Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-06 / 10. szám

Melléklet a „Zemplén“ io-ik számához Hát bizony barátom, én a ki a »Zemplén« 8-ik számában hozzád intézett kérdéseknek ré­szese nem vagyok, határozottan állítom, hogy azok, akik a 393 ft 92 krt gyűjtő ivedre befizet­ték, jogosan megkövetelhették, hogy a hazafiság oltárára adott filléreik elhelyezéséről tudomással bírjanak, de hiszen az olyatén absolutisticus elve­ket még a pénzügyministeriumnak (pedig ez igen nagy szó) sem vagyunk hajlandók megengedni ; az országos honvéd egylet nem is tekint hetö nézetem szerint másféle hatóságnak, mint amely a hazafias érzület adta gyűjteményeket nyil­vántartja, s megbízottjainak hü sáfárkodása felett őrködik, de a hü sáfár az adakozókat első sorban tartozik megnyugtatni. Ezek az én nézeteim, ha el nem fogadod, legyen neked igazad. A másik elvi kérdés, ahol nézetedet nem követhetem, a szobor elnevezése és felállításának helye. Ez már a dolog históriai oldalára vonatko­zik. Nézd meg csak kibocsájtott gyüjtőived feje­zetét, úgy emlékszem, hogy te a bodrogkeresztúri csatában elhullott honvédeknek emelendő emlék- re gyüjtöttél; és én ragaszkodom — ha emléke­zetem nem csal — akkori álláspontodhoz. Dehát — »qui bene distinquit, bene docet.“ Az osztrák hadi bulletinekben »beim Kisfa­lud wurden die Insurgenten durch Ob. W. Helcz- manóczky geschlagen,* és ez igaz is. Klapka, Görgey emlékirataiban, Kossuth az országgyűléshez adott jelentésében a tarcali és bodrogkeresztúri csatákat jelzik, mint a magyar fegyverek vereségének győzelemre forduló pont­ját; és ez is igaz. Tehát az a kérdés tolakodik előtérbe, kiknek akarnál te emlékoszlopot állí­tani? A Kisfaludtól elfutottaknak, vagy a kisfa- ludi csorbát kiköszörülő, s a magyar honvéd név dicsőségének növekvésbe induló fáját vérük­kel megöntözött névtelen hősöknek, kik Kérész túr utcáján halomra lövettek és a kik a golyó záporában elvérzett bajtársaikat a szuronyhegyé­vel boszulták meg. Ha e kérdésre megfelelsz, elesik, el kell esni a halom-emelés kérdésének is, mert az em­lékoszlop helye Bodrogkeresztur utcáján, még pedig a véres küzdelem helyén, lenne felállítandó. Ami pedig válaszod harmadik pontját illeti, az valóban elszomoritólag hatott reám, és pedig tenmagadért szomorodtam el; hát már téged is, mint a tehetetlen vénkort, megfogott az idő rozs­dája, te is csak az ifjabb nemzedék állítólagos közönyén köszörülöd eltompult fringiádat ? Nem úgy, Józsi barátom, te a nemzeti nagy­ság egyik élő részese, önts a fiatalságba lelket ; tanítsd az önzetlen hazaszeretet lélekemelő tanát, és akkor is, ha apostolkodásod előtt a fülek be­zárulni bírnának, kezd újra és ne lankadj; de ha nem teszed, mit hazád, mit nemzeted megköve­tel tőled : hagyj békét a gyanúsításoknak ! Nekem van bizalmam, van erős hitem, a nemzet ifjú sarjadékában. Hát nem szálltak-e mindenkor sikra 1855 óta a nemzeti eszmék ol­talmára ? ! ! s csak a lefolyt 1886 ik év elég ta­núságot tesz arról, hogy igenis az 1848/9-ki kor­szak emléke, a magyar fiatalság szentélyének oltára, s azt meggyalázni még a hatalom szu­ronyainak sem engedé. A győzelemben elesett hősök emlékének felállítására az idő Magyarországon mindig al­kalmas volt és lesz, s hiba, sőt bűn kimondani azt a megdöbbentő rágalmat, hogy a hazafiui lelkesedés nincs meg. Mit akarsz bevárni ? Én nem tudhatom. De véleményem szerint Magyarország jelen viszo­nyai, s az egész világon általánossá válni kezdő democraticus irányú alkotmány, valószínű, hogy sok igen sok időre kizárja a függetlenségi háború lehetőségét. Fogj hozzá barátom bátran elvállalt mun­kádhoz, s ha bevégzed, egy emlék fog nevedhez fűződni, melyre fiaid büszkék lehetnek. Kevesen, talán csak ketten vagyunk már életben, kik a b.-kereszturi csatában részt vet­tünk : én, mint az egyik rohamoszlop vezetője és dr. Lengyel Endre zászlóaljunk orvosa, aki a se­besültek ápolásában önfeláldozó tevékenységet fejtett ki. Mi leszünk az elsők, kik hálás szívvel rovandjuk le a köszönet adóját elvérzett bajtár­saink emlékéért. Az előttem igen becses nagy eszme meg­valósítására, a b.-kereszturi honvédemlék létesíté­sének költségeire a »Zemplén« t. szerkesztőségé­nek átadtam a 2 ftot,*) kérlek vedd át s csatold a meglevő alaphoz, megvagyok győződve, hogy egy szó sa netán még hiányzó összeg rövid idő alatt kezeidnél lesz. Barátod : Karsa Ferenc. *) A hazafias adományt szerkesztőségünk és kiadóhi­vatalunk részéről ezennel 10 ftra egészítjük ki, s midőn cikk­írónak a hazafiui kegyelet melegétől áthatott indítványát örömmel fogadjuk, egyszersmind bizalomteljesen fordulunk lapunk minden olvasójához, s kérjük, hogy a bodrogkeresztúri csatában édes hazánknak üdvéért életükkel adózó »névtelen hősök" tiszteletére emelendő emlék-oszlop költségeihez tehet­ségükhöz mérten hozzájárulni es a haza oltárára szánt ado­mányaikat, a szent célra leendő fordíttatás végett, hozzánk eljuttatni kegyeskedjenek ! Szerk. Levelezés. Szinna, 1887. febr. hó 27. A HrajnyáróL Köztudomású dolog, hogy Zemplénvármegye minden egyes vidékének jobb érzelmű és hazafias szellemű lakosai tehetségükhöz képest mindent el­követnek, hogy a már eddig is oly áldásosán mű­ködő és a jövőben oly nagy reményekre jogosító: ,,a magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvárme- gyében terjesztő egyesület“ javát és felvirágzását előmozdítsák. A mi krajnyai felvidékünk, melynek ez egyesület pártfogására és segedelmére a jövő­ben nagy szüksége leend, nem marad hátra hazafiság dolgában, hanem megragad minden alkalmat, módot és eszközt a kitűzött szent cél elömózditására. Itt műkedvelői színi előadást, ott barátságos ösz- szejövetelt, táncestéket rendez felvidékünk s a tiszta jövedelmet örömmel teszi le a magyar kul­túra és az avval járó nemzeti boldogság élőidé zésében fáradozó egyesület oltárára. Ezt a magasztos célt tartva szem előtt Z.- Szinna és vidéke intelligenciája f. é. febr. hó 20-án Szinnán egy farsangi barátságos összejövetele táncestét rendezett. A meghívottak a szives fel­szólításnak készséggel engedve, nagy számmal sereglettek egybe a közel és távolabb vidékről, s majdnem zsuffolásig töltötték meg a helybeli ura­ság által e célra a legszívesebben átengedett, ké­nyelemmel berendezett, s a legizlésteljesebben feldíszített tánchelyiséget. A rendezőség a körül­ményekhez képest mindent elkövetett, hogy a vendégek jogos várakozásának mindenben megfe­leljen és az estnek sikerét biztosítván, annak fényét emelje. A megjelent díszes hölgykoszoruban ott lát­tuk Cséley Ágostomét és Kelemen Kálmánnét Ho- monnáról, Izsépy Kálmánnét, dr. Marton Dénesnét, Uhr Ágostomét, Balás Mihálynét, Szmrecsányi 1st- vánnét és Chinorányi Sándornét Szinnáról, Danes Jánosnét Sztarináról, Götze Károlynét Béláról, Grund Józsefnét, Sambuchi Lipótnét Sztakcsinból, Gojdics Mihálynét Pcsolináról és Petrasovszky Jó­zsefnét Hosztoviczáról, kik mindnyájan vetekedtek abban, hogy az egybegyült vendégeket a legjobb s legizlésesebb ételekkel lássák el. A táncest fényét emelték továbbá: Csuka Piroska, Gojdics Emma (Pcsolmáról), Uhr Guszta (Szinna), Szmoligovics Mariska (M.-Laborcról), Brzda Coelestinka (nevelőnő Sztakcsinból), Szino- vics Angelka (Béláról), Félicides Tériké, Flaskay Mariska (Homonna), Petrasovszky-nővérek (Hosz- tovicza), Hodermarszky Mariska (A.-Jablonka) és Peczák Mariska (Papina). A négyeseket 24 pár táncolta. A mulatság egész kiviradtig a legnagyobb kedvben tartott. A jelen voltak megfogadták egymásnak, hogy még ez év folyamán a fent nevezett egye­sület javára Szinnán műkedvelői színi előadást fognak rendezni. Éljenek a derék kezdeményezők. Siker koronázza fáradozásaikat! ? A szegii gőzmalom részvénytársaságnak 1887. március hó 27-én S-a.-Ujhelyben tartandó közgyűlésén az 1886-ik évről beterjesztendő üzleti jelentések. i. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés ! A hazai malom-iparnak az utolsó évtized- beni bámulatos felvirágzása azon törekvésre buz­dította valamennyi malom vállalatott, hogy tech­nikai és anyagi erejüknek teljes felhasználásával a termelő-képességet fokozatosan emeljék; de minthogy időközben a nyugat-európai államok saját mezőgazdasági érdekeik megvédése tekin­tetéből ismételt vámfelemelések által készítmé­nyeinket a külföldi piacokról majdnem egészen kizárták, az eddig kifejtett lázas tevékenység természetszerűen túltermelésre vezetett, mely a búza és lisztárak közt rendkívüli aránytalanságot idézett elő és a gyártási hasznot a minimumra szállította le. Ily nehéz viszonyok között csak kevés ma­lom lehet azon szerencsés helyzetben részvénye­seinek ez idén is osztalékot fizethetni és kivételt leginkább oly vállalatok képeznek, melyek speciális helyi viszonyaiknál fogva nyers termé­nyeiket előnyösebben szerezhették be. A lefolyt üzletévi zárszámadásunk kedve­zőtlen eredményéhez hozzájárult azon körülmény is, hogy az elmúlt évben lisztünk minőségének javítása tekintetében a versenyző vállalatokkal lépést tartani kénytelenittetvén, — valamennyi daratisztitóinkat újabb szerkezetüekkel kicserél­tük és koptatónkat egész újonnan berendeztük, melylyel kapcsolatban a szükségessé vált na­gyobb átalakításokat is kellett eszközölni ; ezen műveletből folyólag felmerült kiadásokra nézve pedig — hiven az ez ideig mindig követett szo- liditás elveihez — a beruházással járó nagyobb mérvű átalakítási és újítási költségeket nem vet­tük befektetésnek, hanem csakis az egészen uj gépezeteket és a hozzátartozókat könyveltük el 9350 ft 13 krral a gép és malom felszerelési számla terhére, — ellenben a tekintélyes összeg­re rugó átalakítási költségeket, mint üzleti ki­adásokat számoltuk el a kijavítások számláján, mely a nyer- és veszt-számlában 6807 ft 37 krt tüntet fel. Ezen munkálatok eszközlése azonfelül majd­nem 23 napi szünetelést vett igénybe, mely az ünnepi és apró szüneteket hozzáadva az elmúlt évben 403/4 nepra szaporodott és tekintetbe vé­ve, hogy ezen hosszú idő alatt is folytak a vál­lalat tetemes rendes kiadásai, veszteségünk fő­oka voltaképen ezen körülménynek tulajdonít­ható. — Megjegyezzük még e helyütt, hogy az újabbakkal felcserélt régi gépezetek értéke — egyes felszerelvények eladásából befolyt 80 ft 38 krnak levonása után — 3Ő98 ft 59 krral a gép és malomfelszerelési számláról az értékcsök­kenési tartalék-alap terhére leírásba hozatott. Az üzleti kiadások a lefolyt évben követ­kező változásokat szenvedtek és pedig: fizetések, kijavítások, birtositási dijak, irodai költségek és kamatok fejében összesen 1625 ft 36 krral több volt a kiadás, mint az előző évben, de másrészt sikerült a tüzelésnél 670 ft 03 krt, anyagokban 101 ft 81 krt, lakbérek és lakfnntartási költsé­geknél 89 ft 16 krt, utazási költségeknél 166 ft 03 krt, kisebb költségeknél 401 ft 41 krt és adó­ban 104 ft 22 krt megtakaritani, miért is a kü­lönbözet az előző évhez arányosítva csak 92 ft 70 kr nagyobb kiadást képez. Ezeknek előrebocsátása után van szeren­csénk egyes üzletágaink kimutatására áttérve, a múlt év forgalmát a következőkben előterjeszteni : Az 1886-ik évet a magtár­ban levő .............................7175 mm. 64 kgr búza és gabonakészlettel kezd­tük meg. Csere és vámképen bejött a magtárban összegyűlt több­lettel együtt ........................2804 mm 73 kgr. Készpénzért 309011 ft 09 kr értékben vásárolt búza és gabona ................................ 40683 mm 67 kgr. Összesen . 50664 mm 04 kgr. Ebből őröl- tetett a mü­malomban . 46000 mm — kgr. Ebből el­adatott .. 10 mm 02 kgr. 46010 mm 02 kgr. Maradt tehát búza és gabona készletünk 1886-ik évi decem­ber hó 31-én magtárunkban . 4654 mm 02 kgr. Megvásárolva, de le nem szállítva ........................- 5006 mm — kgr. Összesen . 9660 mm 02 kgr. És pedig 9152 mm 67 kgr súlyú, átlagban 79®/,o kgr minőségű búza 8 ft 10 krjával és 507 mm 35 kgr rozs átlagban 5 ft 50 krjával. A mümalomban felöntött 46000 mmázsa életnemüekből a múlt évben .......................................44833 mm 25 kgr. különféle őrlemény készült. Vásárolt idegen liszt . . 967 mm 40 kgr. Visszavásárolt liszt és kor- panemüek.............................. 100 mm 45 kgr. 1886-ik évben összegyűlt többlet................................... 14 mm 08 kgr. 1885-ik évről átvett készlet 2683 mm 85 kgr. •Összesen . 48599 mm 03 kgr. Ebből csere és eladás ut­ján 444048 ft 86 krnyi összeg­ben értékesíttetett....................45273 mm 66 kgr. Maradt 1886. december 3!-én.............................. .... . 3325 mm 37 kgr. lisztkészletünk, mely a leltárban a liszteknél 1 írttal, a korpánál 50 krral vétetett mmázsánkint a rendes eladási áron alól számításba és a mérleg­ben 32420 ft 69 krban van kitüntetve. A parasztmalomban a vendégek részére összesen 3600 mm 44 kgr életnemüt őröltünk és ezen üzletág 2082 ft 68 kr jövedelmet hozott. Malmászatunk vesztesége 1886-ban 114 ft 14 krra rúgott. Hozzáadva : a) Az alapszabályszerü leíráso­kat az értékcsökkenési tar­talék-alap javára ....................3765 frt 28 krral b) A leirt kétes követeléseket . 213 frt 24 krral c) Az igazgatóság és felügyelő­bizottság 1886. évi fizetését . 750 frt — krral összesen . 4842 frt 66 kr. Ebből levonandók : X. A kisebb be­vételek . . . 117 frt 90 krral 2. A betéti ka­matok . . . 40 frt 52 krral 3. Az 1885-ik év­ről áthozott nye­remény marad­vány .... 732 frt 14 krral 890 frt 56 kr és igy a beterjesztett zármérleg és üzlet-eredmény számla . . 3952 frt 10 kr

Next

/
Oldalképek
Tartalom