Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-27 / 13. szám

Pedig egy oly egyesület, mint a kaszinó, mely annyi elsőrangú társadalmi elemet s a társada­lomnak annyi értelmiségét foglalja magába, ki­váló szerepre lenne hivatva. Középpontját kel­lene képeznie társadalmi életünknek. Belőle kel­lene kiindulnia minden nevezetesebb társadalmi mozgalomnak, minden kezdeményezésnek, mint a szívből az éltetadó vérnek, mely testünk min­den izét átjárja. S mit tapasztalhattunk eddigelé ? Ennek éppen az ellenkezőjét. A tagok összejöt­tek, elolvasták a lapokat, ki a tekézés művé­szetét gyakorolta, ki a 33-as tarokk, whist, vagy kalabriász s más, mindenesetre szép, kom- mersz-kártyajátékok titkait tanulmányozta s azzal kialudtak a lámpák s a kaszinó életműködése megszűnt. Ezúttal azonban fordulópont állott elő a kaszinó élettörténetében. A járó kelők cső dálkozva tapasztalták, hogy a kaszinó ablakai a rendes időpontban nemcsak] hogy el nem söté­tednek, hanem szokatlan pazar fényt lövelnek elő. Aztán csakhamar egyik kocsi a másik után robog be az ives kapu alá, melyekből mosolygó rózsás arcú tündérek bontakoznak ki, mindany- nyian könnyed öltözékekben. Itt nyilván valami rendkivüli van készülőben. Mert a kaszinóba eddig csak bajuszos és szakálas egyéneknek volt beléphetési joguk, vagy legfeljebb még azoknak, kik ezekre a közeljövőben számot tarthattak. A szépnem onnan teljesen ki volt küszöbölve. S ime most szabadon bemehetnek! Kövessük őket. Egy ruhatárul szolgáló előszobába lépünk, hol felöltőnket elhelyezve, egy eléggé tágas kocka alakú teremben találjuk magunkat, amely pazar fényben úszik. Köröskörül kényelmes pamlagok, melyekben a mamák jóizüen szundikálhatnak, mig a fiatalság táncol. A parkett-padló sima, mint a tükör. Vigyázni kell, hogy az ember el ne csusz- szék rajta. Ah, itt felséges lesz táncolni ! Ebből a teremből nyílik a büffé, azontúl a csínnal be­rendezett női-öltöző, amelybe megvallom, rész­letes tudósítás kedvéért szintén bepillantottam. A ruhatártól balra, két szoba áll a kártyaked- velök rendelkezésére, ezekből még öt más kisebb-nagyobb szoba nyílik, melyek éttermül vannak berendezve. Egy szükebb körű társas­est számára kényelmesebb helyiség alig képzel hető. Ki-ki kénye kedve szerint mulathat. A ki táncolni szeret, táncolhat; aki ebben nem talál gyönyörűséget, leülhet a kártyaasztalhoz, esetleg bemehet üdülni a büffébe, vagy az étekterembe. Akit pedig mindez ki nem elégít, az mehet istenhirével haza, puha párnái között keresni nyugalmat, édes álmot. De már ilyen érzéketlen keblű aligha volt a társaságban! Aki eljött, ott is maradt kivilágos kivirradtik, lebilincselve a kecses női alakoktól, akiknek báját a táncszenve­dély pírja csak százszorozta. Ennek illusztrálá­sára különben elég közölnöm a résztvevő höl­gyek névsorát. Itt voltak : Balogh Anna, Buch- wald Tekla, Chyzer Margit, Chyzer Etelka, Dió- szeghy Örzse, Diószeghy Róza, Fejes íz a, Hunyor Anna, Isépy Etelka, Keresztessy Jelma, Keresztessy Irén, Szentgyörgyi Erzsiké helybeliek s a vidék­ről az egyedüli Héricz Örzse. A hölgyek név­sorát azonban még ki nem merítettem egészen Itt voltak ugyanis még: Ambrózy Nándomé, Barna Bertalanul, Dókus Gyulául, Hammersberg Jenöné, Oroszy Gézáné, Szerviczky Ödönné, Szu- nyoghy Dezsöné, Viczmándy Ödönné s mások szá­mosán. És ezek után, azt hiszem, felesleges is mon­danom, hogy az est kitünően sikerült. Vajha a ka­szinót körülövedző khinai falak teljesen Romlaná­nak, hogy sok ilyen kellemes estben részesül­hetne még városunk müveit közönsége! (Nemo.) (A s.-a.-újhelyi kereskedő ifjak) Zinner Hen- rikné védnöksége alatt e hó 20-án, alakítandó ifjú­sági önképzőkörük alaptőkéje javára, fényesen sikerült táncestét rendeztek, mely ritka fesztelen jókedv között folyt le s csak a reggel oszlatta széjjel a szép társaságot. (Az újhelyi búcsújáró hely.) Azon időtől fogva, mióta a helybeli izr. hitközség — mond­hatni szerencsésen — két pártra szakadt, a stá- tusz-kvó hitközség örvendetes szellemi haladás­sal dicsekedhetik. Rabbijok, illetve hitszónokuk, Behrman Lipót, és a volt előd között, hogy bib­liai hasonlat nélkül szóljunk, oly nagy a távol­ság, mint Makó és Jeruzsálem között. A haladó kor kívánalmainak teljesen megfelelő szónoklatai elragadják hitsorsosait. Hát kántorukról s egy­házi kórusokról mit szóljunk?! Pénteken és szom­baton, a szokásos istenitiszteleteken, elragadóan fölemelő khoráljaikban nemcsak a hitsorsosok, de a más hitfelekezetekből való vendégek is igazi lelki gyönyörűségüket lelik. Az eddig kevésbbé látogatott imaház most, minden túlzás nélkül mondhatjuk, valóságos búcsújáró helylyé lett. És a státusz-kvó hitközség ezt mind Löw Lázárnak köszönheti, ki főokozója a hitközség szakadásá­nak és ki, mint tudjuk, megunva az itteni to­vábbi dicsőséget, Ungvárit keres magának »jobb hazát !* (Beküldetett.) (Máriássy János) altábornagy, a III. hon­védő-kerület parancsnoka, f. hó 24-én S.-a.-Uj­helyben időzött a népfelkelési előzetes munkála­toknak, úgyszintén az altiszti iskoláknak megszem­lélése végett.J (Főispánunk) a járási szolgabirói hivatalok, úgyszintén községi és körjegyzői irodák megvizs­gálására vonatkozó körútját f. hó 24-én Gálszé- csen megkezdette. (Előléptetés.) Szúnyogh Dezső, igen tisztelt barátunk, kir. kér. volt főmérnök, Zemplén, Sá­ros, Máramaros, Ung, Bereg és Ugocsa várme­gyék területére vonatkozó hatáskörrel, kir. kér. felügyelővé neveztetett ki. E hat vármegyére szó­ló hirt bizonyára mindenütt »éljen8-nel fogadják. (Jubiláns tanár.) Folyó hó 19-ikén, nevenap- ján, Orbán Józsefet mint 25 éves sárospataki ta­nárt, a főiskolai tanári kar, élén Nagy Gusztáv, akadémiai igazgatóval, testületileg üdvözölte ; az összes ifjúság nevében pedig Rácz Lajos főiskolai szénior tisztelgett az ünnepeltnél s egyszersmind az ifjúság részéről átnyújtotta a jubilánsnak Ma­dách : Ember tragődiája díszpéldányát a tanit- ványi hálás kegyelet kifejezése gyanánt. A jog­akadémiai tanárok ezen felül, külön még díszes albummal is meglepték a fakultás derék veterán­ját, átnyújtván abban saját kabinet-nagyságú arc­képeiket emlékül. Az ünnepelt férfiú e külön meg­tiszteltetést a jogakadémia részéről valóban igen megérdemelte; mert a közoktatási minister által mostanában többször megújított rendkivüli követe­lések alkalmával, ő volt az mindenekfelett, ki hosszú tapasztalataival és nagy tanultságával min­dig kész volt a testületért és a főiskoláért fegy­vert ragadni. Orbán József a jövő évben már 40 éves tanár leend; úgy tudjuk, hogy az u. n. ju­biláns megtiszteltetés akkora van számára tervezve. Érje meg jó egészségben, lankadatlan munka szeretetben ! Érjen a tanügy és a főiskola javára s dicsőségére hosszú, boldog, vidám öregséget! (A munkács-beszkidi vasútvonal) közigaz­gatási bejárása a közi. miniszternek Bereg vármegye hatóságához intézett értesítése szerint, f. hó 28-án fog megtartatni. Indulási idő reggeli 8 óra. Gyü­lekezési hely: a m. é. keleti vasút munkácsi indóháza. (A sztropkai postamester), kinek esetéről a múlt számunkban részletesebben irtunk, sebeiben meghalt. Az általa elsikkasztott összeget 3390 ltban állapította meg a hivatalos vizsgálat. (Március 15 ike S.-Patakon) Írja levelezőnk rendes ünnepe főiskolai ifjúságunknak; az életre- keltö melegebb napsugárral, az enyhébb szellővel, a visszatérő költöző madárral évről-évre rendesen megjön az hozzánk, hogy újra felgyújtsa szive­inket, hogy újra felidézze a múltnak ragyogó egét, újra még jobban megtanítson szeretni e földet, melyen kívül nincsen számunkra hely, szeretni az ezzel egybeforrott szabadságot s egy hő imát küldeni a hontalanul busorigó legna­gyobb magyar után. Az ünnep rendezése a fő­iskolai ifjúság régi joga — s kötelessége. A fő­iskolai épület homlokzatán nemzeti lobogó hir- deté, hogy ünnepet ülünk s hogy a tudomány szelíd múzsájának helyét e napra a honszerelem lángoló múzsája foglalta el. Nyolc órakor az ünnepi harang kondulására a városi templomba siettünk (a zimankos idő sokakat visszatartott), hol Nagy Sándor h. lelkész mondott emelke­dett alkalmi imát. A tulajdonképeni emlékünnep­ség délután Y23 órakor kezdődött a főiskolai imateremben. A kedvezőtlen időjárás dacára igen szép közönség tölté meg a termet s köztük városunk minden szépért, jóért lelkesülő hölgyei teljes számmal voltak képviselve. Jelen volt ama nagy napnak egyik elsőrangú bajnoka, Petőfi kebelbarátja : Emődi Dániel jogtanár is. Az ifjú énekkar által megnyitóul előadott „Szen­telt hantok« (Mosonyitól) után V. Krüzselyi Bálint tanár lépett a szószékre, hogy előadja az 1848-iki márc. 15 történetét, jelentőségét, hatá­sát, visszavezessen ama ragyogó korba, a leg­szentebb eszmék s a legnagyobb jellemek küzdő terére, vázolja ünnepünk fontosságát s megta­nítson bízni, remélni s lelkesedni 1 Az emlékbe­szédet a közönség mindvégig a legfeszültebb figyelemmel hallgatta s úgy közben-közben, mint az előadás végeztével lelkes tapsokkal s éljenek­kel fejezte ki a szónok iránt elismerését. Az ünnepiség többi része a következő pontokból állott: Szavalat, Kovács Istvántól. Népdalok, előadta a zenekar. Népdal-egyveleg, Goll és Knahl után, előadta az énekkar. A szabadság em­lékünnepén, egy aranynyal jutalmazott pályamű Mezőssy Bélától, felolvasta Stépán Géza. Szava­lat, Osváth Zoltántól. Szabadságdal, Huberttöl, előadta az énekkar, megtoldva a Marseillaise-sze\. Kossuth-indúló, előadta a zenekar. Az ünnepies nap este a városháztermében rendezett közva­csorával s táncmulatsággal méltó befejezését nyerte. E bankett nők részvételével, első ilynemű kezde­ményezés volt Sárospatakon, de szép sikere bizo­nyára követendő példa lesz máskorra is. A házi asszonyi tisztet V. Krüzselyi Bálintné ö nagysága viselte; mintegy százan foglaltak helyet az aszta­loknál. Az első felköszöntőt V. Krüzselyi Bálint mondotta Kossuth Lajosra ; Kun Pál a 48-iki napok kiváló tényezőit: a nőket éltette, ezenkívül Dezső Lajos, Makiári Pap Miklós és Kun Dániel mondot­tak tósztokat. A táncmulatság vígan, lelkesen folyt egész a reggeli órákig. (Schuszter Konstantin dr.) ő ekszcellenciá- jának a kassai püspökségtől való fölmentése s ezzel egyidejűleg váci püspökké való prekonizá- ciója Rómában megtörtént. A volt püspök me­leghangú szavakban búcsúzott el a kassai egy­házmegye papságától. A káptalani vikárius vá­lasztása f. hó 23-án történt meg s e tisztre Szabad Ferenc nagyprépost emeltetett, aki a meg­üresedett püspöki szék betöltéséig fogja kormá­nyozni az egyházmegyét. (Megfagyott.) Regécz-középhutta érdemes elöl­járósága f. hó 20. R. Bozsvárament bikát vásárolni. Természetesen, a falu vén csordását is, mint sza­kértőt, magukkal vitték. És még természetesebb, hogy a vásárlás után nagy áldomás ivás követ­kezett. Haza felé jőve az öreg Sangula nevű csor­dás, ki vénebb volt már, mint a falu nagy ha­rangja (pedig ez is hatvan év óta siratja a falu nagy halottjait) elmaradt utitársaitól. Szegény öre­get hóvackába és örökálomba temetkezve csak másnap találták föl megfagyottam (Budapester Journal)Ezennel felhívjuk olvasó­ink szives figyelmét a »Budapester Journal® cimü előfizetési felhívásra. Ezen kitünően szerkesztett lap gyorsan vívott ki magának hazai sajtónk közt előkelő helyet, úgy hogy már ma a legjobb és leg­olvasottabb lapok közé tartozik. (Uj találmányok a sérvkötészet terén.) Pá­pay Ernő dr. fővárosi orvos úrtól a következő sorokat vettük: A vidéken lakók, kik valamely oly bajban szenvednek, melyet csak sérvkötészeti, és orthopaediai köt- és műszerek által lehet gyó­gyítani, tudvalevőleg nincsenek abban a helyzet­ben. hogy a bajuk gyógyitásához szükséges ily eszközöket úgy ismerjék, mint pl. a fővárosiak. Ennek aztán az a hátránya van, hogy legtöbben egész életükön át kinoztatják magukat valamely ily eszközzel, anélkül, hogy egy jobbnak létezé­séről tudnának és e körülmény indított arra, hogy az e téren felmerült kitűnő újabb találmányokat röviden megismertessem. Eddig p. o. csak a pri­mitiv, úgynevezett toll- és gumi- vagy ruganyos sérvkötőket ismerték. Az első hiányos és még ha kifogástalanul van is elkészítve, a toll által oko­zott nyomás nemcsak hogy határozottan káros, de oly fájdalmat okoz, hogy a szenvedő inkább elhanyagolja a bajt és veszélynek teszi ki magát, semhogy a nyomás által okozott fájdalmat eltűrje. A második fentemlitett eszköz pedig kényelmes ugyan, amennyiben épen semmiféle nyomást nem gyakorol, de ép azért még teljesen ki nem fej­lődött bajnál sem sokat használ, előrehaladottabb bajnál pedig inkább árt. Most azonban Keleti J. a koronaherceg-utca 18. szám alatt lakó ismert fővárosi kötszergyáros egy oly találmányra nyert kizárólagos szabadalmat, mely az eddigi ily gyárt­mányok hátrányaival nem bir. Ez tökéletesen a testhez simul, a sérv irányához és alakjához ido­mítható, kitűnő szolgálatot tesz még a legavultabb bajoknál is anélkül, hogy kellemetlen nyomást okozna. E mellett feltaláló e kötőket két külön könnyen felváltható pelotaval látja el, az egészet pedig izzadás elleni védővel vonja be, mely az izzadást és az eszköz romlását meggátolja, és mindig tisztán és szárazon tartja. Ez eszköznek ára dacára sok előnyének, egy oldalra 8 ft, ket­tőre 16 ft. Ugyancsak Keleti urnái kaphatók az általa kitünően javított és fölötte célszerű úgyne­vezett köldök sérvkötök, aranyérkötök, melyek e fölötte kellemetlen és elhanyagolás esetén veszé­lyessé válható bajnak elejét veszik, továbbá végbél- esés elleni kötök, haskötők, hátegyenesitők hanyag felső testtartás ellen, görcs érharisnyák, mülábak, szóval minden oly eszköz, mely a sérvkötészet, betegápolás és orthopaedia terére tartozik. Keleti szívesen ad felvilágosítást bármely szakba vágó ügyben és árjegyzékét kívánatra bárkinek megküldi. A „Budapesti Hírlap“ (szerkesztők és kiadó- tulajdonosok Csukássi József ésRákossi Jenő) a legkitűnőbb és legkimeritőbb távirati tudósításokkal szolgál és közvetlen összeköttetése lévén Európa összes fővárosaival, a mostani válságos időben, leghitelesebben tájé­koztatja olvasóközönségét. A kiválóan hazafias szellemben szerkesztett „Budapesti Hirlap*-ot vezércikkei, tárcái, rovatai, az ország legkedveltebb és legelterjedtebb hírlapjává tették. Előfizetési ára negyedévre 3 ft 50 kr, egy hónapra 1 ft 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, kalap-utca 16. szám. Egyesületi élet. Jelentés. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület méhészeti szakosztályának megbízásából Molnár János, szakosztályi jegyző, ápril hóban a következő községekben fog a község házánál, vagy más erre alkalmas helyen, méhészeti előadást tat tani: Ápril 2-án délután 2 órakor Lukán; 3-án d. u. 3 órakor Karúdon, 4-én d. e. 9 órakor Czigán- don, 5-én d. e. 9 órakor Ricsén, 6-án d. e. 9 óra­kor Leányváron, 7-én d. e. 9 órakor Agárdon, 8-án d. u. 2 órakor Nagy-Rozvágyon, 9-én d. e. 9 órakor Páczinban, 11-én d. u. 2 órakor K.-Hel- meczen, 12-én d. u. 2 órakor K.-Dobrán, 13-án d. e. 9 órakor Bélyben, 14-én d. e. 9 órakor K.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom