Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-16 / 24. szám

ekvó 26. számú műtárgynak teljes elhanyagolása j miatt s annak mielőbb leendő helyreállítása vé­gett. Szakelőadótól nyert felvilágosításokból meg győződés szereztetvén arról, hogy a szóban lévő műtárgynak jó karba hozatalával a bodrogközi j. főszolgabirája már régebben megbizatott: neve­zett főszolgabíró eddigi késedelmének igazolása mellett a helyreállítási munkálatnak haladék nél­kül leendő teljesittetésére felhivatott. — Mezö- Zombor közönségének felfolyamodása, me'yben a tokaj-tarczali útépítéshez kirendelt községi köz­munkaerejét onnan visszaengedtetni kéri, kimuta­tásával annak, hogy a felfolyamodásban elősorolt okok való alappal nem bírnak, a közlekedési mi- nistériumhoz felküldetett. — A szerencsi és tokaji járások területén a múlt évben le nem dolgozott igás és kézi közmunkatartozások után a három­szoros birság kirovatván : a szerencsi járásból 688 ft 8o kr-, a tokaji járásból 1691 ft 40 krnyi bir­ságnak teljes szigorúsággal leendő behajtása elren­deltetett. — Ehrenheim Ferenc előterjesztette, hogy a M. É. K. V. üzletvezetősége alá került első-magyar gácsországi vasútvonalnak Vidrány nevű állomása a magyarotszági üzletszervezetből kihagyatott s a galicziai üzletvezetőséghez csatol- tatott. Magyar nemzeti érdeket sértő állapotot lát ab­ban is, hogy a vidrányi állomáson magyarul nem tudó személyzet van alkalmazva a málha és te- heráru forgalomnál. E visszásságok elenyésztetése végett a köziek, ministéríumhoz felterjesztés intéz- tetett. — Főispán Öméltósága az utas közönség érdekében figyelmeztette szakelőadót arra a vissza­esésre, mely a reggeli, u. n. gyorsvonat közle­kedésében az elsö-magyar-gácsországi vonalon az uj menetrend életbeléptetése óta tapasztalható. E gyorsvonat a ielvidék határállomására most két órával korábban érkezik, mint érkezett a régi me­netrend szerint s Ujhelybe most is csak akkor érkezik mint érkezett a volt menetrend szerint. Szóba hozott változás okáról szakelőadó informálva nem lévén, annak magyarázatát a jövő ülésre Ígérte. Becske Bálint, kir. adófelügyelő jelentése szerint a közadók befizetése nem volt kedvező. A „Pénzügyi Közlöny« cimü szaklap s annak ren­des havi melléklete, mely a p. ü. közig, bíróság­nak elvi fontossággal biró döntvényeit tartalmazza, előfizetés tekintetéből (ára: 3 ft) a n. községek elöljáróságának, úgyszintén a körjegyzőknek figyel­mébe ajánltatott. Végül Ferencsó János, Rak Márton, Dzet- kulics András, Szűcs József, Popik János, Czom- poly József, Kusnyir György, Tóth András, Grószmann Mór, Prokop Palej Péter, és Szabó István hadköteles egyéneknek kivételes nősülési engedelem megadása-, vagy elbocsátás végett be­nyújtott folyamodásaik tárgy altatván, kedvező elin­tézésben részesültek. Hírek a nagyvilágból. Nikita, montenegrói fejedelem, a muszka cár­nak .egyetlen barátja«, e napokkan külön kihall­gatáson volt. királyunknál. II. Vilmos német császár, egy madridi tá­virat szerint, augusztus hóban látogatást tesz a spanyol- és portugalliai királyi udvaroknál. III. Sándor muszka cár Berlinben ez évi augusztus hó folyamán szándékozik viszonozni 11, Vilmos német császárnak szentpétervári látogatá­sát. Valószínűnek mutatkozik, hogy ez alkalom­mal királyunk is találkozni fog az orosz cárral. Orosz-persa szövetség. A D. Telegr. ot péter- vári tudósítója arról értesíti, hogy persa-sah és az oroz cár háború esetére titkos szerződést kötöttek. A stratégiailag fontos galíciai Károly Lajos- vasút második vágány építésével fog kiegészíttetni. Hírek az országból. Teleky Géza gr. orsz. gy. képviselőnek bel- ügyministerré leendő kineveztetése ma-holnap be- végzett ténynek lesz tekinthető. Az uj belügy minister most 40 éves férfiú s a hozzá közelállók meggyőződése szerint föltétien hive a vármegyei közigazgatás államosításának. Az országban sok helyen óriási záporeső pusztított a múlt hét folyamán. Az erdélyi részben felhőszakadás és nagy jégverés volt. Szoborleleplezés, Az erdélyimuzeom-egyesü- let Kolozsvárott f. hó 10 én leplezte le megalapí­tójának, Mikó Imre grófnak emlékszobrát. Negyedmilliós ajándék. Kun Kocsárd gróf, a jótékonyságáról országszerte ösmeretes, nemeslelku erdélyi föur, Szászvároson az E M. K. E. szá­mára örök, korlátlan tulajdonul átadta algyógyi birtokához tartozó összes fekvőségeit, házait, vá­sár-, malom- és révjogát. A bőkezű adomány értéke meghaladja a kétszázötvenezer forintot. Különfélék. (Személyi hírek) Kovalszky Gyula, s. a.-ujhe- lyi kir. törvényszéki Írnok, az egri törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé neveztetett ki. — Tóht Ist­ván végzett jogászt főispán Öméltósága közig, gya­korlóvá nevezte ki. — Nemthy Ödön földbirtokost T.-Terebesen a f. hó 10-én tartott közgyűlés egy­hangúlag megválasztotta a felső-bodrogi vizszabá- lyozó társulat elnökévé.*) — Ifj. Mándy István a zi- monyi fővámhivatalhpz II. osztályú számtisztté ne­veztetett ki. (Esküvő.) Dr. Kossuth János barátunk, la­punknak kiváló munkatársa, f. hó 1 5-én vezette ol­tárhoz Izsépy Lenkét Izsépy István ügyvédőnek ked­ves, müveit, szép leányát. Hosszan tartó boldogság koszoruzza frigyüket. (Meghívás.) A magyarnyelvet és népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület f. évi junius hó 18-án d. é. 10 órakor, a vármegyeház kisebb termében közgyűlést tart, melyre az egye­sületi tagokat tisztelettel meghívom. S. a.-Ulhely, 1889. jun. hó iii Primer Alajos, e. I alelnök. (Nyilvános nyugtázás.) A sárospatoki tüz- károsultak részére a kiadóhivatalnál adakoztak: W. J. S.-a.-Ujhely 30 kr., Dolozselek Albert 1 ft, özv. Boruth Elemérné r ft és 6 db ócska ruha, Evva' Mariska 8 db ócska ruha. Fenti adakozás Sárospatakra Bogyay Zsigmond urnák átküldetett. Később adakoztak még kiadóhivatalunknál Kole- szár András S.-a.-Ujhely 1 ft, Argyellán Miklós Velejte 1 ft, mit is ezennel hálás köszönettel nyugtatok, özv. Boruth Elemérné a „Zemplén“ kiadótulajdonosa. (Időjárásunk.) Az esőhiány szakadatlanul tart. Nem szárazságról, hanem aszályról van már szó. Búza és gabona-tábláknak eltörpült, leforrázott nö­vényzete szalmává sárgulva hirdeti az Ínség kó zeledését. Tartós, csendes, jó esőben árpa, zab, kapásnövények talán még újjá születhetnének. A gazdák reménykedve, bizalommal tekintenek az égre. Vajha reményűkben, türelmes várakozásuk­ban nem csalatkoznábak / (Nyári mulatság) Az újhelyi »polgári olvasó­kör« ma délutáni mulatsága iránt városszerte nagy az érdeklődés; Ebből következtetve előre látjuk, hogy kedvező idő esetén nagy és díszes közönség népesíti be a „Torzsás“ berkeit. (Meghívás.) A keleti Kárpátok osztályának XII. közgyűlése, mely Lubtó fürdőbe, a Dunajecz áttöréséhez és a magas Tátrába való nagyobb- szerü kirándulással lesz egybekötve, i88p. augusz­tus hó n-én, vasárnap d. e. 10 órakor Bártfán a jürdöben fog megtartatni, melyre a magyar Kár­pátegyesület összes tagjai és barátjai meghivat­nak. A kirándulás terve: Augusztus hó 10 én, szombaton: A pálya-udvarban kocsik fognak ké­szen állani, melyek 5 órakor indulnak Bártíára. Érkezés Bártfa fürdőben este 10 órakor. Vacsora, meghálás a fürdőben. Vasárnap, augusztus hó 1 i-én : Délelőtt 10 órakor közgyűlés. Hétfőn, augusztus hó 12-én : Reggel 7 órakor kocsízás (parasztsze­kereken) Bártfa városába. Kis villás-reggeli után délelőtt 11 órakor indulás Hosszúrétre és felmenet Makovicza várromjához. Leszállás Zboróra. Közös­ebéd Rákóczinak történelmileg nevezetes 100 hársa alatt (datum sub centum tiliis) Este visszatérés Bártfa fürdőbe. Kedden, augusztus 13-án: Reggel 6 órakor indulás paraszt szekereken Lublóra. Szer­dán, augusztus 14 én * Reggel 5 órakor indulás Szmerdzsonkán (a koronahegyi fürdőn) át a veres klastromhoz. Innen tutajokon a vadregényes Du- janecz-áttörésen keresztül Scsavniczára, Délután visszatérés gyalog Szmerdzsonkára. Csütörtökön, augusztus 15-én: Reggel 8 órakor indulás szeke­reken Szmerdzsonkáról a magurai turista ut mel­leti Ödön-menedékházhoz. Gyaloglás a turista utón a Slebodal-telekig, onnan pedig kocsizás Barlang­ligetre. Pénteken, augusztus 16-án : Délelőtt 9 óra­kor a szepes-bélai cseppkőbarlang megtekintése. Délután a társaság két részre oszlik: az egyik rész a Zöld-tavat megtekintendő, délután 4 óra­kor Mátlárházára gyalogol (2 óra járás) és ott meg­hál. A másik rész pedig Késmárkra kocsizík és ott hál meg, augusztus 17 én megtekintik Kés­márk nevezetességeit és délután Tátrafüredre utaz­nak. Szombaton, augusztus 17-én: Reggel 5 órakor Mátlárházáról gyalog vagy lóháton a Zöld-tóhoz; körülbelül 4 órai hegymászás. Vasárnap, augusztus 18 án : Tátrafüreden a közös kirándulás véget ér. A kik az egész kirándulásban részt venni óhajta­nak, szíveskedjenek egyszersmind 15 fto1-, azok pedig, kik csak Bártíára és Zboróra kivánnak menni, 3 ftot postautalvanynyal alulírotthoz kül­deni. A magyar északkeleti és kassa oderbergi vasutak 5o°/0-nyi menetdij kedvezményt engedé lyeztek. A m. kir. államvasutak vonalain pedig augusztus i-től tetemesen leszállított személydij tétel lép érvénybe. Az augusztus i-nél később je­lentkezők, vagy olyanok, kik az említett pénzösz- szeget be nem küldik, tekintetbe vehetők nem lesznek. Félreértések kikerülése végett megjegyez­tetik, hogy a fentemlitett 15, illetve 3 ftnyi ösz- szeg csakis az előzetesen megrendelt kocsik és tutajok költségének fedezésére szolgáland, de a kirándulás összköltségei ezzel korántsem fedezvék. Szállás és ellátás külön leend megtéritendő. Végül felkéretnek a t. résztvevők, hogy minél kevesebb málhát hozzanak magukkal. S.-a.-Ujhely, 1889. május hó 26. Az ügyvivő alelnök: Siegmeth Károly. (Kapuzárás után.) Hal may színtársulata pün­kösd másodnapján fejezte be előadásainak a ret­tenetes kánikulai hőségben immár hoszura is nyúlt *) Gratulálunk a választók- és megválasztottnak. Szerk. sorozatát s Ujhelytől a bizonytalan viszontlátás reményében búcsút véve, ma már Gyöngyösön folytatja előadásait körülbelül nagyobb publikum előtt, mint nálunk a bérlet utolsó ciklusában. Az utolsó előadások mondhatni üres ház előtt men­tek. Még Halmayné jutalomjátékán is (Kis hadnagy operet) csekély számú közönség adózott, igaz, hogy lelkesülten. Ma egyhete Halmayné távollété­ben egy kedves ismerősünk : Krémerné-Pálffy Nlna mint vendég, lépett fel a Suhanó operetben és más­nap a bucsuelöadáson Czlgánybáró-ban (SafFi) Kré­memé szép is, kedves is, játéka eleven, hangja csengő, szóval a színművészet azon nívóján fog lalt helyet, mely mindig méltóvá teszi, hogy nagy közönség élvezze. Az elbúcsúzott társulatnak minden jóból bő aratást kívánunk. (Hir virág keresés.) Mányi Lajos, újhelyi zene­kar főnök, egész bandájával holnap külföldi kör­útra indul. Utjokat Galícián át Orosz Lengyel- országnak veszik, azután Poroszországot keresik föl, hogy a magyar zenével hirt, dicsőséget arassanak. (Gyászjelentés.) Nagy részvéttel vettük s ad juk a következő sorokat: Radácsi György teo­lógiai tanár és felesége Bálint Erzsébet a maguk és gyermekeik: Erzsébet, Margit, Ilona, Etelka, Mariska, valamint a nagyszámú rokonok nevében is, a legmélyebb fájdalommal tudatják legidősebb gyermeküknek, egyetlen kedves fiuknak, Radácsi Dezső gimnáziumi IV. osztálybeli növendéknek, a szerető és szeretett testvérnek és rokonnak, folyó évi junius hó 10 én, délelőtt 9 óra tájban, életé­nek 14-ik évében, bél- és gyomorbajban, egy heti gyöngélkedés után történt csendes elhunytat. Porrészei folyó évi junius hó n-én, délután 6 óra kor, az ev. ref. egyház szertartása szerinti gyász istenitisztelet után a piac-utcai 68. sz. ház udva­rából kisértettek ki örök nyugodalma helyére. Sárospatak, 1889. jun. 11. Áldott legyen közöt­tünk emlékezete 1 (»Kazinczy-ünnepély«) c alatt t. laptársunk, a »Sárospataki Lapok« hoszu cikkben számol be a f. hó 2-án Széphalmon megtartott Kazinczy ünnepség lefolyásáról. Indignálódó soraiból ide igtatjuk a következőket: »Még csak a második volt és már is hiányzott belőle egy jó adag az elsőnek lelke­sedéséből. Sárospatak és S.-a.-Ujhely tanárai, ta­nulói szép számban összegyűltek ugyan most is a széphalmi mauzóleumot környező szent berek ben, hogy bemutassák hódolatukat nyelvünk meg­váltójának szelleme előtt; de nem gyülekeztek oda sokan olyanok, a kiknek példája százakat csá­bitana a Kazinczy-ünnepélyekhez kötött eszmék zászlója alá és nagyban befolyhatna az ilyen ün­nepélyek többoldalú sikeréhez. Nem titkolhatjuk el, hogy fájdalmas hatása volt reánk a hivatalos Zemplénmegye tüneményes távollétének.« Egy másik helyen pedig igy nyilatkozik : »Olyan kis dolog az a Kazinczy-ünnepély hires-neves Zemplénvár­megyében, hogy annak elhanyagolásával talán még előkelőségünket is mutogathatjuk . . . ? 1« — Tény az, hogy a Kazinczy ünnepségen sem mo t, sem a múlt évben rendezett alkalommal a »hivatalos« vármegye nem volt jelen. De tény az is, hogy a vármegye, mint ilyen, oda nem volt »hivatalos». És még tény az is, hogy mindennek (sugjuk meg, hogy a rendezőség figyelmetlenségének) dacára úgy Zemplén vármegye nagy közönsége, mint a vármegyei tisztikar, nem hiva, nem küldve, ha­nem benső sugalattól indíttatva, tavaly is, most is, a Kazinczy-ünnepségen illő számban volt kép­viselve. Habár t. laptársunkkal a tekintetben, hogy a rendezőség számtalan hibájáért és mulasz­tásáért korholást érdemel, egyetértünk : mi sem csi­nálunk titkot abból, hogy reánk az előadott okok miatt, a »hivatalos Zemplénmegye tünemé­nyes távollétének« fájdalmas hatása nem volt 1 Minket nem ez. hanem az a nagyon sajnálatos másik körülmény érintett fájdalmasan, hogy Szép­halom eltótosodott népének visszahóditásáért a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén várme­gyében terjesztő egyesület ezideig édes-keveset tett. Quousque tandem 1 f Vigasztalódásunkra szolgál azonban és örvendő készséggel adjuk tudtára min denkinek, akit ez a dolog illet, vagy jövőben illetni fog, hogy már pitymallani kezd a hegyek fölött. Csáky Albin minister, a tud. Akadémia nóga­tásaira érdeklődésének szférájába belevontra immár Széphalom megmagyarositásának a kérdését is. Hogy az ügy ennyire megérett: ez a fölele- venitett Kazinczy-kultusz hatása. Ha a jövő év­ben Széphalomnak serdülő népe már nemcsak látja, de majd érti is az ünnep prédikátorát: oly vív­mány lesz ez, melynek látásából minden hazafi, ezek között az akkorra »hivatalos« vármegye is örömet meríthet. Úgy legyen ! (Tüzek.) S.-a. Ujhely közönségét f. hó io-én d. u 6 óra tájban tűzi lárma zavarta meg pün­kösdölő jó kedvében. A Kazinczy-utcában lévő Szakácsy-féle udvaron épült házikónak paticsból készült kéménye gyuladt ki s pár perc alatt lángba borult a háztető, melyről tüzet fogott s leégett az utcára néző bérház is. Nem kis veszedelemben forgott a br. Gaizler féle tőszomszédos ház és környéke, hová a déli irányból fújó szél nagy erővel szórta a parazsat s ho itt, hol amott há. rom ízben is gyújtott. Kigyult a Grosse-féle ház is, de pénzért felfogadott napszámosok eloltották Tűz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom