Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-09-04 / 36. szám
Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) Sátoralja-Ujhely, 1887. szeptember 4. 36. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Zézlrator nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mond8or dijja 20 kr. HIBDETÉSI DIJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél 1 kedvezmény nyujtatdk. 1 Hirdetések a „Zemplén“ : nyomdájába küldendők. HIVATALOS KÉSZ. 10201. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A nmgu honvédelmi minisztériumnak f. évi 33043. szám alatt a népfelkelési tiszti tanfolyamra pályázott egyének folyamodványainak végleges elintézése tárgyában kelt intézvénye köztudo- másrahozatal végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. aug. 3. Matolai Etele, alispán. (Másolat.) M. kir, honvédelmi minisztertől 33043. Zemplénvármegye közönségének. Folyó évi i240./eln. számú intézkedésem alapján hozzám feiterjesztett »összeíró lajstromok”, valamint a népfelkelési tiszti állás elnyerése iránt a (cim) területéről egyesek által közvetlenül hozzám intézett folyamodványok végképeni elintézése tekintetéből a következőket közlöm a (címmel): I. Azon állampolgárokra nézve, kik a népfelkelési tisztképző tanfolyamok hallgatására jelentkeztek és erre általam ki is jelöltettek, folyó évi 3493., 3863. és 5467. ein. számok alatt a magyar 3492.. 3864. és 5469. számok alatt pedig a horvát szla- vonországi törvényhatóságoknak, végre 3491., 3865. és 5468. ein. sz. alatt Budapest fővárosnak kiadott rendeleteimmel általában intézkedtem. 2. Az ezen intézkedésem alapján a népfelkelési tisztképző tanfolyamot megfelelő eredmény nyel vég zett állampolgároknak a népfelkelési tiszti helyekre való kijelöléséréi az illetők azon népfelke- 1 lési járás-parancsnokságok által leendnek értesítve, ' melynek területén állandóan tartózkodnak. 3. A 1 népfelkelési tiszti állásra pályázott volt tisztek, 1 orvosok, kezelő tisztek, állatorvosok, továbbá hadapródok és altisztek (számvivő altisztek), kik a népíelkelési tiszti, illetőleg hivatalnoki állásra kijelölhetők voltak, erről ugyan azon módon fognak értesittetni. 4. Azokra nézve, kik határozottan a népfelkelési kezelőtiszti állásra pályázván megfelelő tanfolyam hallgatására jelentkeztek, folyó évi 28533/II. számú rendeletemmel intézkedtem. 5. A műszaki vagy pedig hadbírói tiszti állásra beadott pályázatok, minthogy a népfelkelés jelenlegi szervezetében ily állások rendszeresítve nincsenek, nem voltak tekintetbe vehetők. 6. Azon állampolgárok, kik pályázatukra, esetleg pedig kijelöltetésükre vonatkozólag külön értesítést nem nyertek, vagy nem nyerendnek, eltekintve egyesektől, kik a követelményeknek minden tekintetben teljesen meg nem felelnek, a népfelkelési tiszti, illetőleg hivatalnoki állásra páiyázottak tetemes, a szükségletet igen jelentékenyen felülmúló számánál fogva nem voltak kijelölhetők. Felhívom tehát a (címet), miszerint a fentebbieket a (cim) területén megfelelő utón módon azon megjegyzéssel közhírré tegye, hogy az érdekeltek mindennemű a népfelkelésre vonatkozó ügyekben folyó évi október i-töl fogva az illetékes népfelkelési járás-parancsnoksághoz forduljanak. Az összeíró lajstromokkal, illetőleg magán folyamodványokkal egyes pályázók részéről felterjesztett és itt vissza nem tartandó okmányok az ide mellékelt s az illető okmányok megjelölését is tartalmazó névjegyzékben kimutatott állampolgároknak a (cim) részéről kiszolgáltatan- dók, megjegyeztetvén, hogy azon törvényhatóságok, melyeknél okmányok szüksége fen nem forog, névjegyzékkel nem láttatnak el. Budapesten, 1887. julius 18. Gromon, államtitkár. 1306. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Az erdőöri szakvizsgáknak a f. évi október hó 10-éu és az erre következő napokon leendő megtartására vonatkozó a nmgu földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium által í. évi 40778. sz. a. kiadott intézvény köztudomásrahozatal végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. aug. 19. Matolai Etele, alispán. (Másolat), Hirdetmény a folyó 1887. évben megtartandó erdőöri szakvizsgák ügyében. Az erdőöri szakvizsgák a folyó évi október 10-én és az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Beszrerczebányár,, Miókolczon, Kassán, Mára- marosszigeten, Debreczenben, Kolozsvárit, Brassóban, Nagy-Szebenben, Temesvárit, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen a vármegye házában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. Felhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat a vizsgák székhelyére nézve illetékes királyi erdőfelügyelőhöz nyújtsák be. Földmivelés, ipar és keresk. m. kir. minisztérium. 9330. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Köröztetés s eredmény esetén jelentéstétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. julius 26. Matolai Etele, alispán. (Másolat). 2225. k. i. 87. sz. A varannói járás főszolgabirájától. KLadzán község határában f. évi jul. 4-én Mihlyo András kladzáni lakos áltál egy gazdátlan 2 éves fekete szőrű, jegy nélküli kancacsikó bitangságban felfogatott, mely állat gMihlyo András kladzáni lakos gondozása alatt hagyatott; az esetre, ha a tulajdonos 30 nap alatt nem jelentkeznék, ezen gazdátlan csikó nyilvános árverés utján el fog adatni. Varannó, 1887. julius 6. Füzesséry György sk., föszbiró. 139. sz. Zemplénvárm. jegyzői egyl. elnökétől. Tisztelt kartárs ur! Az országos központi jegyzői egylet f. évi közgyűlésére vonatkozó meghívót •/. alatt azon felhívással közlöm t. kartárs úrral, hogy ameny. nyiben a közgyűlésen részt venni szándékoznék, ebbeli szándékát velem folyó hó 8-ig közölni szi- veskedjék, hogy a vasúti mérsékelt menet-jegyek kieszközlése iránt ideje korán tehessem meg a kellő lépéseket. Hazafiui üdvözlettel vagyok S.-a. Ujhelyben, 1887. évi szept. i-én. Pataky Miklós, egyl. elnök. (Másolat) 827/1887. Meghívó. A magyarországi községi és körjegyzők országos központi egylete által az 1887. évi szeptember hó 21-ik napján d. e. 9 órakor Budapesten Pestmegye házának nagy termében megtartandó évi rendes közgyűlésre. A közgyűlés tárgysorozata: i-ör. Elnöki jelentés. 2-or. Az országos központi jegyzői egylet 1886. évi pénztári számadásának megvizsgálásáról szóló bizottsági jelentés tárgyalása és a felmentés iránti határozat. 3-or. Az országos központi jegyzői egylet szaklapja 1886. évi számadásának megvizsgálásáról beadott bizottsági jelentés tárgyalása. 4-er. Az 1888. évre vonatkozó költségelőirányzat megállapítása. 5-ör. Az »Évkönyv« ügyébeni intézkedés s ezzel kapcsolatosan a torontálmegyei jegyzői egylet részéről az »Évkönyv«-re vonatkozólag beadott indítvány tárgyalása. 6-or. Az 1886. évi közgyűlés 5-ik számú határozata szerint az országos jegyzői árvaház ügyében kiküldött bizottság jelentésének előterjesztése. 7-er. az 1886. évi közgyűlés 10-ik számú határozata értelmében kihirdetett pályázat folytán beérkezett két pályamű bírálatára vonatkozó választmányi jelentés tárgyalása és a kitűzött pályadij odaítélése. 8-or. Az 1886. évi közgyűlés 13. számú határozata szerint a tagsági dij hátralékok behajtása tárgyában tett intézkedések eredményét feltüntető jelentés. 9-er. Az 1886. évi közgyűlés 17. számú végzése folytán a megyei egyleteknek véleményezésül kiadott s a T A ft C A, Temetés lesz nálam. EMETÉS lesz nálam. Kis ibolyka, rózsa Nyugosznak csendesen, Piciny koporsóba, Illatos levélbe Zártam bele őket, Forró csokim adtam Nekik szemfedőnek. Nyugosznak, pihennek! — S annyi rejtett bánat, Kinos zokogásban Utat tör magának. Átélem még egyszer Rég letűnt világom, Kinos szenvedésem, Gyötrő boldogságom, Aztán csend van ismét . . . Illat száll a légbe — Izzó gyertyalángban Ég múltam emléke! Nincs egy virágszál is, Mely még hozzá kötne; Elhamvadt, elváltunk: — őrökre ! örökre 1 A füst is eloszlott . . . — Nem! lelkemre szállott: Feketére festi Az egész világot I Bodnár István. Az alvásról. (Közegészségtani tanulmány) Dr. Weiszlterg Zsigmondiéi. — A ,Z emplén* eredeti tárcája. — Ha az ilyen hálószobának saját külön ablakai nincsenek, falzata rendesen nedves is szokott lenni; a nedves falak pedig kizárják a szükséges és oly fontos légcserét: sem a külső fris levegőt nem bocsátják be, sem a (lakásbeli) megromlott levegőt nem engedik kiszivárogni, ezenkívül télben a meleget is jobban elvezetik, tehát olyankor célszerűtlenek is. Az alvás »teljes kielégítésének« harmadik tényezőjéül tekintendő az ágy. Az ágy úgy legyen elhelyezve, hogy annak fej-vége az ablak felé nézzen, anélkül azonban, hogy a nap az alvó szemébe süssön. Legcélszerűbb, ha a hálószoba közepére úgy állítjuk, hogy láb-vége a falnak legyen irányítva; ilymódon ama hátrányok, melyek a fal melletti alvással járnak, legköny- nyebben elhárithatók s egyidejűleg az alvó lég zőszervei is legkönnyebben jutnak fris levegőhöz. Egészen nyitott ablak mellett aludni, épugy kárthozó lehet, mint azt már »A meghűlésről« cimü, e helyütt közzétett, tanulmányunkban kifejtettük, valamint nedves fal mellett feküdni igen veszedelmes. Mert tapasztalatilag ilyenkor testünknek egyik oldala hül le szerfelett, a mi iránt pedig alvásközben, teljes nyugalomban, még érzékenyebbek vagyunk, mint különben —- és ennek rendszerint az izmok és csuklók rheu- matikus gyuladásai, valamint ideg bajok a következményei. Ha már máskép nem lehet, ezt a bajt úgy enyhíthetjük, hogy a nedves falat valamivel (pokróc, gyékény) beborítjuk, vagy pedig száraz deszkával (mely azonban ne szorosan támaszkodjék a falhoz, mert attól nedvességet kap) kibéleljük. Végre, tapasztalati dolog, hogy a hálószobákban rendesen jobban porlik, mint másutt; kinek módjában áll, legcélszerűbben teszi, ha hálószobája padlóját vagy olajjal, vagy pedig fénymázzal vonja be. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
