Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

Bánóczy Kálmánná, Becske Bálintné, Bermann rab- biné, Burger Adolfné, Decsényi Józsefné Dutkievicz M. Évva Andrásné, Farkas Dezsöné, Farkas István, Fetter Géza, Fiasovits Ignác, Friedmann Abra- hamné, Frisch Herman, Gálócsy, Glück Ignácné, Gross Móritz, Gross Herman,/ Hartstein Ábrahám, Hunyor Sándorné, Jelenek Ádámné, Képes Ká- rolyné, Koleszár Mátyás, Korinkóné, Kósch cs. k. kapitány, Kótics László, Krescsinszki Ferenc, Kriegbaum Gyula, Kuharik Jánosné, Lenkei Mi- hályné, Malártsik György, Magaziner Etelka, Moldoványi G., Nádory V.-né, N. N., Nyeviczkeyné, Nyomárkay Kálmán, Nyomárkay Paulin, Polatsek Samuné, Polatsek Ignácné, dr Rosenthal Sándor, Róth József, Róth Józsefné, Rose József, Schwei­ger A.-né, Smoczer, Singer Izráel, Singer Lipót, Stépan Gyuláné, Szepesi Arnoldné, Teich Zsig- mondné, Thuránszky Lászlóné, Weisz Lajos, Zin- ner Henrikné. 60 kr : Csernyiczky, özv. Demjén Gusztávné, Dombay Arthurné, Dofkay, Deutsch Mórné, Deutsch Bernát, Glückné, Grünwald Mar- kusz, Özv. Guttmann Lipótné, Károlyiné, Kopper Józsefné, Knopfler Zsigmond, Lichtenstein, 2 N. N. , Orosz Mihály, Perlmutter Samu, Reichard 'Ignácné, Stark Móritz, Schweiger Dávid, Szép- kuthy, Waldmann, Wilhelm H. 50 kr: Megaszi Gy., Schön Miksáné, özv. Szabóné Borbála. 40 kr: Bánkövy József, Csizi Ferenc, Dobiászné, Fischer, Frenkl József, Gavallér Kálmán, Gottlieb Samu, Gross Adolf, Guttmánn Salamonná, Kazinczy Fe­renc, Moskovszki Ignác, Ploth Erzsi, Rose Sala­mon, ^Rosenblüth; Salamon, Thomán Johanna, 30 kr: Armágyi Róza, Gottlieb Haiman, N, N., ifj. Reichard Márk, ifj. Schweiger Dávid, Vavrecs- káné. 23 kr: Löw Róza. 20 kr: Bleuer Samu, Blumenfeld, Deutsch Ignác, Deutsch Lotti, Fel- berbaum, Geöcze Andor, Günzler Izráel, Heizen- berger, Marton Dávid, Móré Dánielné, 2 N. N , Novák János, Onhausz János, Sclinger. 10 kr: Alper Herman, Breitner Eszti, Grünspán Mózes, Jelinek Rézi, Klein Herman, Marsteinné, Mosko- vics Berta, Schön Dávidné, Schwarcz Leopold, Spirer Mór. 5 kr: N. N. Összesen m ft 4.0 kr. — V ik iv: Gross Robert ur vasúti főmühelyi főnök gyűjtése a gyártelep tisztviselői, munkásai és nap­számosai körében : Gross Róbert 2 ft, Mercáder Camillo 1, Oláh Béla 1, Gruber Lajos 2, Kopper József 1, Vaginger Jenő 1, Juhász Kálmán 1, Pokorny György 1, Reutter Manó 1, Bezdek Ro­bert 1, Kucsera Ferenc 1, Nagy Sándor 1, Csa- lovnik Mihály I ft. Szmrekovszky Sándor 20 kr, Palinszky Gyula 20, Szabó Gyula 25, Napravnik Rezső 25, Keresztesy István 50, Vinczencz József 20, Pavliszka Fülöp 20, Moskó József 20, Plus- kevics Márián 10, Pász Antal 20, Leskó József 50, Kuharik Gyula 12, Skala Károly 20, Szattay Bálint 30, Hajdú Lajos 20, Fasciák 20, Hamböck Károly 50, Sviatkovszky János 20, Gedán János 10, Béres Mihály 20, Jung Móric 10, Kohán István 40, Szikszay Bertalan 20, Hubacska János 50, Grautner János 20, Wingert János 10, Szabó István 25, Weber Gyula 40, Dittrich József 20, Faragó Lajos 25, Pévald Vilmos 25, Kleibl János 20, Demblovszky László 30, Gottenhuber János 30, Schiller János 20, Wanyek Antal 20, Wanyek József 60, Schmidt Vilmos 30, Dely Endre 40, Pobaneczky János 20, Pumedl Péter 40, Sztrako- vics Kornél 30, Szabó János 40, Tóth János 10, Hlinyanszky János 20, Olexa Mihály 50, Hizsnik József 20, Novák János 30, Kohán János 20, Krivács István 40, Ladika István 40, Gyula János 20, Fazekas Gábor 10, Tóth Mihály 10, Pataky István 10, Bininger Mihály 50, Maszink György 10, Rynkál János 10, Lerch Jakab 50, Petrik Bertalan 50, Korpás János 25, Radosztál Vencel 10, Kovács Sándor 20, Tóth Bertalan 15, Badary László 20, Gavay Mihály 20, Klamár Gyula 10, Marajda Imre 10, Drbohlai János 20, Klamár Vilmos 70, Spika Ede 20, Szécsényi László 20, Búza Antal 10, Hajducskó Imre 10, Csorba Mik­lós 10, Ozvékus Mihály 10, Dávid János 6, Ma- zűr József 4, Csákó János 10, Fazekas József To, Kovács Mihály 10, Sprencz Mihály 4, Deák József 10, Lengyel István 5, Hnaton János 10, Zadoreczky Sándor 5, Petrásovics Manó 10, Szik- szay Sándor 5, Lanczák Pál 5, Rigó Ferenc 6, Kovács András 10, Tóth Lajos 50, Boldizsár Gyula 20, Varga Mihály 40, Koleszár Károly 10, Fabiny János 20, Gottvald Zsiga 10, Herczeg Károlv 10, Gottenhuber Károly 30, Túlesik Ede 25, Springer Konrád 70, Túlesik Albert 10, Bo­ros István 30, Asztalos Gábor 40, Tury József 20, Hock András 10, Hubiczky Arthur 50, Sze- mán János 10, Szaru János 45, Erményi Albert 15, Kalla Sándor 40, Balogh Gyula 40, Dzobek Antal 20, Wonatovics Béla 50, Kesztler Fülöp 10, Kakas János 10, Jakubcsó József 20, Jaczkó Mihály 30, Bónis Ferenc 10, Janosik Pál 20, Éllek Lajos 10, Borschke János 30 krt. Összesen 43 ft 12 kr. Mind az öt ivén együtt: 475 ft 15 kr. Hozzá adva a vörös kereszt egyesület s.-a.-ujhelyi fiókjának 30 ftnyi és ezen egyesület megyei választ­mányának 20 ftnyi adományát, begyült összesen 525 ft 15 kr. (A közlekedési minister) elrendelte, hogy ezentúl a hírlapok kézbesítéséért nem keli pósta- dijat fizetni. (Sikeres orvosi műtét.) Groszmann Alajos, a kegyestanitórendiek s.-a.-ujhelyi társházának I másod-főnöke s nyugalmazott tanár, akit széles | körben ismernek, tisztelnek és szeretnek, múlt hó 25-én balkarjának alszárcsontját régibb keletű ve­szedelmes kiütések miatt amputáltatfa. A műtét után harmad napon személyesen felkerestük a kedves beteget, s örömmel győződtünk meg arról, hogy kinos fájdalmai teljesen megszűntek, humortól szi­porkázó vidám kedélyét visszanyerte s teljes fel- gyógyulása nem kérdéses többé. Ez örvendetes jelenséggel kapcsolatban bejelentjük olvasóinknak, hogy az amputálást Lockerer L'órinc dr. végezte, Hornyay Béla dr. és Szepessy Arnold dr. közre­működésével. (A magyarországi »Kárpát-Egyesület*) keleti osztálya, ezen a Kárpátok szépségeinek felkutatá­sában és megismertetésében és számos kincseinek kihasználásában oly buzgón és üdvösen működő egyesület, 10 ik közgyűlését f. évi julius hó 31-én Ungvárott fogja megtartani. E gyűlés össze lesz kötve a sz ikásos kirándulásokkal, melyek ez­úttal hülonös élvezettel kecsegtetnek. Ezen ki­rándulások a gyűlést követőleg, t. i. aug. 1—4-én fognak végbemenni s össze lesz kötve a vadregé­nyes munkács-stryi vasút beutazásával is. Részt­vevők a vasúton 50% árleengedést nyernek. Egyébiránt felvilágosítással és részletes program­mal Siegmeth Károly, a keleti Kárpátok osztá­lyának ügyvivő alelnöke S.-a.-Ujhelyen, bárkinek szolgál. Ajánljuk a közönség figyelmébe a felette élvezetes és tanulságos kirándulást. (A kassai ügyv. kamara) közhírré teszi, hogy Erényi Jakab dr. elhalálozás íolytán a kamara lajstromábó' kitörültetett s irodája részére gond­nokul Haas Bernát dr. s.-a.-ujhelyi ügyvédő ren­deltetett ki. (Hathatós recept.) Lakik Ujhelyben egy Domb Leopold nevű izraelita, aki foglalkozására nézve „amerikai ügynök.« Mesterségén rajta veszt­vén, az újhelyi járás föszolgabirája által 100 ft birságra, egy havi fogságra és az eljárási költségek megfizetésére Ítéltetett. A vármegye vicispánjához felebbeztetvén az Ítélet, az első forum által ki­szabott birság 50 ftra, az elzárási idő 15 napra leszállittatott. Az ügy harmadfokú elbírálás alá kerülvén: a belügyministérium a pénzbüntetést 300 ítra, a szabadságvesztést 2 hónapra emelte föl és az eljárási költségeket bevehetetlenség esetén 15 napi fogságbüntetésre változtatta. Ez a recept, azt hisszük, Domb Leopoldot ki fogja kúrálni felebbző ábrándjaiból. (A nyár fecskéi.) Vármegyénk felvidékéről már megindultak a munkás karavánok. Nap-nap mellett már egy hét óta kisebb nagyobb csapa­tokban özönlik S.-a.