Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-10-31 / 44. szám
Melléklet a „Zemplén“ 44-ik számához. Ilona is (Juditban), kinek szavallata oly szépen csengett mint a pengő ezüst hangja. A tabló, Petneházyék apotheozisa, szegényes volt. Szombaton, okt. 30-án „Tündérhaj“ került színre — Solymossyval. Az eredményről majd referálunk. Annyit azonban már előre is kijelenthetünk, hogy Solymossyt az isten jókedvében teremtette az emberek igaz gyönyörűségére. Necsak Ujhely, de vidéke is éljen az alkalommal, s keresse fel színházunkat tömegesen. Önmaga ellen vétkezik a vidék, ha színházunk Solymossy-ünnepének örömében velünk együtt igazán nem osztozik. S\ A községi és körjegyző urakat felkérjük, hogy a „Zemplén“ előfizetési dijait mindenkor posta-utalványnyal szíveskedjenek hozzánk eljuttatni. Levélben való küldeményeik ugyanis, mert annak hivatalos jellegét a postaszabályok nem respektálják, nekünk esetröl-esetre 18 krba kerülnek. Egyszersmind felkérjük a hátralékosokat, hogy az előfizetési pénzeket hozzánk mielőbb eljuttatni ne terheltessenek. A „ZEMPLÉN“ kiadóhivatala. Különfélék. (Október 27-ike) nagy jelentőségű nap nemzeti művelődésünk történelmében. Kazinczy Ferenc, a nagy nyelvújító, iró és hazafi születésének 127-iki évforduló napja. Mint ujitó, fen- tartván nyelvünket a maga eredeti tisztaságában, egyszersmind a tökéletességnek arra a magaslatára emelte, amelyen Európának 1 egmiveltebb nyelvei állanak. Hazafias szellemében a nemzetiségi ösztön eszmévé forrotta ki magát. Félszázadnál hoszabb élettörténete egy a magyar nemzetiség történetével. Otőle tanulta meg nemzete azt, hogy nyelvében él a magyar és nyelve kihaltával kihalna nemzeti élete is. Mint iró müveinek nemcsak belbecsével gyönyörködtet, hanem előadásának szépségével is elbájol. Aki, mint ö is, az egész nemzetnek szolgált, az egész nemzet hálájára érdemes. Dicsőségét hirdeti minden szó, mely Kárpátoktól Adriáig magyar ajakról elhangzik. Emléke, mint a nemzeti kulturális fejlődés főtényezőjének emléke iránt a nemzetnek még betöltetlen kötelességei vannak. De vannak különösen Zemplén vármegye hazafias közönségének. Bölcsője Bihar- megyéé, koporsója, széphalmi mauzóleuma a miénk. E mauzóleum, úgy a hogyan most áll, görög stilü nemes pompájában remekmű, de ez ideig még tervszerüleg befejezve nincsen. A dúsgazdag magyar tudományos akadémiára, mint a széphalmi tuskulánum telekkönyvi tulajdonosára is még kötelességek várnak. Forduljon Zemplén vármegye lelkes közönsége a törvényhatóságokhoz az akadémia a nemzethez. A kulturális nemzeti adóból s hazafias áldozatokból illő dolog lesz mielőbb megvalósítani Ybl Miklós szép tervének minden részletét. 1859. évi, december hó 31-én megkoszorúzta a nemzet Kazinczy síremlékét. A mauzeleum ünnepies megnyitása még hátra van. Akkorra, ha majd a nemzeti közművelődés irányában kivívott országos sikerek örömünnepére kerül a sor s elérkezik ideje a »nemzeti áldomás«-nak — legyen készen minden részletében az „irodalmi berek« és a pompás emlékház. ÜljöH ünnepet az egész ország ; zendüljön meg Sátorhegy orma ... Te pedig „szent öreg* szellemeddel virassz és őrködjél nemzeted álmai felett s eszközö’d onnan égi hazádból, hogy néped boldog, müveit, minden rétegében magyar legyen és nyelvében éljen az idők nek végeiglen! (A kis Simor.) Az »Ország-Világ^-ban olvassuk, hogy mikor Simor a gimnázium 6-ik osztályát elvégezte Esztergomba ment szerencsét próbálni. Konkurált a növendékpapságra. Szegény fiú lévén pártfogó né'kül állított be a pri- mási palotába a konkurzus napján. Nagy tekintetű pártfogókban bizakodó több budai iskolatársa, kik vele együtt konkurrálni mentek, gúnyolódva kérdezték a szerényen félrevonuló, de kitűnő bizonyítványokkal rendelkező Simort: »Hát neked Simor ki apatrónusod?« Simor szelíden és minden zavar nélkül feleié : »Egy igen nagy ur, barátim!* »Ugyan kicsoda az nagy ur?* kérdezték a kollegák, kíváncsian seregelve körülötte. „Maga a jó isten!* hangzott Simor válasza. Akadtak, akik kinevették s akadtak, kik gúnyolva mondták: „Jaj, barátom, adnak is itten arra valamit.« És — mégis adtak, mert R u d- n a y az akkori hercegprimás az összes konkur- rensek közül elsőnek fölvette F o r g á c h gfot, ki most esztergomi nagyprépost, másodiknak pedig — Simor Jánost. így jutott be a szegény fiú Esztergomba, ahol olyan fényes jövő várt reá. (Fejedelmi adomány.) O Felsége a király a t.-terebesi tüzkárosultak felsegélléséfe magán pénztárából legkegyelmesebben 500 frtot adományozni méltóztatott. (A hegyaljai szüret) még mindig javában folyik. Régen nem volt arra olyan kedvező az időjárás, mint mostan. Nappal verőfényes őszi napsugár, éjjente csillagos ég, erős derek kedveznek a szüret anyagi sikerének. Azok, akik már eddig megszüreteltek, mindnyájan kellemesen csalódtak. A termés mennyisége mindenütt fölülmúlta a várakozást. Még szerencsésebben jártak azok, akik a kedvező auspiciumokat fel- ösmervén a szüretelést nem siettették ; mert a dércsipte fürtökből hektárt szűrhetnek hordáikba. F. hó 27-ére virradólag, valamint tegnap reggelre is jégkéreg vonta be az álló vizek tükrét. (Gőzmalom-égés.) Tegnapra virradóra a s.-a.-ujhelyi impozáns arányú s életében már nem egy gazdát cserélt gőzmalom leégett. Éjjeli féltizenkét órakor jelezték a tüzet s még másnap reggel is hatalmas füstfelhők gomolyogtak elő az égnek meredező kormos falak közül. A gőzmalom jelenlegi tulajdonosa K o h n Ignác. Sejteni sem tudják a tűz keletkezésének okát. A gőzmalom több mint félév óta szünetel. A gépházat sikerült megoltalmazni. A tűzoltásban tevékeny részt vettek tűzoltóink. De különösen kitüntette magát Herz Armin (?) aki vakmerőségéért jó, hogy életével nem lakolt. Oltásközben állóhelyéről leszédült, s erős zuzódásokat szenvedett. Ez már a második esete. Pár évvel ezelőtt pet- roleom-égéskor kapott életveszélyes sebeket. A gőzmalom, mint halljuk a „Foncier“-francia társulatnál volt biztosítva 90,000 frt összeg erejéig. A károsodásnál első sorban a s.-a.-ujhelyi takarékpénztár, mint hitelező van érdekelve 16,000 írtig. De érdekelve vannak a „Behina-Teslvérek“ kereskedő cég is, melyek nagy hordo-készlete a malom magtári részében szintén a lángok martaléka lelt. Akik az egésznek szemtanúi voltak, mondják, hogy az minden újhelyi képzeletet felülhaladó nagyszerű látványt nyújtott. Dacára a szélcsendes időnek, a zsindely-zsarátnokok tüzes- záporesöként felhömagasságig emelkedtek s hullottak alá az égés színhelyétől nagy távolságra fekvő területeken is. A rendőrséget figyelmeztethetjük, hogy a bámészkodó ember-csapatokat tartsa távol a vész színhelyétől, mert a különben is gyenge falak jelenlegi roskatag á'lapotukban minden percen ledüléssel fenyegetnek. (Érdekes leleplezés,) A tokaji járás szolga- birája két levelet küldött be az alispáni hivatalhoz. E levelek Berlinből valók s »Ern. Stein« borgyártó műhelyében írattak. Tartalma az egyiknek feletébb érdekes. »Ern. Stein* — »Weinbergs-besitzer in E.-Bénye. Tokaj. (Ungarn)” a hírhedt „Medicinál-Tokayer“ feltalálója a napokban berlini műhelyéből 12 palack ,va- lódi tokajiét küldött Róth Izsák nevezetű e.-bényei megbízottjához, azzal az utasítássá1, hogy e borokat 110 frt értékben Róth küldje Odessába M. Chartikra címezve, a Trepó- íéle házba. És nemcsak hires borgyártó, de jó gazda is „Ern. Stein“ ur ; mert közvetitőjét nem felejti el még arra is figyelmeztetni, hogy a lá- dikát ügyesen szögezze és pecsételje le. Nagyon ügyeljen arra, hogy a láda külsejének valamely porcikájával el ne árulja a „varga betűt“ s úgy mutasson, mintha ez is e.-bényei termés volna. A levelek már a közgazdasági minisztériumnál vannak. A jellemző dolog ráadásául megjegyezzük még, hogy „Ern. Stein“ ur egy és ugyan azonos azzal a firmával, amely ellen vinyettáin az országos cimernek jogtalanul használata miatt a fenyitő eljárás folyamatban van. Arra a hires odessai szállítmányra is elmondhatja majd Chatik ur, ha megizlelte József császárral, hogy „iste vinu tokajinus !“ Mit mondanak ehhez a furfangos kázushoz a hegyaljai pincegazdák ? (Kántor *álasztás.) A s.-a.-ujhelyi róm. k hitközségben négy pályázó közül K r a f c s i k Ferencet választották meg a Déváid József elhalálozása folytan megüresedett kántori állomásra. E választást előre megjövendöltük s most a legszerencsésebbnek nevezzük; mert igen jól ösmerjük az uj kántornak sokoldalú zenei képességeit, nagy készültségét s különösen perfekt, mesteri orgonajátékát. Hivatva van ő arra, hogy egy olyan templomi kart hozzon össze és képezzen ki, mely az isteni tisztelet díszének nemcsak jelenben való emelésére, hanem zenei önállóságának erejével a messze jövendőknek is szolgáljon. És mert K r a fc s i k Ferenc r. k. kántornak nemes ambícióján kívül ernyedetlen szorgalmát is jól ösmerjük, a választást, még egyszer a legszerencsésebbnek nevezzük s a róm. kath. uj kántornak a legőszintébb szívből kívánjuk, hogy ,ad maiorem dei glóriám« célzó üdvös törekvései igen sokáig legyenek kedvesek isten és emberek előtt 1 (Dr. Erényi Jakab) s.-a.-ujhelyi lakos, keresett köz- és váltó ügy védő, váratlanul jött és súlyos betegsége ellen a bécsi orvosi fakultásnál keresett menedéket. A közügyek érdekében, miket mint megyebizottsági tag is teljes odaadással és önzetlenséggel szolgált, kívánjuk, hogy mielőbb nyerje vissza megrendült lelkének nyugalmát. Szerető családja pedig, kívánjuk, mielőbb szinről-szinre láthassa őt s legyen még igen so káig osztályosa necsak a búban, de az örömben is. (Színházi műsor) Jövő hét folyamán a Soly- mossy pár vendégjátékával a következő színdarabok fognak előadatni : ,,Árendás zsidó“, „Veteránok“, „Perozes“, „Lumpácius Vagabundus“, „Kornevillei harangok“, „Tót leány“, „Szenes legény, szenes leány“ és Lilli. (Lapunk) múlt számában a hivatalos részben közlött izr. hitközségi közgyűlés nem délután 1, hanem délután 3 Órakor fog megtartatni, mit is ezennel a felek tudomására hozunk. (Az iparosokat figyelmeztetjük) hogy ha segédet fogadnak föl vagy bocsátanak el, e változásokat kötelesek bejelenteni az iparhatóságok nál; — elmulasztás esetén 20 írttól 200 írtig terjedő birsággal sujtatnának. (Végzetes kibékülés.) Lakadalmaskodtak Vékán. Október 25-én Forgách Mihálynak ülték a lakodalmát Mulatott a jókedvű fiatalság, a tánctól nekihevült párok csak úgy rúgták a lábukkal a port. A legénységet aztán még szilajabbá tette a pálinka bőséges élvezete. Szilajabbá tette, de e mellett régi reminiszcenciák is merültek fel. Tóth I Mihály József (afféle közöshadseregbeli, szabadságolt állományú huszárgyerek, a mi pedig nem kis méltóság) és testvéröcscse: Tóth Mihály János már jó idő óta hadilábon állottak Tóth Imrével és ennek testvére: Tóth Imre Jánossal. A Forgách Mihály lakadalma alkalmával azonban elérkezettnek látták az időt, meginni a béke-poharat s fátyolt vetni a múltakra. Ilyen nemes szándékká1 távoztak a lakadalmas házból s befordulnak a korcsmába, mint a mely egyetlen helynek bizonyult be világteremtése óta a barátság megkötésére s az eltört baráti kapocs újból való összeforrasztására. Dehát ami talán másutt jól üt ki, nem úgy szokott kiütni — Vékén. A békülésre összejött legények a pálinka bóditó hatása alatt megint csak összetűztek, közülök egyik székre, másik késre, a harmadik botra kapott és az egyenetlen fegyverrel vívott harc színhelye a korcsmából, pár perc alatt az udvarra tétetett át, hol Tóth Mihály József és testvére Tóth Mihály János sövénykarókat akvi- ráltak és a csak karszékkel fölfegyverkezett Tóth Imrét egypárszor oly tisztességesen m e g 1 a p i- t o t t á k, hogy az nehány óra múlva a földi élvezetekre nézve egyszer-mindenkorra beadta alemondását. A többi hősök is kisebb- nagyobb sérüléseket szenvedtek. A vizsgálat megindittatott. (N.-Kázmér községben) a j. szolgabiró hivataltól nyert értesülésünk szerint f. hó 26-án, d. u. 2 órakor tűz támadt, mely több családot az Ínség szélére juttatott. A tűzoltásban eredményesen működött közre a s.-a. újhelyi tűzoltóknak egy lelkes csapata is, mely futár által hiva azonnal a veszedelem színhelyére vonult. A kázméri szomorú eset is egy intő példa arra, hogy a falusi tűzoltói intézménynek országos szervezésével foglalkozni a belügyi kormánynak egyik nagyfontosságu emberbaráti kötelessége lenne 1 (Eljegyzés.) Erdélyi Marietta kisasszonyt, a kassai színtársulat primadonnáját, eljegyezte Nagy Boldizsár Kolozsvárról. A boldog menyasszony közönségünknek is jó ismerőse s annak idejében egyik kegyeltje volt. Azért e részről is boldogságot kívánunk frigyéhez 1 (Gerster Etelkáról) az a hir kering, hogy elméjében megháborodott. A legszomorubb lelki állapot magyarázatául azt hozza föl a »F. K.* hogy közelebbi súlyos betegsége legnagyobb kincsébe, hangjába került s emiatt Gestert férje Gardini elhagyta. (Beust gróf), akinek alkotmányunk visszaállításában, e nagyfontosságu közjogi munkában, oroszlánrésze volt f. hó 24-én altenburgi kastélyában meghalt. Irodalom. (.Józsi és Erzsiké“) cimii képes gyermeklapot, mint olyat, mely tervszerüleg van szerkesztve, a tanuló ifjúság számára s olcsóságánál fogva is nagy körben való elterjedésre érdemes, ajánljuk a szülők becses figyelmébe. Megrendelhető Aradon Györgyössy Rudolf szerkesztőnél egyszerű levelező lapon. (Megjelent a „Remény“ 4-ik (október 24-ki füzete) válogatott és a rendesnél is hosszabb sorával a cikkeknek. A gazdagon illusztrált füzet tartalma a következő : „Gróf Károlyi Sándor.“ Irta Sincerus. „Visegrád.“ Költemény. Irta Rudnyánszky Gyula. „A mi jövendő nemzedékünk.“ Irta dr. Karsch Loilion. „A mikor én kérő voltam.“ Vig beszély. Irta Hajdú Nagy Sándor. „Utazás utánvéttel.“ Irta Gabányi Árpád. „Szerencse asszony és Pénz ur.“ Caballero spanyol népmeséje. „A diadal,“ Költemény. Fordít.