Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-11-14 / 46. szám
fellebbezéssel élni vannak jogosítva, »tiltakozás és óvás« címen pedig sem a törvény, sem a községi szabályrendelet jogorvoslatot nem ösmer, beadványa egyszerűen visszaadatott, minek következtén a kérdéses határozat vele szemben jog- erejüvé vált. A tények ilyeténi folyama alatt más oldalról is a történtek beavatkozási kísérletek ; ugyanis a belügyminisztérium 1882. évi január 31-én 5663. számú leiratával a m. é. keleti vasúti társulat állítólagos felebbezése, helyesebben egyszerű átiratának érdemleges elintézését a vármegyén sürgetvén, a képviselőtestület előbb idézett határozata a megye törvényhatóságához azon jelentéssel lett bemutatva, hogy a bekivánt összes ügyiratok a tagositó bírósághoz tétetettek át; 1882. évi március 10-én tartott megyei bizottsági közgyűlésben azonban nemcsak a jelentés, de a beadott tiszti ügyészi vélemény alapján az 1831. évi 21. számú képviselőtestületi határozat is, nemkülönben a vasúti társulat vélt fellebbezése (?) tárgyalás alá vétetvén, 442569. számú határozatával kimondta a vármegye bizottsága, hogy miután a m. é. keleti vasút vezérigazgatósága által a temetőnek az úgynevezett ,Nádaska« dűlőben elhelyezése ellen egészségi szempontból tett felszó'amlása a megyei egészségügyi bizottság véleménye alapján indokolatlannak találtatott ugyan, de mert a jelen esetben a birtokviszonyokra, a forgalmi nehézségekre s egyébb célszerűségi körülményekre való tekintettel a te mető helyisége kijelölésének kérdésében határozni az úrbéri tagositási bíróság illetékes, a képviselő- testület 21881. sz. határozata a megyei bizottság előtt felülvizsgálat tárgyát nem képezhette, a város közönsége az abban foglat kérelmével az illetékes tagositási bírósághoz utasittatott. Ezen utasításra azonban a város közönségének egyáltalában szüksége nem volt; mert a képviselőtestület a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedett az iránt is, hogy a vonatkozási ügyiratok a határozat kiséretében a tagositó bíróságokhoz beterjesztessenek és beterjesztettek. De a város közönsége és a szives olvasó azt hinné, hogy a megye bizottságának előbbi határozatával a beavatkozások véget értek? — Nem. A megye törvényhatósága idézett számú határozata a belügyminisztériumhoz felterjesztetvén, ez 1882. évi 55403. sz. a. kelt intézményével értesítette s vármegye közönségét, hogy a temető elhelyezésének kérdésében a közmunka és közlekedési minisztériummal folytatott tárgyalások folytán figyelmezteti a vármegye közönségét, miszerint a s.-a.-újhelyi vasúti állomásnak a forgalom emelkedése következtébeni kibővítése csak azon irányban eszközöltethetik, a hová a temető elhelyeztetnék, mely utóbbi eset beálltával a vasúti társulat kénytelen lesz az állomás forgalmát más helyre terelni s ez által a várost ama tényezőtől megfosztani, mely fejlődése tekintetében kétségtelenül legfontosabb. Ha azonban e körülmény dacára is a város közönsége eddigi szándékánál maradna, vagy más alkalmas helyiséget nem találna, úgy legalább akként kellene a pályának terjeszkedhetéséről gondoskodni, hogy az állomás és a temető között a pályaudvar hoszában egv 60—100 méter széles földszalag szabadon hagyatnék. Ezeken felül a temető területhez vezető átjárásnak az állomástól távolabbra leendő áthelyezéséről is megemlékezvén, felhívja a vármegye közönségét, hogy S.-a.-Ujhely városát az elsorolt ténykörülményekről értesítse s figyelmeztesse, miszerint azokat az ügy eldöntésénél kiváló figyelemre méltatni, minden esetre pedig a temető elhelyezés keresztül vitele előtt az átjáró kérdését a vasúti társulattal egyetértőleg megoldani el ne mulassza. Ezen belügyminiszteri intézményre nézve is megtettük a város közönsége érdekében annak idején észrevételeinket; megírtuk, hogy a pályaudvar csakis dél felé hoszabitás és nem kelet felé szélesbités által nagyobbitható; mert a keletfelé szélesbités által lerakandó vágányok a a roppant kiszögellés miatt a társultra nézve teljesen hasznavehetetlenek lesznek ; és mert a ki a pályaudvar helyi fekvését ösmeri, meggyőződhetik, hogy az csakis délfelé meghoszabitás, és nem kelet felé szélesbités által nagyobbitható : az pedig, hogy az állomás és temető között bizonyos szélességű földszalag szabadon hagyassák, különben is észlelhető, de sőt a pályaudvarnak alantabb fekvése általában kizárja azon lehetőséget. hogy a temetőnek az elhelyezkedési tárgyalás alkalmával felvett jegyzőkönyv 44. pontja szerint a »Nádaska* dülőbeni elhelyezése esetén az utazó közönségre annak megpillantásával rósz benyomás okoztatnék. A mi pedig az átjárás kérdésének tisztába hozatalát illeti, arra azt jegyeztük meg, hogy az idő előtti dolog; mert mi az ügynek érdemleges elintézését óhajtottuk előbb látni, s csak akkor szólhatunk a mellék körülmények mikénti megoldásához és egyáltalában nem voltunk, de ma sem vagyunk abban a helyzetben, hogy a város közönségének a vasút társulattal egyezkedési tárgyalásokba való bocsátkozást ajánlhatnék. Pataky Miklós. A vármegye közigazgatási bizottsági üléséből. (nov. 7.) A szept. és okt. hónapokról szóló alispáni jelentés ama részében mely a közbiztossági állapotokat megyeszerte kielégítőknek mondja és a tisztviselői karban előfordult, a maga idején lapunkban is ösmertetett személyi változásokat sorolja föl, tudomásul vétetett. Minthogy pedig ugyancsak e jelentés előadása szerint az Amerikába való kivándorlás területünkön ismét emelkedő arányokat mutat, — figyelembe véve azt, a körülményt, minek a főispán legújabban jutott nyomába, t. i., hogy M.-Labore, Lőcse és Zsolna vidékein a vasúti kalauzok a kivándorlóknak kezére járnak, kellő rendszabályok alkalmazása végett országos kormányunkhoz felterjesztés in- téztetett. Tárgyaltatott több trauczonfalusi lakosnak Török István- s.-pataki lakos ellen beadott folyamodása. E folyamodásból azt lehetvén következtetni, hogy Trauczonfalva is uzsorások polip karjai közzé sodordatott, az ügy mibenlétének kinyomozása és az ottani általános elszegényedés valódi okainak a helyszínén leendő felkutatása Bydeskuthy Sándor elnöklete alatt a t. főügyészből, a járás főszolgabirájából és a kir. adófelügyelőség képviselőjéből alakított küldöttségre bízatott. Az árvaszéki elnök jelentése szerint októberben elintéztek az árvaszéknél 1424. dbot. A tokaji és szerencsi főszolgabirák ellen folyamatban lévő fegyelmi vizsgálat a végső befejezés stádiumába ért. (Zábráczky Miklós szerencsi főszolgabíró a vm. közönségéhez intézett levelében már le is köszönt hivataláról. Szerk.) A közegészség állapota megnyugtató. Csak Szerencsen tartja még magát a himlő járvány. Ennek megszüntetése érdekéből az iskolák bezáratása elrendeltetett s a legéberebb és legszigorúbb hatósági intézkedések megtétettek. A tanfelügyelő a zugtanitókat fáradhatatlanul üldözi. A jövő közig, bizottság ítélő széke elé egész sereg zugtanitót fog állittani. Az ellenükben alkalmazandó pénzbírságot 50 frtról már eleve is 100 írtra emelte föl a bizottság s ha tapasztalná, hogy mint az elnöklő főispán megjegyezte »a mennyei boldogsággal kecsegtető bigottéria kiábrándítására« annyi pénzbírság sem lenne elegendő, annak kiszabásában jövendőre még magasabb mértéket tog alkalmazni, Az állam- épitészeti hivatal jelentése szerint az állami és törvényhatósági útvonalakra kiszállított téritő kavicsanyag már mindenütt átvétetett. Különös elismeréssel szól jelentésében Gyula Lajos Adorján megyei utibiztosról, akinek útvonalán a közmunkának már 98.2%-ja van ledofgozva. Ellenben megrótta a bizottság Ochruczky Antal megyei utibiztost, aki a közmunkának ez ideig való ledolgoztatásában alig érte el a Ő5°/o-°t. A Szerencs-tályai útszakaszon a táviró-tulajdonos által támasztott rendetlenségnek megszüntetésére a j. h. szolgabiró utasittatott. A hadászati fontosságú, különösen pedig a homonna-szinna- baligródi utón négy rácsos hídnak hosztartói sür gősen kijavittandók lennének. E bajoknak mielőbbi rendbe hozatalát az észak felől fenyegető áradat is tanácsolván, azokra a kormány figyelme kiváló nyomatékkai felkéretett. A varannó-ranki útvonal földmunkája már telje- jesen elkészült. A szakelőadó referádája közben megjegyezte a főispán, hogy a legközelebbi audiencián Ö felsége kiváló érdeklődéssel kérdezősködött ötőle állami és megyei úthálózatuknak mekkorasága felöl s midőn megmondotta, hogy az felül van az 1000 klmeten Őfelsége szinte kétkedve hallgatta a főispán szavait, aki nem késett egyszersmind megjegyezni azt is, hogy útjaink jóságának haladása az utóbbi időkben nagyon figyelemre méltó. Az adófelügyelő jelentése szerint az állami egyenes adók cimén az október havi bevétel 129,480 frt (vagyis a múlt évnek ugyanazon időszakához viszonyítva 6000 írttal kevesebb) volt. A hátralék főösszege e cimen 1,059977 54 kr. A gyűlés a főispán lelkes megéljenzésével végződött. ® A vármegye rendkívüli közgyűléséről. A f. hó 9-én végbement rendk. közgyűlésnek nevezetesebb tárgyai voltak: 1. Zábráczky Miklós, szerencsi j. főszolgabírónak hivatalos állásiról leköszönő és a vármegye bizottságához intézett levele. 2. A Zemplén megyei tisztviselők, ysegéd és kezelő személyzet, valamint azok özvegyei, árvái nyugdíjintézetének módosított alapszabályai. 3. Az igazoló választmány jelen tése a legtöbb adót fizetők névsorának egybe- állitásáról. 4. A kilépő bizottsági tagok helyére jövő uj bizottsági tagok megválasztatására vonat kozó intézkedések megtétele. — A leköszönés tudomásul vétetett, s azekként megüredett főszolgabírói szék -a decemberi rendes közgyűlésen fog választás utján betöltetni. Az alapszabályok módosításának eszközlésével megbízott küldöttség elnökének, úgyszintén a tisztikar részéről lefolytatott értekezlet elnökének jelentései és az ajapszabály-tervezet felolvastatván: az a vármegye közönsége előtt helyesléssel találkozott s végleges megerősítés végett a belügyminisztériumhoz felterjesztetni rendeltetett. A módosított alapszabályoknak a nyugdijjárulékok befizetésére vonatkozó főbb elvei következők : minden nyug- dijiniézeti tag rendszeresített egy évi fizetésének io°|0 tolijával járul a vármegye közönségének nemes áldozatkészsége által teremtett nyugdij- intézeti alaptőkéhez (i%-es pótadó 6 éven át, tehát cirka : 50—60,000 frt.) E 10%-es járulék 24 havi részletben vonatik le az évi fizetésből. Akik a nyugdíj intézet életbeléptetése, vagyis 1887. évi jan. hó i-je után lesznek tagokká s már ekkor életüknek 35. évét betöltötték kor- d i j cimén 5%-el járulnak a nyugdíj alaphoz szintén 24 hónapon át lefizetendő részletekben. Akik már tagjai az intézetnek, de idöfolytán magasabb tisztségbe lépnek, egy évi fizetésük többletének 10%-jét fizetik egyszersmindenkorra a nyugdíj alapba- Állandó járulékként minden nyugdijintézeti tag rendszeres évi fizeté- tének 2%-tólijával járul a nyugdíjalaphoz. Azok, akik már 1867- jul. i-től szolgálják a vármegyét, hogy a múltra vonatkozó szolgálati érdmük is jutalmaztathassák, a múltban, vagyis 1867. jul. i-től, 1887. jan. 1 - éig élvezett összes fizetésük 2%-ját fizetik be 9 évre feloszlott, hónaponkint esedékes, részletekben; azok pedig akik 1878. jan. i-én (vagy későbben) léptek szolgálatba, e múltra vonatkoztatva és e múltban élvezett szintén összes fizetésük után számított 2%-et fizetnek annyi évfolyamra elosztott egyenlő havi részletekben, ahány éven át 1887. jan. i-ig szolgáltak. Az ekként fizetendő egyénenkinti járulékok táblázatos összeállításával a megyei főszámvevö bízatott meg. A legtöbb adót fizető biz. tagok névsorának első neve Andrássy Dienes gf 22,535 frtnyi adóval, az utolsó, vagyis 295-ik tag 167 frtnyi adóval B a r a t h y Sámuel. A választott bizottsági tagok sorából kilépett s újra választandó 148 tag. A választás határnapja f. hó 29 éré tüzetetett ki. Adja isten, hogy a vagyon és szellem függetlenségére alapított bizottság a közérdek önzetlen szolgálatában Zemplén - vár- megyét ne csak terjedelemre, de erkölcsi ^ulyára nézve is az „elsők* közzé méltassa ! Sárospataki mizériák. Sárospatak, 1886. nov. 14. Mintegy 7 évvel ezelőtt nagy lelkesültség mellett alakult meg a sárospataki polgári önk. tüzoltó-egyesület, a tagok létszáma felszaporodott nyolcvanra. Sok tekintélyes, előkelő egyén lépett be úgy a működő csapatba, mint a választmányba. Tartott is ez egy ideig szépen. Majd nemsokára keletkezett a főiskolai ifjúság egyesülete, mely szintén szép képet mutatott. Az állami tanítóképző ifjúsága követte amazok példáját, úgy, hogy Sárospatakon az időben mintegy 150 főnyi tűzoltó sereg volt felszerelve, a mely feladatának minden tüzveszedelemnél gyorsan és kitünően megfelelt. Ámde kezdődtek a nézetkülönbségek, ki- sebb-nagyobb kellemetlenségek, majd elkeseredések, kitérések, lemondások, és az anya egyesület, gyengülése. Azonban ott állt két oldalt a pezsgő, szép fiatalság, élt még a lelkesültség : úgy ám, de nem sokáig. Egyszerre csak eltűnik a főiskolai tűzoltó egyesület derék ifjúsága, mint az égi tünemény, volt és nincs. Sajnálta és gyászolta is őket az anya-egyesület. Ä tanitó-képzö iskolai ifjúság is úgy elpárolgott, mint a köd, szintén valami speciális oknál fogva. Maradt árván a polgári egyesület minden támasz nélkül. Évek óta küzködve, kínlódva igyekezünk a hivatásunknak megfelelni, feláldozzuk időnket, egészségünket, esetleg testi épségünket, csupán azért, hogy a városnak és a társadalomnak tőlünk telhetőié g hasznot tehessünk. Nem kértünk mi jutalmat soha senkitől, arra sem gondoltunk, hogyha csak három évben egyszer a városi hatóság, a képviselő testület nevében azt mondja „köszönöm a láradságtokat.1- De azért azt sem vártuk, hogy e nemes célra alakult egyesület úgy a polgárság, mint a város intelligenciájának egy része folytonosan infesz- tálja. Hogy rég múlt időkre vissza ne tekintsek, csak a f. évi szemptember 26-án éjjel a piacon kiütött tűzesetet említem fel. Köztudomású dolog, hogy ez idő szerint a városban egyetlen egy kutban sincs annyi viz, hogy a tűzoltáshoz vizet lehetne kapni. Nagyon természetes, hogy viz nélkül tüzet oltani lehetetlen, s csak is a Bodrogból lehet a hidrofor és tömlővel 250—300 méter távolságról 10—12 öl magasságra szállítani a vizet; úgy ám, de ki volna Patakon az, a ki önként vállalkoznék lovait az őrtanyára küldeni, hogy a gépezetet leszállítsa, sokszor nyaktörő mélységbe a Bodrog- partjára? Es ha ez valahogy nehezen sikerül, hol van az erő, a mely azt működésbe hozza ? Csupán a tűzoltók arra nem elegendők, mert több fecskendőt is kell alkalmazni, s igy nagyon ruegFolytatás a mellékleten-