-Ujhelyen át, csak úgy gya­logszerrel, az Alföld arató munkájára takarodó napszámos-sereg. Ami azt jelenti, hogy itt a nyár s azt mutatja, hogy annak aki dolgozni akar, nem kell menni jól fizető munkáért Amerikáig. (Kovács János) tisztelt barátunk a s.-a-új­helyi k. r. gimnáziumnak évek hoszu során át volt kedves emlékű igazgatója, jelenleg a buda­pesti társház tagja, Q, Horatius Flaccus müveihez latin-magyar zsebszótárt irt. A szakirodalomban e hézagpótló szép müvet, mely tősgyökeres ma­gyarsággal mutatja be Horatius 6320 szavát, me­legen ajánljuk a Horác-kedvelök figyelmébe. A szótár ára 1 ft 40 kr. (A s.-a.-ujhelyi tűzoltók) jó hírnévnek ör­vendő szokásos nyári mulatságukat ez évben is meg fogják tartani a »Torzsás*-on. Úgy értesül­tünk, hogy a parancsnokság a nagyon kedvesnek ígérkező juliális határnapját f. hó 10-ére tűzte ki. Óhajtjuk, hogy Jupiter-Plúviusz-apó vízöntő ked­vében ne legyen a kitűzött terminuson. (Nagy turista-utazás.) A magyar-északkeleti vasúttársaság nagy turista-utazást rendez aug. 22—26-ig. Munkács-Ungvár a Beszkid vidéke, M.-Sziget és N.-Bánya vannak felvéve az úti prog- rámba. Körülbelől 200—300 emberre van tervezve az utazás, külön vonaton. (Eljegyzés.) Andrejkovics Pál, állami népis­kolai igazgató-tanitó, jegyet váltott Ardüzer Apol­lonia kisaszonynyal Gálszécsen. (Anonimusz.) Minden félreértés elkerülése okából előre is kijelentem, hogy nem Béla király névtelen-jegyzőjéről van szó. Oh nem. Az én Ano- nimuszom aligha fog töiténelmi nevezetésségre vergődni. De mindenesetre elég dicsősége, hogy a jelenben foglalkozunk vele, bárha csak annyira is, mint szoktuk tenni egy fércmüvei, melyet át­lapozva, a feledés enyészetének engedünk át. Ki hát az az én Anonimuszom ? Ja, ha azt én tud­nám 1 De magam sem tudom. Élő individuum. Annyi bizonyos. Van bizonyára keze, lába, szeme, orra, szája. Nem él levegőből. Nem béget, hanem beszél. Sőt még Írni is tud. Szóval igen kvalifikált teremtés. De továbbra nézve, egész lényét misz­tikus homály fedi. S ha olykor-olykor életjelt nem adna magáról, a világ talán nem is tudna róla semmit. Ja, de ő meg éppen azt akarja, hogy tudjon róla a világ. Eszköszben nincs hiánya. Ott a pósta-intézmény. Mert mibe kerül elváltoztatott írással megírni pár levelet s bedobni a levélszek rénybe f Valóban semmibe. S a következő percr ben már azokat a levélhordó a szélrózsa minden irányában továbbítja. A kiszemelt áldozatok pe­dig megdöbbenve olvassák a borzasztóbbnál bor1- zasztóbb dolgokat önmagukról, vagy hozzátarto1- zóikról, anélkül, hogy a bántalomért elégtételt vehetnének, mert a levélíróját tudni nem lehet. Oh az én Anonimuszom nagy kópé! Az Igaz, hogy legjobb volna az ő bántalmait figyelemre sem méltatni. Csakhogy ő eléggé tapintatos ám arra, hogy mindig a tisztességet keresi fel. Úgy látszik jól tudja, hogy feketével feketén bajos fol­tot ejteni, mig fehéren az sokkal könnyebben megy. Az ő levelei pedig valóban feketék. Fekete azok minden betűje, gondolata, szelleme. Sokat foglalkoztam azzal, hogy ki lehet e rejtelmes lény? Férfi? Nem, az nem lehet. Egy férfi lehet aljas, gonosz indulatu, lehet gyilkos, haramia, de arra soha sem fog vetemedni, hogy egy nőnek tisztességét orozva megtámadja. Pedig az én Ano­nimuszom leginkább ezt kultiválja. S épp azért erős hitem, hogy nőnek kell lennie. Igen nőnek. Bocsánat, nem azt a nőt értem, aki a iérfi esz­ményét képezi, a kit szeretet, szivjóság s gyön­gédség jellemeznek. Hanem azt a nőt, a ki mind­ezen nemes tulajdonokat nélkülözi s fekete gyű­löletet, kaján irigységet táplál minden nembelije iránt, aki fölötte áll. Képzeletemben egészen ma­gam elé tudom idézni öt. Magas, vékony, elsová- nyodott alak. A keskeny vállak közül gólyaszerü nyak emelkedik ki, melyen egy kis, ökölnyi nagyságú fő pihen, kékes zöldbe játszó arccal, apró vöröses szemekkel. Igen, ilyen lehet. Egy cseppet sem rokonszenves külső. Hát még minő lehet belüli? Oda nem pillanthatok, de úgy sej tem, hogy ott egy megcsalatott, sokat hányatott szív lakozik, telve elkeseredéssel, gyűlölettel az egész világ iránt. Szegény Anonimusz! Szánjuk öt s bocsássunk meg neki! Nemó. (A "»Budapesti Hírlap«) Ujesztendökor pályafntása he­tedik évébe lépett. Megerősödve, támaszkodva a Magyaror­szágon eddig hallatlan sikerre melyben részesült. A „Buda- pesti Hirlap*-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette á magyar közönség szellemét ; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar új­ságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap" érte el; legnépszerűbb, leg­elterjedtebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik ; minden rovatot kü­lön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kívül, a kik.á nap történetét Írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít köz­vetlenül; a távírói szolgálat immár oly tökéletesen van beren­dezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap* arrül rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hír­lap* politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál Írják más kiváló hazai publicistákkal híven e lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikái hí­rei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb for­rásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyors­írói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezőink minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben bir a lap ; a „Budapesti Hírlap« távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgá­latával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstan- tinápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap* e célokra havonkint oly összeget fordít, mint a meny­nyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy a legjobban, leggyorsabban értésülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap". Tár­carovata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipu- lusz) és több kiválóbb irók közreműködése mellett, e lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a «Budapesti Hírlap« helyet foglalhat "minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda* birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozá­sára szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közöli. Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 ft, félévre 7 ft, negyedévre 3 ft 50 kr., egy hóra 1 ft 20 kr.’ Az előfizetések vidékről legcélszerűbben póstautalványnyal eszközölhetők a következő cim alatt 1 A , BiiÖapesti Hírlap,, kiadóhivatalának, IV. kerület, kalap-utca 16. szám. Egyesületi élet —u _____-i . if'..--JX. N yilvános számadás és köszönet. Az alakulóban lévő »s.-a.-ujhelyi könyvnyom­dászoknak átutazókat segélyező- és önképző-kÖrfe« tagjai által f. évi junius hó 26 án, a Csernyiczky- féle vendéglő éttermében rendezett betűszedő-ver­seny összes bevétele volt . . 28 ft 80 kr. Kiadás.............................16 ft 83 kr. T iszta jövedelem . . . 11 ft 97 kr. mely összeg egyesületünk alaptőkéjéhez csatol- tatott. Felülfizettek: özv. Borúth Elemérné 4 ft, By- deskúthy Sándor 1 ft, Dongó Gy. Géza 1 ft, Évva András 60 kr., Juhász Jenő 60 kr., gyűjtése a ka­szinóban 5 frt 30 kr., Láczay Károly 60 kr., Pe- káry Gyula 60 kr., Steinfeld Béla és Wohl László (Sárospatakról) 1 —1 ft. Fogadják a nemes szivü adakozók az egyesület nevében is hálás köszöne- tünk nyilvánitását. Egyidejűleg kedves és elmulaszthatatlan köte­lességünknek tartjuk özv. Borúth Elemérné őnagy- ságának a II-ik, vagyis 3 ezüst forintos verseny - dij ajándékozásáért, továbbá a falragaszok dij nél­küli kinyomatásáért és a betüszekrények kölcsön­zéséért; Csernyiczky Mihály urnák a terem dij nélküli átengedéséért, tek. Ujfalussy Endre urnák

Next

/
Oldalképek
Tartalom