Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

Sátoralja-Ujhely, 1887. julius 31. 31. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELÖriZüTÉS ki Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt BO kr Bérmentetlen leveiek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratai: nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérten minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. A ,Zemplén« kiadóhivatalától. A t. községi bírák- és körjegyzők figyelmébe! A »Zemplén« f. évi 28-ik számának »Hi vatalos résziében t. Zemplénvármegye alis­pánja által 4648.sz. alatt kiadott 15075.sz.-u m. kir. belügyministeri rendelet értelmében van szerencsénk b. tudomásukra hozni, hogy a tulajdonunkat képező községi adókivetési és beszedési főkönyv, vágatási lajstrom, ló- és marhaeladási nyilvántartás, ló és marhalevél igtatókönyvi nyomtatványok, melyek eddig a vármegyei számvevőség által kezeltettek és az ott megrendelt nyomtatvá­nyok portómentesen onnan küldettek szét, fentnevezett ministeri rendelet értelmében (mely ezen nyomtatványok portómentes­ségét beszünteti) ezután általunk lesz kezelve. Kérjük teliál cxiitán a megren­del éNeket egyenesen hozzánk in­tézni. Egyidejűleg köztudomásra hozzuk, hogy a ló- ÓS marhalevél igtatókönyv nyom­tatványok egyes iveinek árát alispáni jóvá­hagyással ezután 11/.l kr. helyett 2 krban állapítottuk meg. <$ „Zemplén“ kiadóhivatala. 15340. A Zemplén vármegyei kir. adófelügyelőjétiA. 887. sz. Körrendelet. Valamennyi községi elöljáróságnak és körjegyzőnek Zemplénvármegye területén. A közgazdasági viszonyok és az adózó kö­zönség iránti tekintetből a folyó évi junius hó 10-én 11415. sz. a. kelt körrendeletemmel intéz­kedés tétetett, hogy a nyári hónapok alatt, a mikor a nagyobb mezei munkával járó gazdasági kiadások a bevételekkel arányban nem állanak, az adóvégrehajtás a f. évi julius 20-ig egész álta­lánosságban megszüntettessék. Minthogy azonban az aratás már megkez­detett, a mezei termények nagy része értékesít­T A H 0 A, Bolyongás a Kárpátok közt. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — (Egy turista jegyzetei.) Gyakran hallani társaskörökben az igazhitű patrióták zúgolódásait, hogy hűtlenek vagyunk önmagunkhoz, nagyzási szenvelgés elfogulttá tesz minden iránt, ami külföldi; kicsinylö előítélet nyo­mása alatt tengődnek a hazai műtermékek, sőt hazánk természeti kincseinek sem adjuk meg azt a a rangot, a melyet az a geológia és szépészet egye­temes törvényei szerint igényelhet. — Sok igaz ságuk van az ilyen haza bölcseinek; de ne a »mi- norum gens« között hirdessék az igét, hanem bír­ják rá a divat hangadóit; nyomják rá azok cí­meres koronáikat a hazai ipar- és műtermékekre, hozzák divatba a »honit*, ez által több hasznot hajtanak az országnak, mint akármilyen nagysza­bású vámpolitika, amit csak ezután fognak felta­lálni az államférfiak, — mert az divat-utánzás, ez pedig az emberek nagy többségének darvini ősei­től átöröklött tulajdonsága. No, de hát mi köze ahhoz a turistának, hogy kél a brüszeli csipke, vagy a debreceni mézes­kalács, mikor a természet olyan nagy iparcsarno­kában tévelyeg, mint a szepesi Kárpátok ; a mi bizony kiállja a versenyt reklám nélkül talán még az Alpesekkel is. — Robogjunk át gyorsan »Pok­róc Dániel« gőzparipáin a Hernádvölgy haragos­hetö s evvel együtt a gazdaközönség föjövedelm forrása megnyílt, ez által pedig az ipar és keres kedés terén is uj és oly lendület támadt, mely legalkalmasabbá teszi azt, hogy az állam iránt kötelezettségek teljesítésére mindenki figyelmez tessék, a n. méltsgu m. kir. Pénzügyminisztérium f. évi julius hó 16-án 38763. sz. a. kelt magas rendelete folytán a közadók beszedése és behaj tása tekintetében a következőket rendelem: Mindazok, kik a folyó évi I. és II. évnegyed­re esedékes adótartozásukat be nem fizették, vagy a múlt 1886. évről még hátrálékban vannak, tartozásaik befizetésére azonnal a közadók keze­léséről szóló 1883. XLIV. t c. 55 §-a értelmében megintés utján felhivandók. Azok ellen, kik tartozásukat a kibocsátan­dó hirdetményben, »vagy az írásos intésben kitű­zött hatáj^ idő a^att befizetni elmulasztanák, a végrelwjtás * *aiáeo^#k fokozata — a zálogolás — mindenütt *é^Scivétfl nélkül eszközlendö és akkép­pen fejezendő ^h^jyhogy *a végrehajtás harmadik fokozatának, *az árveréseknek megkezdéséhez a f. é. augusztus második felében hozzá fogni s azokat a legnagyobb e*é!ylyel keresztül vezetni lehessen. Ezen rendeletem végrehajtása iránt tett in­tézkedéseket személyesen fogom ellenőrizni és közegeim által ellenőriztetni, — elvárom tehát a jegyző uraktól s a behajtásra hivatott községi közegektől, hogy gyors, erélyes és tapintatos eljárásuk által megkíméljenek engem ama kelle­metlenségtől, mely a legkisebb mulasztás esetén a fentebb idézet XLIV. tr c. 81, jj-ában körülirt felelősség érvényesittetésével jár. S..a.-Ujhely 1887. julius hó 29-én. ISecHke. kir. adófelügyelő. • ------­8937. sz. Zemplénvármegye alispánjától. I. 10 járási főszolgabírónak. Kellner Herman nagy-kövesdi lakos által f. évi junius 23-án egy 7 éves, sárga, csillagos hom- loku kanca ló vétetvén bitangságba, annak köröz- tetése iránt intézkedni ne terheltessék. S.-a. Ujhely, 1887. julius 15. Matolai Etele, alispán. zöld bércfalai között, merész viaduktjain, tunel- jein, méltó előképén a Kárpátok természeti szépsé­gekben gazdag múzeumának, — szálljunk meg a tátrai fürdők legnépesebb kikötőjébe, a poprádi Husz-parkba. Névről Ítélve azt képzelné az ember, hogy a diszes szálló- és nyaraló helyiségben talán Giskra huszitái fürdőztek valaha ; pedig az nem más, mint a széles körökben ismeretes jámbor »Húsz papa* vendéglős és a park tulajdonosa után kapta keresztnevét, akinek kultuszát követve, épültek újabb időben a vidéken a turisták és át­utazók részére számos ilyen kolóniák, ahonnan minden irányban kényelmesen tehetők meg a ki­rándulások, sőt kellemes üdülő nyaralókul szol­gálnak. A legtöbb utas az esteli vonattal érkezik, amikor már nincs más prográm, mint elhelyez­kedni és vacsoráim. Rendszerint mintegy IOO—150 teríték van el­foglalva az aránylag nem elég tágas étkezöterem- ben. Egyáltalán valami nagy kényelem és trakták nem a fürdővízhez valók; ezt már a fürdői kúra igy kívánja, a ki traktálózni akar, maradjon ott­hon, járjon névestékre; ilyen helyeken tessék le­vegővel jóllakni, ózonnal leinni magát, legalább nem vagyunk kitéve a veszedelmes elhájaso- dásnak. De elvégezve ezt a prózai funkciót is, észre vesszük, hogy egy alacsony öreg ur »cerclezik«, — ez az öreg Húsz papa. Eljut mihozánk is . . . nagy ut ez neki, megtámaszkodik az egyik szék karjába; hja! 80 év nem kis teher. Azt hinné II. 9934. sz. 10 főszolgabírónak. Körözés, eredmény esetén jelentéstétel végett tudatom t. főszolgabiró urakkal, hogy a karádi legelőről f. julius hó 12-én egy két éves, rövid fennálló szarvú, fehér szőrű jegytelen, s egy 2 éves villás szarvú, kékes szinü, jobb fülére hasí­tott s jobb pofáján szemölcs-helyes ökör-tinó eltévedt. S.-a.-Ujhely, 1887. jul, 23. Matolai Etele. alispán. A cséplés évadjában.*) Korunk, mely a haladás kora, fölfog­ván a takarékmagtárak célszerű, sőt szük­séges voltát, számos helyen teremtett ily szükségben segítő intézeteket, melyek mig egyrészről a részvényes tagoknak megta­karított élelmi szereik értéke után tisztes­séges kamatbeli jövedelmet hajtanak be, másrészről a megszorultakat megmentik az éhhaláltól, vagy legalább az uzsorás dús­gazdagok körmei közül, — mérsékelt ka­matra kölcsönöztetvén az ily magtárakból jó minőségű gabona. A takarékmagtárak tehát egyaránt üd­vösek az alapitó részvényesekre és a nél­külözhetetlen mindennapi kenyérben szük­séget szenvedőkre nézve. A takarékmagtárak hasznos volta ellen felhozatni szokott ellenvetések, s ezek kö­zött ama legtöbbek által idéztetni szokott ellenvetés, hogy ezek a nép elszegényedé­sét eszközük, — alaptalanok s a tapasztalat által megcáfolvák. Megszorulhat aratás alatt a legszor­galmasabb gazda is kenyér dolgában, s e szükség fedezése és kielégitése természeti- leg halaszthatatlan lévén, mondja meg bárki, nem kimondhatatlan jótétemény-e az ily megszorultra nézve, ha a takarékmagtár­*) Ajánljuk a lelkészek figyelmébe. Szerk. az ember távolról, hogy élénken társalog, pedig csak bólintgat, meg-meg simitva ezüstszörü kopo­nyáját, mosolyog . . . Ilyen lehet a havasok között tévelygő téli napsugár, mint ez az ártatlan mosoly, — az ajk legtovább marad ifjú ... Húsz papa külön­ben filantróp; rendszerint tart és kisegít egy pár szegénysorsu pácienst, sőt morálista is ; már a be ■ szállásolásnál óvóintézkedések történnek, tekintet­tel a nemre és korra ; a fiatalabb kiszolgálatot kap­ják az öregek. Csodálatos, hogy az öreg urnák ordói nincsenek, vagy talán »Húsz mamát® illeti a főérdem ezért a »túlságos« rendért ? * * * »Milyen idő van?« ez az első kérdés, amint a kiszolgáló tipegése a hajnal édes álmából ki­zavar. Az idő minden körülmények között fontos tényező, itt pedig mindenható; ha neki kesere­dik, mehetünk vissza mint «Bolond Istók* Debre­cenből. Különben a túrista ne alkudozzék na­gyon az idővel; lehet hogy záporba indul és forró napsugár melegiti, mire céljához jut, és megfor­dítva. Majd a reggeli szerenád nagybőgőse kisért, mint valami bölömbika . . . tehát talpra túrista, most nincs hivatal. A parkban és sétányon, mely nehány német városnak keresztelt svájezi stílben épült lakosztály között terül, ilyenkor kezdődik az élet; túristák és túristanök kiömlenek celláikból, tarka fürdői toalet­tek vegyülnek a gonddal és müizléssel alkotott park virágcsoportjai közzé, melyeket suttogva ölel át a Poprádnak a sürü bokrok között rejtőző egyik ága. Minden front a Tátra felé forog, de Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom