Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-06 / 10. szám
Melléklet a „Zemplén“ io-ik számához Hát bizony barátom, én a ki a »Zemplén« 8-ik számában hozzád intézett kérdéseknek részese nem vagyok, határozottan állítom, hogy azok, akik a 393 ft 92 krt gyűjtő ivedre befizették, jogosan megkövetelhették, hogy a hazafiság oltárára adott filléreik elhelyezéséről tudomással bírjanak, de hiszen az olyatén absolutisticus elveket még a pénzügyministeriumnak (pedig ez igen nagy szó) sem vagyunk hajlandók megengedni ; az országos honvéd egylet nem is tekint hetö nézetem szerint másféle hatóságnak, mint amely a hazafias érzület adta gyűjteményeket nyilvántartja, s megbízottjainak hü sáfárkodása felett őrködik, de a hü sáfár az adakozókat első sorban tartozik megnyugtatni. Ezek az én nézeteim, ha el nem fogadod, legyen neked igazad. A másik elvi kérdés, ahol nézetedet nem követhetem, a szobor elnevezése és felállításának helye. Ez már a dolog históriai oldalára vonatkozik. Nézd meg csak kibocsájtott gyüjtőived fejezetét, úgy emlékszem, hogy te a bodrogkeresztúri csatában elhullott honvédeknek emelendő emlék- re gyüjtöttél; és én ragaszkodom — ha emlékezetem nem csal — akkori álláspontodhoz. Dehát — »qui bene distinquit, bene docet.“ Az osztrák hadi bulletinekben »beim Kisfalud wurden die Insurgenten durch Ob. W. Helcz- manóczky geschlagen,* és ez igaz is. Klapka, Görgey emlékirataiban, Kossuth az országgyűléshez adott jelentésében a tarcali és bodrogkeresztúri csatákat jelzik, mint a magyar fegyverek vereségének győzelemre forduló pontját; és ez is igaz. Tehát az a kérdés tolakodik előtérbe, kiknek akarnál te emlékoszlopot állítani? A Kisfaludtól elfutottaknak, vagy a kisfa- ludi csorbát kiköszörülő, s a magyar honvéd név dicsőségének növekvésbe induló fáját vérükkel megöntözött névtelen hősöknek, kik Kérész túr utcáján halomra lövettek és a kik a golyó záporában elvérzett bajtársaikat a szuronyhegyével boszulták meg. Ha e kérdésre megfelelsz, elesik, el kell esni a halom-emelés kérdésének is, mert az emlékoszlop helye Bodrogkeresztur utcáján, még pedig a véres küzdelem helyén, lenne felállítandó. Ami pedig válaszod harmadik pontját illeti, az valóban elszomoritólag hatott reám, és pedig tenmagadért szomorodtam el; hát már téged is, mint a tehetetlen vénkort, megfogott az idő rozsdája, te is csak az ifjabb nemzedék állítólagos közönyén köszörülöd eltompult fringiádat ? Nem úgy, Józsi barátom, te a nemzeti nagyság egyik élő részese, önts a fiatalságba lelket ; tanítsd az önzetlen hazaszeretet lélekemelő tanát, és akkor is, ha apostolkodásod előtt a fülek bezárulni bírnának, kezd újra és ne lankadj; de ha nem teszed, mit hazád, mit nemzeted megkövetel tőled : hagyj békét a gyanúsításoknak ! Nekem van bizalmam, van erős hitem, a nemzet ifjú sarjadékában. Hát nem szálltak-e mindenkor sikra 1855 óta a nemzeti eszmék oltalmára ? ! ! s csak a lefolyt 1886 ik év elég tanúságot tesz arról, hogy igenis az 1848/9-ki korszak emléke, a magyar fiatalság szentélyének oltára, s azt meggyalázni még a hatalom szuronyainak sem engedé. A győzelemben elesett hősök emlékének felállítására az idő Magyarországon mindig alkalmas volt és lesz, s hiba, sőt bűn kimondani azt a megdöbbentő rágalmat, hogy a hazafiui lelkesedés nincs meg. Mit akarsz bevárni ? Én nem tudhatom. De véleményem szerint Magyarország jelen viszonyai, s az egész világon általánossá válni kezdő democraticus irányú alkotmány, valószínű, hogy sok igen sok időre kizárja a függetlenségi háború lehetőségét. Fogj hozzá barátom bátran elvállalt munkádhoz, s ha bevégzed, egy emlék fog nevedhez fűződni, melyre fiaid büszkék lehetnek. Kevesen, talán csak ketten vagyunk már életben, kik a b.-kereszturi csatában részt vettünk : én, mint az egyik rohamoszlop vezetője és dr. Lengyel Endre zászlóaljunk orvosa, aki a sebesültek ápolásában önfeláldozó tevékenységet fejtett ki. Mi leszünk az elsők, kik hálás szívvel rovandjuk le a köszönet adóját elvérzett bajtársaink emlékéért. Az előttem igen becses nagy eszme megvalósítására, a b.-kereszturi honvédemlék létesítésének költségeire a »Zemplén« t. szerkesztőségének átadtam a 2 ftot,*) kérlek vedd át s csatold a meglevő alaphoz, megvagyok győződve, hogy egy szó sa netán még hiányzó összeg rövid idő alatt kezeidnél lesz. Barátod : Karsa Ferenc. *) A hazafias adományt szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk részéről ezennel 10 ftra egészítjük ki, s midőn cikkírónak a hazafiui kegyelet melegétől áthatott indítványát örömmel fogadjuk, egyszersmind bizalomteljesen fordulunk lapunk minden olvasójához, s kérjük, hogy a bodrogkeresztúri csatában édes hazánknak üdvéért életükkel adózó »névtelen hősök" tiszteletére emelendő emlék-oszlop költségeihez tehetségükhöz mérten hozzájárulni es a haza oltárára szánt adományaikat, a szent célra leendő fordíttatás végett, hozzánk eljuttatni kegyeskedjenek ! Szerk. Levelezés. Szinna, 1887. febr. hó 27. A HrajnyáróL Köztudomású dolog, hogy Zemplénvármegye minden egyes vidékének jobb érzelmű és hazafias szellemű lakosai tehetségükhöz képest mindent elkövetnek, hogy a már eddig is oly áldásosán működő és a jövőben oly nagy reményekre jogosító: ,,a magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvárme- gyében terjesztő egyesület“ javát és felvirágzását előmozdítsák. A mi krajnyai felvidékünk, melynek ez egyesület pártfogására és segedelmére a jövőben nagy szüksége leend, nem marad hátra hazafiság dolgában, hanem megragad minden alkalmat, módot és eszközt a kitűzött szent cél elömózditására. Itt műkedvelői színi előadást, ott barátságos ösz- szejövetelt, táncestéket rendez felvidékünk s a tiszta jövedelmet örömmel teszi le a magyar kultúra és az avval járó nemzeti boldogság élőidé zésében fáradozó egyesület oltárára. Ezt a magasztos célt tartva szem előtt Z.- Szinna és vidéke intelligenciája f. é. febr. hó 20-án Szinnán egy farsangi barátságos összejövetele táncestét rendezett. A meghívottak a szives felszólításnak készséggel engedve, nagy számmal sereglettek egybe a közel és távolabb vidékről, s majdnem zsuffolásig töltötték meg a helybeli uraság által e célra a legszívesebben átengedett, kényelemmel berendezett, s a legizlésteljesebben feldíszített tánchelyiséget. A rendezőség a körülményekhez képest mindent elkövetett, hogy a vendégek jogos várakozásának mindenben megfeleljen és az estnek sikerét biztosítván, annak fényét emelje. A megjelent díszes hölgykoszoruban ott láttuk Cséley Ágostomét és Kelemen Kálmánnét Ho- monnáról, Izsépy Kálmánnét, dr. Marton Dénesnét, Uhr Ágostomét, Balás Mihálynét, Szmrecsányi 1st- vánnét és Chinorányi Sándornét Szinnáról, Danes Jánosnét Sztarináról, Götze Károlynét Béláról, Grund Józsefnét, Sambuchi Lipótnét Sztakcsinból, Gojdics Mihálynét Pcsolináról és Petrasovszky Józsefnét Hosztoviczáról, kik mindnyájan vetekedtek abban, hogy az egybegyült vendégeket a legjobb s legizlésesebb ételekkel lássák el. A táncest fényét emelték továbbá: Csuka Piroska, Gojdics Emma (Pcsolmáról), Uhr Guszta (Szinna), Szmoligovics Mariska (M.-Laborcról), Brzda Coelestinka (nevelőnő Sztakcsinból), Szino- vics Angelka (Béláról), Félicides Tériké, Flaskay Mariska (Homonna), Petrasovszky-nővérek (Hosz- tovicza), Hodermarszky Mariska (A.-Jablonka) és Peczák Mariska (Papina). A négyeseket 24 pár táncolta. A mulatság egész kiviradtig a legnagyobb kedvben tartott. A jelen voltak megfogadták egymásnak, hogy még ez év folyamán a fent nevezett egyesület javára Szinnán műkedvelői színi előadást fognak rendezni. Éljenek a derék kezdeményezők. Siker koronázza fáradozásaikat! ? A szegii gőzmalom részvénytársaságnak 1887. március hó 27-én S-a.-Ujhelyben tartandó közgyűlésén az 1886-ik évről beterjesztendő üzleti jelentések. i. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés ! A hazai malom-iparnak az utolsó évtized- beni bámulatos felvirágzása azon törekvésre buzdította valamennyi malom vállalatott, hogy technikai és anyagi erejüknek teljes felhasználásával a termelő-képességet fokozatosan emeljék; de minthogy időközben a nyugat-európai államok saját mezőgazdasági érdekeik megvédése tekintetéből ismételt vámfelemelések által készítményeinket a külföldi piacokról majdnem egészen kizárták, az eddig kifejtett lázas tevékenység természetszerűen túltermelésre vezetett, mely a búza és lisztárak közt rendkívüli aránytalanságot idézett elő és a gyártási hasznot a minimumra szállította le. Ily nehéz viszonyok között csak kevés malom lehet azon szerencsés helyzetben részvényeseinek ez idén is osztalékot fizethetni és kivételt leginkább oly vállalatok képeznek, melyek speciális helyi viszonyaiknál fogva nyers terményeiket előnyösebben szerezhették be. A lefolyt üzletévi zárszámadásunk kedvezőtlen eredményéhez hozzájárult azon körülmény is, hogy az elmúlt évben lisztünk minőségének javítása tekintetében a versenyző vállalatokkal lépést tartani kénytelenittetvén, — valamennyi daratisztitóinkat újabb szerkezetüekkel kicseréltük és koptatónkat egész újonnan berendeztük, melylyel kapcsolatban a szükségessé vált nagyobb átalakításokat is kellett eszközölni ; ezen műveletből folyólag felmerült kiadásokra nézve pedig — hiven az ez ideig mindig követett szo- liditás elveihez — a beruházással járó nagyobb mérvű átalakítási és újítási költségeket nem vettük befektetésnek, hanem csakis az egészen uj gépezeteket és a hozzátartozókat könyveltük el 9350 ft 13 krral a gép és malom felszerelési számla terhére, — ellenben a tekintélyes összegre rugó átalakítási költségeket, mint üzleti kiadásokat számoltuk el a kijavítások számláján, mely a nyer- és veszt-számlában 6807 ft 37 krt tüntet fel. Ezen munkálatok eszközlése azonfelül majdnem 23 napi szünetelést vett igénybe, mely az ünnepi és apró szüneteket hozzáadva az elmúlt évben 403/4 nepra szaporodott és tekintetbe véve, hogy ezen hosszú idő alatt is folytak a vállalat tetemes rendes kiadásai, veszteségünk főoka voltaképen ezen körülménynek tulajdonítható. — Megjegyezzük még e helyütt, hogy az újabbakkal felcserélt régi gépezetek értéke — egyes felszerelvények eladásából befolyt 80 ft 38 krnak levonása után — 3Ő98 ft 59 krral a gép és malomfelszerelési számláról az értékcsökkenési tartalék-alap terhére leírásba hozatott. Az üzleti kiadások a lefolyt évben következő változásokat szenvedtek és pedig: fizetések, kijavítások, birtositási dijak, irodai költségek és kamatok fejében összesen 1625 ft 36 krral több volt a kiadás, mint az előző évben, de másrészt sikerült a tüzelésnél 670 ft 03 krt, anyagokban 101 ft 81 krt, lakbérek és lakfnntartási költségeknél 89 ft 16 krt, utazási költségeknél 166 ft 03 krt, kisebb költségeknél 401 ft 41 krt és adóban 104 ft 22 krt megtakaritani, miért is a különbözet az előző évhez arányosítva csak 92 ft 70 kr nagyobb kiadást képez. Ezeknek előrebocsátása után van szerencsénk egyes üzletágaink kimutatására áttérve, a múlt év forgalmát a következőkben előterjeszteni : Az 1886-ik évet a magtárban levő .............................7175 mm. 64 kgr búza és gabonakészlettel kezdtük meg. Csere és vámképen bejött a magtárban összegyűlt többlettel együtt ........................2804 mm 73 kgr. Készpénzért 309011 ft 09 kr értékben vásárolt búza és gabona ................................ 40683 mm 67 kgr. Összesen . 50664 mm 04 kgr. Ebből őröl- tetett a mümalomban . 46000 mm — kgr. Ebből eladatott .. 10 mm 02 kgr. 46010 mm 02 kgr. Maradt tehát búza és gabona készletünk 1886-ik évi december hó 31-én magtárunkban . 4654 mm 02 kgr. Megvásárolva, de le nem szállítva ........................- 5006 mm — kgr. Összesen . 9660 mm 02 kgr. És pedig 9152 mm 67 kgr súlyú, átlagban 79®/,o kgr minőségű búza 8 ft 10 krjával és 507 mm 35 kgr rozs átlagban 5 ft 50 krjával. A mümalomban felöntött 46000 mmázsa életnemüekből a múlt évben .......................................44833 mm 25 kgr. különféle őrlemény készült. Vásárolt idegen liszt . . 967 mm 40 kgr. Visszavásárolt liszt és kor- panemüek.............................. 100 mm 45 kgr. 1886-ik évben összegyűlt többlet................................... 14 mm 08 kgr. 1885-ik évről átvett készlet 2683 mm 85 kgr. •Összesen . 48599 mm 03 kgr. Ebből csere és eladás utján 444048 ft 86 krnyi összegben értékesíttetett....................45273 mm 66 kgr. Maradt 1886. december 3!-én.............................. .... . 3325 mm 37 kgr. lisztkészletünk, mely a leltárban a liszteknél 1 írttal, a korpánál 50 krral vétetett mmázsánkint a rendes eladási áron alól számításba és a mérlegben 32420 ft 69 krban van kitüntetve. A parasztmalomban a vendégek részére összesen 3600 mm 44 kgr életnemüt őröltünk és ezen üzletág 2082 ft 68 kr jövedelmet hozott. Malmászatunk vesztesége 1886-ban 114 ft 14 krra rúgott. Hozzáadva : a) Az alapszabályszerü leírásokat az értékcsökkenési tartalék-alap javára ....................3765 frt 28 krral b) A leirt kétes követeléseket . 213 frt 24 krral c) Az igazgatóság és felügyelőbizottság 1886. évi fizetését . 750 frt — krral összesen . 4842 frt 66 kr. Ebből levonandók : X. A kisebb bevételek . . . 117 frt 90 krral 2. A betéti kamatok . . . 40 frt 52 krral 3. Az 1885-ik évről áthozott nyeremény maradvány .... 732 frt 14 krral 890 frt 56 kr és igy a beterjesztett zármérleg és üzlet-eredmény számla . . 3952 frt 10 kr
