Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-11-10 / 45. szám

534/1952^ sz. Zemplénvármegye alispánjától. Hirdetmény. 1. Az 1862. évi 18. napló sz. alatt letétként őrzött 2 drb arany gyűrű és 2 drb ezüst huszas, továbbá az azon évből 51 - napló sz. alatt őrzött s a czigányoktól elkobzott tárgyak, továbbá az 1863. évi 341. napló szám alatt őrzött Kossuth- féle bankjegyek, továbbá az 1867. évi 186. napló szám alatt őrzött bankjegyek, továbbá a 12. jegy­zék sz. alatt őrzött 2 brillant gyűrű, a 22. szám. alatt ezüst pénzek és végre a 97. sz. alatt szivar­pipák, a törvényhatósági bizottság 1888. évi december hó 13-án 534/19528, sz. a. kelt hatá­rozatához képest nyilvános árverésen elfognak adatni. Az árverés napjául a f. évi november hó 26. napjának d. e. 10 órája a vármegyeházán a pénztári helyiségbe tűzetik ki. 2. Köztudomásra hozatik, hogy az 1864. évi 74. n. sz. alatt őrzött 24 frt 23 krra nézve Mini Karolina, az 1865. évbeli 176. napló sz. alatt őrzött 60 frt 50 krra nézve Melkó György, az ugyanazon évi 217. napló sz. alatt 31. frt 80 krra nézve Rosenbaum Berko és társa, az ugyanazon évbeli 265. napló sz. alatt őrzött 54 frt 64 krra nézve Jeraszek Adolf, az 1868. évi 127. napló sz. alatt 17 frt 54 krra Melkó György és társa, az 1870 évi 43. napló sz. alatt 25 írtra nézve Szeieczky János, az 1876. évi 202. napló sz. alatt őrzött 18 frtra Hubay József, az 1877. évi 338. n. sz. alatt őrzött 25 frt 17 krra Lang Henrik, az 1879. évi 179. napló sz. alatt őizött 17 frtra ifj. Gedeon Má­tyás, és az 1880, évi 249. napló sz. alatt 2 frtra Kovalyeoz Mihály, a fentebbi számú törvényhatósági bizottsági határozat folytán felhivatnak, hogy tulajdoni igényeiket a jelen hirdetmény keltétől számított 3 hónap alatt, annál bizonyosabban igazolják, mert annak eredménytelen eltelte után, nevezett összegek a »vármegyei rendelkezési' alaphoz fognak csatoltatni. 3. Felhivatnak, hogy a 282/866. napló sz. alatt őrzött 100 frt névértékű sorsjegyre nézve Weinberger Gyula, a 24871. évi napló szám alatt őrzött 56 frt 84 kr. tőke és annak 1888. évi dec. hó 31-ig kiszámított 88 frt 61 krt tevő kamataira Tokaj község elöljáróságal a 223/1879. napló szám alatt őrzött 95 kr. bélyeg iránt London Mózes, a számvevői kimutatás 93. tétel sz. alatt feltünte­tett 39 frt 37 krra nézve Köröm község elöljárósága és Szirmay Ödön együttesen tulajdoni igényüket ezen hirdetmény keltétől számított 30 nap alatt beigazolják, mely időnek eredménytelen eltelte esetén, nevezett összegek a »vármegyei rendel kezési alaphoz« lesznek csatolandók. S.-a.-Ujhely, 1889. október 30. itlatolay Etele, 1—3 alispán. 16781. szám. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. Kozhirrététel végett tudatom, hogy t. Sza- bolcsvármegye alispánja a Nyíregyházán tartatni szokott heti és országosvásárokra szarvasmarhák­nak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek felhaj­tását megengedte; illetőleg a ragadós száj- és kö­römfájás miatt ezen vásárok betiltása tárgyában közzé tett rendeletét hatályon kivűl helyezte. S.-a.-Ujhely, 1889 okt. 30. Matolai Etele, alispán. Másolat. 12615/89. sz. Szabolcsvármegye alispánja. A száj- és körömfájás járvány megszüntetésére vo­natkozólag Nyíregyháza város, Halász és Ibrány községek részéről a végjelentés az utolsó járvány­táblával bemutattatván : az 1888. é. VII. te. 39—80. és a végrehajtási utasítás 98., 99., 125. §§-aiban körvonalozott intézked '~ek a kerületi állami állat­orvos jelentése szerint foganatosíttattak. Határo zat. Az 1888. évi VII. te, alapján foganatosisott intézkedések a száj- és körömfájás betegülési ese­tek tovább terjedésének meggátlására elegendő biztosítékot nyújtanak, a járvány miatt Nyíregy­házán- Halászban és Ibrányban elrendelt zár ezen­nel feloldatik — a szarvasmarhák, juh, kecske és sertésekre nézve betiltása beszüntettetik, illetve a vásárok megtartása engedélyeztetik. Figyelmez­tetnek azonban az illető város és községek elöl­járói, miszerint a közös legelőre és vásártérre fel­hajtó^ -í-"-'“)k egészségi viszonyai szigorú vizsgá- 'at alatt tartassanak; a járlatlevelek kiadása és irányítása alkalmával az egészségi állapot lelki- ismeretes feiülbirálat alá vétessék, a legcsekélyebb gyanús körülmény felmerültével a hatósági intéz­kedések késedelem nélkül foganatosittassanak. Miről a m. kir. földmivelési minister az iratokkal felterjesztésen, Szabolcsvármegye közig, bizottsága, Debreczen, Szathmár szab. kir. város tanácsa, Hajdú, Bihar, Szathmár, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Borsodvármegyék alispáni hivatalai. Dankó István állami, Madarassy János, Szabó Károly vár­megyei állatorvosok a »Nyirvidék« hivatalos lap utján a járás főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere, valamint a községek elöljárói ezen határozatnak közhírré tétele végett ; végül Voha József, Bállá Antal, Varga Károly, Karner János hatósági szakértő állatorvosok ezen határozaton értesittetnek. Nyíregyházán, 1889. okt. 11 én. Alispán h. Miklós László sk , főjegyző, A »Zemplén« hiv. lapba való közzététel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1889. okr. 30 Matolai Etele, alispán. 50/89. sz. Minthogy Kassa szab. kir. város polgármes­terének f, évi okt. hó 22-én 1698, ein. sz. a. kelt határozata szerint e város területén a szarvasmar­hák között uralgott száj- és körömfájás járványa megszűntnek nyilvánittatott, ennélfogva mindazon óvintézkedések és tilalmak, melyek ezen ragályos betegség terjedésének meggátlására nézve a lent- irt hatóság által megtéve, elrendelve s hirdetmény utján is közhírré téve voltak, e mai napon hatályon kívül helyeztettek. I-ső fokú állategészségügyi ha­tóság Kassán, 1889. okt 23- Demeter Titusz h. főkapitány. 18,393-/89 sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvények. Nyeviczkey József s.-a. újhelyi lakos házához f. évi november hó 3—4-ik közötti éjjelen isme­retlen tettesek behatolván a pádról következő czikkeket vittek el: Egy nagy fehér abrosz egybefoglalt A. E. monogrammal, 6 asztalkendő egybefoglalt A. E. fehér monogrammal, 4 alsó lepedő piros A. E. betűvel, 1 paplanlepedő egy­befoglalt A. E. fehér monogrammal, 2 paplan­lepedő hímzett, név nélkül, 10 pohártörlő piros A. E. betűvel, 2 férfi hálóing, 3 gyermeking, 8 konyha-törlő piros A, E. betűvel, 6 portörlő pi­ros betűvel, 15 zsebkendő, ezek közt 4 db. fehér sertések járványmentes vármegyékből vasúton vi­hetők be, és csak a bielitzi, tescheni és tropaui vasúti állomásokon, a hatósági szakértő jelenlété­ben rakhatók ki. Ily sertések szintén 10 napi meg­figyelés alá vétetnek és csak ha egészségi állapo­tukról teljes meggyőződés szereztetett, szállíthatók tovább az országban alkalmas kocsikon. 3. A vágómarhák, juhok, kecskék és sertések bevitele Magyarország járványmentes vármegyéiből csak vasúton van megengedve és azok csak a ha­tósági állatorvos jelenlétében rakhatók ki. A bevitt állatok szabályszerű marhalevéllel látan­dók el, melyen a származási hely járványmen­tessége és az állatok egészségi állapota igazolandó. Az állatok a kirakó vasúti állomástól közvetlenül a vágóhelyre szállitandók és aközben semminemű istállóba patás állatok közé be nem állíthatók. A bevitt vágó állatok más célra, mint azonnali levá­gásra, el nem adhatók, 4. A vasúton való átviteli forgalom ezen intézkedés által nem érintetik. Erről a törvényhatóságot, tudomásvétel és közzététel végett, értesítem. Budapesten, 1889. október 3-án. A miniszter megbízásából: Lipthay s. k. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyen 188p. évi október hó 16 án tartott közgyűléséből. 420/16547. sz. Olvastatott a kir. belügyministernek a kö- nyöradomány gyűjtés tárgyában kiadott szabály- rendeletre utaló intézvénye. A ministeri intézvény az álispánnak, fő­jegyzőnek, főszolgabiráknak alkalmazkodás végett kiadatni és a »Zemplén« utján köz­tudomásra hozatni rendeltetett. K. m. f. Jegyzetté s kiadta: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. 58877. sz. M. kir. Belügyminister. Körren­delet. Több ízben tapasztaltam, hogy a könyör- adomány gyűjtés szabályozása tárgyában hivatali elődöm által 1882. évi ápril hó 16-án, 18613. sz- alatt kibocsátott szabályrendelet határozmányai egyes törvényhatóságok részéről és azok terüle­tén figyelmen kívül hagyatnak, s nevezetesen a körrendelet 2-ik pontjában foglalt azon rendelke­zés, mely szerint könyöradománygyüjtési engedélyt kizárólag csak a törvényhatóságok első tisztviselői, s ezek is csupán saját hatóságuk területére és csupán a saját hatóságuk területén illletöséggel biró egyének részére adhatnak, be nem Jtartatik, hanem ennek ellenére főszolgabirák. rendőrkapi­tányok, sőt községi elöljárók is feljogosítva érzik magukat a kéregetést területükön, még pedig gyak­ran idegen illetőségű egyéneknek is megengedni. Miután ezen eljárás a hivatkozott szabályrendelet határozmányaival egyenesen ellenkezik és azon­felül számos visszaélés kutforrását képezi, szüksé­gesnek látom a törvényhatóság figyelmét nyoma­tékosan felhívni arra, hogy a kérdéses körrende­letnek a törvényhatóság területén szigorúan leen­dő betartása fölött felügyeljen, saját közegeit a szabályrendeletnek pontos betartására, illetve annak értelmébeni eljárásra utasítsa, amennyiben pedig utasításának eredménye nem volna, azok ellen teljes szigorral lépjen fel. Budapest, 1889. okt. hó 3. Gróf Teleky Géza sk. a karnaki templom oszlopcsarnokával, melynek hajdani fényéből mai nap többet tanulunk ismerni Londonban a British múzeumban, mint Karnakban magában, avagy Bulakban. Kalandozásaim közepette a folyosók egyik félreeső zugában nemzeti színünkkel ékített gyűjte­ménytár vonta magára figyelmemet, s nem kis csudálkozásomra hazai iparunk s terméseinkből egész kis gyűjteményt találtam őskori porréteg leple alatt. Ezt bizonyára még a világkiállításon feledték itt a kiállítók s nem ártva senkinek e szekrény, ez árva zug lett kijelölve az enyészet lassú munkájára. A kristály palota egyik szárnya, eltekintve a mindenféle áru csarnokoktól, állandó szobor kiál­lítás gyanánt is szerepel. Nincs oly mű, mely 50 év alatt angol szobrász vésője alól kikerült, hogy itt legalább eredeti agyagmintája által képviselve ne lenne. Duka úrnál láttam Böhmnek Lisztről készített mellszobrát, mely a zongora királyt utolsó életéveiből ábrázolja. Böhm e müve, mint Liszttel barátságban állóktól tudom, e nemben a legsike­rültebb. Kár hogy nehány év elmúlik, mig a jeles munka sokszoritásaiban hozzánk elkerül. Kiváltkép sok mű alatt olvashattam a magyar művész Böhm nevét, kinek kedvességét jellemzi, hogy a királynő legutóbb baronetjévé emelte. Nehezemre esik ily építményt s ily tárca anyagot rövidre összevonnom s ezért a kristály­palota látnivalóit az itt létező gyűjtemények fel­sorolásával zárom be. Az emberi fajok csoporton ként összeállítva, szemlélhetővé van téve a föld népeinek főbb jellemvonása és műveltsége az euró­pai embertől a Coromandel partok vad lakosáig. Hogy a fajok eredetére a láncolat teljes legyen, Ívin polgártársai gondoskodtak arról, hogy e kiistály boltozat alsó fülkéiben a láncolat folyta­tását találja maga előtt az utas. Értem itt a telje­sen berendezett állatkertet, mely ép oly teljes gyűjteménye az ős erdők és mocsarak bestiáinak, mint egy emelet feljebb, hol az ősváros minden rangú lakójának képviselőjét láthatni. Nem volt szándékomban az esteli órákba nyúló hangverseny végét bevárni s igy a London felé robogó vonatok egyikébe szálltam s a nyári lakások tömege közt siettem a világ város felé, melyet csak a fölötte derengő örökös köd jelez messziről a láthatáron. A külvárosokhoz érve, a tágas gyepen mozgó s futkározó alakok százait láttam íehérleni. Fehér­leni mondom, mivel a szabadban labda játékaihoz az angol a fehér vagy krémé öltözetet tartja oly természetesnek, mint estélyi öltözékéhez a fehér nyakkendőt. Egyszerű csín és kényelem ömlik el a mind két nembeli társaság öltözékén. Kis pörge szalma kalap, a derékon csattos öv, (melyet minálunk a majmoló divat utcai viseletnek emelt föl széles tűszö alakjában) s az elmaradhatatlan kaucsuk cipő, melyet hölgyek s urak külön a lawn tennis számára berendezett kis táskáikban maguk­kal hordanak. Az angoloknak, mint minden észak felé lakó népnek táncérzéke fogyatékos. Az a lassú kerin­gőzés, a kecses, de lusta lancet, nem engedi a termetek plasztikáját érvényre juttatni, mely pedig e fajnál kétségtenül jelen van. A londoni magyar egyesület bálján feltűnést keltett táncom, melynek diskréciója ellen idehaza panasz nem lehet, ott talán szelesnek s frivolnak tetszett. Táncosnőm, ' egy osztrák dragonyos tiszt neje, majdnem kö­nyekig indított meg, midőn elpanaszolá, hogy azon sodrony bábukhoz hasonló alakokra van utalva a táncestéken. Igaz ugyan, hogy van ismét egy nemzeti tánc, a schottisch, melyben élénkség kelletténél több van, de rythmikus moz­gást s bájt nélkülöz minden izében. Képzeljünk egy mai Souper csárdást kificamított kezekkel és lábakkal, s előttünk áll a highlanderek tánca. Csak itt a szabadban a parket és salon által köve­telt etikettől távol feszülnek az izmok, dagadnak a karok s a festői öltözet hozzá járul még a kép összhangjának emeléséhez. Minden talpalatnyi sza­bad tért felhasznál a labdázó és kriquetező társa­ság mulatsága helyéül. London egyik legnagyobb kórházában a St. Georgesban még az udvart is erre rendezik be az üdülőknek. Modern angol felfogás szerint Amor kezébe jobban illik a lawn tennis játék húros lapátja, mint a nyíl, mivel a kit a csintalan istenke meg akar igézni azt, ma a labda ütővel teheti legjobban. Nem tu­dom mit szól hozzá a statisztika, de én nehány ezerre teszem azok számát, kik a labdázó idény után (nálunk ezt farsang után szokás) holtomiglan- holtodiglant mondanak egymásnak az oltár előtt. Dehát lássuk a medvét, kérdi bizonynyal tü­relmetlen olvasóm ; halljunk már valamit a Tus- saud asszonyság kabinetjéről. Miután mai nap, aki erről nem tud referálni, kétségbe vonják, hogy Londonban volt, ezen okból beveszem én is a ritkaságok ezen sokakra nézve émelyítő helyisé­gét leveleim közé. Üveg kupolájával s gáz lámpáival messziről világit egy magánosán álló emeletes épület, kivi­lágított helyiségeivel, melyekben selyem-bársony oly garmadában hever, mint talán egy keleti feje­Folytatás a mellékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom