Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-27 / 13. szám
Pedig egy oly egyesület, mint a kaszinó, mely annyi elsőrangú társadalmi elemet s a társadalomnak annyi értelmiségét foglalja magába, kiváló szerepre lenne hivatva. Középpontját kellene képeznie társadalmi életünknek. Belőle kellene kiindulnia minden nevezetesebb társadalmi mozgalomnak, minden kezdeményezésnek, mint a szívből az éltetadó vérnek, mely testünk minden izét átjárja. S mit tapasztalhattunk eddigelé ? Ennek éppen az ellenkezőjét. A tagok összejöttek, elolvasták a lapokat, ki a tekézés művészetét gyakorolta, ki a 33-as tarokk, whist, vagy kalabriász s más, mindenesetre szép, kom- mersz-kártyajátékok titkait tanulmányozta s azzal kialudtak a lámpák s a kaszinó életműködése megszűnt. Ezúttal azonban fordulópont állott elő a kaszinó élettörténetében. A járó kelők cső dálkozva tapasztalták, hogy a kaszinó ablakai a rendes időpontban nemcsak] hogy el nem sötétednek, hanem szokatlan pazar fényt lövelnek elő. Aztán csakhamar egyik kocsi a másik után robog be az ives kapu alá, melyekből mosolygó rózsás arcú tündérek bontakoznak ki, mindany- nyian könnyed öltözékekben. Itt nyilván valami rendkivüli van készülőben. Mert a kaszinóba eddig csak bajuszos és szakálas egyéneknek volt beléphetési joguk, vagy legfeljebb még azoknak, kik ezekre a közeljövőben számot tarthattak. A szépnem onnan teljesen ki volt küszöbölve. S ime most szabadon bemehetnek! Kövessük őket. Egy ruhatárul szolgáló előszobába lépünk, hol felöltőnket elhelyezve, egy eléggé tágas kocka alakú teremben találjuk magunkat, amely pazar fényben úszik. Köröskörül kényelmes pamlagok, melyekben a mamák jóizüen szundikálhatnak, mig a fiatalság táncol. A parkett-padló sima, mint a tükör. Vigyázni kell, hogy az ember el ne csusz- szék rajta. Ah, itt felséges lesz táncolni ! Ebből a teremből nyílik a büffé, azontúl a csínnal berendezett női-öltöző, amelybe megvallom, részletes tudósítás kedvéért szintén bepillantottam. A ruhatártól balra, két szoba áll a kártyaked- velök rendelkezésére, ezekből még öt más kisebb-nagyobb szoba nyílik, melyek éttermül vannak berendezve. Egy szükebb körű társasest számára kényelmesebb helyiség alig képzel hető. Ki-ki kénye kedve szerint mulathat. A ki táncolni szeret, táncolhat; aki ebben nem talál gyönyörűséget, leülhet a kártyaasztalhoz, esetleg bemehet üdülni a büffébe, vagy az étekterembe. Akit pedig mindez ki nem elégít, az mehet istenhirével haza, puha párnái között keresni nyugalmat, édes álmot. De már ilyen érzéketlen keblű aligha volt a társaságban! Aki eljött, ott is maradt kivilágos kivirradtik, lebilincselve a kecses női alakoktól, akiknek báját a táncszenvedély pírja csak százszorozta. Ennek illusztrálására különben elég közölnöm a résztvevő hölgyek névsorát. Itt voltak : Balogh Anna, Buch- wald Tekla, Chyzer Margit, Chyzer Etelka, Dió- szeghy Örzse, Diószeghy Róza, Fejes íz a, Hunyor Anna, Isépy Etelka, Keresztessy Jelma, Keresztessy Irén, Szentgyörgyi Erzsiké helybeliek s a vidékről az egyedüli Héricz Örzse. A hölgyek névsorát azonban még ki nem merítettem egészen Itt voltak ugyanis még: Ambrózy Nándomé, Barna Bertalanul, Dókus Gyulául, Hammersberg Jenöné, Oroszy Gézáné, Szerviczky Ödönné, Szu- nyoghy Dezsöné, Viczmándy Ödönné s mások számosán. És ezek után, azt hiszem, felesleges is mondanom, hogy az est kitünően sikerült. Vajha a kaszinót körülövedző khinai falak teljesen Romlanának, hogy sok ilyen kellemes estben részesülhetne még városunk müveit közönsége! (Nemo.) (A s.-a.-újhelyi kereskedő ifjak) Zinner Hen- rikné védnöksége alatt e hó 20-án, alakítandó ifjúsági önképzőkörük alaptőkéje javára, fényesen sikerült táncestét rendeztek, mely ritka fesztelen jókedv között folyt le s csak a reggel oszlatta széjjel a szép társaságot. (Az újhelyi búcsújáró hely.) Azon időtől fogva, mióta a helybeli izr. hitközség — mondhatni szerencsésen — két pártra szakadt, a stá- tusz-kvó hitközség örvendetes szellemi haladással dicsekedhetik. Rabbijok, illetve hitszónokuk, Behrman Lipót, és a volt előd között, hogy bibliai hasonlat nélkül szóljunk, oly nagy a távolság, mint Makó és Jeruzsálem között. A haladó kor kívánalmainak teljesen megfelelő szónoklatai elragadják hitsorsosait. Hát kántorukról s egyházi kórusokról mit szóljunk?! Pénteken és szombaton, a szokásos istenitiszteleteken, elragadóan fölemelő khoráljaikban nemcsak a hitsorsosok, de a más hitfelekezetekből való vendégek is igazi lelki gyönyörűségüket lelik. Az eddig kevésbbé látogatott imaház most, minden túlzás nélkül mondhatjuk, valóságos búcsújáró helylyé lett. És a státusz-kvó hitközség ezt mind Löw Lázárnak köszönheti, ki főokozója a hitközség szakadásának és ki, mint tudjuk, megunva az itteni további dicsőséget, Ungvárit keres magának »jobb hazát !* (Beküldetett.) (Máriássy János) altábornagy, a III. honvédő-kerület parancsnoka, f. hó 24-én S.-a.-Ujhelyben időzött a népfelkelési előzetes munkálatoknak, úgyszintén az altiszti iskoláknak megszemlélése végett.J (Főispánunk) a járási szolgabirói hivatalok, úgyszintén községi és körjegyzői irodák megvizsgálására vonatkozó körútját f. hó 24-én Gálszé- csen megkezdette. (Előléptetés.) Szúnyogh Dezső, igen tisztelt barátunk, kir. kér. volt főmérnök, Zemplén, Sáros, Máramaros, Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék területére vonatkozó hatáskörrel, kir. kér. felügyelővé neveztetett ki. E hat vármegyére szóló hirt bizonyára mindenütt »éljen8-nel fogadják. (Jubiláns tanár.) Folyó hó 19-ikén, nevenap- ján, Orbán Józsefet mint 25 éves sárospataki tanárt, a főiskolai tanári kar, élén Nagy Gusztáv, akadémiai igazgatóval, testületileg üdvözölte ; az összes ifjúság nevében pedig Rácz Lajos főiskolai szénior tisztelgett az ünnepeltnél s egyszersmind az ifjúság részéről átnyújtotta a jubilánsnak Madách : Ember tragődiája díszpéldányát a tanit- ványi hálás kegyelet kifejezése gyanánt. A jogakadémiai tanárok ezen felül, külön még díszes albummal is meglepték a fakultás derék veteránját, átnyújtván abban saját kabinet-nagyságú arcképeiket emlékül. Az ünnepelt férfiú e külön megtiszteltetést a jogakadémia részéről valóban igen megérdemelte; mert a közoktatási minister által mostanában többször megújított rendkivüli követelések alkalmával, ő volt az mindenekfelett, ki hosszú tapasztalataival és nagy tanultságával mindig kész volt a testületért és a főiskoláért fegyvert ragadni. Orbán József a jövő évben már 40 éves tanár leend; úgy tudjuk, hogy az u. n. jubiláns megtiszteltetés akkora van számára tervezve. Érje meg jó egészségben, lankadatlan munka szeretetben ! Érjen a tanügy és a főiskola javára s dicsőségére hosszú, boldog, vidám öregséget! (A munkács-beszkidi vasútvonal) közigazgatási bejárása a közi. miniszternek Bereg vármegye hatóságához intézett értesítése szerint, f. hó 28-án fog megtartatni. Indulási idő reggeli 8 óra. Gyülekezési hely: a m. é. keleti vasút munkácsi indóháza. (A sztropkai postamester), kinek esetéről a múlt számunkban részletesebben irtunk, sebeiben meghalt. Az általa elsikkasztott összeget 3390 ltban állapította meg a hivatalos vizsgálat. (Március 15 ike S.-Patakon) Írja levelezőnk rendes ünnepe főiskolai ifjúságunknak; az életre- keltö melegebb napsugárral, az enyhébb szellővel, a visszatérő költöző madárral évről-évre rendesen megjön az hozzánk, hogy újra felgyújtsa sziveinket, hogy újra felidézze a múltnak ragyogó egét, újra még jobban megtanítson szeretni e földet, melyen kívül nincsen számunkra hely, szeretni az ezzel egybeforrott szabadságot s egy hő imát küldeni a hontalanul busorigó legnagyobb magyar után. Az ünnep rendezése a főiskolai ifjúság régi joga — s kötelessége. A főiskolai épület homlokzatán nemzeti lobogó hir- deté, hogy ünnepet ülünk s hogy a tudomány szelíd múzsájának helyét e napra a honszerelem lángoló múzsája foglalta el. Nyolc órakor az ünnepi harang kondulására a városi templomba siettünk (a zimankos idő sokakat visszatartott), hol Nagy Sándor h. lelkész mondott emelkedett alkalmi imát. A tulajdonképeni emlékünnepség délután Y23 órakor kezdődött a főiskolai imateremben. A kedvezőtlen időjárás dacára igen szép közönség tölté meg a termet s köztük városunk minden szépért, jóért lelkesülő hölgyei teljes számmal voltak képviselve. Jelen volt ama nagy napnak egyik elsőrangú bajnoka, Petőfi kebelbarátja : Emődi Dániel jogtanár is. Az ifjú énekkar által megnyitóul előadott „Szentelt hantok« (Mosonyitól) után V. Krüzselyi Bálint tanár lépett a szószékre, hogy előadja az 1848-iki márc. 15 történetét, jelentőségét, hatását, visszavezessen ama ragyogó korba, a legszentebb eszmék s a legnagyobb jellemek küzdő terére, vázolja ünnepünk fontosságát s megtanítson bízni, remélni s lelkesedni 1 Az emlékbeszédet a közönség mindvégig a legfeszültebb figyelemmel hallgatta s úgy közben-közben, mint az előadás végeztével lelkes tapsokkal s éljenekkel fejezte ki a szónok iránt elismerését. Az ünnepiség többi része a következő pontokból állott: Szavalat, Kovács Istvántól. Népdalok, előadta a zenekar. Népdal-egyveleg, Goll és Knahl után, előadta az énekkar. A szabadság emlékünnepén, egy aranynyal jutalmazott pályamű Mezőssy Bélától, felolvasta Stépán Géza. Szavalat, Osváth Zoltántól. Szabadságdal, Huberttöl, előadta az énekkar, megtoldva a Marseillaise-sze\. Kossuth-indúló, előadta a zenekar. Az ünnepies nap este a városháztermében rendezett közvacsorával s táncmulatsággal méltó befejezését nyerte. E bankett nők részvételével, első ilynemű kezdeményezés volt Sárospatakon, de szép sikere bizonyára követendő példa lesz máskorra is. A házi asszonyi tisztet V. Krüzselyi Bálintné ö nagysága viselte; mintegy százan foglaltak helyet az asztaloknál. Az első felköszöntőt V. Krüzselyi Bálint mondotta Kossuth Lajosra ; Kun Pál a 48-iki napok kiváló tényezőit: a nőket éltette, ezenkívül Dezső Lajos, Makiári Pap Miklós és Kun Dániel mondottak tósztokat. A táncmulatság vígan, lelkesen folyt egész a reggeli órákig. (Schuszter Konstantin dr.) ő ekszcellenciá- jának a kassai püspökségtől való fölmentése s ezzel egyidejűleg váci püspökké való prekonizá- ciója Rómában megtörtént. A volt püspök meleghangú szavakban búcsúzott el a kassai egyházmegye papságától. A káptalani vikárius választása f. hó 23-án történt meg s e tisztre Szabad Ferenc nagyprépost emeltetett, aki a megüresedett püspöki szék betöltéséig fogja kormányozni az egyházmegyét. (Megfagyott.) Regécz-középhutta érdemes elöljárósága f. hó 20. R. Bozsvárament bikát vásárolni. Természetesen, a falu vén csordását is, mint szakértőt, magukkal vitték. És még természetesebb, hogy a vásárlás után nagy áldomás ivás következett. Haza felé jőve az öreg Sangula nevű csordás, ki vénebb volt már, mint a falu nagy harangja (pedig ez is hatvan év óta siratja a falu nagy halottjait) elmaradt utitársaitól. Szegény öreget hóvackába és örökálomba temetkezve csak másnap találták föl megfagyottam (Budapester Journal)Ezennel felhívjuk olvasóink szives figyelmét a »Budapester Journal® cimü előfizetési felhívásra. Ezen kitünően szerkesztett lap gyorsan vívott ki magának hazai sajtónk közt előkelő helyet, úgy hogy már ma a legjobb és legolvasottabb lapok közé tartozik. (Uj találmányok a sérvkötészet terén.) Pápay Ernő dr. fővárosi orvos úrtól a következő sorokat vettük: A vidéken lakók, kik valamely oly bajban szenvednek, melyet csak sérvkötészeti, és orthopaediai köt- és műszerek által lehet gyógyítani, tudvalevőleg nincsenek abban a helyzetben. hogy a bajuk gyógyitásához szükséges ily eszközöket úgy ismerjék, mint pl. a fővárosiak. Ennek aztán az a hátránya van, hogy legtöbben egész életükön át kinoztatják magukat valamely ily eszközzel, anélkül, hogy egy jobbnak létezéséről tudnának és e körülmény indított arra, hogy az e téren felmerült kitűnő újabb találmányokat röviden megismertessem. Eddig p. o. csak a primitiv, úgynevezett toll- és gumi- vagy ruganyos sérvkötőket ismerték. Az első hiányos és még ha kifogástalanul van is elkészítve, a toll által okozott nyomás nemcsak hogy határozottan káros, de oly fájdalmat okoz, hogy a szenvedő inkább elhanyagolja a bajt és veszélynek teszi ki magát, semhogy a nyomás által okozott fájdalmat eltűrje. A második fentemlitett eszköz pedig kényelmes ugyan, amennyiben épen semmiféle nyomást nem gyakorol, de ép azért még teljesen ki nem fejlődött bajnál sem sokat használ, előrehaladottabb bajnál pedig inkább árt. Most azonban Keleti J. a koronaherceg-utca 18. szám alatt lakó ismert fővárosi kötszergyáros egy oly találmányra nyert kizárólagos szabadalmat, mely az eddigi ily gyártmányok hátrányaival nem bir. Ez tökéletesen a testhez simul, a sérv irányához és alakjához idomítható, kitűnő szolgálatot tesz még a legavultabb bajoknál is anélkül, hogy kellemetlen nyomást okozna. E mellett feltaláló e kötőket két külön könnyen felváltható pelotaval látja el, az egészet pedig izzadás elleni védővel vonja be, mely az izzadást és az eszköz romlását meggátolja, és mindig tisztán és szárazon tartja. Ez eszköznek ára dacára sok előnyének, egy oldalra 8 ft, kettőre 16 ft. Ugyancsak Keleti urnái kaphatók az általa kitünően javított és fölötte célszerű úgynevezett köldök sérvkötök, aranyérkötök, melyek e fölötte kellemetlen és elhanyagolás esetén veszélyessé válható bajnak elejét veszik, továbbá végbél- esés elleni kötök, haskötők, hátegyenesitők hanyag felső testtartás ellen, görcs érharisnyák, mülábak, szóval minden oly eszköz, mely a sérvkötészet, betegápolás és orthopaedia terére tartozik. Keleti szívesen ad felvilágosítást bármely szakba vágó ügyben és árjegyzékét kívánatra bárkinek megküldi. A „Budapesti Hírlap“ (szerkesztők és kiadó- tulajdonosok Csukássi József ésRákossi Jenő) a legkitűnőbb és legkimeritőbb távirati tudósításokkal szolgál és közvetlen összeköttetése lévén Európa összes fővárosaival, a mostani válságos időben, leghitelesebben tájékoztatja olvasóközönségét. A kiválóan hazafias szellemben szerkesztett „Budapesti Hirlap*-ot vezércikkei, tárcái, rovatai, az ország legkedveltebb és legelterjedtebb hírlapjává tették. Előfizetési ára negyedévre 3 ft 50 kr, egy hónapra 1 ft 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, kalap-utca 16. szám. Egyesületi élet. Jelentés. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület méhészeti szakosztályának megbízásából Molnár János, szakosztályi jegyző, ápril hóban a következő községekben fog a község házánál, vagy más erre alkalmas helyen, méhészeti előadást tat tani: Ápril 2-án délután 2 órakor Lukán; 3-án d. u. 3 órakor Karúdon, 4-én d. e. 9 órakor Czigán- don, 5-én d. e. 9 órakor Ricsén, 6-án d. e. 9 órakor Leányváron, 7-én d. e. 9 órakor Agárdon, 8-án d. u. 2 órakor Nagy-Rozvágyon, 9-én d. e. 9 órakor Páczinban, 11-én d. u. 2 órakor K.-Hel- meczen, 12-én d. u. 2 órakor K.-Dobrán, 13-án d. e. 9 órakor Bélyben, 14-én d. e. 9 órakor K.-
