Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-06 / 10. szám
Sátor alj a-Uj hely, 1887. márczius 6. 10. S2. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉSI Í2: Egész évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Eéziratos nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mond8or dijja 20 kr. EMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI díj : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után lkr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbettik g körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetésednél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS BUSZ. 126-/72. Zemplénvármegye közigazg. bizottságától. Olvastatott a nagyméltóságu közmunka és közlekedési ministerium múlt évi 50420. sz. a. kelt intézvénye, melyben a műit évi 1194. sz. a kelt közigazgatási bizottsági határozatra arról értesiti a vármegye közönségét, hogy a korlátolt nappali szolgálatú távirda állomások korábbi hi vatalos óráinak visszaállítása iránti kérelem a szolgálati érdek tekintetéből nem teljesíthető. A felsorolt intézvény tudomásul vétetvén közhirré tétel végett a megyei kir. építészeti hivatalnak s a 10 járás föszolgabirájának kiadatni s a „Zemplén* hivatalos közlönybe közzé tétetni határoztatott. Kelt Zemplénvármegye közig, bizottságának S.-a.-Ujhelyben, 1887. febr. 11. tartott ülésében. A főispán távollétében : Matolai Etele, alispán. mint. a köz. biz. h. elnöke. Másolat. Közm. és közi. minisztérium. 50420. sz. Zemplénvármegye közigazgatási bizottságának. Az 1886. évi dec. 7-én tartott üléséből 1194/ 2099. sz. a. k. felterjesztésére figyelmeztetem a bizottságot, hogy a korlátolt nappali szolgálatú távirda állomások hivatalos óráinak hétköznapokon és hétköznapra eső ünnepeken d. e. 9—12 és d. u. 2—7 órákról, legközelebb d. e. 8 12 és d. u. 2—6 órákra, vasárnapokon pedig d. e. 8—9 és d. u. 2—5 órákról, ugyanakkor d. e. 8Y2— iiVjj és d. u. 3—4 órákra áttétele, csak a belföldön tapasztalt szükségletek s a szomszédos államok távirda-igazgatásai által tett hason intézkedésnek felel meg és a szolgálat tartama ez által nem változott. Ugyanazért a bizottság kérelmét a korlátolt nappali szolgálatú távirda állomások a korábbi hivatalos óráinak visszaállítása iránt a szolgálat érdekében nem teljesíthetem Budapest, 1887. jan. 9. Baross s. k. 2604. szám. T. Zemplénvármegye alispánjától. Hirdetmény. A vízjogi törvény 191. §-a, valamint ezen törvény végrehajtása tárgyában a nagyméltóságu TÁBC A, A bátyja kereszt. Néprege. A „Zemplén“ számára irta Zomltori GedŐ. I. Hazánk legszebb hegyláncainak egyikével, a kies „Hegyalja* magaslataival szemben egy impozáns hegytömb emelkedik, melyet egyfelől a fecsegő „Szerencs patakja« és a lusta Takta, másfelől a gyönyörű völgy szép ezüst szalagja a Her- nád hullámai ölelnek körül. E völgyben halt el Usád fia, a hős Barzson, hulláját a folyamba temették. Róla a mai Hernád akkor Barzson nevet kapott. Ez elnevezést ma a folyam egyik ága a ,Bársonyos* őrzi. Usád egyike volt azon hunn vezéreknek, a kik Kiew alatt csatlakoztak Álmos népéhez. E hegytömb közepén Megyaszó fekszik egy félhold alakú völgy-mélyedésben. Helyén egykor római telep volt. Mutatják ezt a határában talált római fegyverek és hamvvedrek De a hunnok, alánok és avarok hatalma innen mindent elsöpört. Midőn 890 körül Zalán és a bolgár Simeon követei a győző Árpádtól szerencsi »földvár «-úban békeért esedeztek, a fejedelem igy szólt: — Békesség legyen benne 1 — t. i. a hazában. A szájhagyomány e mondásból származtatja Legyes-Bénye (legyen benne) és Bekecs (békesség) két — Szerencs szomszédjában lévő — község neveit. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi- és a köz- j munka- és közlekedési m. kir. miniszter urak ál- j tál egyetértőleg 1885. évi deczember 31-én 45,689. ' szám alatt kibocsátott rendelet 90. §-a alapján fel- \ szólítom a megye területén fenálló viziművek és ! vizhasználati jogosítványok azon tulajdonosait kik ’ az általam 1886. évi 10,568. szám alatt kiadott hirdetmény alapján jogosítványaikat igazolni nem tudják, avagy annak határnapjáig igazolás végett nem jelentkeztek, hogy folyó évi, azaz 1887. évi szeptember hó l-éig a vízjogi törvény 161. és a hivatolt általános miniszteri szabályrendelet 4 és 5. szakaszaiban rendezett módon vizi műveikre uj engedélyért hozzám folyamodjanak, különben jogosítványaik elenyészetteknek tekintetnek, s vizi műveik felett a hatóság fog intézkedni. Ezen engedélyért való folyamodváhyok, valamint azok összes mellékletei a vizijogi törvénynek 191. §. 2-ik bekezdése értelmében bélyegmentesek. Az uj engedélyért való folyamodás kötelezettsége kiterjed mindazon hatósági engedélyre szoruló vizi munkálatokra, melyek öntözési, le- csapolási, ármentesitési, ipari vállalatokra és társulatokra ; malmokra, nyilvános- és magán-vizve- zetékekre, nyilvános- és magán-csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre vonatkoznak, S.-a.-Ujhely, 1887, évi márczius hó i-én. Matolai Etele, alispán. 1558. sz. Zemplénvármegye alispá njától. 10 járási főszGÍ-jüuii ónak. A tek. Ungvármegye alispánja által f. évi 13. sz. a, közölt »utrendőri szabályrendelet‘-et járása területén leendő közhirré tétel végett kiadom. Kelt S.-a.-Ujhely, 1887. feb. 5. Matolai Etele, alispán. 94. 4145. szám. Utrendőri szahályrendelet. 1. §. Jármüveknek az útpályán étetés vagy lerakodás végetti megállapodása tiltatik. 2. §. Az ulakról minden letakaritandó a mi a járást kelést akadályozza vagy esetleg a lovak megszilajodását okozhatja. A Szerencsről tovább indful° hősök, az említett fennsíkon, a hol most a sizorgalmas megyaszói földész verejtéke után hulláitfizó dús kalásztenger fölött jár a szellő könnyű cáolnakja : vad rengeteget találtak otthont kérése) őseink. Medve bőgőse hallszott a rengeíegbefn s »Medveszó« (Megyaszó) lett az újtelep neve.' A város címere ma is : szájában sípot tartó medve. E helyen Usád fiai telepedtek meg, bátyjok Barzson hullámsirja fölött. A véres harcok megszűntek, az idegen országokat felkereső kalandorszomj elmúlt, az unokák kiirtották az ős erdőket: s a századokig pihent földön gazdagon aratott a földmivelő és dúsan táplálkoztak a nagy baromcsordák. 1030-ik évet írtak akkor, azaz írtak volna ha tudnak, mikor e szép föí'det két testvér bírta Dabas és Bakus. A Barzson és Bodrog árja közt nem volt oly szép két dalia, mint ők. Dabas villogó fekete szemekkel, vállára omló éjsötét fürtökkel, erőtől duzzadó tagokkal, a harcok embere volt. Dabasvára ott állott gi legmagasabb tetőn a „tokaji hegy“-gye\ majdnerri egyenlő magasban. A bolgár királyt Keant kővel dobta agyon, innen kapta nevét »dobás.« Testv'ére, a szőke Bakas, hajlékony, sugár termetével, szép szelíd arcával versenyzett. Ő kerülve a v érés harcokat, rabszolgái földet miveitek, mag;a barmokat tenyésztett, szép nagy juhnyájai lepték el a mezőket s a környék azért jelezte e neivvel Bakas (bakos.) Vára ott volt a mai »Sólymod-tetőn. “ E szép hegyoldal túl ei mai Kérésig, egészen a király sólyom-madarai nak volt fentartva. Innen ma is a Solymos-neve;zet. Bakas várától nem messze az erdő közepében a király öreg solymárjá nak, Geszt unokájáMai számunkhoz egész ív melléklet van csatolva. 3. §. Minden utón balra kell kitérni és jobbra megelőzni. 4. §. Hidakon és fordulókon sebes hajtás vagy megelőzés tiltatik. 5. §. Hegyről terhelt szekérrel alabor (fékező) alkalmazás nélkül leereszkedés tiltva van. 6 §. 12 métermázsányi rakományon túl megterhelt kocsik keréktalp szélessége 8 centiméternél keskenyebb nem lehet, mely szabály alól azonban a gazdasági fuvarok kivételt képeznek. 15 centiméternél keskenyebb talpú teher szekeren 22 métermázsa rakománynál többet szántani nem szabad. 7. §. Az állami vagy országutak utárkain bejáratokat keresztül vezetni nem szabad, hanem az utárkok áthidalandók. 8. §. A kerekeknek fékező nélküli megkötése, különösen szaggató láncoknak beakasztása vagy más oly készülékeknek alkalmazása, a melyek által az útpályának felvágása okoztatnék, ha csak az útpálya sikos jéggel nincsen borítva tilos. 9. §. Az ut padkáknak és árkoknak legeltetése tiltva van. 10. §. Ezen szabályrendeletben foglaltak elleni kihágás, a mennyiben nem az 1879. évi XL ik törvénycikk 120. §-a alkalmazandó, 2 fttól 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizethe- tés esetében 12 órától 5 napig terjedhető elzárással büntetendő s a befolyó pénzbüntetés az úti személyzet nyugdíj alapjának alakítására fordítandó, azonban az 1879. évi XL. törvénycikk 120. §-a alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek, a hivatkozott törvénycikk 12-ik ^-a értelmében, az 1878. évi V. törvénycikk 27. §-ában jelzett célokra lesznek fordítandók. 11. §. A jelen szabályrendelet folytán elkövetett hihágások I. fokú birája a járásokban a főszolgabiró, Ungvár városában a rendőrkapitány esetleg a tanács által megbízott tisztviselő, II. fokban az alispán, III. fokban a belügyminister. 12. §. Ezen szabályrendelet a belügyminiszteri megerősítés után 10 nap alatt érvénybe lép. Kelt Ungvárott, 1886. évi szeptemben 18 Kende Péter, alispán. 71586. sz. II. Magyar kir. belügyminiszter. Az 1886. évi junius 8-án 31632. sz. a. kinak, Kérésnek kisded laka állott befuttatva örökzölddel, nyíló virágokkal. A király pihenni nyugalomba küldte ide agg szolgáját, hű fegyverne- két; de felkereste mindannyiszor, valahányszor kedvenc művét, hű szövetségese Gebhart német telepét ott a völgyben meglátogatni jött. Gebhart a Barzson folyót, a melynek partján letelepedett, Heernáth-nak nevezte, s megmaradt rajta örökre a Hernád név, s partján a Gibárt nevű falu. Az öreg Kércs kis laka, a zord északi szelektől védve, a csendesen emelkedő halom tetejéről tekintett az alant elterülő gyönyörű térségre. Az ott koválygó folyam habjaiban, tisztára mosott kövek közt, a hegy lábánál minden reggel egy szép leány mosta meg sötét fiirteit, hófehér arcát. Szépségét szikla, forrás, erdő megbámulta. Midőn vidáman szökdelve, járta be a folyam virágos partjait, vagy a hegy árnyas ösvényein, mint tündér könnyedén lebegve, felszállt a bércoromra : az erdők illatárja, a mezők munkazaja, a lombok dalosainak zenéje őtet üdvözlő összhanggá olvadott, s ha csendes este ott a kis lak előtt hárfájának húrja megzendült és szép ajkáról bűbájos dal áradt szét: hallgatódzni megállott a szellő s az erdők bősz vada, — hallgatni a Kércs leányát, a tündérszép Amatát. Boldog az ifjú, a ki e bűbájos dalban szerelmének viszonzását hallhatta; de keserű nagy gyötrelem annak a lángoló kebelnek, a mely érzelmeinek viszhangját nem ismerte fel abban ! Dabas éppen a csaták viharából jött meg, István király seregében harcolt a szép Erdély hegyei közt az ős hit utolsó védői Bua és Bukna ellen. Kihajított köve vérzetté halálra Keán bol- gár fejedelmet a szőke Maros partján, s a harcok
