Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-18 / 38. szám

Felség, mire szintén megnyugtató feleletet nyer­vén : az iskola magyaros szelleméről elismerőleg nyilatkozott. Azután a főispánhoz fordult, kitől kérdezősködvén a magyarosodási viszonyokról, még egyszer megköszönte a lelkes fogadtatást, mondván, hogy Zemplén vármegyéből kellemes em­lékeket visz magával; . majd újra visszatért gf Andrássy Gyulához, kitől szintén búcsút vévén, kupéjába szállt s lelkes éljenektől kisérve, Tere- besről a dévai hadgyakorlatokra Erdélybe utazott Egy nagy fontossága yasut. (A kassa-gálszécs-nagy-mihály-szobráncz-ungvár*munkácsi, il­letve gálszécs-eperjesi vasúti vonal.) Tanulmány, irta : Láng József mérnök. E vonal kiindulási pontjáról, Kassa pálya udvarából, s a Hernád folyó mentében Széplakig haladva, egy kanyarulata által a Tarcza, innét az Osva völgyébe jut, utóbbiban körülbelül Pető-Szi- nyéig halad, a Dargó hegyen át Gálszécsbe a Toplya, Ondava folyót metszve Nagy-Mihályba, a Laborcz folyón át Szobránczra, Ungvár, Szered- nye, Munkácsra kerül. Az Eperjesre való elága­zás Gálszécs vidékén kezdődik, Varannót, Hanus- falvát, Megyést érintve. Hogy ezen vonal nemzetgazdasági szempont­ból fontos, azt alig kell bizonyítani. Először is Kassa, illetve Eperjes Munkács- csal való összeköttetése ez utón rövidebb és amenyi- ben az e vonalba inveszticiált összeg kisebb leend, a személy- és áruszállítás olcsóbban eszközölhető, 2. Nem kell bizonyítani, hogy az eperjes-munkácsi vonal stratégiai jelentőséggel is bir, nyerünk azon­kívül egy rövidebb összeköttetést Moldvával is, pláne akkor, ha ez a vonal Husztig és a magy. é. k. vasút M -Szigetről Bukovinába kiépül. 3. Minthogy ezen vonal, mint 3. rangú terveztetik, a befektetendő tőke kisebb lévén, a jövedelme­zősége annál biztosabb ; ez annál is inkább ajánl­ható, mert ezen vonalon a vonatok még elég gyorsan közlekedhetnek, úgy, hogy a forgalom ez által csorbát nem szenved. 4. Minthogy a tervezett eperjes munkácsi vonal körülbelül 35 kmtrrel rövidebb a már létező vonalnál és tekin­tetbe véve azt a körülményt, hogy egyrészt a munkács-beszkidi vonal az állam tulajdona, más­részt, pedig hogy a tervezett vonalon, noha tekh- nikai nehézségek nem fordulnak elő, a vonatok elég sebesen közlekedhetnek és mert kilátás van, hogy ez uj vonatot az államv. igazgatósága keze- lendi, az északkeleti vasút kényszerítve lesz a Munkácson való csatlakozása miatt összes vona­lain nagyobb sebességgel járó vonatokat indítani, mely körülmény csak hasznos lehet az északke­leti vasút által érintett vidékekre. 5. Az eperjes- munkácsi vonal által Zemplén vármegye északi része sokat nyer; amennyiben az több, kereske­delmi szempontból fontos mezővárossal bir, me­lyek most csak kocsin érhetők el és a vasúti ál­lomásoktól többnyire 40—50 kméternyi távolság­ban vannak. Hasznos lesz a vasút továbbá Ung- vár-megyére nézve, a mennyiben ős erdőségét inkább kizsákmányolhatja, bányáit pedig konkur- rensképessé teszi. Az évente várható személy- és áruforgalom előzetes meghatározására legcélszerűbb a stációk forgalmának módszerét (Methode des Stationsver­kehres) alkalmazni, melynek megalkotója Jules Michel francia mérnök. Azt megtudni, hogy egy stáció lakói évente és fejenként hány utast és terhet szolgáltathatnak egy építendő vasútnak, egy már az illető vidéken forgalomban levő vasút évi kimutatásai sikerrel használhatók. Ez esetben a