a m. kir. pósta-takarékpénztár és közvetítő hivatalainak teendőit és ügykörét szabályozó rendelet és az annak mellékletét képező minták a vármegye levéltárába tétetni határoztalak. S egyidejűleg mivel a nagyterjedelmü ministeri rendelet egész terjedelmében a vármegye hivatalos közlönyébe fel nem vehető, a járási főszolgabirák és a »Zemplén« hivatalos közlöny utján figyelmeztetik a nagy közönség, hogy a cheque clearing forgalom 1890. évi január i-ével lép életbe, s az erre vonatkozó szabályzat a vármegye levéltárába megtekinthető, és hogy a további felvilágosításokat közvetlenül a m. kir. posta takarék- pénztár fogja megadni. K. m. f. Jegyzetté : Kiadta : Somossy Sándor, Viczmándy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. 16,102,jsz. 89. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. A ragadós száj- és körömfájás elhurcolásának megakadályozása céljából állatoknak Magyar- országból Sziléziába való bevitelénél követendő rendszabályok tárgyában 53,056. sz. a. kelt föld- mivelésügyi miniszteri körrendeletét tudomás és közhírré tétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. október 18. Matolai Etele, alispán. Másolat. Fóldmivelésügyi m. kir. miniszter. 53,056. sz, Valamennyi törvényhatóságnak. A sziléziai cs. kir. orsz. kormány elrendelte, hogy a száj- és körömfájás behurcolásának megakadályozása céljából az állatoknak Magyarországból Sziléziába való bevitelénél a következő rendszabályok tartassanak szem előtt: 1. Háziállatok (szarvas- marhák, juhok és kecskék) csak járványmentes vármegyékből és pedig a rendeltetési hely politikai hajóságának engedélyével, vasúton vihetők be Sziléziába. A bevitt állatok, a rendeltetési helyen más patás állatoktól elkülönítve, 10 napon át, megfigyelés alatt maradnak. 2. Kereskedésre szánt T Á B C A. Utazási levelek. XI. — A .Zemplén* eredeti tárcája. — London környékéről Tíz percenkint robogott az egyik vonat a másik után Sydenham felé, megtelve szinültig a kristály palota hanversenyeinek szenvedélyes látogatóitól. Igyekezetem folytán sikerült az első vonatok egyikén még helyet kapnom, s igy sikerült a tolongást is lehetőleg kikerülnöm. Vonatunk egynéhány személy kivételével a háromezer közreműködő tekintélyes számát repité a cél felé, egymás mellett a solo énekest a nagy bőgőssel, az alt hangú művésznőt a brács kezelöjeivel. A sydenhami vasúti állomástól a kristálypalotáig a föld alatt díszes tégla alagút vezet, mely csak közvetlenül a nagy üveg alkotmány ajtaja előtt ér napvilágot. Ilynemű földalatti s feletti áthidalásokat Angliában lépten nyomon találunk, nagyobbára a közönség kényelmének szempontjából, mely az óriási kocsi közlekedés folytán minden pillanatban akadályozva lenne átkelésében. Csillámló égboltozat, az óriás üvegtető képében, borul a terület felé, mely 1864-ben elegendő volt a világkiállítás befogadására, s most is előtérbe lép, ha százezer ember összejöveteléről van szó. Ennyire tehető azok száma, kiket a kristálypalota tágas termeiben befogadhat, tekintve azonI ban a jelen esetet, midőn a hetenkinti rendese hangverseny vonzza a hallgatókat, ezek száma ilyenkor ! felére csökken. j Az ajtókon benyomuló tömeg maga egy tanulmány. Többnyire női alakok sietnek a kedvező I pontokra kezökben a hordható székekkel, melye- 1 két a városból hoznak azok, kik az elkülönitett sorok borsos árát ekkép elkerülni akarják. A ren- ■ geteg karzatok zsúfolva lesznek mihamar a műér- tők ezen szerény csoportja által. Áldott türelemmel várja tábori székén s kezében hangjegy füzetével a hangverseny kezdetét az ilyen valódi müértő. A kristály palota kereszthajója, (melynek kupolás görbe háta keresztbe hasitja az üveg boltozatot,) van berendezve a hangversenyre ; a két oldalt elnyúló szárnyak tartalmára később kerülök vissza. A kereszthajó egyik sarka, kagyló alakú j emelvényével képezi az orchescert. Véghetetlen sora a félkör alakú padoknak emelkedik itt a tetőzet felé, megrakva ember fejekkel, melyek közül a legfelsők felismerhetetlen* kis pontokká olvadnak össze. Maga a háromezer hangjegy füzet fordítása I olybá tűnik fel ez ember chaosban mintha ezer , meg ezer sirály mozgatná lomhán szárnyait. A hullámzó tömeg zaját, mely a vendéglők és karzatok sorában helyet keres, egyszerre csak túlzengi egy hatalmas hangmoraj. Előbb csende sen zúg végig az ismerős akkordok kezdete a tágas téren, hogy később orkánszerű erőbe csapjon át, a közönség leveszi kalapját s a felállott tömeg j ajkáról együvé olvad a hang: God save the I Queen I (Isten, tartsd meg a királynőt). Bármily loyálisnak tartsam is az angolt, nem hiszem, hogy az képes lenne vasúton három órai utat megtenni azért, hogy kitudja hány ezredszer érvényre jutassa hódoló tiszteletét királynője iránt. Sablonszerű szokássá nőtte ki magát s igy min- denik gentleman kötelessége ez s azt hiszem Albion fiai örvendenek már, ha ezen ceremónián túl eshetnek, mely végül sem oly vonzó, mint a műsor következő pontja, mely Bach egyik oratóriumából áll. De hagyjuk a zenekedvelőket élvezetöknél, ö reájok nézve úgy sem létezik most egyéb, mint az oratórium s a partitúra, melynek lapjai nemsokára hemzsegnek a kiigazításoktól s megjegyzésektől, s használjuk fel a rövid időt e modern ezeregyéji palota bekalandozására, mely sietős út mellett is nehány órát igényel. A vas oszlopok s növények közül oszlopos csarnok tűnik elő ; belépve ezen, Pompéji egyik sokat csodált nyári lakában találjuk magunkat. A harapós mozaik kutya a bejárat padlózatán ij- jesztő feliratával (cave canem), a tágas előcsarnok bronz áldozati tűzhelyével két ezredév hamujából elővarázsolt fátyolkép. A festett oszlopok, a fürdő szobák repülő nő alakjai korhűen ábrázolják az elpuhult római otthonának berendezését. Rövid nehány lépés s ezer évet tevénk a kultúr históriában, a római remektől az arab műkincsekhez érünk, az Alhambra oroszlán■ kútjának s az ezt körülvevő udvar képében. A kalifák korának aranycsipkézetii ereszei s a pálma lombjától ellesett oszlopos boltozatok felerészben feleslegessé teszik az utat a kalifák palotájához, de másrészt ellenállhatatlan vágyat keltenek a legszebb mór épitmény látása után. így váltakoznak itt hajszálnyi utánzatban egy delhii pagodának máso lata a hatkezű Visnu istennel _______________ 9 IVEai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
