Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-09 / 2. szám

ezek kezébe tétetvén le, ugyanilyen elöl­járókra bizassék. Most, midőn S.-a.-Ujhely város egy uj rendezés és a f. hó 12-re tűzött kép­viseleti választás előtt áll, nem tartjuk feleslegesnek a választókhoz nehány szót intézni. Városi ügyeinknek legnagyobb ellen­sége a közöny. Minden fejlődés ki van zárva, vagy legalább a haldoklás lassúsá­gával következik be, mert a városi ügy az, mit mindenki bírál, de melynek javí­tásán, elővitelén vajmi kevesen munkál­nak, s azok egy része, kik. hivatva és, mint az intézésre jogosultak erkölcsileg legalább kötelezve lennének, a község ügyeit istápolni, annak vagy ellenségei, vagy tisztüket csupán hiúságból viselvén, teljesen távol maradnak az aktivitástól, vagy a mi mindezeknél roszabb, csak sa-. ját vagyoni érdekeiknek kívánnak szol­gálni. A ki S.-a.-Ujhely város ügyeinek intézését figyelemmel kiséri és alkalma volt a képviseleti gyűlésekről tudomást szerezni, szomorúan tapasztalhatta, hogy a 40 képviselő közül, kikben az elöljáró­ság nincs számítva, a képviseleti gyűlé­seken 5—6, ritkán 10—12 egyén jelenik meg, mig a többi képviselő állandó távol- létté által véli legjobban teljesítettnek a rája bízottakat. Hogy aztán azok a ke­vesek, kik a város ügyei iránt komolyan és melegen érdeklődnek, nem képesek a község érdekében nagyobb eredményeket, maradandó értékű alkotásokat és a szük­séges javításokat felmutatni, azt az álta­lános közöny okozta elkedvetlenedés és az erők csekélysége okozza, melyért a felelősség azokat terheli, kik kötelességeik teljesítését jónak látják szögre akasztani. Itt az Idő, hogy a közönség, saját jól felfogott érdekében, belássa ezen ál­lapotnak tarthatatlanságát. Mert igaz ugyan, hogy a törvényhozásnak, midőn a virilizmus törvénybe iktatását eszközölte, az volt és lehetett csupán szándéka, hogy ez utón a község ügyeinek vezetését a nagyobb vagyoni érdekeltséggel többnyire kapcsolatban járó magasabb műveltség, képzettség, bevonása által emelje, hogy tehát a virilis címen való képviselet nem csupán jogot, hanem erkölcsi kötelesség­gel járó terhet is képezzen; de mert nem gondoskodott arról, hogy ezen morális kötelesség teljesítve legyen, arra kény­szeríteni pedig valakit a virilis urak kö­ssük nem igaz ok nélkül; mert csekély kárpót­lás ám egy csárdással megtoldott négyesért az — ha véletlenségből egy ibriket nyerünk. * * * Hiába állott két esztendőből is Szilveszter éjjel sajnos rövid volt. Kábuló fővel, melyben zsongott még a szuppé-csárdás moraja, kavargóit a felejthetetlen benyomások khaosza, s a vízióktól káprázó szemmel pillantottuk meg az uj év szür­ke reggelét, fátum, hogy nem lehetett „meg­hogyvoltozni“ a feledhetetlen éjszakát. * , * * És most beszéljen a legragyogóbb névsor. Ott voltak: Ambrózy Nándorné, Almássy Sán- dorné (Dombrádról), Barna Bertalanné, Balogh Károlyné, Bogyay Zsigmondné, Chyzer Kornélné, Csuka Dánielné, Dienes Istvánná (Azarból), Dó- kus Gyuláné, Dragics Sándorné, Füzesséry Bol- dizsárné, Hammersberg Jenőné, Hönsch Dezsőné, Liszy Edéné, KarSa Bertalanné, Keresztessy La- josné, Kecskés Dezsőné, Kulin Ödönné, Körmen- dy Sámuelné, Matolai Etelné, Meczner Andrásné, Jelenek Ádámné, Teich Zsigmondné, SebeökAn- talné, Szánky Nándorné, Szerviczky Ödönné, Szepessy Arnoldné, b. Vécsey Dénesné, Viez- mándy Ödönné, Vladár Kristótné úrnők; a bájos leánykák közül pedig Almássy Lujza. Balogh Gi­zella, Bánóczy Margit, Bydeskuthy Erzsiké, Bo­gyay Vilma, Buchwald Thekla, Chyzer nővérek. Csuka nővérek, Diószeghy nővérek, Dienes Lenke, Dercsényi Thekla, Füzesséry nővérek, Hunyor Annácska, Haidinger Mathild, Izsépy Etelka, Izsaak Erzsi, Jelenek Ida, Keresztessy Zelma, Karsa Emma, Liszy Kornél, Meczner Ilona, Ma­jor Ilona, Gross nővérek, Pilissy Sarolta, Trom­bitás Ilona, Tokár Ilona, Szögyény Sára, b. Vé­csey Mária kisasszonyok. zül, hogy jogokat gyakoroljon, miket a saját érdekében nem tart szükségesnek gyakorolni, ez idő szerint lehetetlen, — a tény az, hogy bizony a virilisták nagyobb része vajmi keveset érdeklődik a városi ügyek iránt, hanem teljesen visszahúzódik és betöltetlenül hagyja azon helyet, hova őt a törvényhozás sok üdvös és jónak létrehozása végett emelte. Nincs más mód tehát segíteni e bajon és a közönyt alig lehet másként némileg ellensúlyozni, mint a legközelebb megej­tendő képviseleti választásnál olyan 10 képviselőt ruházni lel a bizalommal, kik arra érdemesek és rászolgáltak. Nagy hiba és menthetetlen bűn, hogy a közönség nem érdeklődik a választások iránt, nem megy választani, annyi fárad­ságot sem vesz, hogy embereit megös- merje és hogy az ilyen, egy község éle­tében mindenesetre egyik legfontosabb aktusban szavazatával részt venne s igye­keznék a választást minden jó érdeknek megfelelőleg keresztül vinni. így történt meg s ez az oka, hogy a legközelebbi megyei bizottsági választásnál 800 és né­hány szavazó közül, S.-a.-Ujhelyben alig 200 szavazott. Kint a közönség körében annyi a gáncs, oly sok a panasz s gyakran éppen azon választott képviselők részéről, kik a gyűlésekben soha részt nem vesznek, hogy ideje lenne már a közönségnek job­ban körültekinteni. Nem kell ehez más, csak érdeklődés összetartás. A közönség ösmeri a maga embereit, ne hagyja magát nevek, vagy faji, felekezeti és más érdekek által befo- lyásoltatni. A város ügyeiben összeolvadt minden érdek s e mellett háttérbe kell szorulni azon kicsinyes tekinteteknek, mik a választás sorsát Ujhelyben a legtöbb­ször eldöntik. Félre kell tenni azokat az erősen és sokszor hangoztatott válaszfala­kat, melyek a polgári elem részéről emel­tetnek és megfordítva. Nem tartozik ide annak vitatása, mennyiben bir jogosultsággal ily válasz­falak létezése vagy elképzelése, de tény hogy nem gondolkozik helyesen és elfo­gulatlanul, ki azon véleményben van, hogy a polgárság érdekeit csak polgár ember (újhelyi értelemben, mert hiszen e város­nak minden lakosa polgár) képviselheti és viszont, mert mit ér az a polgárság érdekeire, ha képviselője vagy nem láto­gatja a gyűléseket, vagy legfeljebb mint hallgató vesz részt, vagy mit ér az intel­ligencia ugyanilyen fajtájú képviselőjével. Választani kell azt, akár polgár, akár nem polgár, a ki tesz, tenni fog, kinek buzgóságáról, érdeklődéséről meg van győződve a közönség s kiről nagyon könnyen meg lehet állapítani, hogy nem hiúság vezeti az ily kitüntetések elnyeré­sével, mert azt nem keresi, nem hajhászsza. Tartson minden választó kerület előérte- kezletet a személyek kijelölése iránt, ne szavazzon a közönség 10 —15 egyénre, mint ezt tenni szokta, a közönség pedig érdeklődjék, menjen az értekezletre, men­jen szavazni. — Sorsát maga intézi és csak ha jól intézi, várhat jó eredményt. Bizzunk a jövőben ! Bla. A vármegye ^ülésterméből. — 1886. dec. 28. és 29. — (Folyt, és vége.) A katonai lovassági laktanya építési ügyé­nek előkészítésével megbízott küldöttség elnöke Viczmándy Ödön Írásbeli jelentést adott az elő­készületek jelen állásáról. A jelentésből megér­tettük, hogy a 240,000 frtnyi költséggel tervezett laktanya, ha a katonaság által támasztott, egy- ben-másban fényűzésre hajló igények is kielégit- tetnének, 500,000 írtnál is többe kerülne. Egyéb­iránt a tervek teljesen még el nem készültek és a részletes árelemzés fogja majd pontosan feltün­tetni a nagyszabású vállalat létesítésével járó költségek mennyiségét. A vármegye közönsége ellenszolgáltatásul remélhet évente 28,000 forint bérösszeget és ezenfelül a kantin-jog bérjövedel­mét. Arra az esetre, ha a vármegye eszközölné a felépíttetést, az első hazai takarékpénztár kilá­tásba helyezte az építési költségek előlegezését. A jelentés tudomásul vétetett. A szeptember és december hónapoktól szóló alispánt jelentésből kiemeljük : hogy a közegész­ségi állapotok az egész vármegye területén meg nyugtatok. A himlő Kis-Tárkányban öltött jár- ványszerü jelleget. A himlő fellépett a székvá­rosban is (a főorvosnak 11 betegedési esetről van tudomása), de félelmetes mérveket még nem öl tött. A legszigorúbb óvórendszabályok foganato­sítva vannak. Az Amerikába vándorlókból letar­tóztattak 64 egyént. Kivándorolt 561 egyén, visz- szajöttek 119-en. Gyújtási gyanú felmerült 22 esetnél. Emberölési eset csak egy volt. A kül- forgalmi útvonalokon a műtárgyak rósz karban vannak. Szeptemberig a közmunkának 85°/0-a teljesítve volt. Az őszi vetések jól keltek. Olvastatott a Zábráczky Miklós, szerencsi főszolgabíró fegyelmi ügyében keletkezett bel­ügyminiszteri leirat, valamint a fegyelmi választ­mánynak a leirat alapján a vármegye közön ségéhez intézett átirata. A főszolgabíró lemon­dása bő indokolással ismételve is tudomásul vé­tetni határoztatott. Főjegyző bemutatja az általa elkészített és a legújabb országos törvények szellemével össz­hangzásba hozott harminckét rendbeli szabály­rendeletet. Mennyiben azok a szakbizottság által már megbiráltattak, ki fognak nyomatni és a bi zottsági tagok között ki fognak osztatni. Felter- jesztetésük iránt a februári rendkívüli közgyűlés fog határozni. Olvastatott a belügyminisztériumnak a ,ti­tulus sine vitulo0 magyarázásával foglalkozó le­irata, mely szerint a magasabb hivatali rangra helyettesített vármegyei tisztviselő (az államnak e tekintetben is mostoha gyermeke) a magasabb fizetést helyettesittetésének tartamára sem igé­nyelheti. Tudomásul vétetett és a jövendőre néz­ve irányadóul szolgál. Olvastatott az országos közmunka kény­szer megváltása tárgyában a vármegye közönsé­géhez intézett miniszteri leirat. Az állandó választ­mány határozati javaslatának elfogadásával ki­mondatott, hogy már az 1887. évre vonatkozó­lag mindenki köteles az igáserőnek legalább is egynegyed részét megváltani. A kézi munkáért pe­dig mindazok, akik azt személyesen nem fogják teljesiteni, szintén tartoznak megfelelő pénzbeli ellenszolgáltatást nyújtani az utfentartási alapnak. A közmunka összeírása az irányelvek szem előtt tartásával leendő újabb revízió végett a várme­gyei kir. állam-épitészeti hivatalhoz vissza kül­detni rendeltettek. Olvastatott az országos magyar iskola­egyesületnek 9770. szám alatt igtatott folyamo­dása, melyben Zemplénvármegye lelkes közönsé­gétől anyagi és erkölcsi támogatást kér. A fo lyamodás egész terjedelmében a »Zemplén“ hi­vatalos rovatában közöltetni s arra e nagy vár megye minden tehetős és jó fiának figyelme fel­hivatni határoztatott. Dr. Klein Zsigmond rn -la- borczi lakosnak és az összes szaktudományok doktorának orvosi diplomája kihirdettetett és a kihirdetési záradékkal elláttatott. K.-Dobra község ingatlan eladásának en­gedélyezésére vonatkozó kérvénye a törvényes formák meg nem tartása miatt elutasittatott. A málezai, n.-mihályi és vásárhelyi orvosi körök újonnan leendő kikerekitése tárgyában adott egészségügyi bizottsági előterjesztés mellőztetett. A járási főszolgabíró utasittatott, hogy a vásár­helyi körorvosi állomásra sürgősen hirdessen uj pályázatot, s olyan jelentkezőt, aki a vásárhelyi körbe osztott községek egészségügyét N.-Miháiy- ból vállalkoznék ellátni, ne bocsásson pályázatra. A tokaj-rakamazi vámos hid tariffa tételeinek emelése iránt a miskolci kincs t. uradalmi tiszt- tartóság részéről benyújtott s kellően okmányolt folyamodás a kérvényezőre nézve kedvezően in- téztetett el. Olvastatott a Reichard Gyula s. a.-ujhelyi lakos tulajdonában lévő magánzálogház forgal­mának megállapítására vonatkozó és a kezelésben észlelt több rendbeli szabálytalanságot híven fel­tüntető küldöttségi jelentés. E jelentés alapján a i4°/0-ban engedélyezett zálogkölcsön díjnak io°/0-ra leendő leszállittatása javasoltatni, a szabálytalanságok megszüntetésére a s.-a.-újhelyi fszbiró, mint elsőfokú iparhatóság utasittatni ha tároztatott. Egyszersmind, mert nevezett zálogház­tulajdonos az uzsoráskodásban is tetten éretett : ellene ez irányban a kellő lépések szintén megté­tettek.*) Minthogy pedig a társadalom szegé­nyebb osztálya által igényelt kölcsönök közvetí­tése egyes-egyedül a hitelszövetkezeti intézmény­től remélhető: a hitelszövetkezeti kérdés tanul­mányozására Viczmándy Ödön elnöklete alatt Zalay István, Diószeghy János, Becske Bálint, Löcherer Andor, Cseley Antal, Szerviczky Ödön, Ulrich Vilmos, Sulyovszky István, Baján Imre, Lukovics Géza, Balassa István báró, Dókus *) E tárgyra még visszatérünk. Szerk. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom