Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-17 / 29. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. julius 17. 29. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek 9sak ismert kezektől fogadtatnak el. Eéziratoz nem adatnak vissza. Egy es szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mond8or dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIEDETÉSI EIJ -. hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes sző ntán lkr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük b körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter ntán 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HÍV ITALOS RÉSZ. 8913. sz. Zemplén vármegye alispánjától. Körözvény. A tokaji járás főszolgabirájának f. évi 1878. sz. a. kelt jelentése szerint tarczali illetőségű Magyar Boris 12 éves leány junius hó 16 án eltűnvén, személyleirása a következőkben közöltetik: Kora 12 év, vallása r. kath., termete eléggé táplált korához képest közép, arcza hosszas, szemei kékek, haja, szemöldöke sötétszőke, orra- szája rendes; különös ismertető jelei: arcza szép, lős, 2 foga hiányzik. Ruházata: fején sárga színű és fekete karikákkal rajzolt kis kendő, nyakán kis kopott piros kendő, piros fehér pettyes derék s ugyanily ruha a derékhez varrva, előtte egy kopott kis surcz ; lábbelije nincs. Felismerés esetén a tokaji járás főszolgabirájának jelentés teendő. S.-a.-Ujhely 1887. julius hó 7-én. Matolai Etele, alispán. 8445. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás vétel és megfelelő eljárás végett közöltetik. S.-a.-Ujhely, 1887. junius hó 20 án. Miitolai Etele alispán. Másolat. 38886./V. a. sz. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Az elemi csapások folytonos sora látogatja meg az ország területét. Még el sem mult a gyakori tűzvészek ijesztő hire, már is újabb és terjedelmében nagyobb szerencsétlenségről érke zik tudósítás. A Tisza és mellékfolyóinak rohamosan meg- dadt árja hullámaival az Alföld óriási területét és a Maros folyó árja a Királyhágón túli rész számos vidékét borította el. Egyedül a Temes folyó és a Béga-Csatorna vizének áradása folytán 80—87 község határa jutott viz alá. Százezer holdaknak szép reményekkel kecsegtetett termései vagy egészen elpuszti- tattak, vagy tetemesen megrongáltattak, nem is említve a lak és gazdasági épületek körüli rombolásokat, és azon károkat, melyek még ezután más vidékről fognak napvilágra jutni. Tetemesek az állam és köztörvényhatóságok vagyonát ( érte károk is: a nagy befektetésekkel létesített töltések és zsilipek megrongálva, a közlekedési vonalak megszakítva lettek. Súlyos és megrendítő azon szerencsétlenség, mely ezen vidékeknek túlnyomó részben földmiveléssel foglalkozó lakosságát érte. A vészt és pusztulást terjesztő hullámok összes fáradságaik gyümölcsét tette pár nap alatt semmivé és fosztotta meg a lakosokat a megélhetés lehetőségétől. Ott hol pár hét előtt még a jólétnek nézhettek reménynyel elébe, ma már a nyomor és ínség sötét árnya nyugtalanítja a kevésbé szegényeket is. A kormány és a törvényhatóságok által a vész pillanataiban nyújtott segélyezések az első szükségletek fedezésére is alig elégségesek és az ily súlyosan ért lakosok jövője valóban reménytelen volna, ha nem számíthatnának jobb sorsban élő honfitársainknak a szerencsétlenekkel szemben mindenkor a legszebben nyilvánított áldozatkészségére és támogatására. Meleg kéréssel fordulok ezért rövid időközben már másodszor az ország összes lakosságához, hogy könyör-adományaikkal enyhítsék azok vesztességét, a kik az elemi csapások által oly váratlanul meglátogatva lettek. A honfitársak részvéte és segélye a szerencsétlenek szenvedéseit enyhíteni és szomorú sorsukat türhetövé fogja tenni. Bizalommal hivom fel a törvényhatóságot, hogy ezen felhívásomat a lehető legszélesebb körben terjessze, meglővén győződve, hogy maga részéről is odahatni fog, miszerint a gyűjtések eredménye minél sikeresebb legyen. A beérkezendő adományok tekintet nélkül az összeg mennyiségére hozzám lehetőleg mielőbb íelter- jesztendők. Az adományok a hivatalos közlönyben közzététetni és ezzel nyilvánosan nyugtáztatni fognak.*) Budapest, 1887. junius hó 12-én. B. Orczy Béla 7751. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözés s eredmény esetén jelentéstétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887, junius 21-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. 1607:87. I. sz. A tokaji járás főszolgabirájától. Tekintetes alispán ur 1 Tisztelettel bejelentem, hogy f. é. május 31-én Tokajban a Tisza folyóból egy körülbelől *) A közönség meleg érdeklődésébe ajánljuk. Szerk. 35 éves ismeretlen férfi hulla fogatott ki ; az alábbi személy leírás alapján, kilétének kipuhato- lása tekinteteből a körözést folyamatba tenni szíveskedjék. Haja : gesztenye szinü ; arca : gömbölyű ; szeme : barna ; orra : rendes; szája : rendes ; fogai: épek ; bajusza, szakála : nyírott ve- reses; különös ismertető jelei nincsenek; ruházata : derekán egy rongyos vereses szürujjas, ez alatt egy vastag paraszt ing, s egyébb része meztelen, körülbelől 4 nappal előbb vízbe fűlt s Máramaros vármegyei orosz tutajosnak látszik. Tokaj, 1887. junius hó i-én. Haraszthy Miklós, főszolgabíró 20.396. sz. Közmunka és közi. m. kir. miniszter. Valamennyi vármegye közönségének. F. évi ápril 28-án 16.366. sz. a. kiadott rendeletéin kapcsán értesítem a vármegye közöségét- hogy az államépitészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozólag í. évi 3204. sz. a. kiadott utasítás ifj. Nagel Ottó bpesti könyvkereskedőnél (Muzeom-körut a nemzeti színház bérházában) példányonként 80 krért megszerezhető. Budapest, 1887. május 17-én. Minister megbízásából Záborszky, min. tanácsos. 2067. k. i. 87. S.-a.-ujhelyi járás főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. Szathmáry Károly petrahói körjegyző nyugdíjaztatásával üresedésbe jött fizetés és egyéb átalányban 444 ft, természetbeni lakás és házi beikért, nemkülönben összesen lo hold 994 Q öl területű szántóföld s más haszonélvezetével javadalmazott »petrahói« körjegyzői állás, melynek köréhez Petrahó, Józseffalva és Vég-Ardó községek tartoznak, az 1886. évi XXII. t. c. 82. §-a intézkedéséhez képest nyilvános pályázat utján fogván betöltetni, a választás határidejéül i887-ik. év julius hó 28-ik napjának d. e. 10 órája Petrahó község házához kitüzetik. Pályázni óhajtók okmányokkal ellátandó szabályszerű bélyeges folyamodásuk alólirott járás főszolgabirájához folyó év julius hó 25-ik napjáig beadására azon figyelmeztetéssel hivatnak fel, hogy a kitűzött határidőn túl beadott pályázati folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. S.-a.-Ujhely, 1887. julius 10. Dókus Gyula, s.-a.-ujhelyi járás föszolgabirája. T A ft C A, Ctiyzer űr. legújabb balneológiái munkája. — A „Zemplén* eredeti tárcája. — A »Wiener Mediczinische Presse,* legtekintélyesebb külföldi szaklapok egyike, legközelebbi számában dr. Weiszberg. ismert munkatársunk, szakavatott tollából kimerítő ismertetést hozott dr. Chyzemek tDie namhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenländeri cimü munkájáról, mely a közelmúltban jelent meg Enkénél Stuttgartban, harminc igen szép fénynyomattal diszitve és egy fürdői térkép melléklettel. Azon benső viszonynál fogva, melyben a nagytudományu szerző számos közérdekű közleménye folytán, már évek óta áll a »Zemplén«-hez, okszerű, ha nagyszabású müvét, melyről legnagyobb lapjaink is, mint a „Nemzet* és »Pester Lloyd« terjedelmes tárcákat írtak, oly kép ismertetjük meg olvasóinkkal, a mint az dr. Weiszberg érdekes ismertetésében feltüntetve van és a mely magyarsággal a következőleg szól: »Az érkező fecskék a közeledő tavasz előhírnökei, mig a balneológiái téren hirtelen feltűnő röpiratok, értesítők és magánrajzok a fürdő évad megkezdését hirdetik. Hic Rhodus, hic salta. A ki most mindenekelőtt különös figyelmet keltett, nem műkedvelő a balneológia, de még annál is kevésbé uj ember az irodalom terén, hanem a külföld előtt is régen ismert elsőrendű természettudományi iró és azonfelül a hazai balneológiának egyik tekintélye, ki az említett cim alatt oly munkát bocsátott a nyilvánosság elé, melyhez hasonló német nyelven 28 év óta nem, tartalmára nézve pedig egyáltalában még nem jelent meg. A könyv keletkezésének történetét magától a szerzőtől tudjuk meg, midőn elmondja, hogy: „épen úgy azon 10 év alatt, midőn i860—1870-ig fürdőorvos voltam, mint azóta is sokat foglalkoztam Magyarország balnergraphiájával ; minden hazai fürdőhelyet ismételten felkerestem, különösen az utolsó három év alatt és különböző, legtöbbnyire mégis magyar értekezésekben és magánrajzokban ismertettem. Ezen körülménynek köszönhetem, hogy dr. Trefort Ágoston m. kir. vallás- és közoktatási minister ur önagyméltósága abban a megtisztelő megbizásban részesített, hogy nevesebb fürdőink és gyógyító forrásaink ismertetését írjam meg német nyelven a külföld számára ....«■ És valóban a minister választása nem lehetett volna szerencsésebb, mert e megbízást nem ruházhatta volna érdemesebbre 1 Csak azóta lehet e téren a jobb felé törekvést tapasztalni, mióta Chyzernek a magyar orvosok és természetvizsgálók 1882-diki augusztusban Debrecenben tartott vándorgyűlésén »Magyarország gyógyvizeiről, azok értékéről és értékesítéséről« szóló előadásával sikerült felrázni a nemzeti lelkiismeretet; és a magyar kormányon kívül, mely ez előadás következtében indíttatva érezte magát a kérdés megvitatására külön enqué- tet összehívni szakférfiakból, kik annak idején erre vonatkozólag előadóul Korányi tanárt kérték fel, eltekintve a magy. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése állandó ásványvizi bizottságának működésétől, melynek elnöke Kovács tanár nem tartotta feleslegesnek a fenti értekezést valamennyi forrás és fürdőtulajdonosnak megküldeni, mintegy intő »Memento «-t, — megint Zemplénvármegye fáradhatatlan főorvosa volt az, ki a kir. m. természettudományi társulat meghívására ennek felolvasó estjén, 1886 februárban »A magyar fürdőkről« tartott népszerű előadásával annyira megtudta nyerni e kérdésnek úgy a tudományos köröket, mint a laikusokat, hogy azóta csak idő kérdése lehetett, hogy a magas kormány, mint a nyilvános vélemény visszhangja, mikor határozza el magát ennek a nagyértékü munkának összeállításával megbízni. És a mikor mi a térnek megfelelő ismertetést írunk róla, azt hisszük, hogy biztositjuk magunknak egyrészt a gyakorló orvosok köszönetét, kik ezáltal a legújabb és legkitűnőbb munkát ismerik meg, mely Magyarország gyógyító helyeiről és forrásairól szól, másrészt a szerzőét, ki eddigi balneológiaiü mködésének szakszerű méltatásából újabb kedvet fog nyerni további áldásos müvek megteremtéséhez. Közelebbi szemügyrevétel után e munka, a szerző kijelentése nélkül is, önálló megfigyelések Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
