Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-03-31 / 13. szám
(gordonka). Seres Lajos, (nagy bőgő). Valenta József, (fuvola). Starce Vilmos, (klarinét.) Súgó: Romváry Lajos. Főruhatárnok: Hamary György. Pénztárnoknő: Veselényi Anna Kellékes és szin- laphordó : Csorba János. Bérlethirdeiés ! Tisztelettel értesítem továbbá a n. é. közönséget, miszerint 6 előadásra bérletet nyitok a következő árak mellett: Közép- és alsó páholy 20 ft. Oldalpáholy 15 ft. Támlásszék 5 ft. A bérlet iv Szentgyörgyi Vilmos ur üzletében van letéve, hol bérlet-előjegyzések elfogadtatnak. Az előadások kivétel nélkül mind bérletfolyamban adatnak. E bérletben színre kerülnek; »Titkos csók, uj operette. »Magduska öröksége« és »Ingyenélők«, uj népszínművek. »Válás után«, uj vígjáték stb Eperjes, 1889 márc. 27. Tisztelettel Halmay Imre, színigazgató. (Zsidó húsvéti pászka-sütés) Széchenyi gf. földm-, ipar és keresk minister többször előfordult panaszok alkalmából öt szakaszból álló rendeletet bocsátott ki azok ellen, kik hitközségek engedélye nélkül húsvéti pászkát sütnek. Az ellen vétők kihágást követnek el s ezért 50 ftig terjedhető pénzbírsággal és a pászka elkobzásával bűntetteinek. (Máramarosból és Beregből) értesítenek bennünket, hogy ottan a múlt hó végén leesett hó magassága a havasok tetején még ma is az 1—2 mtr között váltakozik. Ha elgondoljuk, hogy a fagyos talajra hullott laza hóréteg rohamos áradásnak indulhat, s hogy Beregben, Csaptól Lucs káig 28 klm.-nyi hosszaságban épült hatalmas védő-töltés a Latorcza vizét Bereg felől reánk visszanyomja s a Ticzén át esetleg a Bodrogközre zúdíthatja — mindeme körülmények elgondolása aggodalomra szolgáltatott okot s kétszeres éberségre nógat bennünket annyival is inkább, mert a Tisza Tokajnál és Szegednél áradóban van. A Bodrog-Tiszaszabályozó társulat mindeme körülményeknek teljes tudatával bir s minden eshetőségre felkészülve várja a vizek rohamosabb áradását. (Elsodort hid) Szacsur község mellett a Ta- poly folyón épült hidat, mely Andrássy Manó gí. tulajdona volt, a márc. 12-iki jégzajlás teljesen elsodorta. Emiatt Szacsur és Kolcs-Hosszumező kö zött a közlekedés teljesen szünetel. (Az uj hid építése iránt, melynek költségei hozzájárulás utján fognak fedeztetni, vármegyénk törv. hatósága által a kellő intézkedések megtétettek s annak végrehajtása úgy tudjuk nem soká fog késni. Szerk.) (Mai számunkhoz mellékelten) küldjük szét ! Szentgyörgyi Vilmos s.-a.-újhelyi jó nevű kereskedő j nek legújabb árjegyzékét. Valamint a jó bornak I nem kell cégér: úgy a közönség bizalmában megerősödött üzlet-ember sem szorul reklámra. Szinte felesleges dolgot teszünk, mikor felemlítjük, hogy köztudomás szerint a legjobb minőségű cikkeket a legjutányosabb árakért Szentgyörgyi Vilmosnak gazdagon berendezett kereskedésében szolgáltatják ki. Csak természetes következés tehát, hogy S.-a.- Ujhelyben e kereskedést meg a távolabb eső vi dékről is szívesen látogatja a fogyasztó közönség s itten szerzi be gyarmat-, fűszeráru-, csemege-, bor-, ásványvíz-, virágmagvak-, rövid- és díszműáru szükségletét. A tartalmas és a »Zemplén« könyvnyomtató műhelyében elegáns ízléssel előállított árjegyzéket — mely a maga nemében is mintául szolgál — ajánljuk a nagy közönség figyelmébe. (Tisztességes) izr. családhoz elemi vagy polgári iskolai tanulók mellé nevelőül ajánlkozik egy helybeli tanító. Cim a kiadóhivatalban. téuik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap’ arról rögtön ne adjon hu és kimerítő tudó- 1 sitást. A »Budapesti Hírlap“ politikai cikkeit Kaas Ivor báró, I Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem, csak nemzeti érdeket ismeró szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés külsőségeit vidám csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezőnk, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetési tagjai adnak gyors és bő értesitést. A »Budapesti Hírlap' e célokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. ,Budapesti Hírlap„ Tárca rovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legújabb műveit közöljük. — Az előfizetés feltételei : Egész évre 14 ft, félévre 7 ft, negyedévre 3 ft 50 kr„ egy hóra 1 ft 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben póstautalványnyal eszközölhetők következő cim alatt: A »Budapesti Hiriap* kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap utca 16. szám. Egyesületi élet MeghívóA zemplénvmegyei orvos-gyógyszerész-egye- sület tavaszi rendes közgyűlését folyó évi ápril hó 2-án délután 3 órakor S. a. Ujhelyben a vármegye- házán, az árvaszéki tanácsteremben fogja megtar tani, melyre a t. tagtárs urakat tisztelettel meghívjuk. Tárgyai: 1. Titkári jelentés a lefolyt 2 évről. 2. Az orvosi kamarák tárgyában kiküldött bizottság jelentése. 3. Székely József tokaji városi orvos értekezése : A kertészet a gyógyászat terén. S.-a-Ujhely, 1889. március 25. Dr. Hornyay Béla, Dr. Chyzer Kornél, egyesületi titkár. egyesületi elnök. Nyilvános nyugtázás. F. év március hó 23-án N.-Mihályban az ottani közkórház építési alapja javára rendezett zárt körű táncestén 362 ft és egy db 10 frankos arany volt a bevétel — a kiadás pedig 123 ftot tesz ki, s ekkép a tiszta jövedelem 239 o. é. ft és I db arany, jmely összeghez felülfizetéseikkel járultak : Ngs Szent Léleky Géza c. kanonok ur 1 db arany, Dr. Raisz Gedeon 5 ft, Bessenyey Bertalan 3 ft, Dr. Pogány GerŐ2ft, Dr. Kantha József 3 ft, Ta- káts István 2 ft, Sulyovszky István 2 ft, Pilisy László 3 ft, Löfler Noa 1 ft, Cziprián Ferenc 2 ft, Olchváry Bertalan 1 ft, Haidinger István 3 ft, Lenk alezredes 5 ft, Füzesséry Gyula 1 ft, Nyomárkay Hugó 6 ft, Füzesy Pál 1 ft, Barthus Boldizsár 1 ft, Lavotha Vendel 2 ft, Bárczy József 2 ft, Zdra zsilek Ede 2 ft, Ferber Béla 1 ft, Szladek Károly 2 ft. Dr. Ferenczy Elek 5 ft, Füzesséry Boldi zsárné 2 ít, Hönsch Miklós 1 ft, Dr. Weiszberg Zsigmond 1 ft. Nemes Lajos 1 ft, Bürgel György 2 ft, Kossuth Mihályné 1 ft, Sleiminger Róbert 1 ft, Mihalovits Jenő 2 ft, Kolonay Tamás 2 ft, X—y 3 fttal — miért is e nemesszivű adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség nevében : Dr. Pogány A közönség köréből. Irodalom. A »Képes Folyóirat* a Vasárnapi újságnak kéthetenként nagy negyedrét alakú füzetekben megjelenő kiadásából legújabban megjelent két füzet közül az egyik egészen Rudolf trónörökös emlékezetének van szentelve, a másik pedig, tekintettel a nagy actualitást nyert trónörökösödési kérdésre, az uralkodó család tagjainak ismertetésével foglalkozik. Mindkét füzet külön kiadásban is megjelent. ,Az uralkodó család tagjai' cimü füzet több mint negyven arcképben mutatja be az uralkodó ház élő tagjait, vázlatban ismertetve életrajzaikat és igen érdekes alapos tanulmányban fejtegeti a trónörökösödést szabályzó törvényes viszonyokat, az u. n. pragmatica sanctiót, előadja ennek történetét és előzményeit és tájékozást nyújt azon sorrendre nézve, melyben a Habsburg-Lotharingi ház tagja a trónra igényt tarthatnak. Különös és állandó értéket nyújt e füzetnek az uralkodó ház nemzetségi táblázata, mely Mária Teréziától napjainkig a család minden tagjának leszármazását igen világos és gondos összeállításban kimutatja. Ily táblázat hasonló tökéletességben a nagy közönség részére eddig hozzáférhető nem volt. A füzetek ára 30—3° hr, tekintve nagy és tartalomdus terjedelmüket, valamint a szép kiállítást, igen feltűnően olcsó. Kaphatók minden hazai könyvkereskedésben valamint az árnak postautalványon előre beküldése mellet (bérmentesítéssel együtt egy füzetért 35 kr, a kettőért 65 kr) közvetlenül a kiadónál, Franklin-Társulat, Budapesten egyetem-utca 4. sz. Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok: Osukássl József és Rákosi Jenő.) A »Budapesti Hírlap' a lefolyt hetek politikai viharaiban, küzdelmeiben jobban bebizonyította, mint valaha, hogy merészen lobogtatott zászlaján ez az egyetlen jelszó áll: magyarság. Lángoló ^szózatai, melyeket napról-napra kibocsátott, élénk viszhangot keltettek az országban s fokozták a »Budapesti Hírlap’ népszerűségét; elterjedtségét pedig eddig páratlan fokra emelték. A »Budapesti Hírlap' már is olvasói közt találja az ország legkiválóbb intelligenciáját, mely megértette, hogy e lapban a magyar nemzeti politika nyer legpregnánsabb kifejezést. A »Budapesti Hírlap' sikerének egyéb tényezői a régiek maradnak : a kitünően szervezett szerkesztőség s a közönségnek gyors és hü kiszolgálása, tekintet nélkül a költségekre. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem törFlgyelmezteté«. Az újhelyi alsó-határ vadászbérletét biró társaság a t. közönség figyelmébe az 1883 iki XX. törvénycikk alapján a következőket ajánlja. 1. Miután a mondott törvénycikk 14-ik §-a szerint „a vadászati területen talált házi macskákat és kóbor ebeket a vadászatra jogosított elpusztíthatja,“ figyelmeztetnek a szántás-vetéssel foglalkozó gazdák, hogy ebeiket otthon hagyják, mert ellenkező esetben minden kímélet nélkül el fognak pusztittatni, annyival is inkább, mert a 16-ik §. 3 ik bekezdése szerint ,,a vadászatra jogosítottakon kivül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani.“ 2. Ugyancsak a 16. §. szerint a nyájflrök kö telesek „ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein alul 3 centiméternyire lóg alá.“ 3. Az őszi idényben agarászni szokott egyének különösen ügyeljenek arra, hogy ebeik a ha tárt át ne lépjék, mert ellenkező esetben ki ki magának tulajdonítsa, ha ebe a mérgezett csal étket felvevén, nyúl helyett a saját bőrével számol be gazdájának. 4. Kívánjuk tudomásul hozni egyszersmind azt is, hogy az idézett törvény helyes alkalmazása következtében a következő területek a bérlet tárgyát nem képezik: a) Dókus Ernőé. b) Rom. kath. parochiáé (más által béreltetik ) c) Herceg Windisgrátzé a kis-toronyai határ mellett. d) Gf. Wallisnéé. e) Németh Nándornéé. f) Nyomárkay Károly és Hornyay-féle birtokok. A vadászati jog bérlői. A testmozgásról. Dr. Marikovszky Páltól. (Folyt, és vrge.) Ha nincs a viz befagyva, ha a bálrendezők kifogyva a jótékonysági titulusokból, babéraikon pihennek, még mindég nincs kimerítve a téli tér s az alkalom izmaink edzésére, sőt korcsolyára sem kell költenünk s belépti jegyet sem kell váltanunk hozzá. Méltóztassanak csak kifeszitett mellel, katona lépésekkel naponkint kigyalogolni a várostól 2—3 kilométernyi, közbe-közbe a járásnak azt a fokozatát is megkísértve, melynél lábaink időközön- kint nem érik a talajt, azaz fussanak 1—2 száz méternyire, és már elegendő mozgást tettek arra, hogy egészségüknek megadják a napi szükségletet. De ha még ebben is akadályozna a kedvezőtlen idő, mely azonban edzett emberre nézve nem létezik, még mindig rendelkezésünkre áll a zárt helyiségekben végezhető testgyakorlatok egész csoportja; hogy csak a kivállóbbakat emlitsem, a buzogány játék, a torna golyó, az ököl-, tőr- és kardvívás. De minden segédeszköz nélkül is gyakorolhatjuk izmainkat már a felkelésnél, mielőtt öltözködéshez fognánk, kezdve azon, hogy ágyunkban vízszintes fekvésünkből úgy igyekszünk fel ülni, ; hogy lábaink meg ne mozduljanak s kezünkkel ne támaszkodjunk ; végezve a modern gymnastika által élénkbe adott azon már szövevényesebb gyakorlaton,melynél 300 izmunk van működésbe hozva, * * * Mennyivel tágabb tér nyílik előttünk testünk edzésére a tavasz nyiltával, virányos mezőkön, ozondus, illatos erdők árnyában; majd a meleg napok beálltával a folyó vizének csókolódzó hullámaiban ! Mily kellemes érzés fogja el azokat, kik tűz vérü paripáikon, akadályt nem ismerve száguldják végig a rónát! Lábszár, karizmaik a legnagyobb mérvben igénybe vannak véve ; az egyensúlyozásnál pedig hát és mellizmaik szaporázott működése mellett tüdejük annyira tágul, hogy alig győzik éltető levegővel megtölteni ezt. Ámde, kinek lova nincs, gyalog jár. De hát az járjon aztán igazán gyalog, mennél többet s vigasztalja magát majd a patak vizével, melyhez nem kell sem paripa, sem kantár, csak egy pár jó kéz és láb. Veszteni nem, sőt nyerni fog a lovag felett, mert mig az úszásnál testének összes izmait annyira edzheti, mint semmi más testgyakorlatnál, addig a legnagyobb mérvben élvezheti azt a kéjt is, melyet a nyár tikkasztó melegében a szabad viz képes nyújtani. Mint már elébb is jelzém, az úszásnak a tökéletes nevelés kiegészítő, még pedig fontos részének kellene lenni s az iskolákban oly súlyt kellene arra fektetni, mint akár — hogy modern példát hozzak fel, — a német grammatika tanítására. Épen ily fontosságot tulajdonítanék a labdá- zás tanításának is, mely bár a legegészségesebb testedző mozgások egyike, korunkban már majdnem teljesen kiment a divatból. Talán áltatom magam, mikor azt mondom, hogy nem megyek nagyon messze vissza, saját gyermek koromra, midőn az iskola tágas udvarán az órák közti szünetet labdázással töltöttük el. Előadások után feladatunkat végezve — némely részünk néha talán el sem végezve — már ismét labda ütőnk vagy pajtásunk hátának kongásától s a jó kedvű zsivajtól hangzott a mező. Mily ízletesnek találtuk aztán a nem épen franczia szakács készítette vacsorát s mily jó kedvvel ültünk ismét könyveinkhez! Ma híjába keressük fel a pázsitot, nem látjuk ott az üde, vidám alakokat labda ütővel kezükben, de igen is látunk korán érett gondteli gyermek arcokat a gymnasium falai közt, mely haj! mi mást jelent ma, mint a görögök régi gymnásiuma! Az ily gyermekek már idegbajról, étvágytalanságról panaszkodnak az orvos előtt, mely két bajnak különösen nem is lenne szabad még a gyermekkorban előfordulni. Hogy ismét a görögök gymnasiumába menjek példáért, ott, abból az elvből kiindulva, hogy a labda bár a testedző gyakorlatok közt csak játék ugyan, de a játékok gazdag csoportjában a legkiválóbb testedző gyakorlat, a labdázásra külön helyiségek, az u n. Sphaeristeriák és Xisták voltak berendezve. Görögország orvosai mulhatlan szükségesnek tartották a labda-játékot az egészség fenntartására, mint a mely különösen a kar, hát, mell lábszár izmait edzi, a fejet könnyebbé, a gerincet hajlékonyabbá teszi, a hízást akadályozza s az emésztést elősegíti De nagyra is becsülték azt, ki ügyes volt a labdázásban ! így a többek közt egy Carystieus nevű hires labda-játszónak Athénében polgárjogot adtak. A rómaiknál pedig — kik szintén átvették
