Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-30 / 5. szám

Sátoralja-Ujhely, 1887. január 30.

5. sz.

Tizennyolczadik évfolyam.

ELŐFIZETÉSI ÁB :

Egész évre 6 frt.

Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr

Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.

Kéziratos nem adatnak vissza.

Egyes szám óra 20 kr.

A nyilttérben minden gar- mond8or dijja 20 kr.

Zemplén.

Társadalmi és irodalmi lap.

ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE

(Megjelenik minden vasárnap.)

HIRDETÉSI DÍJ :

hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után lkr.

Azonfelül bélyeg 30 kr.

Kiemelt, diBzbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter után 3 kr. számittatik.

Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik.

Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők.

HÍV ITALOS BÉiZ.

14990. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

10 főszolgabíró urnák.

I.

Tudatom tek. főszolgabíró úrral hogy Vajdácska községben f. évi nov. hó 15-én uj postá- hivatal lép életbe, mely a sárospataki posta hivatallal naponkint gyalog küldönc postajárat által fogja nyerni összeköttetését.

Forgalmi körét Luka és Vajdácska közsé gek, továbbá Agócz, Halászhomok, Nyerges, Péterhomok, Várhomok és Záró tanyák képezik.

II.

A nagyin, m. kir. földmivelés , ipar- és kereskedelmi ministerium f. évi 24214. sz. a. kelt intézvényét másolatban tudomás, közhírré tétel és a vasúti szemlélő bizottságokkal leendő közlés végett kiadom.

S.-a.-Ujhely 1886. dec. hó 4.

Matolai Etele,

alispán.

(Másolat.) Földmivelési-, ipar- és kereskedelmi minister 24214. szám. Valamennyi törvényhatóságnak! Tekintettel az országban ez idő szerint fennálló kedvező állat egészségügyi állapotra, a sertések, juhok és kecskék vasúti vagy hajón szállításánál 1884. évi 50241. sz. rendeletemmel előirt szemlélő bizottsági vizsgálatokat f. évi dec. hó 1 -töl kezdve további rendelkezésig megszüntetendőknek találtam. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel, közhirrététel és a vasúti szemlélő bizottságoknak utasítása végett értesítem azzal, hogy a juhok, kecskék és sertések vasúti szállításánál az 1874. évi XX. t, c. 17. és 18. §-a, válamint az 1885. évi 15826, sz. s illetőleg az 1886. évi 6039. sz. körrendeletéiül értelmében ezentúl is minden esetben szabályszerű bélyegtelen járlatok használandók. Budapest, 1886 november hó 15-én. A minister helyett Matlekovics s. k.

III.

Közhírré tétel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy Abauj-Torna vármegye alispánjának f. évi 14486. sz. a. kelt átirata szerint a Felső-Kázsmárk község juh állományára elrendelt vesztegzár feloldatott.

S.-a.-Ujhely, 1886. december 20.

Matolai Etele, s. k.

alispán.

IV.

Másolat. M. kir. közmunka és közlekedési ministeriumtól 49802. sz. Valamennyi megye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének és közig, bizottságának.

F. évi nov. 12-én 22790. sz. a. kelt rende- letem kapcsán értesítem a címet, hogy a kazánügyi kormányrendelet és a vele kapcsolatos egyébb nyomtatványoknak öt évre terjedő kizárólagos előállítása és elárusitásával a Pallas nevű irodalmi és könyvnyomdái részvénytársaságot (Budapest, kecskeméti-utca 6. sz. a.) bíztam meg, a hol ezen nyomtatványok közzül a kazánügyi kormányrendelet és műszaki eljárási utasítás a kazánvizsgálatoknál használandó nyomtatványok mintájával együtt példányonként 15 krért, a kazánnyilvántartási könyvecske darabonként 6 krért, a kazánvizsgálati jegyzőkönyv, az ideiglenes bizonyítvány és a használati engedély nyomtatványai pedig példányoként külön- külön 1 krért megszerezhetők.

Végül értesítem a címet, hogy a tisztán hivatalos használatra rendelt kazánkimutatási nyomtatványok a szükséges példányszámban időről-időre hivatalból fognak megküldetni. Buda- i pest, 1886. december 22. a minister helyett Baross államtitkár

92/87. k. i. sz. Zenipléuvármegve jóssámvevöjétöl.

Hirdetmény.

Zemplénvármegye székházához, a hivatalos helyiségek fűtése végett mintegy 360 köbmtr. = 90 öl bükkfa fog a következő 1887/8. évi téli idényre árlejtés utján beszereztetni. Az árlejtési tárgyalás pedig folyó évi február hó 10. napján d. u. 3 órakor fog megtartatni. '

Fölhivatnak tehát mindazok, a kik a versenytárgyaláson részt venni akarnak, hogy kellőleg felbélyegzett írásbeli zárt ajánlatukat, melyhez

a vállalati összeg 20% tolija készpénzben, vagy pedig óvadékképes értékpapírban melléklendő, legkésőbb folyó évi február hó 10-ének d. e. 11 órájáig a megyei számvevőséghez juttassák el. Az elkésve érkezett ajánlat figyelembe vétetni nem fog.

A szóban levő vállalat föltételei alulírottnál a hivatalos órák alatt bármikor megtudhatók.

S.-a.-Ujhely, 1887. évi január hó 29-én.

Dongó Géza,

főszámvevő.

Egy kis figyelmeztetés.

11.

Ottan hagytuk el a keserves témát, hogy a vármegyénk területén lévő községi, illetve körjegyzők közül ez idő szerint föl van függesztve, illetőleg fegyelmi eljárás alá van fogva, huszonegy.

Huszonegy — a kilencvennégyből: marad hetvenhárom. Mert az nagy kérdés, vájjon kedvezőbb lesz-e arra a „huszonegyre“ való licitálás lefolyása, mint volt a bibliai Ábrahámé ? Legyen kinek-kinek az ő érdeme és az igazság érdeke szerint.

Nem tudjuk, sajnálkozzunk- vagy örvendezzünk-e a helyzet kétsége fölött? Ha a kulpák és a makszima kulpák lajstromát olvassuk: a részvétnek meg az örvendezésnek vegyes hatása alatt áll lelkünk. Teljes részvéttel-vagy link a községek iránt, melyeket ha nem is a végső vagyoni romlás fertőjébe, de minden kétségen kívül a bajok áradatába sodort zavarosban halászó kormányosuk; szánjuk őket, mert a jóhiszeműségnek balga áldozatai igazán szánalomra méltók. Es ha meggondoljuk, hogy a hajó népe egy uj és jó kormányossal az élén még kievezhet a bajból és a hová sóhajtott, még eljuthat a boldogság révpartjához — örvendezünk; örT A n e

A veszedelmes álom.

Németből fordította : Fendricll Jenő.

Alkonyodni kezdett, mikor az orosz gya- 1 logság egy kis csapata eltörődve a napi fára- j dalmakban, a nehány kunyhóból álló falucskához, ; melynek közepén egy hatalmas épület emelke- j dett ki, érkezett.

Dobpörgés és trombita szó mellett vonult i be e kis csapat a kastély udvarára, hol a vezető tiszt, miután a szükséges intézkedéseket megtette, elbocsátá legényeit azzal a figyelmeztetéssel: „ébren legyetek“!

— Nos, mit gondolsz Miklós — szólt a tiszt szolgájához — tetszik neked a halotti csendesség, mely itt uralkodik ? azt hinné az ember, hogy az egész kastély lakatlan.

E közben az udvaron keresztül alázatos hajlongások között egy idegen férfi közeledett. 1

— Hé barátom, jöjjön csak közelebb, ha | nincs terhére — kiáltá a tiszt. — A férfi csak- | hamar ott termett és meghunyászkodva vette le sapkáját.

— Mint látod, beszállásoltuk magunkat, itthon van az uraság ?

— Csak a gróf ur van hon, a többiek Bécsben vannak.

— Azaz, a grófné a gyermekekkel ?

A házmester fejével intett, rósz idők járnak s nem tudhatja az ember, hogy a holnapi napot megéri-e.

A tisztnek úgy tetszett, mintha a házmester szemei az utolsó szónál csillognának és egy nehéz sóhajt nyomott volna el; sokat mondólag

tekintett szolgájára, mintegy óvatosságra figyelmeztetve őt.

— Vezess szobámba

— Tessék követni, mondá a házmester elindulva.

Nehány perc múlva fényesen bútorozott szobába értek, melynek barátságos berendezése, semmi aggodalomra sem adott alkalmat.

— Valóban, egészen meg lennék elégedve, csak olyan halálos csend ne honolna itt.

— Mindnyájan becsületes emberek, a kik itt laknak, tiszt ur . . .

A tiszt és szolgája egymásra néztek s szemeik azt látszának kifejezni, hogy dacára az itt lakozó becsületes embereknek, az óvatosság itt nagyon okos dolog.

— Hol parancsolja a vacsorát ? — kérdi a házmester.

— Itt e szobában, majd segít Miklós.

— Nos mit tapasztaltál, kérdé a tiszt, a mint egyedül maradtak.

— Valóban hazudnám, ha azt állítanám, hogy gyanúsat, mert mindössze egy vén szakácsnőt találtam a konyhában.

— Éppen ez a gyanús. Egy gróf s mint külsőleg mutatkozik gazdag gróf s minden szolgaszemélyzet nélkül ? . . .

— Úgy lesz itt is, mint másutt. A cselédség bizonyára az erdőben tanyázik.

A tiszt unalmát űzendő, nagy füstfelleget eresztgetett havanna szivarjából. Nyugalma nem sokáig tartott. Kopogtak. A »szabad“ szóra a gróf komornoka — a lengyel házmester lépett be.

— Nos, mit hozott ? kérdi a tiszt.

— Üdvözletét a kastély urától, a gróftól s ha nem lenne ellenére tiszt urnák, kéreti egy pohár puncsra.

— Patvarba — viszonzá az orosz tiszt ruhájára mutatva — láthatja, hogy nem vagyok olyan öltözetben, hogy tiszteletemet tehetném.

— A gróf ur kéreti, hogy csak úgy tessék megjelenni, a milyen öltözetben éppen most van.

— És ha még igy sem jelennék meg ?

— Úgy a gróf ur minden esetre nagyon sajnálná és zokon venné — viszonzá a házmester.

S a tisztnek úgy tetszett, mintha ez gúnyosan mosolygott volna.

Ez ember csakugyan azt gondolná, hogy félek — igy vélekedett a tiszt — se gondolatnál, minden katonai becsülete fellázadt.

— Mondja meg urának — kiáltá erős csengő hangon — hogy nein fogok elmaradni; de házikabát és papucsban teszem tiszteletemet.

— Erre kérte a gróf is különösen — se szavakkal a komornok eltávozott,

— Miklós ! add ide pisztolyomat s ha lövést hallasz, azonnal siess hozzám.

Szolgája kíséretében, lement a lépcsőkön, az elébe siető házmester kétkarú ezüst gyertyatartóval világitá meg az utat, keresztül vezette egy hosszú folyosón, az utolsó szárnyajtót kinyitotta s hangosan jelenté a tiszt látogatását.

A tiszt belépett a gazdagon bútorozott fogadó terembe, hol a gróf, egy körülbelől 60 éves rendkivüli erős testalkatú férfiú, várta, kinek csillogó szemeiből a bátorság sugárzott ki.

— A véletlen szerencse vendégemmé tette önt s a mennyire jó lengyel hazafi vagyok, ép úgy tisztelem állásából kifolyó kötelességeit, kis időre feledje el hát, hogy különböző nemzetiségűek vagyunk és vegye úgy, mintha lengyel és orosz között nem volna harc.

(Vége köv.)

Mai számunkhoz egy fél ív melléklet van csatolva,