Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-16 / 24. szám

oltóságunk nagy késéssel érkezett a vész szintié lyére. s onnan idő előtt távozott. Az égő romo­kat a kárvallottak csak a késő éjjeli órákban bír­ták kioltari. — Tegnap d. u. 4-kor ismét tűz tá­madt városunkban. Zombory polgártársunknak 350. számú belhelyén gyuladt ki egy szalmás fe­delű lakóház. A lángok, gerjesztve a délnyugati irányú széltől, bőséges táplálékot találtak a fedél­zetben s a szalmával megrakott padláson. Tűz­oltóink derekas munkájának köszönhető, hogy a veszedelem nagyobb terjedelmet nem öltött. A gyuladás oka itt is az elhanyagolt paticskéményre, vagy más szavakkal a közbiztosság és bekend iránt való nemtörődömségre vezethető vissza. — Garanyban e hó n-én, a reggeli órákban tűz ütött ki, mely erős szélben nyolc lakóháznak és mel­léképületeinek éghető anyagát mihamar felemész­tette. A tűz, úgy mondják, gyújtásból eredt. (A „Zemplén* fekete táblája.) A Kazinczy- utcának tudvalevőleg egyetlenegy közkutja van, mely a városi elöljáróság gondviselése alatt áll. Nos, ez a szivárványos kút már egy éve múlt, hogy használhatatlan Ajánljuk a városi főbíró urnák atyáskodó figyelmébe. —n. —r. Azt újhelyi postán lábra kapott kézbesítési rendetlenség miatt tömérdek a panasz. Tegnap is felmutattak előt­tünk egy levelező lapot, melyet Fényes-Litkén f. évi május hó 13-án adtak postára. Ez a lev. lap Ujhelybe érkezett máj. 14-én. Az újhelyi Merku rusz kikézbesitette jun. 14-én. Ilyet még Kamcsat­kában sem pipálnak. Ajánljuk a posta igazgató­ság figyelmébe. (Karikagyűrű.) Hankuss Béla, homonnai kir. járásbirósági hivatalnok f. hó 9 én eljegyezte Pu- pinsiky Irma kisasszonyt Homonnán. (Megszólalt néma.) A vármegye székhazába S. tb. aljegyző hivatalos szobájába egy jámbor képű, különben vereshaju, zsidófiu állított be s jelekkel mutogatva, Nagy Antal névre szóló gya­nús ministeri engedélylyel könyöradományért csen­gett. S., hivataltársaival nyomban konstatálta az aláírás és pecsét hamis voltát és a siketnémát a szolgabirósághoz kisértette ; hol is erélyes ráriva- lás után a néma megszólalt, igazi nevét, szárma­zási helyét s s hamisított gyüjtőkönyv szerzési módját bevallotta. Kihallgatása után átszolgáltatták a kir. ügyészségnek. (Csillag-feltüzés.) E.-Horvátiból Írják junius 8-iki kelettel: A községünkben levő ev. ref. tem­plom épülésben álló tornyára e napon helyezték fel a gömbből felnyúló csillagot. A délutáni órák­ban nagy sokaság özönlötte el a templom körüli tért valláskülönbség nélkül. A reformátusok öröm zaj közt várták a harang jeladó hangját, mely az ünnepséget megelőző hálaimára az úr házába szó- litá őket. Sellai Sándor lelkész megható alkalmi imája után következett a gömbbel ellátott csillag feltüzése. Kovács Endre sárospataki építőmester he­lyezte azt a magasba felnyúló toronytetö csú­csára. Onnan éltette a hazát, a királyt, a ref. egy­ház híveit s prezbiterjeit. Lesz hát szép torony, de hol van még a régi, repedt harang helyett a templomba hivó uj harang ? Hisszük, hogy Erdő- Horváti református közönsége ha ezereket tudott áldozni a szép külsőt Ígérő toronyra, nem fogja sajnálni azt a csekélyebb áldozatot sem, amibe az uj harang beszerzése kerül. r. I. (A személyportó) foglalkoztat most minden­kit az egész országban. Mindenki már előre ki­számítja, hogy hova mennyiért fog utazni. Csak­hogy sokan nem igen tudnak megbirkózni a szá­mítással, a melyhez szükséges egy Útmutató*) a mely megmondja a kilométer távolságot és azután az egyes zónák szerinti kiszámítást. Ezért köny- nyebbség okáért következőkben adjuk az egész uj díjszabás beosztását: Személy Gyorsv. és vegy. v. I. II. III. I. II. III. osztály . krajcár Kiindulástól az első állom. — — — 30 15 10 Második állomásig . . — — — 40 22 15 I. zóna 1—25 km. 60 50 30 50 40 25 II. » 26—40 120 100 60 100 80 50 III. ) 41-55 2> 180 150 90 150 120 75 IV. I 56—70 n 240 200 120 200 160 100 V. I 71—85 » 300 250 150 250 200 125 VI. » 86— 100 > 360 300 180 300 240 150 VII. > 101 — 115 > 420 250 210 350 280 175 VIII 2> 116—130 » 480 400 240 400 320 200 IX. 131 — M5 » 540 450 270 430 360 225 X. » 146—160 590 500 300 500 400 250 XI. * 161 — 175 n 650550330550440275 XII. n 176—209 a 710.600 360 600 460 300 XIII. a 201—225 > 840 650 420 700 530 350 XIV. 225 km.-en túl 960 700 480 800 580 400 (Halál a kőbányában.) A vármegyének Jege­nyei kőbányájában e hó 12-én nagy szerencsét­lenség történt. Az aláásott kőréteg rázuhant Bik- leszt Mihály kőfejtőre és maga alá temette. Társai a szerencsétlenül járt kőfejtőnek már csak össze- lapitott holttestét áshatták ki. A túlbuzgó ember saját vigyázatlanságának esett áldozatul, mert tár­sai nem egyszer figyelmeztették, hogy a leszaka­dással fenyegető kőzet alatt ne dolgozzék. *) Irodalmi rovatunkban ide vonatkozólag bővebb tájé­kozással szolgálunk, Szerk. Irodalom. Könyvismertetés. Europäische Wanderbilder Nro 151. Nach und durch Ungarn. VI. Aändchen. Die ungarischen Ost ■ Karpathen. Die Linien der ungarischen Nordostbahn und der ung. galizischen Eisenbahn, von Karl Slegmeth. Mit 24 Illustrationen und einer Karte. Vorlag von Crell Füssli et Comp. Zürich. (Ára 30 krajcár ) Fenti cimü könyvvel nagyon hasznos s ha zánknak a külföddel való megismertetésére nagyon alkalmas vállalat indul meg a világra szóló zürichi könyvkiadóknál, kik e yállalatot a hazai vasúti igazgatóságok ösztönzésére s támogatása mellett ily kis, az egyes vasutak mentében látható neve­zetességeket Írásban és képben feltüntető olcsó fűzetekben adják ki német, francia és angol nyel­ven E füzetek nem a rendes Baedecker forma úti kalauzok, melyek útmutatást tartalmaznak a kü­lönféle útirányokra, vendéglőkre, utazási eszközökre sat. nézve, de tájleirások, melyekben az illető va­súti vonal mentében és,közvetlen szomszédjában található természeti szépségek, történeti neveze­tességek, nagyobb ipartelepek, kulturális intéz­mények s több effélék vonzó ecsetelését találja az olvasó, kinek e füzet menetközben még azon esetre is kellemes és tanulságos olvasmányul fog szolgálni, ha ki sem szállhat a vonatról. A jelen füzet ismert tájleirónk Siegmeth Ká~ rolynak a keleti Kárpátok legalaposabb ismerőjé­nek tollából került, kitől még a Vágvölgy, a bá­nyavárosok, a magas fátra és a barlangvidék szépségeinek leírását is ijy alakban fogjuk bírni. E füzetben szerző előrebocsátva a Keleti Kárpátok általános orographiai rövid leírását, áttér az eperjes-tokaji trahyt hegyláncnak s a Tokaj- Hegyaljának tüzetesebb leírására, végig vezetvén az olvasót Szerencstől S.-a. Ujhelyig és Kassáig. Négy kép illustrálja e leírást, a szerencsi ref. templom (Rákóczy Zsigmond sírjával) a sárospa­taki vár, a szalánczi várrom és a kassai dóm képe, mely leírásban a tokaji jbornak, a szőlőtermelés történetének, az erdő-bényei fürdőnek, a pataki várhoz kötött történetnek és Széphalomnak leg­melegebb hangú és alapos ismertetésével talál­kozunk. Nemcsak az idegen, még a hegyaljai ember is tanulhat e sorokból, melyeket valóban a turis- tika mezején szedett arany kalászoknak is ne­vezhetnék. Legenye-Mihalyinál átmegy a gácsországi vasút merőében láthatók 'eirására és történetére. Ennek vidékét is 4 képben láthatják, melyek a vinnai vár belsejét, a barkói romot, a szinnai követ és az alatta fekvő idylli tengerszemet áb­rázolják. Visszatérve S.-a.-Ujhelybe, innen elvezeti az utast Ungvárra, Munkácsra s ennek vonalán a Beszkiden át Gácsországba. Ezen utón elmondja Borsinak, Szomotornak. a nevezetes karcsai tem plomnak, Lelesznek és Munkácsnak történeteit, leírja a szobránczi és hársfalvi fürdőket, s bemu­tatja képben a munkácsi várat, a hársfalvi fürdőt, egy ruthen pórházat, a chinai pagodára emlékez­tető volóczi szép templomot és a munkács-stryii vasút egyik legremekebb épitményét, a kosari- viaductot és tunnelt. ! Ezután következik Máramarosnak az egyes völgyek szerinti leírása, a huszti vár, viski fürdő, szigeti piac, Popp Iván csúcs és Pietróz képeivel; a honnan az északkeleti vasúton a nagy alföldre Debreczenbe kiséri el az utast. A füzet ez utolsó részét Nagybányának és Debreczennek sikerült képei díszítik. A füzet hátlapján a leirt vidékek vasúti tér­képe található. A könyvet mindenki azon meggyőződéssel fogja végig olvasni, hogy vidékeknek ennél rövi- debb, igazán dióhéjba szorított, s mégis vonzó és tanulságos leírását adni nem lehet. Chyzer Kornél. a Budapesti Hírlap.k (Szerkesztők és laptulajdo­nosok : Csukássi József és Rákosi Jenő.) A ^Budapesti Hír­lapinak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét : minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajun­kért, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkivállóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, föl­karolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás tör­ténetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a .Budapesti Hírlap* érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kí­vül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Mindén fontosabb bel- vagy kül­földi esemény felől rendes levelezőin kívül saját külön tüdó- SÍtÓ értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat immár oly töké­letesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a .Buda­pesti Hírlap* arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást, A .Bmlapesti Hírlap* politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rá­kosi Jenő, Grünwald Béla, Balogh Pál Írják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai llirei széleskörű összeköt­tetések alapján a legmegbízhatóbb fonásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a .gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden vá­rosban, sőt nagyobb községben is bir a lap. .Budapesti Hír­lap* távirati tudósításai nianap már teljesen egy fokon ál­lanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, akik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton odafutó híreket rögtön megtávira­tozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fonto­sabb esemény felől a szerkesztőség külön kiuüldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A .Budapesti Hírlap* e cé­lokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt io évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sike­rült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A .Bndapesti Hírlap* Tárcarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy meg­maradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsur­naliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a .Budapesti Hírlap* helyet fog­lalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja min­dazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló Írók legújabb műveit közli. — Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 ft, félévre 7 ft, negyedévre 3 ft 50 kr., egy hóra t ft 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben póstautal- ványnyal tszközölhetők következő cim alatt: A ,Budapesti Hírlap* kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap utca 16. tzám. «Aas Útmutató*, a magyar . s közös közlekedési vállalatok egyedüli hivatalos menetrendkönyve, tartalmazza a magyar, osztrák közös és külföldi vasutak, a Dunagözhajózás és tengeri hajóknak legújabb menetrendjeit, az indulási és ér­kezési időnek állomásról-állomásra való megjelölésével, felvilá­gosítást ad a fürdőjegyekről az összes ármérséklésekről a köz­vetlen csatlakozásokról s magában foglal sok oly hasznos tud­nivalót, mely utazás alkalmával nélkülözhetlen és semmi más menetrendkönyvben föl nem található. Egyébbiránt megér­demli ezen mü hazai közönségünk hathatós pártfogását azért, mert megbízhatóság dolgában fölül áll mindazon külföldről importált s idegen nyelvű menetrendkönyveken, melyek ná­lunk még mindig oly nagy számban vannak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a magyarországi vasnti állomásokat követ­kezetesen német nevekkel ruházzák fel s németül is nyomatják ki, miáltaltal a közönségnek nem csekély kellemetlenséget okoznak»; a magyar .Útmutató* ellenben úgy a hazai, mint a külföldi állomásokat saját neveiken nyomatja ki, értesítést ad a menetdijakról, mérsékelt árakról, bérletjegyekről stb. Szóval aki utazni akar, az vegye meg a ,Utmutató‘-t, a melyben megtalál mindent, amire szüksége van. Ára 50, postán 60 kr. Kapható a kiadóhivatalban, Budapesten, Podmaniczky-utca 17. és az ország valamennyi könyvkereskedésében és vasúti állo­mási pénztárainál. »Vasárnapi Újság* 23-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Pápay István. (Arcképpel.) — A teuger. (Költemény.) Bartók Lajostól. — Hervadt pünküsdi rózsára. (Költe­mény.) Sántha K.-tól. — Az akasztófa. (Néprege.) Gyarmathy Zsigánétól. — Petőfi Iglón 1845-ben. Pákh Károly tói. — Az asszony komédiája. (2 kép­pel.) — Az olasz király bevonulása Berlinbe. (2 képpel) — Egyveleg. - Két államtitkár. (2 arc­képpel. — Az emberi lakások mintái a párisi kiállításon. (14 képpel.) — Levelek a párisi kiál­lításról — Mérgek és tulajdonságaik. — A leg­gazdagabb ember háztartási költségei. — Iroda­lom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság. — Halálozások. — Szerkerkesztöi mon­danivaló. — Képtalány. — Sakk-talány. — Heti naptár. — A »Vasárnapi Újság« előfizetés iárá negyedévre 2 frt, a »Politikai Ujdonságok«-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem utca 4. sz.) megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre 1 ft. Rajecz-Teplicz fiirdömegnyitás. Rajecz Teplicz, felvidékünk e kies fekvésű s kitűnő gyógyhatású fürdőhelye, a múlt évad óta jelentékeny átalakítási munkálatokon ment kérészül. Egy modern fürdő kívánalmainak lehető kielégítése, célszerűbb beosztás sa források hőfokának emelése céljából eszközölt előnyös átalakítás á!tal[arra töre­kedett a fűrdőintézeí, hogy az oda gyógyulás, üdülés és szórakozás végett érkező közönség min­den egyes része valóban megtalálja azt, a mit keresett. Már maga a természeti bájakkal pazarul megáldott vidék, a magyar felföld e gyönyörű völ­gye, övezve és védve magas hegyektől, magában véve is elegendő volna, hogy tiszta, mérsékelt s fenyvesektől illatozó, balszamos levegőjével üdítsen és uj életet leheljen a beteg szervezetbe. Hát még a kincs, melyet ölében rejteget, a tenger színe felett 420 méternyi magasságban bugyogó források gyógycseppei, megmentenek a nyakhártyák huru- tos sérelmeitől, eltávolítják a külömböző bőrba­jokat, elűzik a csuzos, vese és vizeleti bántalmakat, megszüntetik a bénulást és a görvélyes bajokat. Egyszóval Rajecz Teplicz oly természeti erőket rejt méhében, melyek, mint az a hivatalosan esz­közölt összehasonlításokból kitűnik, — a gasteini, wildbadi és pfäfersi hasonminőségü forrásokat vegyi tartalom tekintetében jelentékenyen felülmúlja; en­nek, valamint a szerencsés geográfiái fekvésnek tulajdonítható, hogy e szép gyógyhely évről évre mind nagyobb látogatottságnak örvend, lendületnek indul s igy bizton remélhető, hogy rövid idő alatt eléri azt a magaslatot, mely őt méltán megilleti. A fürdőintézet, az itt érintett nagyobbsza- bású átalakítások folytán, a gyógyu'ást és üdülést keresők részére csak junius hó 9-étöl vehető igény­be. a mikor is bizonyára kellemes és egyúttal hasznos meglepetésben részesülnek a vendégek. Az ünnepilyes megnyitás pünkösdkor, f. 9-ik és io-ik napján tartott meg. Kettős ünnep volt ez a fürdőintézetre : a pünkösd magasztos ünnepe és hogy újra megnyilnak gyógy-forrásai a szen­vedőknek, újra szolgálhat nemes hivatásnak. Épen alkalomszerüleg kaptuk most kezünkhöz dr. Pechány Adolfnak »Turista kirándulások a

Next

/
Oldalképek
Tartalom