m. é. k. vasúti 1882. évi kimutatásának igénybe­vételével, mivel ez Zemplént, Abauj, Ung és Bereg vármegyét nagy részben érinti, megkap­hatjuk a kívánt eredményt. Ugyanis a nevezett vasút 1882. évi kimutatása szerint ezen vidéken a stációk lakói évente és fejenkint 2.06 személyt, mint utast és 2.482 tonna terhet szolgáltatnak a forgalomnak, mindamellett, hogy az oly stációk, mint például a bodrogközi járásban, a hol a stá­cióhelyek lakói évente és fejenként körülbelül 1.07 utast és 8.6 tonna tehert szolgáltatnak, a számí­tásból kizárattak. Tegyük fel, hogy az építendő eperjes-munkácsi vonalon a következő stációk terveztetnek: Eperjes, Al.-Sebes, Kapi, Medgyes, Hanus- falu Feketepatak, Agyagos, Varannó- Csemernye, Szacsur, Szécs-Polyánka, Pamó, Gerenda, Gálszécs, Hoór, Z.- Vásárhely, Pazdics, N.-Mihály, Kis-, Nagy- Zalacska, Lucska, Zavatka, Gajdos-Ubrezs, Szob- ráncz-Tiba. Karcsava, Ungvár, Darócz-Czigányócz, N.-Láz-N.-Szlatina, Szerednye, Bacsava-Dubróka, Kajdanó-Rákos, Iványi és Munkács összesen, az országos statisztika hivatal kimutatása szerint, körülbelül 66000 lakossal. Az előbbiek szerint remélhető évenkint — 66000X2-06=132.000 utas és 66000X2.485 = 164-010 tonna teheráru. A vo­nal hosza körülbelül 145 klmtr. 150. klmtr hoszu vonalon egy utas átlag annak 23°/0-án indul, va­gyis 34.5 klmtrren. Teher a vonal 44%-án indul vagyis 66 klméteren. E szerint lesz évenként i32.oooX34 S=4.554>000 személy - klméter, és 164.010X66=10,824.660 tonna-klméter. Ha egy személy klmétereként átlag 3.6 krajcárt és egy tonna teheráru klméterenkint átlag 4.0 krajcárt fizet, akkor az évenkinti bevétel: személyszállításból: 4.5 54.000X3.6 ='164000 ft. teherszállításból: 10,824.660X4=433.000 ft összesen 597.000 ft. A mellékjövedelmet, mely az előbbi összeg­nek körülbelül 10°/0 - a, elhanyagoljuk. Az utasok a vonat egy menete alatt a vonalon 145:34.5 = 4.3 szer változnak, tehát a kocsi 4.3 X 6 = 26 személy által vétetik igénybe ; e szerint a vonalon évenkint 132.000 :2Ő = 5.068 személykocsinak kell megfordulnia. Ebből kifolyó­lag lesz évenkinti személybrutto 5.068X3 I = I5-7Io tonna. Egy teher kocsi súlya 2.5 tonna, terhelve 5 tonnával = 7.5 tonna. Az 5 tonna teher a vonat egy menete alatt 145 : 66=2.2Ő-szor változik egy teherkocsi szállít tehát a vonat egy menete alatt 2.26X5 = t' 3 tonnát. Évenkint kell tehát a vo­nalon 164.010: 11.3=14,514 teherkocsinak meg­fordulnia, tehát az évi teherbrutto lesz 14.514 X7-5 = io8,855 tonna. Az évente szállítandó össz­súlya lesz tehát 15,7104- 108.855 = 124,565 tonna. Tegyük fel, hogy az im nyomtávú vonalon egy 16 tonna súlyú mozdony használtatik, akkor ennek vonóereje 2285 klgm. = V­V=vonóerö; S=mozdonysuly; B = brutto. 1000 V=(S+B) (2+ , ”+ mfl/00) a holR =minimal Radius Eperjes felé =200 m > m %„= maximális emelkedés Eperjes felé °/oo — 12—15 Az előbbi képletből lesz : V c. R __ 2285 B=3+iooo > vaSy I000 —16 to. iT?XR +m%0 3+,.5X3oo+ 12 2 2 ^ r B= —~,,—16=149—16= 133tonna, mozdony által ezen pályán szállítható teher (kocsik inclusive) = 133,000 kg. Évenkint mozgósítandó tehát 125,565 ton. : 133,000=936 vonat. A vonat kilométerek száma pedig lesz = 936X I45==I35'72°­Egy vonat kilométer ára: 1) Igazgatás kilométerenként 6 kr 2) Pályafentartás és felügyelet 30 kr 3) Kereskedelmi szolgálat 34 kr 4) Vonatmozgósitás és műhely 30 kr Összesen: 1.00 ft. Az összes évi forgalomból eredő kiadás lesz tehát 135,720 X 1 = 235>72° ft; összbevétel = 597,000 ft. Évi maradék = 597,000 — 135,720 = 461,270 ft. Kereken 461,000 ft. (Vége köv.) Hírek a nagyvilágból. Bismárk és Kálnoky Fridrichsruhéban talál­koznak. A találkozás napja pontosan még meg­határozva nincsen. Valószínűnek látszik, hogy a bolgárkérdésben Oroszországgal szemben elfogla­landó álláspont s a további teendők fogják képezni a tanácskozás tárgyát. Zarándokok. Az idei Kurban-Bairám ünnepre 330.000 bucsus sereglett össze Mekkába a moha­medán világ minden részéből. Ez alkalommal 300.000 db bárányt áldoztak föl az ájtatos szivü zarándokok. A cár öcscse, Alexandrovics Alexis nagy­herceg Párisba utazott. Valami nehéz, fájdalmas testi baja van. Ettől akar szabadulni fráncia orvosi segítségével. Vilmos császár Stettinben, a hatóságok diszlakomáján, a nagy hőség miatt elájult. Ma­gához térve, udvari vadászára támaszkodva hagyta el a termet. Hírek az országból. A király ezer forintot adományozott a vesz­prémi égetteknek magánpénztárából. Őfelsége a király Déván Hunyad vármegye főispánjának üdvözlő beszédére adott válaszában többek között ezeket mondotta: a . . . hinni aka­rom, hogy e megye minden nemzetiségű polgára, az egész népesség vallás és nemzetiségű különbség nél­kül, a testvéries egyetértés ápolásában s az anyaország­hoz valószeretetben és hű ragaszkodásban Is vetélkedik« . , , a görög keleti román papsághoz pedig igy szólott: „ . . . elvárom, hogy egyedül lelki pásztori hi­vatásaikat szemelött tartva . . . csakis a trón iránti hűséget, a vallásos, hazafias érzelmeket és a testvéries egyetértést fogják ápolni s ez által magukat elisme­résemre és további kegyelmemre érdemessé tenni.« A kir. leánya. Kevesen fognak már vissza­emlékezni Kovács György huszár nevére; pedig nem rég többször is kinyomtatódott a lapokban. Ama szerencsétlenek közzé tartozott ö is, kik a jászberényi dinamit-robbanásnál veszítették el éle­tüket. Kovács halálával egy 7 éves lányka lett apátlan-anyátlan árva: Kovács György egyetlen gyermeke. A szerencsétlen huszár özvegy ember volt; felesége mindjárt azután elköltözött az élők sorából, hogy megajándékozta férjét a leánygyer­mekkel. Mig Kovács a katonaságnál volt, leányá­nak öreg, szintén özvegy nagyanyja viselte gondját. Erre a szegény gyámoltalan teremtésre maradt az árva. Kassa-Jenőn laktak s ott tudták meg a jászberényi katasztrófa hírét. Az öreg Kovácsné eleinte azt sem tudta, hogy hová legyen a kétség- beeséstől. Nagy bánatában végre mentő gondolata támadt ; folyamodást Íratott a királyhoz, egyszerű szavakban arra kérte fel, hogy fogadja gyermeké­nek fia árváját, aki szép és okos gyermek, akivel nem fog szégyent vallani. Ezt a folyamodást el is küldte Bécsbe, a királyhoz. A válasz sokáig késett, de nem maradt el. Múlt hó 26 án a szolga- biróság utján leiratot kapott az özvegyasszony a belügyminisztériumtól. A leirat boldogságot hozott a szegény parasztházba, mert ebben az volt Írva, hogy a király nem fogadhatja ugyan leányává a Kovács György árváját, de gondosko­dik róla. Elrendelte, hogy 18 éves koráig minden esztendőben 240 frtot kapjon. — Kassa-Jenőn most nem hivják máskép a kis árvát, mint a »király leánya.« ^rinyi Miklós-ünnep. Szigetvárott e hó 6-án fényesen megünnepelték Zrínyi Miklós hősies ha­lálának 321-ik évfordulóját. Starcsevics Dáviddal már végeztek birái. A népnek magát nemzeti mártírként áruló dr urat csalás- és sikkasztásért hat évi súlyos bör­tönre s diplomája elvesztésére ítélték. Minthogy pedig az ítélet kihirdetésekor biráiról becsmérlő­ig nyilatkozott, e sérelem megtorlásáért újabb eljárást fog ellene indítani a zágrábi kir. ügyész. Különfélék. Tisztelettel fölkérem a községi bírákat, közs. és körjegyző urakat, hogy a »Zemplén“ hivatalos közlönynek múlt és f. évi előfizetési dij hátralé­kait hozzám mielőbb eljuttatni szíveskedjenek. Minthogy pedig a bodrogközi és gálszécsi járások területén lévő községek legnagyobb része az elő­fizetési dijakkal még 1885. 1886. évről tartozik : e községek elöljáróságát különösen is felkérem, hogy tartozásaikat e hó végéig annyival is inkább küldjék be, mert ellenkező esetben kénytelen lennék velük szemben a törvény szigorához folyamodni. S a.-Ujhelytt, 1887. szept. bó 17-én. Özv Boruth Elemérül“, a „Zemplén* tulajdonosa és kiadója. n (A »Zemplén« öröme). Őfelsége a király lapunk ma egy hete megjelent ünnepi számának egy disz példányát, melyet özv. Boníthné könyv­nyomtató és könyvkötő intézete kiváló müizléssel állított elő, udvari tanácsosa által legkegyeltneseb- ben elfogadni méltóztatott. A királyhoz eljutta­tott számon kívül még két más díszpéldány is készült, melyek egyikét a levéltárban leendő meg­őrzés végett Zemplénvármegye t. közönségének, a másikat főispán Öméltóságának fogja lapunk szerkesztősége mély tisztelettel átnyújtani. (Őfelsége a király) T.-Terebesről Szerencsen át Debreczen-felé Dévára menendő, f. hó 14-én, esteli 7 óra 45 perckor érkezett meg udvari vo­natán a s.-a.-újhelyi vasúti állomásra, melynek udvarát s környékét már esteli 6 órától kezdve vagy kétezer főre menő közönség tartotta meg­szállva. A vasúti indulóház tündéri fényáradatban úszott, zászló-, cimer-, fenyőgaly-girland és rózsa- ékitményes pompájában fejedelmi látványt nyúj­tott. A térés pá'yaudvarnak a váró teremmel átellenben fekvő emelkedettebb pontján tűzijáték telep volt felállítva, mely Őfelsége vonatának be- robogásakor, mintegy varázsütésre, megkezdette dübörgő működését s kráterszerüleg s'steregve ontotta magából a bizarnál-bizarabb, fantasztikus rajzaival és vakitó színgazdagságával a Felséges ur figyelmét is mindvégig lebilincselő, kacska- ringós tüzsugarakat. A tüz:-játék telep közepén óriási transzparent állott, mely Öfe'ségének királyi koronás monogrammját, felelte a géniuszszal, áb­rázolta. A közönség szakadatlanul éljenzett, mely lelkes tüntetést Őfelsége, aki huszártábor­noki egyenruhát viselt, kupéja ablakához jőve, szives köszöntésekkel viszonzott. Öt percnyi tartóz­kodás után az udvari vonat mozsárdurrogástól és dörgő éljenektöl kisérve, elrobogott S.-Patak felé, ahol szintén a leglelkesebb ovációkkal üdvözölték s Bogyay Zsigmond gőzmalom-telepéről sikerült tűzi játékkal s mozsár'övésekkel köszöntötték a pálya udvaron lassú tempóban végig hajtó udvari vonatot. A többi állomások, beleértve a szé­pen s gazdagon feldiszitett s.-a.-újhelyi gyártelepet is, szintén fényesen voltak kivilágítva Legenye-Mi- hálytól egész Szerencsig. Kiválóan szép volt még a szegii állomás. Mindenütt óriási közönség várt az érkező királyra. Minthogy azonban Őfelsége S.-Patakot elhagyva már éjjeli nyugalomra tért: a közönség csendesen viselte magát s megelége­dett a királyi vonat látásival. Egyáltalában véve a M. É. K. V. vezérigazgatósága e király-utazás alkalmából annyi fényt és pompát fejtett ki, meny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom