Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-09 / 2. szám
Sátorai]a-Ujhely, 1887. január 9. 2. sz. Tizennyolczadik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁB: Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 fcr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratos nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE I (Megjelenik minden vasárnap.) HIMETÍSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes sző után lkr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük a körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. /illandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIT ITALOM REÜZ. 15646. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Közhírré tétel végett tudatom, hogy t. Sáros vármegye alispánja folyó évi 15020. sz. a. kelt átirata szerint Szinye-Lipócz község szarvasmarha állománya a tüdövész miatt elrendelt vesztegzár alól feloldatott. 16260. sz. Közhírré tétel végett tudatom, hogy t. Abauj Torna vármegye alispánja folyó évi 14138. szám alatt kelt átirata szerint Nyiri község szarvasmarha állománya lépfene miatt 21 napi vesztegzár alá helyeztetett. 15440. sz. Közhírré tétel végett tudatom, hogy t. Sáros vármegye alispánja f. évi 14380. szám alatt kelt átirata szerint a Som község szarvas- marha állományára elrendelt vesztegzár feloldatott. 16275, sz. Patkanóczi József n.-bárii lakos f. évi november 30-án a s.-a.-újhelyi heti vásárról hazatérőben, egy darab barna szőrű egy éves koca sertést saját sertéseivel haza hajtott s tulajdonosának jelentkezéséig házánál őriz. Ezt oly felhívással tudatom a tekintetes főszolgabíró urakkal, hogy járása területén közhírré tevén — eredmény esetén jelentést tenni ne terheltessék. 16450. sz Közhírré tétel végett tudatom tekintetes föszolgabitó úrral, hogy tek. Sáros vármegye alispánja f. évi 15623. sz. a. kelt átirata szerint Roskovány község szarvasmarha állománya a vesztegzár alól feloldatott. 16728. sz. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tek. Abauj-Torna vármegye alispánja f. évi 14577. szám alatt kelt átirata szerint Csobád község szarvasmarha állománya lépfene miatt vesztegzár alá helyeztetett. Matolai Etele, Zemplénvármegye alispánja. 16090. szám. Zemplénvármegye alispánjától. > 10 főszolgabíró urnák. Tudomás vétel és megfelelő eljárás végett [ másolatba kiadom. S.-a.-Ujhely, 1886. december 16. Matolai Etele, alispán. 45848. sz. Közm. és közi. m. kir. minisztérium. A fennálló országos közmunka utasítás az állam tulajdonát képező házak közmunka-mentességére nézve határozatokat nem tartalmazván, előfordnlt eset alkalmából szüségét láttam annak, hogy e részben az említett utasítás kiegészittes: sék. E végből további intézkedésig a m. kir. pénzügyminister úrral egyetértöleg, követendő szabály gyanánt a következőket állapítom meg. Az 1868. évi XXII. t. c. 2. §-a értelmében házadó alá nem tartozó állami épületek, ezek között a m. kir. államvasutak épületei is, a mennyiben azok más, t, i. nem állami célokra bérbe adva nincsenek és a melyek után a fen- nebbi törvényes határozatok értelmében sem állami egyenes adó, sem az ennek alapján kivettetni szokott megyei és községi sat. pótadók nem fizettetnek, a közmunkaváltság fizetése alól kivéve vannak. Budapest, 1886. nov. 25. Baross, államtitkár. 1244/86. sz. sz. Zemplénvármegye főszámvevőjétól. ÉRTESÍTÉS. Tudomásukra juttatom a községi bíráknak, községi és körjegyzőknek, hogy az I, 3 és 5 kros marhaleveleknek forgalomba hozatalával f. évi január hó l-től kezdve a vármegye főlevéltárnoka bízatott meg. A marhalevelekre vonatkozó megrendelések tehát ezután nem hivatalomhoz, hanem Szilvássy József főlevéltárnokhoz lesznek intézendők. Végül megjegyzem, hogy a marhalevelekről a községekben vezetett igtatókönyvi, községi adó főkönyvi nyomtatványok-, vágatási lajstromok- és vásári nyilvántartási jegyzőkönyvekért továbbra is hivatalomhoz forduljanak. DONGÓ GY. GÉZA, i—3 föszámvevő. i/V. 87. sz. A homonnai szolgáltról hivtalától, Személyleirása: A folyó 1887-ik évi január hó 3-ról 4-re virradóra Homonna mezővárosában elkövetett rablás bűnével terhelt (Kosos helyesebben KosztyJ Jánosnak. Neve: Koscs helyesebben Kosty János. Születési helye: Homonna. Lakása : ösmeretlen. Illetőségi helye : Homonna (Zemplén vármegye.) Kora: született 1853-ik évben. Vallása: rom. kath. Családi viszonya : nőtlen. Foglalkozása : cipész, illetőleg csizmadia iparossegéd. Hadkötelezettségí viszonya: honvéd. Termete: Közép. Arca: ho- szas. Szeme : szürke. Szemöldöke : Barna. Orra és szája rendes. Fogai: épek. Haja : barna. Bajusza : vörhenyes. Szakálla: nincs. Különös ös- mertető jelei: bal arcán szuronydöfésből eredt sebforradás. Ruházata : kurtára szabott, verhenyes- szinü, szőrős fehér pettyes rok, ugyan ilyen színű nadrág, a felső rokk alatt egy fehér szinü nyári rokk, cipő, fekete kerek kalap. Beszél: magyarul, tótul, németül. Feltalása esetén, hivatalomhoz bekisértetendő. Homonna, 1887. jan. 6-án. Ujfalu8sy Mihály, főszolgabíró. A választás előtt. Tapasztalati tény, hogy minden közügy első, éltető eleme a közügy szolgálatára hivatottak egyéniségében rejlik. A községekre ezen elv fokozottabb mérvben alkalmazandó, mint bárhol másutt; mert a község ma már az egész közigazgatás leszálló helye s nincs az állami igazgatásnak ága, mely a község tevékenységét igénybe ne vegye. Azok a teendők, miket törvény, rendelet, a fejlettebb ipari gazdasági viszonyok a községre hárítanak, feltétlenül és talán minden más igazgatási közegnél magasabb mérvben igénylik, hogy a községek ügyeinek vezetése megbízható, értelmes és mindenekfelett ügybuzgó képviselőkre, s a választások jó része T Á 5 0 & A Szilveszteri bál. — A „Zemplén“ eredetri tácája. — 1886—1887. Szilveszter apó csárdás közben múlt ki, pedig bizony nem volt rá érdemes. Mert az elmúlt esztendő igazán olyan volt, mint egy fukar vén ember, aki csak akkor használ másoknak, mikor elköltözik az árnyék világból. Szűk marokkal adta a jót, ellenben két kézzel osztotta a roszat, fagy, terméketlenség, krakhos árak, kolera, himlő aggasztották benne azokat, akiknek félteni valójuk volt s ráadásul háborús nyugtalanságoknak is elszórta a magvát. Helyén való volt ezeknél fogva örülni azon, hogy távozik s helyt ad a reményteljes uj esztendőnek, a szerencsés hetes számmal, a mely bár olyan kecses lenne, mint a minők a kedves kalikócskák valának. (Ezzel szerencsésen átestünk az uj évi gratulációkon is, habár későn, de inkább későn, mint soha.) Hanem hát kezdjük elejé ről a dolgot. A vöröskereszt elsőnek jelentkezett jótékony mulatságával és tegyük hozzá, hogy igen helyesen és alkalomszerűen. Nem csak azért, mert kettős jótékony célt tűzött maga elé, hanem, mert az idén talán még a karácsonyi angyal is tábori hornistává szegődött és a glória helyett „haptákot« fújt menybeli trombitáján, mely aggodalmasan rezgeti végig világrészünk fölött. A politikus próféták háborút jósolnak t á- vaszra, az újságok szélűben hirdetik, hogy az arzenálok kéményei erősen füstölögnek, kohóiban habarják, gyúrják a vasat; öntik az ólmot (és bizonyára nem András napi kedvtelésből) műhelyeiben köszörülik a kardot, gyártják a M a n 1 i c h e r puskát, szóval Plútó erős munkába fogott alvilági legényeivel, pöröly csapásainak zaja nyugtalanítja a szelíd múzsákat. Ilyen körülmények között aztán egészen természetes, ha Kupidó Terpszikhorivel együtt Mars szolgálatába szegődve : elrendelik a legbájosabb népfölkelést, mozgósítják a tánccipőbe bujtatott apró lábacskákat, működésbe hozzák a szivet dobogtató, elmét zavaró pillantások battériáit, a mo solyok varázsát, melyeknek hatása e földön nem hasonlítható semmihez sem, ha stratagiai fölvonulást mutatnak be, melynek aztán végső eredménye a meghódolás a legbájosabb ellenség előtt. Egy ilyen hóditó hadjáratnak éltük át minden izgalmát, dacoltunk veszélyeivel, mozgalma kábitott, bohóságai kellemesen csiklandozták a szivet, üdítették az elmét, feledtették az aggodalmakat (különben is búsuljon a diplomácia, ha nem elég nagy is, de elég sok a leje.) * * * A kalikó bál az igazi puritán szépség-verseny. Mert mig más bálokhoz rendelkezésükre áll szépeinknek minden szin és minden szabás ; stúdiumot csinálhatnak az öltözék s öltözködés titkaiból, csoportosíthatják a virágos szalagok, csipkék minden elképzelhetőségeit, addig a kalikó bálhoz szigorú „forschrifft“ szabja meg az uniformist. A kalikó kostoló bizottság kijelöli a szint, abba aztán tessék kirukkolni barnának, szőkének, pirosnak, halványnak. A szépség házi kezelés alá kerül, hanem aztán ki is tűnik a maga teljében. Es megbizonyosodhatott róla bárki, hogy hölgyeinknek mily keveset kell törödniök, ha ugyan kell, az öltözködés „rafinemenf-jével, hogy ellentállhatatlanná tegyék magukat. Az egyszerű fehér pettyes kékruhácskák feledhetlenek lesznek. Úgy tűntek fel bennük hölgyeink, mint a cukorbábuk, mintha csak egy óriási karácsonyfáról szedték volna le őket. Mosolygó hajnal, ké kes-fehér bárányfelhőcskébe burkolva. És szépségükkel annyi kellemet, keresetlen, de azért ele- gánciával párosított vidámságot egyesítettek, aminőt még soha. Magukkal hozták a bálterembe az otthont, melynek varázsát éreztük mindnyájan, és ennek tulajdonítható, hogy bár láttuk szépeinket pompásabban öltözve, díszbe ragyogtatva nem egyszer, de olyan hóditóan kedveseknek, mint a kalikó-bálban — soka. * * * * Mit írjunk a bálról, a táncról f Eszembe jut egy arab dilemma. Aki látta, annak felesleges, aki pedig nem látta, annak hiába való volna bármit is írni róla. Hogy mulatságaink páratlanok a kedélyesség, jókedv, szóval: a siker tekintetében, azzal kérkedhetünk mindenütt; de hogy régen nem nyilatkozott a kedélyesség, a vidámság, a tomboló jókedv oly mérvben és annyi közvetet- lenséggel, mint a kalikó-bálban, az kétségtelen. E tekintetben sokáig a kiválóan sikerült mulatságok mintájául fog szolgálni e kedves bálocska. Csak a tombolázással eltöltött másfél órát sajnáljuk. Mert bár egyeseknek Fortuna istennő ternóval, kva- és kvintternóval, sőt tombolával is kedveskedett, — de ám vesztettünk mindnyájan pótolhatatlan időt. Boszut is esküdtünk sokan mindenféle birbics ellen a világon, és azt hiszMai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
