Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-02-27 / 9. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. február 27. 9. S2. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratos nem adatnak Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. E M P L É N. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI díj : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. 139. sz. Zemplén vármegye főispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Az 1886. évi XXI. t. c. 57. §-a értelmében minden rendes vármegyei közgyűlés előtt »számonkérőszék* tartása, továbbá a tisztviselők hivatalos eljárásának évenkint legalább egyszer leendő személyes megvizsgálása tétetvén kötele- ségemmé, az eljárási módozatokra nézve tek. főszolgabíró urat általánosságban a következőkben kívánom tájékoztatni. A számonkérő székhez ezután személyes megjelenése s összes naplói s könyveinek bemutatása nem lesz szükséges, hanem ily alkalmakra csakis hivatalának tevékenységi kimutatásai fognak bekivántatni és pedig az előző számonkérő székhez beküldött kimutatások kiállítása napjától az újabb beküldés napjáig terjedő időszakról. Ezen tevékenységi kimutatásokban külön rovatok alatt kitüntetetendő : 1., az előzőleg tartott számonkérő szék alkalmával elintézetlenül talált 2., az azóta beérkezett 3., a véglegesen elintézett 4., az elintézetlenül maradt ügydarabok száma. Az olyan ügydarabok, melyek elintézés alatt állanak, a hátrálékok között mutatandók ki. Mennyiben pedig az eddigi gyakorlat szerint a számonkérőszék elé ilyen kimutatások nem adattak, ennélfogva alapul legközelebb azok veendők, melyek a múlt 1886. évről állíttattak ki. Minthogy pedig ezek szerint tek. főszolgabíró ur, illetőleg hivatalának tevékenysége a számonkérőszék által csakis időszaki kimutatásai alapján vizsgáltatik meg s az azokban foglalt adatok a hivatalban vezetett nyilvántartásokkal, az igtatói és kiadókönyvekkel s az ügyiratokkal össze nem hasonlittatnak, ez eljárás általában a személyes vizsgálat alkalmával lesz foganatosítva. A hivatal személyes megvizsgálásánál különös súlyt fektetendek : 1., a közigazgatási, árvaügyi, adó, katonai, kihágási és iparügyi igtatókönyvek, 2) a tárgymutató, 3) a katonai nyilvántartás, 4) a közigazgatási, árvaszéki és kihágási pénznaplók, 5) a közmunka és betegápolási járulékok nyilvántartásának kifogástalan vezetésére és kezelésére, továbbá a rendes irattározásra. Ezeknek közlése után elvárom tek. főszol- gabiró úrtól, hogy a legnagyobb igyekezettel azon leend, miszerint a vezetése alatt álló hivatal tevékenysége s helyes irányú működése ellen a számonkérőszék s részemről kifogás emelhető ne legyen. S.-a.-Ujhely, 1887. február hó 10. Molnár István, főispán. 1959. sz. Zemplénvármegye alispánjától. I. 10 járási főszolgabírónak. Körzés és eredmény esetén jelentéstétel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy Halász János t.-terebesi lakos a f. évi január 26-án tartott gálszécsi orsz. vásár utáni napon egy db daru szőrű, középtermetű, hátulsó bal lapockáján VI. jegyű, magyar fajú tehenet bi- tangságban talált. S.-a.-Ujhely, 1887. február 8. 2571. sz. II. A Neupaurer Etelka tolcsvai lakosnötől a f. évi február 14—15-re menő éjjel, három ismeretlen — s közöttök egy női ruhába öltözött álarcos rabló által elvitt tárgyak jegyzékét oly felhívással teszem közzé, hogy nyomra vezető feljelentés esetén hozzám haladéktalanul jelentés teendő. Az ellopott tárgyakat képezik 240 ft készpénz, egy B. F. betűvel jelölt gyémánt gyűrű, egy barna kővel, egy veres kővel, egy fejes ösz- szesen 4 db gyűrű, egy gyémánt broche, 12 db asztalkendő N. E. betűvel ellátva, 1 abrosz, 1 vég chiffon vászon, 18 db női ing, 1 süveg cukor s több rőf vászon. S.-a.-Ujhely, 1887. február 22. Matolai Etele, alispán. 252. sz. Zemplén vármegye kir. tanfelügyelőségétől. Körözvény. Balogh István kovasinci lakosnak, a szegedi polgári iskola II, osztályáról 1884. évi junins hó 23-án kiállított, s a radnai királyi járásbíróság 369 bftő 86. sz. a. kelt ítéletével érvénytelennek nyilvánított iskolai bizonyítványa másolatban adatván ki, a nagym. vallás- és közokt. m. kir. miniszter urnák f. évi január hó 28-án 2729. sz. a kelt rendelete értelmében tudomás végett ezennel köröztetik. S.-a.-Ujhely, 1887. évi február hó 16-án. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő 43487. szám. Hirdetmény. A szekeres közmunka-köteles feleknek tudomására hozatik miszerint a vármegye tek. közigazgatási bizottságának múlt 1886. évi 391 17324. számú határozata értelmében minden közmunkaköteles fél tartozik a szekeres közmunka 1/i részét minden esetben megváltani, jogában áll azonban mindenkinek az egészet is megváltani, Mindazok tehát kik az egész szekeres közmunka tartozásukat megváltani óhajtják, felhivatnak, miszerint ebbeli szándékukat a város elöljáróságánál jelentsék be. S.-a.-Ujhely, 1887. évi február 24-én. Ujfalussy Endre, főbíró. Erkölcsi sülyedés. A külföld azt mondja, hogy nincs müveit magyar középosztály. A magyar irók s kiadók arról panaszkodnak, hogy nincs vevő és olvasó közönségük, nincs ki az irodalmat pártolja. Legnagyobb magyar költőnk müveit német fordításban két akkora számban adják el külföldön, mint honi nyelven hazájában. Más nemzetek gyarapodnak, nálunk a megdönthetetlen igazság könyve, a statisztika, azt mutatja, hogy fajunk viszonyítva a külföld népeihez gyérül, pusztul. A katonasorozó bizottságok csodálkoznak azon, hogy évről évre gyöngébb legényeket kapnak. Mi mindennek az oka? Az erkölcsi sülyedés. Rántsuk le a leplet a kis városi társadalmi élet árnyoldaláról, hadd lássa mindenki a sebet mely ég; a kórt, mely ragadós s borzadjon el tőle az, ki még bele nem sülyedett. Vasárnap estve van. Nappal Krisztus tanait hirdetik a templomokban, de ki gondol arra estve? A lelkismeret sötétsége T A ft C A, A jó deregnyőiek. (Egy névtelen jegyző irataiból összeiitötte: Kálmán diák.) — A »Zemplén« eredeti tárcája. — Tán szükségtelen is mondanom, hogy a fentisztelt polgártársak kálomisták, következőleg az oppozició hívei, kik nemcsak a speyeri zsinat határozatainak, hanem Tisza Kálmán ő excellen- ciájának is ellentmondinának, ha velük sora, volna. Ezzel a jelzett falubeliek vastagnyakuságára — úgy hiszem — eleget mondtam, lévénlá pápaszemes miniszter 6000 □ mértföldnyi területen a leghatalmasabb koronázatlan ur. Állván pedig a dolog olyaténképen, hogy 48-nak előtte a falubéli pógárok az ottani földes úrral hűbéri viszonyban volnának. Az érdemes atyafiak szántották, vetették, boronálták az uraság földjét, irtották ciheresét, s más különféle alantas, de különben kéz- és szekérbeli szol- gálmányokat tettek neki; a minek fejében aztán az uraságtól honoráriumképen földet kaptak, úgy amint ez a hűbéres világban szerte divatozott. (Hiszen tetszik tudni ezeket az ékes dolgokat jobban mint én 1) Még mielőtt a népek szabadságának központi időjelzője szignálta volna azt az óriási vihart, mely a középkori korhadt eszméket volt hivatva elsodorni: az uraság saját jószántából, egyedül humánus gondolkodását követve, kiegyezett jobbágyaival; eltépte a közte és jobbágyai között fenálló hűbéri köteléket, s szabad uraivá tette őket azon földeknek, melyeket azok szol- gálmányaik fejében birnak vala. Az egyezség létrejött, s annak rendje és módja szerint kontraktusba és protokolumba vétetett. Történt pedig, hogy a szabadságharc lezajlása után egy rabulisztikus hajlamokkal ékeskedő, máskülönben éhenkórász ügyvédő vetődék — mint jól méltóztatik sejteni: foglalási ügyben — a nevezett helység bírói házához, a holott is jó borocska mellett a falubéliek köz- és magán-ügyei is megbeszéltetének vala. Itt a fiskáris ur magas színe előtt előadattak azok a dolgok, melyek a falura égbekiáltó sérelmek gyanánt nehezednének. (Értsd: az uraság és a közöttük kötött egyezményt.) A kopasz fiskáris ur (ezzel morális állása úgy hiszem jelezve van) jogtudó és jogérzületü ember lévén, ki bölcsen tudja, hogy a kötelezvények nem kötik az embert, a gányók beszédére egész extázisba jött, s imigy adá ékes szólásának tanujelét: — No hát kedves barátaim, ha igy áll a dolog — adják át nékem sérelmes ügyüket. Kiperelem én urokat a kabátjából is. Esküszöm, hogy visszaszerzem kendteknek jogtalanul bitorolt részüket. Ez a mondás megért egy »éljent‘, azért felhajtottak fejenként egy-egy pohár bort. Diktum, faktum, el lön határozva a nagy processzus. Hogy pedig a feudális per kezdetét vehesse, s folyamata közben kereke büjtös volta miatt meg ne akadjon; a szerény igényű, de különben éhenkórász ügyvédő 300 forintnyi előleges költségvetést tett, mely csekélység a község providenciáiig parlamentje által megszavaztatván, neki pálám et publice a falu bikájáért kapott pénzből menten ki is adatott ; hozzátétetvén egyszersmind, hogy aztán a fiskáris ur illő becsülettel és serénységgel járjon el a község ügyeiben. A mi a jogérzületü fiskáris ur által meg- igértetvén : a kupaktanács dagadó reményekkel, s még borosabb fővel bakólálva szétoszlott. A fiskáris ur istenesen értvén a jogcsavarás elméletét, meg is mozgatott és csatába szólított minden veterán és sántikáló paragrafust, hogy megszavazott ügyvédői diját — mely időközben 600 ft bagatell összegre egészitetett ki — mél- tólag kiérdemelje. Ámde a minthogy a bunda mindig bunda, úgy az igazság is csak igazság marad nem csak a vakító fényű égben, hanem a kulimászsötétségü földön is. A fiskáris ur — bár egy újabban fejelt remény ígéretében ismét 300 ftot kapott — egyre-másra bukta a pert. Mig végre a magas Kúria végkép becsapta orra előtt Juszticia ajtaját. Nagy lön Kálvin népe közt az ijedelem, úgy annyira, hogy egy követséget menesztenéMai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
