Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-31 / 31. szám
Sátoralja-Ujhely, 1887. julius 31. 31. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELÖriZüTÉS ki Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt BO kr Bérmentetlen leveiek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratai: nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérten minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. A ,Zemplén« kiadóhivatalától. A t. községi bírák- és körjegyzők figyelmébe! A »Zemplén« f. évi 28-ik számának »Hi vatalos résziében t. Zemplénvármegye alispánja által 4648.sz. alatt kiadott 15075.sz.-u m. kir. belügyministeri rendelet értelmében van szerencsénk b. tudomásukra hozni, hogy a tulajdonunkat képező községi adókivetési és beszedési főkönyv, vágatási lajstrom, ló- és marhaeladási nyilvántartás, ló és marhalevél igtatókönyvi nyomtatványok, melyek eddig a vármegyei számvevőség által kezeltettek és az ott megrendelt nyomtatványok portómentesen onnan küldettek szét, fentnevezett ministeri rendelet értelmében (mely ezen nyomtatványok portómentességét beszünteti) ezután általunk lesz kezelve. Kérjük teliál cxiitán a megrendel éNeket egyenesen hozzánk intézni. Egyidejűleg köztudomásra hozzuk, hogy a ló- ÓS marhalevél igtatókönyv nyomtatványok egyes iveinek árát alispáni jóváhagyással ezután 11/.l kr. helyett 2 krban állapítottuk meg. <$ „Zemplén“ kiadóhivatala. 15340. A Zemplén vármegyei kir. adófelügyelőjétiA. 887. sz. Körrendelet. Valamennyi községi elöljáróságnak és körjegyzőnek Zemplénvármegye területén. A közgazdasági viszonyok és az adózó közönség iránti tekintetből a folyó évi junius hó 10-én 11415. sz. a. kelt körrendeletemmel intézkedés tétetett, hogy a nyári hónapok alatt, a mikor a nagyobb mezei munkával járó gazdasági kiadások a bevételekkel arányban nem állanak, az adóvégrehajtás a f. évi julius 20-ig egész általánosságban megszüntettessék. Minthogy azonban az aratás már megkezdetett, a mezei termények nagy része értékesítT A H 0 A, Bolyongás a Kárpátok közt. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — (Egy turista jegyzetei.) Gyakran hallani társaskörökben az igazhitű patrióták zúgolódásait, hogy hűtlenek vagyunk önmagunkhoz, nagyzási szenvelgés elfogulttá tesz minden iránt, ami külföldi; kicsinylö előítélet nyomása alatt tengődnek a hazai műtermékek, sőt hazánk természeti kincseinek sem adjuk meg azt a a rangot, a melyet az a geológia és szépészet egyetemes törvényei szerint igényelhet. — Sok igaz ságuk van az ilyen haza bölcseinek; de ne a »mi- norum gens« között hirdessék az igét, hanem bírják rá a divat hangadóit; nyomják rá azok címeres koronáikat a hazai ipar- és műtermékekre, hozzák divatba a »honit*, ez által több hasznot hajtanak az országnak, mint akármilyen nagyszabású vámpolitika, amit csak ezután fognak feltalálni az államférfiak, — mert az divat-utánzás, ez pedig az emberek nagy többségének darvini őseitől átöröklött tulajdonsága. No, de hát mi köze ahhoz a turistának, hogy kél a brüszeli csipke, vagy a debreceni mézeskalács, mikor a természet olyan nagy iparcsarnokában tévelyeg, mint a szepesi Kárpátok ; a mi bizony kiállja a versenyt reklám nélkül talán még az Alpesekkel is. — Robogjunk át gyorsan »Pokróc Dániel« gőzparipáin a Hernádvölgy haragoshetö s evvel együtt a gazdaközönség föjövedelm forrása megnyílt, ez által pedig az ipar és keres kedés terén is uj és oly lendület támadt, mely legalkalmasabbá teszi azt, hogy az állam iránt kötelezettségek teljesítésére mindenki figyelmez tessék, a n. méltsgu m. kir. Pénzügyminisztérium f. évi julius hó 16-án 38763. sz. a. kelt magas rendelete folytán a közadók beszedése és behaj tása tekintetében a következőket rendelem: Mindazok, kik a folyó évi I. és II. évnegyedre esedékes adótartozásukat be nem fizették, vagy a múlt 1886. évről még hátrálékban vannak, tartozásaik befizetésére azonnal a közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t c. 55 §-a értelmében megintés utján felhivandók. Azok ellen, kik tartozásukat a kibocsátandó hirdetményben, »vagy az írásos intésben kitűzött hatáj^ idő a^att befizetni elmulasztanák, a végrelwjtás * *aiáeo^#k fokozata — a zálogolás — mindenütt *é^Scivétfl nélkül eszközlendö és akképpen fejezendő ^h^jyhogy *a végrehajtás harmadik fokozatának, *az árveréseknek megkezdéséhez a f. é. augusztus második felében hozzá fogni s azokat a legnagyobb e*é!ylyel keresztül vezetni lehessen. Ezen rendeletem végrehajtása iránt tett intézkedéseket személyesen fogom ellenőrizni és közegeim által ellenőriztetni, — elvárom tehát a jegyző uraktól s a behajtásra hivatott községi közegektől, hogy gyors, erélyes és tapintatos eljárásuk által megkíméljenek engem ama kellemetlenségtől, mely a legkisebb mulasztás esetén a fentebb idézet XLIV. tr c. 81, jj-ában körülirt felelősség érvényesittetésével jár. S..a.-Ujhely 1887. julius hó 29-én. ISecHke. kir. adófelügyelő. • ------8937. sz. Zemplénvármegye alispánjától. I. 10 járási főszolgabírónak. Kellner Herman nagy-kövesdi lakos által f. évi junius 23-án egy 7 éves, sárga, csillagos hom- loku kanca ló vétetvén bitangságba, annak köröz- tetése iránt intézkedni ne terheltessék. S.-a. Ujhely, 1887. julius 15. Matolai Etele, alispán. zöld bércfalai között, merész viaduktjain, tunel- jein, méltó előképén a Kárpátok természeti szépségekben gazdag múzeumának, — szálljunk meg a tátrai fürdők legnépesebb kikötőjébe, a poprádi Husz-parkba. Névről Ítélve azt képzelné az ember, hogy a diszes szálló- és nyaraló helyiségben talán Giskra huszitái fürdőztek valaha ; pedig az nem más, mint a széles körökben ismeretes jámbor »Húsz papa* vendéglős és a park tulajdonosa után kapta keresztnevét, akinek kultuszát követve, épültek újabb időben a vidéken a turisták és átutazók részére számos ilyen kolóniák, ahonnan minden irányban kényelmesen tehetők meg a kirándulások, sőt kellemes üdülő nyaralókul szolgálnak. A legtöbb utas az esteli vonattal érkezik, amikor már nincs más prográm, mint elhelyezkedni és vacsoráim. Rendszerint mintegy IOO—150 teríték van elfoglalva az aránylag nem elég tágas étkezöterem- ben. Egyáltalán valami nagy kényelem és trakták nem a fürdővízhez valók; ezt már a fürdői kúra igy kívánja, a ki traktálózni akar, maradjon otthon, járjon névestékre; ilyen helyeken tessék levegővel jóllakni, ózonnal leinni magát, legalább nem vagyunk kitéve a veszedelmes elhájaso- dásnak. De elvégezve ezt a prózai funkciót is, észre vesszük, hogy egy alacsony öreg ur »cerclezik«, — ez az öreg Húsz papa. Eljut mihozánk is . . . nagy ut ez neki, megtámaszkodik az egyik szék karjába; hja! 80 év nem kis teher. Azt hinné II. 9934. sz. 10 főszolgabírónak. Körözés, eredmény esetén jelentéstétel végett tudatom t. főszolgabiró urakkal, hogy a karádi legelőről f. julius hó 12-én egy két éves, rövid fennálló szarvú, fehér szőrű jegytelen, s egy 2 éves villás szarvú, kékes szinü, jobb fülére hasított s jobb pofáján szemölcs-helyes ökör-tinó eltévedt. S.-a.-Ujhely, 1887. jul, 23. Matolai Etele. alispán. A cséplés évadjában.*) Korunk, mely a haladás kora, fölfogván a takarékmagtárak célszerű, sőt szükséges voltát, számos helyen teremtett ily szükségben segítő intézeteket, melyek mig egyrészről a részvényes tagoknak megtakarított élelmi szereik értéke után tisztességes kamatbeli jövedelmet hajtanak be, másrészről a megszorultakat megmentik az éhhaláltól, vagy legalább az uzsorás dúsgazdagok körmei közül, — mérsékelt kamatra kölcsönöztetvén az ily magtárakból jó minőségű gabona. A takarékmagtárak tehát egyaránt üdvösek az alapitó részvényesekre és a nélkülözhetetlen mindennapi kenyérben szükséget szenvedőkre nézve. A takarékmagtárak hasznos volta ellen felhozatni szokott ellenvetések, s ezek között ama legtöbbek által idéztetni szokott ellenvetés, hogy ezek a nép elszegényedését eszközük, — alaptalanok s a tapasztalat által megcáfolvák. Megszorulhat aratás alatt a legszorgalmasabb gazda is kenyér dolgában, s e szükség fedezése és kielégitése természeti- leg halaszthatatlan lévén, mondja meg bárki, nem kimondhatatlan jótétemény-e az ily megszorultra nézve, ha a takarékmagtár*) Ajánljuk a lelkészek figyelmébe. Szerk. az ember távolról, hogy élénken társalog, pedig csak bólintgat, meg-meg simitva ezüstszörü koponyáját, mosolyog . . . Ilyen lehet a havasok között tévelygő téli napsugár, mint ez az ártatlan mosoly, — az ajk legtovább marad ifjú ... Húsz papa különben filantróp; rendszerint tart és kisegít egy pár szegénysorsu pácienst, sőt morálista is ; már a be ■ szállásolásnál óvóintézkedések történnek, tekintettel a nemre és korra ; a fiatalabb kiszolgálatot kapják az öregek. Csodálatos, hogy az öreg urnák ordói nincsenek, vagy talán »Húsz mamát® illeti a főérdem ezért a »túlságos« rendért ? * * * »Milyen idő van?« ez az első kérdés, amint a kiszolgáló tipegése a hajnal édes álmából kizavar. Az idő minden körülmények között fontos tényező, itt pedig mindenható; ha neki keseredik, mehetünk vissza mint «Bolond Istók* Debrecenből. Különben a túrista ne alkudozzék nagyon az idővel; lehet hogy záporba indul és forró napsugár melegiti, mire céljához jut, és megfordítva. Majd a reggeli szerenád nagybőgőse kisért, mint valami bölömbika . . . tehát talpra túrista, most nincs hivatal. A parkban és sétányon, mely nehány német városnak keresztelt svájezi stílben épült lakosztály között terül, ilyenkor kezdődik az élet; túristák és túristanök kiömlenek celláikból, tarka fürdői toalettek vegyülnek a gonddal és müizléssel alkotott park virágcsoportjai közzé, melyeket suttogva ölel át a Poprádnak a sürü bokrok között rejtőző egyik ága. Minden front a Tátra felé forog, de Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.