Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-27 / 13. szám

kor műveltségének színvonalához képest uj em­berekké válni ! Egyébiránt kijelentem, hogy a toliharcot tovább nem folytatom. Székely Albert. • Levelezés. Abara, 1887. március 15. Egy év pergett már le az élet gyors homok óráján azóta, hogy szerény kis társadalmunk a márc. 15-ének fönséges évfordulóján egybegyülve a szabadság és testvériség nagy emlékének haza­fias kegyelettel áldozott. Most ismét össze sereg­lettünk a közel- s távolból, hogy lerakjuk áldo­zatunkat, munkásságunknak gyümölcsét, a köz- mivelödés oltárára, úgy anyagilag mint szellemileg. Az idei márc. 15-ének varázsa, egy nem nagy számú, de kedves kis közönséget vonzott a vi­dékről a mi szerény körünkbe, s ezt kiegészité a helybeli derék nép, szine-java által képviselve. Nekünk szegény falusiaknak nincsenek igénye­ink : nem hiúság vezeti törekvéseinket, csak az, hogy egy porszemet tehessünk mi is a közmive- lődés oltárára. Színi előadást rendeztünk. Falu helyen színi előadást összehozni, úgy­szólván diplomáciai nehézséggel jár. A műkedve­lők mind más-más faluban laknak, még a direk­tor uris, aki mint ilyen (rendező, kellékes, súgó, deko­ratőr kulőr stb. stb, egy személyben) bizony sokol­dalú talentommal kell megáldva lennie a múzsák­tól. Temérdek az ő teendője, nagy az ő felelős­sége, mint akár egy ministerelnöknek. Minden leánykát a mamák reá bíznak, s teljes felelősség­gel tartozik ő még a netalán való nátha és kö­högés miatt is. Hivatalos kötelessége fölkutatni az egész környéket, meg kell látnia minden ablak- függönyt, ágytakarót; neki kell össze eszkábálnia a színpadot, fölállítani a színfalakat, de úgy, hogy ez a világot híven ábrázolja, s esetleg le ne dűl­jön, meg hogy a kortina ne okoskodjék, a „le- s föl1' tempóját jól megcselekedje, mikor a makranc iránt érzéketlen izmos paraszt legény ráncaiba belé ragad ; végül, hogy a lisztes hombárból al­kotott „sugólyik“ barátságos kényelmet biztosít­son a belé bujtatott uram bátyámnak. Itt volna már a várva-várt nap estvéje, lázas sietséggel készülődik mindenki. Mi hiányzik még direktor ur ? semmi, semmi, kérem. Hopp 1 igaz­ság, még ide egy színfal kell, hamar, hamar a faluba .... két tulipános ágy megfosztatik ékes takarójától, s azonnal rendben van minden. Na itt vannak már a morék is ; szegények, majd befultak a hóba. Kezdeni is kellene már, mert ha az a »Miska cigány“ gonosz jószága megszólal, mindjárt égni fog a föld lábunk alatt. Hajh I „a dicsőség bajjal jár ‘. Igaz is a, de meg hát ez is volt a darabunk „cime“, szerkesztve 2 felvonásban, hogy melyik koszorús költőnk ál­tal ? azt magam sem tudom, de meg el is felej­tettük a szinlapra kiírni. Elég az hozzá, hogy mulatott és kacagott rajta mindenki, akinek nem volt búsulni valója. A szereplők : Neuwirth Zsuzsánna, Móré Er­zsiké urhölgyek, Varga József\ Móré Berti, és Moudli ur, (akire rá illik Henry kapitány ama dala: „Bejártam kétszer a világot“) pompásan ol­dották meg feladatukat. De az abarai „dalkör“ (mert ilyen is van ám már Abarán) szintén ki tett magáért. Előadott darabjai voltak : 1. „Nemzeti zászló“ Huber K. 2. A „Pepi Tante'' Genée. 3. ,,Népdal egyveleg“ Káldi Gy.-től. E szorgalmas s a nép ifjúságából alakult dalegyesület, kiváló dicséretet érdemel előre törekvéséért. Mostani szereplése a múlt évit hasonlíthatatlanul fölül múlta, s meg­látszott rajta a szorgalom eredménye, a haladás. A hálás kis közönség, úgy a lelkes műked­velőket, mint az elemükben lévő derék dalosokat az elismerés zajos tapsaival tüntette ki. Előadás után az iskola helyiségben társas­vacsora következett. Mondanom sem kell, hogy a vacsora a legkedélyesebben folyt, és lukullusi bőségben. Nem hiányoztak a szellemes toasztok sem. Kedves vendégeink között üdvözöltük járá­sunk derék szolgabiráját Polányi Gyula és Nyo­már kay Hugó s több nagy birtokos urakat, kik mindnyájan a sikerült est kedves emlékévelváltak meg tőlünk. A vacsora után „Miska“ tüzes vonó­jával ugyancsak alánk gyújtotta a padlót és jár­tuk biz ott a kopogóst reggelig. \ A jótékonycélu est jövedelme az „olvasó-“ és „dalkör“ alapjához volt csatolandó, mely azonban inkáb „—“ mint „+“-al jelezhető. Miért? Annak legyenek megmondhatói „Gergely“ és „Má­tyás“ bácsi védőszentjeik, hogy a távolabbról ide készülő vendégeinket a pogány-idővel visszatar­tották. Hanem hát, igen tisztelt uraim s hölgyeim, ne okoljuk a szenteket. Tegyük már egyszer félre az önzést s a rideg közönyt, melynek hideg lehe­letétől a leghumánusabb, s legszentebb közmive- lődési törekvés is még bimbójában elhervad. Több lojalitást s kevesebb elfogultságot! Én úgy érzem, hogy minden nemes eszmét s törekvést, mely a a közmivelődés előmozdítását célozza, nekünk, mint a kik a vidéken bizonyos tekintetben a köz­mivelődés apostolai lehetnénk, szent kötelessé­günk felkarolni, s megragadni minden alkalmat, hogy közeledve egymáshoz, érzelemben is test­vérek legyünk, mert sötét felhők tornyosulnak felettünk. A jótékonycélra felülfizettek: Nyomárkay Hugó 2 ft, Polányi Gyula 1 ft, Tahi N. 1 fttal. Fogadják hálás köszönetemet. Horkay Bertalan, olv. köri elnök. Hírek a nagyvilágból. A merénylő nihilisták közül hetet, névszerint Degajev kapitányt és még hat egy etemi tanulót f. hó 19-én Szentpétervánron akasztófára ítéltek s az Ítéletet rögtön végre is hajtották. A cár jelenleg Gacsinában tartózkodik s oda utaztában is, mint hírlik, vasúti baleset érte volna. A nihilisták elleni hajszát az államrendörség éjjel-nappal folytatja s eddig több, mint 300 egyént börtönöztek be, A múlt hét eseménye volt, hogy Vilmos német császár f. hó 20-án töltötte be születésének 90-ik évfordulóját, tűrhető egészségben s teljes lelki erőben. A német birodalmi főváros fény- és örömárban úszott. Az ünnepi fáklyásmenetben részt- vettek számát 20,000-re, a kivilágításban gyönyör- ködöttekét pedig egy millióra teszik. Az európai uralkodók mindegyike küldött képviselőt a Hohen- zollernek e legnagyobb ünnepére. Az uralkodók Nesztora fejedelmi vendégei előtt többször nyilvá­nította abbeli reményét, hogy Európa békéje nem fog háboritást szenvedni. Monarkhiánkat Rezső trón­örökös képviselte, akit nemcsak a jubiláns fogadott kitüntető szívességgel, de Berlin közönsége is lel­kes ovációkban részesített. A 90 év alatt, melyet Vilmos császár átélt, 72 koronás fő szállott le trónjáról. Spanyolországban a Segesta-ministérium életbe lépteti a polgári házasságot. Hírek az országból. Kossuth Lajost Mező-Túr város közönsége díszpolgárává megválasztotta. A Teleki-jutalom, (100 arany) nyertese az idén Csiky Gergely lett, „A vas ember“ című modern tragédiájával. Széchenyi Andor gr. állapota jobbra fordult. Magyarország 63, szőlővel beültetett várme­gyéjében a múlt évben 3.596, 213 hektoliter bor termett, amely 40,375,860 frtnyi értéknek felel meg. Az 1885. év szüreti eredményéhez viszonyitva a 86-it visszaesés mutatkozik mennyiség és értékben 10,310,246 frt. A közművelődési egyesületek országos kon­gresszusának időpontja ápril hó elejéről áthelyez­tetett szeptemberre. Ekkor nyílik meg az új ország- gyűlés s ekkor fogják leleplezni Deák Ferenc emlékszobrát is. Különfélék. fUT* Mai számunk ez évnegyedben az utolsó szám. Fölkérjük a hátrálékosokat, kö­zöttük a községek bíráit is, hogy a tartozás­ban lévő előfizetési díjakat hozzánk mielőbb eljuttatni szíveskedjenek. Április hó l-vel új előfizetést nyitunk. Kérjük azokat a t. c. előfizetőket, kiknek előfizetésük lejárt, hogy annak megújítását ne halogassák. Az előfi­zetési ár a lap homlokán olvasható. A „ZEMPLÉN“ kiadó hivatala. (A történelem Írója Rákócziról.) Horváth Mihály, a nagy nevű historikus, Magyarország történelmének VI. kötetében a 276. s. következő lapokon ekként mutatja be a ma 211 éve született legnagyobb magyar-szabadsághőst, 11. Rákóczi Fe­rencet'. Élénk, beható szelleme 20 éves ko­rában már teljes érettségig fejlődött vala. E kora érettségének köszönheté, hogy Kollonics és jezsuita nevelői nem voltak képesek neki oly lelki irányt adni, mely öt különböző s éppen a papi pályára vonhatta volna attól, melyet rangja, nemzetségének története (s tegyük hozzá a nem­zet szenvedéseinek látása) elejébe szabott. Nem voltak képesek elölni kedélyében a tizenkét éves koráig édes anyja környezetében nyert benyo­másokat, melyek a szabadságot, a haza és em- berszeretetet mélyen meggyökereztették szivében. Saját, noha még fiatal életének története keserű érzelmeket, bizalmatlanságot és gyűlöletet ápolt benne azok iránt, kik őt hazájából s a szülői körből kiragadták s elébb, hogy a születése által kimutatott pályáról letereljék, hajlamai ellenére szerzetesi életre csábítgatták, utóbb első arájától, darmstadti Magdolna herceghölgytől, ennek ha lőtt hirét költve, megfosztották és szünetlenül kémekkel környezték. Nemzetségének története pedig, mely öt egyrészről büszkeséggel, magas lelkesedéssel s nemes nagyravágyással töltötte el, más részről szomorú emlékezetek s hatalmas szenvedélyeket keltett föl lelkében, hamar sej­tetni kezdé az ifjúval, hogy sorsától ő is egy nagy, tán szintén tragikai szerepre van hivatva. Anyai nagyatyja s annak sógora, Zrinyi Péter és Frangepán Ferenc, a bakó bárdja alatt múl­tak ki ; nagybátyja, Zrinyi János, 1683 óta már a világtól is elfeledve, Tirol egyik börtönében sorvadott; atyja viszontagságos életében a feje­delmi székről, melyre már megválasztva volt közember sorsára jutott; mostoha atyja szám kivetésben epedett; hőslelkü édes anyja, kinek keblétől oly korán elszakasztatott, mostoha atyja sorsában osztozék. Minden, mihez a szeretet lán­cai fűzhették, rémitő, vagy legalább bus alakban tűnt fel lelke előtt, mély szomorúságba sülyeszt- hette, szenvedélyekre ingerelhette kedélyét. »Te tetted istenem”, mond ő maga önéletírásában, ,Te tetted e nyomorúságokat nekem naponként érez- hetőbbekké. Te hajlitád szivemet s elmémet na­gyobb dolgokra* . . . vagyis, hogy kibontsa a zászlót, melyre ez az eszme volt felírva: tAz istenért és szabadságért*. A 80,000 kuruc által támogatott zászló, igaz elbukott, de az eszme diadalmaskodott. tA kuruc“, u. m. a költő (Boruth) ,mint honvéd támadt föl, s megvalósitá álmai felét1. Az ö dicséretét hirdesse a kelő nap, a hold az ö dicsősége által ujoljon meg, neve- kedjék s legyen tele fényűvé; a csillagok szép hazánk egén legyenek az ő szempillantásának áldó sugarai! (II. Rákóczi Ferenc) hamvainak hazaszállí­tására a gyűjtést évekkel ezelőtt megindított »Budapesti Hírlap“ szerkesztőségénél