Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-04-28 / 17. szám
san használta ki és idejében fogott minden dolgához: többi munkájával már könnyebben elbánhatik. Elkésni — helyrehozhatatlan károkat okozni a gazdaságban, csak tavaszszal lehet. Ezért a tavaszi hónapok munka-értékeinek kiaknázása egy földmivelő államban a legnagyobb fontossággá! biró életkérdés. Hogy iskolákat állíthassunk és tarthassunk fel; hogy az államnak pénzt adhassunk kulturális célokra ; hogy az országnak legyen pénze hadi célokra és sakkban tarthassa ellenségeit; hogy lehessen uj vasutakat épL teni; hogy legyen jövedelmező iparunk és kereskedelmünk; hogy polgári jogaink élvezetében biztosítva legyünk : a mindezekre és hasonló célokra szolgáló pénzeröt m'nd ebben a három hónapban szerzik meg ebben a hazában, ott kint a szántóföldeken. Azért tisztelet a földmives embereknek — és tisztelet az ö munkásságuknak!! De a földmivelő osztály valójában csak akkor érdemli mega tiszteletet, ha kötelességeit a haza iránt okos szorgalommal végezi. Okos szorgalommal, azaz ha észszerű gazdálkodást követ és honosít meg a maga földjén, ami nagyobb jövedelmezőséget biztosit neki és még hozzá kevesebb munkájába is kerül. Egyképen illik e megjegyzés kisbirtokosokra és nagybirtokosokra. A kisbirtokosok segíthetnek magukon az által, ha a kerti művelést honosítják meg földeiken, mint tették és teszik a fráncia- és olaszországi parasztok ; a nagybirtokosok pedig ha a mezőgazdasági ipar különböző ágaival, nálunk Zemplénben, s ez időszerint per eminenciam a cukorrépa termeléssel megbarátkoznak, abba jól beléokulnak, jövedelmeik feleslegét dús kamattal kecsegtető befektetésekre fordítják, ahelyett, hogy azokat külföldi fürdőkben, vagy külföldi gyepen elköltsék. Tavaszszal dolgozni kell, nem politizálni. Különben a politikus uraknak apolitizálókkal egyetemben felkopik az álluk. Tehát munkára föl ! Mert írva vagyon: aki nem dolgozik — ne is egyék ! Vármegyei ügyek. Az idei fősorozás működési tervezete szerint az ujoncozási határnapok következőleg vannak megállapítva: K.-Heltneczen május io—15. S.-a.- Újhelyien: május 17—21. Szerencsen: máj. 23—27. Tokajban: május 29—31. N.-Mihályban: május 17—22. Gálszécsen : május 24—29. Varannón: május 31., továbbá junius 1—4. Sziropkón: junius 6—8. Szinnán: junius 9—13., végre Homonnán : junius 15—19. európai lakház éjjel nappal minden oldalról nyitva áll, s bent a házban is, italnemün kivül zár alatt mit sem szokás tartani; mind a mellett a sokféle cselédség dacára lopás vagy sikkasztásról alig lehet hallani. Az indiai cselédség megbízhatóságának szép tanúsága ez. * * * A külső cselédség száma, például az istáló- és kocsiszínhez tartozóké, változik a körülményekhez képest. Ide számitaodó a kertész: máli és a napszámosok: kúll; ezeknek száma a kert terjedelmétől és az évszaktól függ. A forró hónapokban a növényélet különösen a virágos kertben el lenne perzselve, hacsak mindennap meg nem öntöznék. Az ügyefogyottakat kivéve, alig van európai ember Keletindiában, akinek legalább egy hátas lova ne volna; a családos embernek ezenfelül kocsira van szüksége, mert a forróságban gyalogolni lehetetlen. Eszerint ami Európában fényűzésnek látszanék, az Keletindiában majdnem elkerülhetetlen szükségesség. Minden lóhoz két embert kell fogadni, az egyik: a szaisz, a lovász, ő itatja eteti s gondozza a jószágot, tisztogatja a kocsit és a szerszámot, felszereli a paripát, s követi urát ha kilovagol. Ezen emberek kitartása és se- rénysége valóban bámulatos, mert mindig a ló fejénél találjuk őt ha lovaglás közben valahol beszólunk vagy megállapodunk. Fizetése öt—hat rúpia, s ha az úrnő kikocsizik, két szaisz a kocsi hátsó részén áll. A szaiszt kocsisnak ritkán lehet használni, erre egy más rendbeli emberre van szükségünk, akit indiai nyelven kocsván-nak neveznek. Havi bére hét—nyolc rúpia. Iparos tanuló iskolák segítése. Á közgazda- sági illetőleg közoktatásügyi ministerek a vármegyei ipariskolai alapból az 1888/9 tanévre segélyképen 100 ftot a gálszécsi, 200 ltot a varannai, 100 ftot a tokaji, 100 ftot a s.-pataki, 70 ftot a homonnai és 300 ftot a s. a. újhelyi iparos-tanuló iskola számára kiutalványozott. Csendőr-szakasz parancsnokság Homonnán. A Kassán székelő IX, sz. csendőr kér. parancsnokság segítendő azon, a csendőrségi szolgálat egyöntetű vezetésére felette hátrányos hatással biró körülményen, hogy a vármegyében elhelyezett csendőr-őrsök fele részben az ungvári szakaszparancsnokság alá vannak rendelve: egy uj szakasz-parancsnokságnak Homonnán leendő felállítása iránt felsőbb helyen megtette a kellő lépéseket. Hírek a nagyvilágból. Németország a stájeri fegyvergyárban 250000 db. ManHcher-fegyvert rendelt s további 650,000 db szállítása iránt alkndozik. Kossuth Lajos hazánk nagy fia, kínzó köhögésétől megszabadult s egy ápr. 18 án kelt tu- rini távirat szerint, gyógyulófélben van. Boninó és Basso kezelő orvosai most már biztosra veszik, hogy a tavaszi szép napok meg fogják hozni a nagy hazafinak régi teljes és ép jó egészségét. Kedélye folyton derült, társalgása élénk, változatos, mint rendesen. Szerbia és monarhiánk. A szerb kormányzók Hengelműller osztrák-magyar követet ünnepies kihallgatáson fogadván, Risztics társai nevében is kifejezést adott abbeli meggyőződésének, hogy a jó és barátságos viszony Szerbia és monarhiánk között a jövőben is fenn fog tartatni. Az arany rózsa, melyet a pápa minden évben a nagy-böjt harmadik vasárnapján ünnepiesen megszentel és nagyrabecsülése jeléül valamelyik fejedelemnőnek szokott elküldeni, az idén Stefánia főhercegnő ö cs. és kir. fenségének van szánva. Boulanger tábornok, a kiutasittatást be nem várva párthívei kíséretében Brüsszelből Londonba utazott. Statisztika az olasz képviselőházból. Az olasz képviselőház tagjai közt van 266 ügyvédő, 31 mérnök, 24 orvos, 9 egyetemi tanár, 21 államtisztviselő, 11 publicista, 5 iparos, 3 földmives. 2 bankár, 2 munkás, I szobrász és 1 kereskedő, Születési rangra nézve van az olasz képviselőházban 17 báró, 34 gróf, 22 örgróf és 9 herceg. Hírek az országból. Rákóczi Parcsetich Félix, Újvidék és Baja törvényhatósági joggal felruházott városok főispánja, a karlóczai szerb egyházi kongresszusnak királyi biztosa, elhunyt. A jeles főispán halálhíre fájdalmas részvétet keltett mindenütt, hol becsülete van a jellemes munkának, a haza buzgó és önzetlen szolgálatának. Áldás emlékére! Láng Lajos dr. egyet, tanár, orsz. gyűlési képviselő, pénzügyminiszteri államtitkárrá neveztetett ki. Az uj igazságügyminister pozsonyi választóihoz intézett nyílt levelében többek között azt is kijelentette, hogy á polgári házasság hive s megígérte, hogy a birák létszámát jelentékenyen szaporítani fogja. Az uj pénzügyminister n. bányai választóihoz intézett nagyszabású beszédében hangsúlyozta, hogy az állami közigazgatás rövid idő múlva be fog hozatni. Egy szilágysomlói lakos ásás közben rengeteg kincsre bukkant kertjében. Régi arany és ezüst edények kerültek felszínre nagy mennyiségben. Szakértők a talált kincsek értékét egy millió forintra becsülik. Ez a lelet a bécsi császári mu- zeomban őrzött »Attila Kincsé«-vei vetekedik. Br. Perényi Zsigmond Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja a f. hó 20-án lseidben kelt királyi kézirattal állásától felmentetett. Hire jár, hogy ez intézkedést még 8—10 hasonló rendelkezés fogja követni. Színház. Halmay Imre színigazgató, S. a.-Ujhely városnak és vidékének kedveltje, a fekete-vasárnapból Miskolczon Szt.-Györgynapot csinált, s szép nejével meg derék társulatával együtt áthurcolkodott Ujhelybe. Nehezen vártuk, szívesen látjuk, isten hozta ! Nehezen vártuk ; mert nemcsak kenyérrel él az ember s mert S -a.-Ujhely és vidéke derék intelligenciájának életföltétele, hogy ideális szükségleteit kielégíthesse, hogy Tália templomát sűrűn látogathassa. Szívesen látjuk ; mert jó emlékezetet hagyott maga után és szívesen látjuk mert a színművészet sikerének minden tényezőjével gazdagon jelent meg körünkben. Isten hozta — szerencsésen. Azt mondják, hogy a vidéki színigazgató urak a nyártól fázni szoktak, mert a hőmérő emelkedése meg a közönség nekimelegedése fordított viszonyban állanak. De nincs szabály kivétel nélkül. Ujhely s vidékének n. é. közönsége legyen a kivétel, és ily értelemben nálunk Halmayéknak mostan is legyen melegük. Azt is mondják, s úgy is van, hogy Halmay, akit a múlt évben S.-a,-Ujhely avatott föl színigazgatóvá s ily módon vele olyan erkölcsi viszonyba lépett, mint a keresztszülő keresztfiával, (az anyagi jutalmazáson felül szeretetébe is fogadta és a mielőbbi viszontlátás reményével bocsátotta el magától) hamarosan nagy darab földet bejárt. Szatmárt meghódította, Eperjest lázba ejtette, Mis- kolczot rohammal vette be. Útja diadalmenet, tartózkodása mindenütt dicsőség volt. Halmay a provinciának az a szerencsés Cézárja, aki elmondhatja, hogy : ven! — vldi — viol I Váljon minek köszönheti kivívott nagy sikereit ? Semminek másnak, mint hivatásos, áldozatkész ügybuzgóságának. Repertoárja gazdag, változatos és az újság ingerével hat. Társulata válogatott, izmos erőkből van szervezve. A rendezés kitűnő. Az előadások magas színvonalon állók. A külső kiállítás mindig akkurátos. Ily viszonyok között csak természetes következés, hogy a tiszta műélvezetért esengö közönség szívesen jár el a színházba. Halmay szerencsecsillaga egyre emelkedik s mint a fölszálló nap alatt a tárgynak, Halmay alatt a társulatnak egyre csökken az árnyoldala. A derék társulatot ezért rokonszenvesen fogadjuk és melegen üdvözöljük. Az elmúlt első hétről szóló, térszüke miatt csak igen rövidre mért, szinitudósitunk ez: Említettük, hogy a lovászon kivül paripánkhoz egy második emberre van szükségünk, neve: ghasziára, azaz füvetvágó ; fizetése négy rúpia. Egyedüli kötelessége ponyvát venni hóna alá, mezőre menni s az istálót elegendő fűvel ellátni. Keletindiában szénát takarítani nem szokás, s igy csak a mindennap gyűjtött fü, mely kivált a forró időszakokban nem egyéb mint száraz fiigyökér, mely egy bizonyos nemű borsóból áll, képezi a szokásos lótáplálékot. A máli, vagyis a kertész bére öt vagy hat ezüst rúpia. Feladata hasonló az európai kertészéhez, s bámulatos mily ügyességet fejt ki gyakran a zöldségnövesztésben, s a virágoskert Ízléses rendezésében. Kötelessége minden reggel gyümölcsöt hozni urának asztalára s zöldséget a szakács számára; ezt egy szép virágcsokorral feldíszítve, egy bambusfából készült tálon úrnőjének lábaihoz leteszi megtekintés végett, mély szalám- bókjával. Ez rendesen megy végbe az esős és hideg idényben, mivel a forró, száraz hónapokban vajmi csekély ott a növényélet, és ami kevés virágbokor és zöldség megmarad : azt csak gondos öntözés által lehet napról-napra fenntartani. Az említett forró és esős hónapokban, t. i. áprilistői október elejéig fogadni kell még öt vagy hat, sőt több kulit, azaz napszámost, a legyezőknek (panka) éjjel és nappal folytonos lendítésére s más hűsítő eszközök kellő gondozására. Ily segédeszközök nélkül, kivált éjjeli nyugalmat élvezni, a hőség miatt nem volna lehetséges. A havi bér személyenkint négy rúpia, mely az összes házi kiadások összegét tetemesen növeli. * * * Ilyen tehát körülbelől a jó módú európai háztartásnak képe Keletindiában. Leírtuk futólag a körülményeket is, melyek között a »száműzött«, ha a kormány szolgája, huszonöt, sőt harmincöt, néha több évet is eltölteni kénytelen. Mint mindenütt, úgy ott is, a körülmények változékonysága fény- és árnyoldalokat fog felmutatni. Áz elemek csapásai, az egészség jó vagy rósz volta, a családi élet gyakori megszakítása, ha ezt betegeskedés vagy a gyermekek nevelése követeli, mindezen eshetőségek, az ábrándos keleti élet képére árnyat vetnek: azonban, mindennapi ottlétünknek kényelme, sőt tettleg lehetősége a,szo> gálatot tevő benszülöttektől van feltételezve ; igaz, hogy általánosan szólva, a kelet népe szereti a kényelmet, s tán nem is mindig oly éles eszü, mint az északon született ember, de egyéni tapasztalás után méltányos ítéletet mondván, állíthatjuk: hogy az indiai cselédség megbízható és szolgálatra kész ; s ha olykor türelmünket próbára teszi is egyiknek vagy másiknak ostobasága s nehézkes felfogása, nem kell feledni, hogy cselédeink alsórangu kasztokhoz tartozó egyének, ami elég mentségül szolgálhat; uroknak parancsát azonban készségesen teljesitik. Gyakran lehet hallani oly vádat is, hogy a hindu nem érez hálada- tosságot; ez azonban igazságtalan vád, s a népet nem eléggé ismerő tapasztalatlanság kifolyása. Jó urnák jó a szolgája4 ott is, ha tudniillik igazságosan és méltányos elnézéssel bánunk embereinkkel, akkor a ragaszkodás gyakran határtalan. Mindennapi dolog, hogy ha egy időre Errópába távoztunk, cselédünk csak feltételesen vállal időközben másnál szolgálatot, mert ura visszatértének néz eleibe ; régi cselédeink egész serege ott várja megérkezésünket a kikötőnél vagy az indó- házban. Folytatás a mellékleten
