Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-09 / 2. szám

gasabbra az „aurea mediocritas“-nál. A közönség a legjobb s ezért az első kritikus. Akik eddig a „Cigány“-t, „Rang és mód“, „Képzelt beteg1' és „Párisi rongyszedő“ előadását látták, egyhangúlag beösmerik, hogy a Bokody és Bokodyné szereplésének magas szárnyalása a müvészség nivó jára emelte a társulat szellemi becsét. Karakteresebb, minden túlzástól és természetellenességtöl ment, korrektebb ábrázolást még Újházitól sem láttunk, mint a milyennel gyönyörködtette „Zsán apó“ (Bokody) „párisi rongyszedője“ jellemének alakításában a feles számú közönséget. Klaszikus, eredeti játékáért nem egyszer nyilt jelenetekben tapsviharral jutalmazták, több Ízben kihivták és lelkesen megéljenezték. — Erősen olvad ott kint, midőn e sorokat irom. A természet rideg merevsége meglágyul, alvó földrészünk a napisten csókjára ébredni kezd. Eszembe jut a szellem országa, abban a minden nemesebb élet csiráját maga alá kényszerítő jégkéreg: a k ö z ö n y. És látom, hogy Tháliánk oltárán a művészet tetsző lángja magasan föllobog. A művészet meleg csókérintése, a szellemvilág örök törvényei szerint, felengeszteli majd a szivek, lelkek jégkérgét is : a közönyt. Az elmúlt hét a közönség örömalkalma volt, a reánk jövő hét legyen a Boko- dyéknak jól kiérdemelt örömalkalma. A kölcsönös megelégedés jövö hete hozza meg derék színészeinknek Ujhelyben az anyagi sikert. Zsán apó jellemének fénye még mindig vakító hatást gyakorol reám. Hiába hunyom le szemeimet, mintha a napba néztem volna, fénykarikák táncolnak előttem. Nappali fényben nem látjuk a csillagokat. Berzsenyi Margit, Aszalay, Zendy, Soós és Füzesséry — olyan első és másodrendű bolygókként tűnnek föl előttem, akik az o napjuk (Bokody-pár) körül szabályosan és a természetesség törvényei szerint keringenek. Szar- vassi és Somogyi afféle üstökösök, akik eddigi szerepeikben már föltetszettek előttünk, de súlyok felméréséhez messzelátóink még eddig gyengéknek bizonyultak be. Hát a csókra termett, pirinyó (3 éves) Bokody Katáról mit szóljak ? A „Képzelt beteg“ Angelika szerepében tüneményszerü kedves jelenség volt. Valóságos csuda-gyermek, aki Argan apával (Bokody) öt perc folyásán át a legkedvesebben kötekedett. Frenetikus tapsokkal tüntettük ki. A kedves pici, úgy tudjuk, hogy újabb debüre készül. Most játsza vele kedves kis mamája az „Ezredes leánya“ cimü dramolettben a kis fiú gyönyörű szerepét. Előre is felkérjük reá a nagy közönség figyelmét. A párját ritkító derék színtársulat N i k ó Lina asszonynyal, a vidék első népszínmű és szubrett énekesnőjével egészítette ki magát. Niko ma este a »Betyár kendője« népszínműben fog fellépni. Jöjjön minden ép kézlábu ember a színházba ; jöjjenek még a betegek is, akiknek „lelki kúrára“ van szükségük. Bokodyt élvezve bizonyosan gyógyulást nyernek !

(Czakóné Irma), a vidéki színészet legjobbjai közül, kit közönségünk a Báródi színtársulatnál, mint kitűnő anya és jellem-komika művésznőt ismert, múlt csütörtökön Eperjesen elhunyt. Örök béke lebegjen a sokat hányatott porai felett. A Bokody-párt is mélyen sújtotta a gyász. Czakóné Bokodynénak nagynénje és nevelő anyja volt. Pénteken utazott el Eperjesre, hogy a hála és kegyelet adóját lerójja kedves halottja koporsójánál.

(A magy kir pénzügyminister) figyelmezteti a közönséget, hogy oly államjegyek kerülnek kézhez a forgalomban, amelyek egyes részüknek kimetszése után ragasztattak ismét össze s a kimetszett részek újabb államjegyek összeállítására használtatnak. A kimetszések által megcsonkított államjegyek elfogadásától mindenki óvakodjék.

(A kassai állandó vegyes felülvizsgáló bizottsághoz) a melynek Darvas Imre főispán az elnöke, akadályoztatása esetében pedig Koós Kálmán levéltáros a helyettes polgári elnök, a folyó évben megtartandó üléseire nézve, e napokban érkezett le a honvédelmi minisztérium leirata. Eszerint e bizottság: január 5., február 4., március 5., április 14 és 15., május 4 és 5., junius 6 és 7., julius 5., augusztus 4 és 5., és december 5-én fog összeülni.

(A kassai jogász-bál), melyre a meghívók már szétküldettek, január hó 8-áról 18-ára elnapoltatok. Ledi-patronessz gr. Forgách-Sennyei Lászlóné.

(Tisza Kálmán, mint virilista.) A magy. kormányelnök 712 ft adó kétszerese-, vagyis 1424 frt adó után, Tokaj n.-község képviselőtestületének névjegyzékében a 3-ik helyre vétetett fel. Első virilista a kincstár 1900 ft , 2-ik a takarékpénztár 1700 frt adó után.

(Fővárosi levelünk) mely aVásonkeöy Imrének nagy elhülést keltett öngyilkosságából folyó borzasztó családi tragődiájával és S á- r o s sy Ferencnek a m. kir. operaházban jól fo. gadott „Abendszeradzs“ c. uj operájával foglalkozik, no meg azzal, hogy uj év múltával a házmesterek ma már éppen oly gorombák, mint voltak az ó évben — térszüke miatt lapunkból

kiszorult; amiért is olvasóinktól bocsánatot kérünk.

(Eljegyzés.) Várady Lajos, a Csernyiczky- féle fogadó főpincése, ügyes harmonikás, f. hó

8-án jegyet váltott Filippovics Annával.

(Ujitás.) Misztarka György, kassai divatkereskedő, mint a ,Kassai Szemlé«-ben olvassuk, újévtől kezdve az üzletében készfizetéssel vásárlók számára dijkisorsolással egybekötött árengedmény-takarékkönyveket hozott divatba, melyekből a vevő egy példányt kap s a vásárolt áru kifizetésénél az öszeg e könyvbe, a °/4-jutalék feltüntetése mellett, elkönyveltetik. Bizonyos idő után aztán az ily vevők jogosítva vannak az árengedményezett százalékon vagy ingyen árut, vagy az esedékes százalék összeget felvenni. Nem uj, de jó ötlet, a melyet próbálni nem ártana itt Ujhelyben sem.

(Milyen lesz a farsangi hajviselet.) A bécsi fodrászok hiresek Ízlésükről és orákulomok a maguk dolgában. Ezért érdekli a mi hölgyeinket is, hogy a bécsi fodrászok pár napja nyilvános versenyen, min t az minden évben történik, kiválasztották azokat a frizurákat, melyek az idei farsangon uralkodók lesznek. Két frizurát választottak. Az elsőnek az a legjelesebb tulajdonsága, hogy minden hölgy akármilyen mennyiségű hajjal bir is, igen könnyen megcsinálhatja, ha rendelkezésére áll természetes hajdisze mellett az a mesterséges hajdisz is, a mely ehhez a frizuráho* szükséges. A homlokot diszkrét homlokfrizettek (mesterséges hajdisz) környezik. A fejtetőig köny- nyed hullámokba rakják a hajat (természetes hajdisz), melyet azután folytatólag a nyakszirtig ara- beszkformába csapnak össze. Az egyes hajrészek közé megfelelő diadémformákban hajrozetteket (mesterséges hajdisz) alkalmaznak. Finom hajháló boritja az egész coiffuret, hogy annak tartósságát biztosítsa. — A második választott frizura a homlokon épen úgy van megalkotva, mint az első. A fejtetőig a természetes hullámok ketté vannak választva. Oldalt egy nagyobb mesterséges hajcsokor van, melynek csomóját egy kis mesterséges hajrozett képezi. A nyakszirtig a természetes hajhullámokat tojásdad diszitésben szerpentinformában rendezik s itt is hajháló fogja körül a koiffuret, a háló apró aranygyöngyökkel van megrakva. A frizura hóditó, nem kell hozzá egyéb, mint egy kopasz vén fej, hogy a menyecske teljesen hóditó legyen.

(Szokatlan karácsonyi ajándék.) A múlt évi december hó 25 én este egy kis kosár érkezett Londonba a vasúttal. A csomag szállítólevelére rá volt irva, hogy „Még ma átadandó !“ A kosár egy igen tekintélyes embernek volt címezve, a ki nem rég nősült meg. Mikor a kosarat felbontotta, nagy meglepetésére körülbelül három hetes kis leánykát látott abban. A gyermek gondosan be volt takarva és szép csendesen aludt. Az orvos véleménye szerint a kis leánynak, mielőtt a kosárba tették, altató italt adtak, hogy csendesen maradjon. A kosárban egy cédula is volt ezzel a felírással : „Apámnak magas a rangja és gonosz a lelke. Az anyám elküld hozzá, hogy vele együtt éhen ne haljak.“

(„Requiescat in pace.“) G o j dics János viravai volt körjegyző múlt évi december hó 31-ik napján, életének 67-ik évében elhalt. Temetése f. hó 3-án ment végbe nagyszámú tisztelők, rokonok, barátok és ismerősök részvéthü jelenlétében. A temetési szertartást K o v 1 i c z- k y András viravai lelkész hatod magával végezte mély hatást keltő gyászbeszéddel. A jegyzői kar nevében Rigán Mihály, csebinyei körjegyző, mondott mindenkit könyekre fakasztó „Isten hozzád“-ot, megemlékezvén az elhunytnak lángoló hazaszeretetéről, 1848/9 ki hősies érdé meiről ; s felsorolván a boldogultnak, mint köz tisztviselőnek sokoldalú, önzetlen és sikeres szolgálatait. A jó hazafinak és a mintaszerű köztiszt viselőnek árván és szegénységben maradt hat tagból álló családját vegye pártfogás alá a nemes emberszeretet!

(Majom cselédek.) Menier Viktor, párisi hírneves természetbúvár érdekes és kétségkívül eredeti tárgygyal foglalkozik legújabb könyvében. Azt a kérdést veti föl, hogy nem lehetne-e a majmokat úgy betanítani, hogy háziállatokként mindenféle munkánál alkalmazhassuk ? Számos példával kimutatva a majmok ügyességét, a kérdésre igenlöleg válaszol. Valóságos tantervet dolgozott ki és munkája végén oda nyilatkozik, hogy eszméje megvalósításával olcsó s ügyes munkásokat nevelhetne magának az emberiség. — Menier terveléseit teljesen jogosultaknak mondja az élő természetvizsgálók egyik legjelesebbje: Flammarion Kamii is. — Halljátok rósz cselédek ? . .

(Tisztelt olvasóink) figye[mébe ajánljuk Máté Lajosnak, előbb Perotti Gyula Budapest váciutca 27. sz. a. — mai számunkban foglalt hirdetését. Minden nemű élő- és mü-virág s fantazi darabok meglepően szép kivitelben, szolid és olcsó kiszolgálás mellett, nevezett cégnél kaphatók.

Meghívó.

A s. a.-ujhelyi polgári olvasó-kör választmánya által 1887. évi január 2-ára összehívott rendes közgyűlés, a tagok kellő számban meg nem jelenése folytán megtartható nem volt, a közgyűlésnek megtartására tekintet nélkül a megjelent tagok számára, újabban 1887. évi január 16-ik napján d. u. 2 órakor a kör helyiségében kitüzetik, a melyre a tagok ezennel meghivatnak.

Tárgyak:

1. A választmány évi jelentése.

2. A számadások felülbirálata.

3. Az évi költségvetés megállapítása.

4. Alapszabályok módositása.

5. A tisztikar s választmányi tagok megválasztása.

A választmány.

Tanügyi rovat.

A zugiskolák veteményes kertjei.*)

Vármegyénk kir. tanfelügyelője utóbbi időben kiváló erélylyel lépett föl a zúgiskolák ellen, mert ezek kinyomozására a csendőrparancsnokságok is felhivattak. A főszolgabirák a zagtanitókra és az ezeket támogató szülőkre kirovandó birság szigorú behajtására, esetleg fogság büntetés alkalmazására is utasittattak.

Az illető tanügyi és politikai hatóságok tettek ugyan már máskor is hasonló intézkedéseket, azaz megfelelő büntetések terhe alatt meghagyták az izraelita lakosoknak, hogy ott, hol saját felekezeti iskolával nem bírnak, gyermekeiket a községeikben létező bármily jellegű nyilvános iskolába küldjék be. Azonban az izraelita lakosok vármegyénk felvidékén, fájdalom, ezen meghagyásoknak még csak részben sem tettek eleget, sőt nem is gondolnak arra, hogy azoknak valaha eleget tegyenek, a mennyiben legcsekélyebb figyelemre sem méltatva a hatóságok ebbeli rendeletéit, zugiskoláikat tovább is fenntartják és gyermekeiket nyilvános iskolába nem küldik. így pl. Csertész, Habura és több más népes községekben, hol az izraelita tankötelesek száma igen jelentékeny (60—70) az e vallásu tankötelesek semmi nyilvános iskolát nem látogatnak, hanem legjobb esetben csak zugoktatásban részesülnek.

A felhozottakból is kitetszik, hogy a zugiskolák beszüntetésére nem elegendő az, amit az illető hatóságok eddig tettek, de szükségesek még erélyesebb intézkedések; nevezetesen szükséges ama büntetéseket, melyeknek terhe alatt a zugiskolák bezárása meghagyva volt, pontosan foganatosítani s ez által az izraelita lakosságnak tudtára adni, hogy makacssága által az orsz. törvényt megszegi; szükséges továbbá ott, hol e büntetés sikerre nem vezetne, kényszereszközöket is használni, azaz a zugiskolákat karhatalommal bezáratni s abból a gyermekeket ugyan ilymó- don a nyilvános iskolába behozni és ezt az eljárást addig folytatni, mig a zsidó szülő a törvényeknek nem engedelmeskedik.

Meglehet, hogy némelyek abban, amit itten a zugiskolák ellen és a zsidó tanköteleseknek rendes iskolába járásáról irok talán „antiszemi- tikus* dolgot fognak sejteni.

Erre az a feleletem, hogy: jelen soraim által az „antiszemitikus“ mozgalmaknak épen elejét venni óhajtanám ; vagyis tulajdonképen azt kívánom, hogy a felvidéki, úgynevezett lengyel zsidó, a ki jelenleg a talmud tanain s egyéb felekezeti előítéleteken kivül semmi mást nem tanul, és felekezeti elzárkozottságában maga iránt (mondjuk csak őszintén) általában csak megvetést kelt : végre valahára emberbaráti nevelésben részesüljön és a máshitüek szeretetét és becsülését kivívja. Kívánom továbbá, hogy a zsidó más vallásu polgártársai között ne képezzen kivételt az által, hogy az országos törvények és kormányrendeletek alól magát kivonja. Kívánom, hogy ne történjék az, ami most a felvidéken mindennapi dolog, hogy t. i, a keresztény szülők, ha gyermekeik iskolamulasztásai miatt felelősségre vonatnak és büntettetnek, avval védik magukat, hogy hiszen a zsidó gyermekek sem járnak iskolába és szüleik mégsem büntettetnek. Szóval kívánnám, hogy a törvény tekintélye tiszteletben tartassák, és hogy a keresztény és zsidó lakosság között a kölcsönös egyetértés és szeretet a népiskola közremunkálása mellett erős gyökeret verjen és megszilárduljon !

Az teszi a magyar zsidóságnak a legjobb szolgálatot, aki a zsidó zugiskolákat, a hazafias szellemű közművelődés veteményes kertjének e szerb töviseit, gyökerestül elpusztítja.

Turkinyák Sándor,

csertészi g. k. tanító.

*) Ajánljuk a kir. tanfelügyelőnek és a homonnai járás főszolgabirájának éber figyelmébe. Szerk,