eddig a f. hó 25-iki kimutatás szerint csekély 761 ft 07 kr gyűlt be. Zemplén vármegye lelkes közönsége 1 — Ebreszszen kegyeletre e mai szent napon ! Rákóczi hatalmas szellemei Ne feledd el soha, hogy ö nálánál jobban, senki forróban nem sze­rette hazáját, szabadságáért, alkotmányos felvi­rágoztatásáért magyar még többet nem áldozott, mint O. Szegény hazám 1 »Hellásznak, kincse egy elomló rom, — tiéd . .. egy szentelt fájdalom ! (Rákóczi kesergő.) A Rákóczi korabeli vi­haros napoknak csodás nótái közül már-már ki- veszendőben volt az u. n. Rákóczi-kesergö, mely­ben az alpesi nyomás alatt álló nemzeti tempe­ramentumnak vészterhes időkben való kitörései a leghívebben tükröződnek. A »Budapesti Hírlap“ érdeme, hogy a tősgyökeres magyaros motívu­mokban gazdag és a sirva-vigadó magyar kedély hullámzásához nyomról-nyomra simuló danát a dal-feledés örvényéből Erdélyi Náci, főváros; ösmert cigány prímás emlékezetének segítségével kimentette. Pár évvel ezelőtt újságolta nevezett hír­lap olvasóinak, hogy az irói kör milyen élvezetes es­tét szerzett díszes közönségének a Rákóczi-kesergő- vel és a többi Rákóczi-korabeli nótákkal. Meg­tettük mi is a kellő lépéseket, az iránt, hogy a hazafiui nótáknak akkordjai megelevenedjenek Mányi húrjain meg as.-a.újhelyi lelkesdalosok ajkain s átplántálódjanak magyarságunk jó hajlamaiba. (Zemplén vármegye közig, bizottsága) ápril havi ülése jövő hó 5-én d. e. 9 órakor veendi kezdetét. (Árvíz). A f. hó 26-ára virradó éjszakán annyira megeredtek az ég csatornái, hogy a hajnali órákig szünet nélkül szakadó és városunk tőszom­szédságában lévő helyekről lezuhogó zápor a „Rongyva“ patak medrét szinültig megtöltötte. A s.-a.-ujhely-kassai I. rendű megyei útvonalat több helyütt egész a járhatatlanságig, hosszú sza­kaszokban beiszapolta, az őszön át nagy erőfe­szítéssel teljesített védő-munkálatokat jó részben elseperte. A Horváth-féle kert irányában gátsza­kadás is volt s hatalmas víztömeg borította el a lakóház kornyékét. Az éjjeli álmukból felriadt kertészházi lakóknak alig volt annyi érkezé­sük, hogy az istálóból a lábas jószágot kiszaba­díthatták. Ez épületben a lakó szobát is elborította a vizár s csak Isten keze mentette meg a család hoz tartozó apró gyermekeket, kik a padláson ta­láltak gyors menedéket, s kikről szüleik a mene­külés percében elfeledkeztek. A Diana-kertet is ostromolták a szenyes hullámok, de végre is, a védekező embererő lett a győztes. Tegnapra vir- radólag szép derült nap hirdette az ég könyö- rületét. (A sorozás) a szerencsi járásban is példás rend­del és igen szép eredménynyel folyt le. A sorhad és póttartalék jutaléka már az első két korosztály­ból telt ki. A harmadik korosztály egészen a hon­védségnek jutott s ebből 50 vált be honvédnek. A hadkötelesek testi fejlettségét tekintve s azon körülményt, hogy ezen járásban az Amerikába való kivándorlás még el nem harapódzott; úgy látszik, hogy még soká nem lesz szükség a 4-ik korosztály felhívására. Ne is legyen. (Révész Imre) városunk kedvelt tánctanitója, ki jelenleg Kassán működik, jövő hó 15-én váro­sunkba érkezik és 17-én nyitja meg iskoláját. (Kaszinó-est március ig én.) A zemplén- vármegyei kaszinó végre életjeltadott magáról! Dicséretére legyen elmondva, eddig is megtett annyit, hogy egy-egy ünnepies alkalomkor a háromszinü, máskor meg a gyászlobogót kitűzte erkélyére ; egyébként azonban khinai falakkal zárta el magát a társadalmi élet mozgalmaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom