Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-11-10 / 45. szám
534/1952^ sz. Zemplénvármegye alispánjától. Hirdetmény. 1. Az 1862. évi 18. napló sz. alatt letétként őrzött 2 drb arany gyűrű és 2 drb ezüst huszas, továbbá az azon évből 51 - napló sz. alatt őrzött s a czigányoktól elkobzott tárgyak, továbbá az 1863. évi 341. napló szám alatt őrzött Kossuth- féle bankjegyek, továbbá az 1867. évi 186. napló szám alatt őrzött bankjegyek, továbbá a 12. jegyzék sz. alatt őrzött 2 brillant gyűrű, a 22. szám. alatt ezüst pénzek és végre a 97. sz. alatt szivarpipák, a törvényhatósági bizottság 1888. évi december hó 13-án 534/19528, sz. a. kelt határozatához képest nyilvános árverésen elfognak adatni. Az árverés napjául a f. évi november hó 26. napjának d. e. 10 órája a vármegyeházán a pénztári helyiségbe tűzetik ki. 2. Köztudomásra hozatik, hogy az 1864. évi 74. n. sz. alatt őrzött 24 frt 23 krra nézve Mini Karolina, az 1865. évbeli 176. napló sz. alatt őrzött 60 frt 50 krra nézve Melkó György, az ugyanazon évi 217. napló sz. alatt 31. frt 80 krra nézve Rosenbaum Berko és társa, az ugyanazon évbeli 265. napló sz. alatt őrzött 54 frt 64 krra nézve Jeraszek Adolf, az 1868. évi 127. napló sz. alatt 17 frt 54 krra Melkó György és társa, az 1870 évi 43. napló sz. alatt 25 írtra nézve Szeieczky János, az 1876. évi 202. napló sz. alatt őrzött 18 frtra Hubay József, az 1877. évi 338. n. sz. alatt őrzött 25 frt 17 krra Lang Henrik, az 1879. évi 179. napló sz. alatt őizött 17 frtra ifj. Gedeon Mátyás, és az 1880, évi 249. napló sz. alatt 2 frtra Kovalyeoz Mihály, a fentebbi számú törvényhatósági bizottsági határozat folytán felhivatnak, hogy tulajdoni igényeiket a jelen hirdetmény keltétől számított 3 hónap alatt, annál bizonyosabban igazolják, mert annak eredménytelen eltelte után, nevezett összegek a »vármegyei rendelkezési' alaphoz fognak csatoltatni. 3. Felhivatnak, hogy a 282/866. napló sz. alatt őrzött 100 frt névértékű sorsjegyre nézve Weinberger Gyula, a 24871. évi napló szám alatt őrzött 56 frt 84 kr. tőke és annak 1888. évi dec. hó 31-ig kiszámított 88 frt 61 krt tevő kamataira Tokaj község elöljáróságal a 223/1879. napló szám alatt őrzött 95 kr. bélyeg iránt London Mózes, a számvevői kimutatás 93. tétel sz. alatt feltüntetett 39 frt 37 krra nézve Köröm község elöljárósága és Szirmay Ödön együttesen tulajdoni igényüket ezen hirdetmény keltétől számított 30 nap alatt beigazolják, mely időnek eredménytelen eltelte esetén, nevezett összegek a »vármegyei rendel kezési alaphoz« lesznek csatolandók. S.-a.-Ujhely, 1889. október 30. itlatolay Etele, 1—3 alispán. 16781. szám. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. Kozhirrététel végett tudatom, hogy t. Sza- bolcsvármegye alispánja a Nyíregyházán tartatni szokott heti és országosvásárokra szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek felhajtását megengedte; illetőleg a ragadós száj- és körömfájás miatt ezen vásárok betiltása tárgyában közzé tett rendeletét hatályon kivűl helyezte. S.-a.-Ujhely, 1889 okt. 30. Matolai Etele, alispán. Másolat. 12615/89. sz. Szabolcsvármegye alispánja. A száj- és körömfájás járvány megszüntetésére vonatkozólag Nyíregyháza város, Halász és Ibrány községek részéről a végjelentés az utolsó járványtáblával bemutattatván : az 1888. é. VII. te. 39—80. és a végrehajtási utasítás 98., 99., 125. §§-aiban körvonalozott intézked '~ek a kerületi állami állatorvos jelentése szerint foganatosíttattak. Határo zat. Az 1888. évi VII. te, alapján foganatosisott intézkedések a száj- és körömfájás betegülési esetek tovább terjedésének meggátlására elegendő biztosítékot nyújtanak, a járvány miatt Nyíregyházán- Halászban és Ibrányban elrendelt zár ezennel feloldatik — a szarvasmarhák, juh, kecske és sertésekre nézve betiltása beszüntettetik, illetve a vásárok megtartása engedélyeztetik. Figyelmeztetnek azonban az illető város és községek elöljárói, miszerint a közös legelőre és vásártérre felhajtó^ -í-"-'“)k egészségi viszonyai szigorú vizsgá- 'at alatt tartassanak; a járlatlevelek kiadása és irányítása alkalmával az egészségi állapot lelki- ismeretes feiülbirálat alá vétessék, a legcsekélyebb gyanús körülmény felmerültével a hatósági intézkedések késedelem nélkül foganatosittassanak. Miről a m. kir. földmivelési minister az iratokkal felterjesztésen, Szabolcsvármegye közig, bizottsága, Debreczen, Szathmár szab. kir. város tanácsa, Hajdú, Bihar, Szathmár, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Borsodvármegyék alispáni hivatalai. Dankó István állami, Madarassy János, Szabó Károly vármegyei állatorvosok a »Nyirvidék« hivatalos lap utján a járás főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, valamint a községek elöljárói ezen határozatnak közhírré tétele végett ; végül Voha József, Bállá Antal, Varga Károly, Karner János hatósági szakértő állatorvosok ezen határozaton értesittetnek. Nyíregyházán, 1889. okt. 11 én. Alispán h. Miklós László sk , főjegyző, A »Zemplén« hiv. lapba való közzététel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1889. okr. 30 Matolai Etele, alispán. 50/89. sz. Minthogy Kassa szab. kir. város polgármesterének f, évi okt. hó 22-én 1698, ein. sz. a. kelt határozata szerint e város területén a szarvasmarhák között uralgott száj- és körömfájás járványa megszűntnek nyilvánittatott, ennélfogva mindazon óvintézkedések és tilalmak, melyek ezen ragályos betegség terjedésének meggátlására nézve a lent- irt hatóság által megtéve, elrendelve s hirdetmény utján is közhírré téve voltak, e mai napon hatályon kívül helyeztettek. I-ső fokú állategészségügyi hatóság Kassán, 1889. okt 23- Demeter Titusz h. főkapitány. 18,393-/89 sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvények. Nyeviczkey József s.-a. újhelyi lakos házához f. évi november hó 3—4-ik közötti éjjelen ismeretlen tettesek behatolván a pádról következő czikkeket vittek el: Egy nagy fehér abrosz egybefoglalt A. E. monogrammal, 6 asztalkendő egybefoglalt A. E. fehér monogrammal, 4 alsó lepedő piros A. E. betűvel, 1 paplanlepedő egybefoglalt A. E. fehér monogrammal, 2 paplanlepedő hímzett, név nélkül, 10 pohártörlő piros A. E. betűvel, 2 férfi hálóing, 3 gyermeking, 8 konyha-törlő piros A, E. betűvel, 6 portörlő piros betűvel, 15 zsebkendő, ezek közt 4 db. fehér sertések járványmentes vármegyékből vasúton vihetők be, és csak a bielitzi, tescheni és tropaui vasúti állomásokon, a hatósági szakértő jelenlétében rakhatók ki. Ily sertések szintén 10 napi megfigyelés alá vétetnek és csak ha egészségi állapotukról teljes meggyőződés szereztetett, szállíthatók tovább az országban alkalmas kocsikon. 3. A vágómarhák, juhok, kecskék és sertések bevitele Magyarország járványmentes vármegyéiből csak vasúton van megengedve és azok csak a hatósági állatorvos jelenlétében rakhatók ki. A bevitt állatok szabályszerű marhalevéllel látandók el, melyen a származási hely járványmentessége és az állatok egészségi állapota igazolandó. Az állatok a kirakó vasúti állomástól közvetlenül a vágóhelyre szállitandók és aközben semminemű istállóba patás állatok közé be nem állíthatók. A bevitt vágó állatok más célra, mint azonnali levágásra, el nem adhatók, 4. A vasúton való átviteli forgalom ezen intézkedés által nem érintetik. Erről a törvényhatóságot, tudomásvétel és közzététel végett, értesítem. Budapesten, 1889. október 3-án. A miniszter megbízásából: Lipthay s. k. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyen 188p. évi október hó 16 án tartott közgyűléséből. 420/16547. sz. Olvastatott a kir. belügyministernek a kö- nyöradomány gyűjtés tárgyában kiadott szabály- rendeletre utaló intézvénye. A ministeri intézvény az álispánnak, főjegyzőnek, főszolgabiráknak alkalmazkodás végett kiadatni és a »Zemplén« utján köztudomásra hozatni rendeltetett. K. m. f. Jegyzetté s kiadta: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. 58877. sz. M. kir. Belügyminister. Körrendelet. Több ízben tapasztaltam, hogy a könyör- adomány gyűjtés szabályozása tárgyában hivatali elődöm által 1882. évi ápril hó 16-án, 18613. sz- alatt kibocsátott szabályrendelet határozmányai egyes törvényhatóságok részéről és azok területén figyelmen kívül hagyatnak, s nevezetesen a körrendelet 2-ik pontjában foglalt azon rendelkezés, mely szerint könyöradománygyüjtési engedélyt kizárólag csak a törvényhatóságok első tisztviselői, s ezek is csupán saját hatóságuk területére és csupán a saját hatóságuk területén illletöséggel biró egyének részére adhatnak, be nem Jtartatik, hanem ennek ellenére főszolgabirák. rendőrkapitányok, sőt községi elöljárók is feljogosítva érzik magukat a kéregetést területükön, még pedig gyakran idegen illetőségű egyéneknek is megengedni. Miután ezen eljárás a hivatkozott szabályrendelet határozmányaival egyenesen ellenkezik és azonfelül számos visszaélés kutforrását képezi, szükségesnek látom a törvényhatóság figyelmét nyomatékosan felhívni arra, hogy a kérdéses körrendeletnek a törvényhatóság területén szigorúan leendő betartása fölött felügyeljen, saját közegeit a szabályrendeletnek pontos betartására, illetve annak értelmébeni eljárásra utasítsa, amennyiben pedig utasításának eredménye nem volna, azok ellen teljes szigorral lépjen fel. Budapest, 1889. okt. hó 3. Gróf Teleky Géza sk. a karnaki templom oszlopcsarnokával, melynek hajdani fényéből mai nap többet tanulunk ismerni Londonban a British múzeumban, mint Karnakban magában, avagy Bulakban. Kalandozásaim közepette a folyosók egyik félreeső zugában nemzeti színünkkel ékített gyűjteménytár vonta magára figyelmemet, s nem kis csudálkozásomra hazai iparunk s terméseinkből egész kis gyűjteményt találtam őskori porréteg leple alatt. Ezt bizonyára még a világkiállításon feledték itt a kiállítók s nem ártva senkinek e szekrény, ez árva zug lett kijelölve az enyészet lassú munkájára. A kristály palota egyik szárnya, eltekintve a mindenféle áru csarnokoktól, állandó szobor kiállítás gyanánt is szerepel. Nincs oly mű, mely 50 év alatt angol szobrász vésője alól kikerült, hogy itt legalább eredeti agyagmintája által képviselve ne lenne. Duka úrnál láttam Böhmnek Lisztről készített mellszobrát, mely a zongora királyt utolsó életéveiből ábrázolja. Böhm e müve, mint Liszttel barátságban állóktól tudom, e nemben a legsikerültebb. Kár hogy nehány év elmúlik, mig a jeles munka sokszoritásaiban hozzánk elkerül. Kiváltkép sok mű alatt olvashattam a magyar művész Böhm nevét, kinek kedvességét jellemzi, hogy a királynő legutóbb baronetjévé emelte. Nehezemre esik ily építményt s ily tárca anyagot rövidre összevonnom s ezért a kristálypalota látnivalóit az itt létező gyűjtemények felsorolásával zárom be. Az emberi fajok csoporton ként összeállítva, szemlélhetővé van téve a föld népeinek főbb jellemvonása és műveltsége az európai embertől a Coromandel partok vad lakosáig. Hogy a fajok eredetére a láncolat teljes legyen, Ívin polgártársai gondoskodtak arról, hogy e kiistály boltozat alsó fülkéiben a láncolat folytatását találja maga előtt az utas. Értem itt a teljesen berendezett állatkertet, mely ép oly teljes gyűjteménye az ős erdők és mocsarak bestiáinak, mint egy emelet feljebb, hol az ősváros minden rangú lakójának képviselőjét láthatni. Nem volt szándékomban az esteli órákba nyúló hangverseny végét bevárni s igy a London felé robogó vonatok egyikébe szálltam s a nyári lakások tömege közt siettem a világ város felé, melyet csak a fölötte derengő örökös köd jelez messziről a láthatáron. A külvárosokhoz érve, a tágas gyepen mozgó s futkározó alakok százait láttam íehérleni. Fehérleni mondom, mivel a szabadban labda játékaihoz az angol a fehér vagy krémé öltözetet tartja oly természetesnek, mint estélyi öltözékéhez a fehér nyakkendőt. Egyszerű csín és kényelem ömlik el a mind két nembeli társaság öltözékén. Kis pörge szalma kalap, a derékon csattos öv, (melyet minálunk a majmoló divat utcai viseletnek emelt föl széles tűszö alakjában) s az elmaradhatatlan kaucsuk cipő, melyet hölgyek s urak külön a lawn tennis számára berendezett kis táskáikban magukkal hordanak. Az angoloknak, mint minden észak felé lakó népnek táncérzéke fogyatékos. Az a lassú keringőzés, a kecses, de lusta lancet, nem engedi a termetek plasztikáját érvényre juttatni, mely pedig e fajnál kétségtenül jelen van. A londoni magyar egyesület bálján feltűnést keltett táncom, melynek diskréciója ellen idehaza panasz nem lehet, ott talán szelesnek s frivolnak tetszett. Táncosnőm, ' egy osztrák dragonyos tiszt neje, majdnem könyekig indított meg, midőn elpanaszolá, hogy azon sodrony bábukhoz hasonló alakokra van utalva a táncestéken. Igaz ugyan, hogy van ismét egy nemzeti tánc, a schottisch, melyben élénkség kelletténél több van, de rythmikus mozgást s bájt nélkülöz minden izében. Képzeljünk egy mai Souper csárdást kificamított kezekkel és lábakkal, s előttünk áll a highlanderek tánca. Csak itt a szabadban a parket és salon által követelt etikettől távol feszülnek az izmok, dagadnak a karok s a festői öltözet hozzá járul még a kép összhangjának emeléséhez. Minden talpalatnyi szabad tért felhasznál a labdázó és kriquetező társaság mulatsága helyéül. London egyik legnagyobb kórházában a St. Georgesban még az udvart is erre rendezik be az üdülőknek. Modern angol felfogás szerint Amor kezébe jobban illik a lawn tennis játék húros lapátja, mint a nyíl, mivel a kit a csintalan istenke meg akar igézni azt, ma a labda ütővel teheti legjobban. Nem tudom mit szól hozzá a statisztika, de én nehány ezerre teszem azok számát, kik a labdázó idény után (nálunk ezt farsang után szokás) holtomiglan- holtodiglant mondanak egymásnak az oltár előtt. Dehát lássuk a medvét, kérdi bizonynyal türelmetlen olvasóm ; halljunk már valamit a Tus- saud asszonyság kabinetjéről. Miután mai nap, aki erről nem tud referálni, kétségbe vonják, hogy Londonban volt, ezen okból beveszem én is a ritkaságok ezen sokakra nézve émelyítő helyiségét leveleim közé. Üveg kupolájával s gáz lámpáival messziről világit egy magánosán álló emeletes épület, kivilágított helyiségeivel, melyekben selyem-bársony oly garmadában hever, mint talán egy keleti fejeFolytatás a mellékleten
