Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-10-31 / 44. szám

Melléklet a „Zemplén“ 44-ik számához. Ilona is (Juditban), kinek szavallata oly szépen csengett mint a pengő ezüst hangja. A tabló, Petneházyék apotheozisa, szegényes volt. Szombaton, okt. 30-án „Tündérhaj“ került színre — Solymossyval. Az eredményről majd referálunk. Annyit azonban már előre is kijelenthetünk, hogy Solymossyt az isten jóked­vében teremtette az emberek igaz gyönyö­rűségére. Necsak Ujhely, de vidéke is éljen az alkalommal, s keresse fel színházunkat töme­gesen. Önmaga ellen vétkezik a vidék, ha színhá­zunk Solymossy-ünnepének örömében velünk együtt igazán nem osztozik. S\ A községi és körjegyző urakat felkérjük, hogy a „Zemplén“ előfizetési dijait mindenkor posta-utalványnyal szíveskedjenek hozzánk eljut­tatni. Levélben való küldeményeik ugyanis, mert annak hivatalos jellegét a postaszabályok nem respektálják, nekünk esetröl-esetre 18 krba kerül­nek. Egyszersmind felkérjük a hátralékosokat, hogy az előfizetési pénzeket hozzánk mielőbb el­juttatni ne terheltessenek. A „ZEMPLÉN“ kiadóhivatala. Különfélék. (Október 27-ike) nagy jelentőségű nap nemzeti művelődésünk történelmében. Kazinczy Ferenc, a nagy nyelvújító, iró és hazafi születé­sének 127-iki évforduló napja. Mint ujitó, fen- tartván nyelvünket a maga eredeti tisztaságában, egyszersmind a tökéletességnek arra a magas­latára emelte, amelyen Európának 1 egmiveltebb nyelvei állanak. Hazafias szellemében a nem­zetiségi ösztön eszmévé forrotta ki magát. Félszázadnál hoszabb élettörténete egy a magyar nemzetiség történetével. Otőle tanulta meg nemzete azt, hogy nyelvében él a magyar és nyelve kihaltával kihalna nemzeti élete is. Mint iró müveinek nemcsak belbecsével gyönyörködtet, hanem előadásának szépségével is elbájol. Aki, mint ö is, az egész nemzetnek szolgált, az egész nemzet hálájára érdemes. Di­csőségét hirdeti minden szó, mely Kárpátoktól Adriáig magyar ajakról elhangzik. Emléke, mint a nemzeti kulturális fejlődés főtényezőjének emléke iránt a nemzetnek még betöltetlen köte­lességei vannak. De vannak különösen Zemplén vármegye hazafias közönségének. Bölcsője Bihar- megyéé, koporsója, széphalmi mauzóleuma a miénk. E mauzóleum, úgy a hogyan most áll, görög stilü nemes pompájában remekmű, de ez ideig még tervszerüleg befejezve nincsen. A dús­gazdag magyar tudományos akadémiára, mint a széphalmi tuskulánum telekkönyvi tulajdonosára is még kötelességek várnak. Forduljon Zemplén vármegye lelkes közönsége a törvényhatóságok­hoz az akadémia a nemzethez. A kulturális nem­zeti adóból s hazafias áldozatokból illő dolog lesz mielőbb megvalósítani Ybl Miklós szép ter­vének minden részletét. 1859. évi, december hó 31-én megkoszorúzta a nemzet Kazinczy sírem­lékét. A mauzeleum ünnepies megnyitása még hátra van. Akkorra, ha majd a nemzeti közműve­lődés irányában kivívott országos sikerek öröm­ünnepére kerül a sor s elérkezik ideje a »nemzeti áldomás«-nak — legyen készen minden részleté­ben az „irodalmi berek« és a pompás emlékház. ÜljöH ünnepet az egész ország ; zendüljön meg Sátorhegy orma ... Te pedig „szent öreg* szellemeddel virassz és őrködjél nemzeted álmai felett s eszközö’d onnan égi hazádból, hogy néped boldog, müveit, minden rétegében magyar legyen és nyelvében éljen az idők nek végeiglen! (A kis Simor.) Az »Ország-Világ^-ban ol­vassuk, hogy mikor Simor a gimnázium 6-ik osztályát elvégezte Esztergomba ment szerencsét próbálni. Konkurált a növendékpapságra. Sze­gény fiú lévén pártfogó né'kül állított be a pri- mási palotába a konkurzus napján. Nagy tekin­tetű pártfogókban bizakodó több budai iskola­társa, kik vele együtt konkurrálni mentek, gú­nyolódva kérdezték a szerényen félrevonuló, de kitűnő bizonyítványokkal rendelkező Simort: »Hát neked Simor ki apatrónusod?« Simor szelíden és minden zavar nélkül feleié : »Egy igen nagy ur, barátim!* »Ugyan kicsoda az nagy ur?* kérdezték a kollegák, kíváncsian seregelve kö­rülötte. „Maga a jó isten!* hangzott Simor vá­lasza. Akadtak, akik kinevették s akadtak, kik gúnyolva mondták: „Jaj, barátom, adnak is itten arra valamit.« És — mégis adtak, mert R u d- n a y az akkori hercegprimás az összes konkur- rensek közül elsőnek fölvette F o r g á c h gfot, ki most esztergomi nagyprépost, másodiknak pedig — Simor Jánost. így jutott be a szegény fiú Esztergomba, ahol olyan fényes jövő várt reá. (Fejedelmi adomány.) O Felsége a király a t.-terebesi tüzkárosultak felsegélléséfe magán pénztárából legkegyelmesebben 500 frtot adomá­nyozni méltóztatott. (A hegyaljai szüret) még mindig javában folyik. Régen nem volt arra olyan kedvező az időjárás, mint mostan. Nappal verőfényes őszi napsugár, éjjente csillagos ég, erős derek ked­veznek a szüret anyagi sikerének. Azok, akik már eddig megszüreteltek, mindnyájan kelleme­sen csalódtak. A termés mennyisége mindenütt fölülmúlta a várakozást. Még szerencsésebben jártak azok, akik a kedvező auspiciumokat fel- ösmervén a szüretelést nem siettették ; mert a dércsipte fürtökből hektárt szűrhetnek hordáikba. F. hó 27-ére virradólag, valamint tegnap reggelre is jégkéreg vonta be az álló vizek tükrét. (Gőzmalom-égés.) Tegnapra virradóra a s.-a.-ujhelyi impozáns arányú s életében már nem egy gazdát cserélt gőzmalom leégett. Éjjeli féltizenkét órakor jelezték a tüzet s még másnap reggel is hatalmas füstfelhők gomolyogtak elő az égnek meredező kormos falak közül. A gőzma­lom jelenlegi tulajdonosa K o h n Ignác. Sejteni sem tudják a tűz keletkezésének okát. A gőzma­lom több mint félév óta szünetel. A gépházat si­került megoltalmazni. A tűzoltásban tevékeny részt vettek tűzoltóink. De különösen kitüntette magát Herz Armin (?) aki vakmerőségéért jó, hogy életével nem lakolt. Oltásközben álló­helyéről leszédült, s erős zuzódásokat szenvedett. Ez már a második esete. Pár évvel ezelőtt pet- roleom-égéskor kapott életveszélyes sebeket. A gőzmalom, mint halljuk a „Foncier“-francia tár­sulatnál volt biztosítva 90,000 frt összeg erejéig. A károsodásnál első sorban a s.-a.-ujhelyi taka­rékpénztár, mint hitelező van érdekelve 16,000 írtig. De érdekelve vannak a „Behina-Teslvérek“ kereskedő cég is, melyek nagy hordo-készlete a malom magtári részében szintén a lángok mar­taléka lelt. Akik az egésznek szemtanúi voltak, mondják, hogy az minden újhelyi képzeletet fe­lülhaladó nagyszerű látványt nyújtott. Dacára a szélcsendes időnek, a zsindely-zsarátnokok tüzes- záporesöként felhömagasságig emelkedtek s hul­lottak alá az égés színhelyétől nagy távolságra fekvő területeken is. A rendőrséget figyelmeztet­hetjük, hogy a bámészkodó ember-csapatokat tartsa távol a vész színhelyétől, mert a különben is gyenge falak jelenlegi roskatag á'lapotukban minden percen ledüléssel fenyegetnek. (Érdekes leleplezés,) A tokaji járás szolga- birája két levelet küldött be az alispáni hivatal­hoz. E levelek Berlinből valók s »Ern. Stein« borgyártó műhelyében írattak. Tartalma az egyiknek feletébb érdekes. »Ern. Stein* — »Weinbergs-besitzer in E.-Bénye. Tokaj. (Un­garn)” a hírhedt „Medicinál-Tokayer“ feltalálója a napokban berlini műhelyéből 12 palack ,va- lódi tokajiét küldött Róth Izsák nevezetű e.-bényei megbízottjához, azzal az utasítássá1, hogy e borokat 110 frt értékben Róth küldje Odessába M. Chartikra címezve, a Trepó- íéle házba. És nemcsak hires borgyártó, de jó gazda is „Ern. Stein“ ur ; mert közvetitőjét nem felejti el még arra is figyelmeztetni, hogy a lá- dikát ügyesen szögezze és pecsételje le. Nagyon ügyeljen arra, hogy a láda külsejének valamely porcikájával el ne árulja a „varga betűt“ s úgy mutasson, mintha ez is e.-bényei termés volna. A levelek már a közgazdasági minisztériumnál vannak. A jellemző dolog ráadásául megjegyez­zük még, hogy „Ern. Stein“ ur egy és ugyan azonos azzal a firmával, amely ellen vinyettáin az országos cimernek jogtalanul használata mi­att a fenyitő eljárás folyamatban van. Arra a hi­res odessai szállítmányra is elmondhatja majd Chatik ur, ha megizlelte József császárral, hogy „iste vinu tokajinus !“ Mit mondanak ehhez a furfangos kázushoz a hegyaljai pincegazdák ? (Kántor *álasztás.) A s.-a.-ujhelyi róm. k hitközségben négy pályázó közül K r a f c s i k Ferencet választották meg a Déváid József elha­lálozása folytan megüresedett kántori állomásra. E választást előre megjövendöltük s most a legszerencsésebbnek nevezzük; mert igen jól ösmerjük az uj kántornak sokoldalú zenei képes­ségeit, nagy készültségét s különösen perfekt, mesteri orgonajátékát. Hivatva van ő arra, hogy egy olyan templomi kart hozzon össze és ké­pezzen ki, mely az isteni tisztelet díszének nemcsak jelenben való emelésére, hanem zenei önállóságának erejével a messze jövendőknek is szolgáljon. És mert K r a fc s i k Ferenc r. k. kántornak nemes ambícióján kívül ernyedetlen szorgalmát is jól ösmerjük, a választást, még egyszer a legszerencsésebbnek nevezzük s a róm. kath. uj kántornak a legőszintébb szívből kívánjuk, hogy ,ad maiorem dei glóriám« célzó üdvös törekvései igen sokáig legyenek kedvesek isten és emberek előtt 1 (Dr. Erényi Jakab) s.-a.-ujhelyi lakos, ke­resett köz- és váltó ügy védő, váratlanul jött és súlyos betegsége ellen a bécsi orvosi fakultás­nál keresett menedéket. A közügyek érdekében, miket mint megyebizottsági tag is teljes oda­adással és önzetlenséggel szolgált, kívánjuk, hogy mielőbb nyerje vissza megrendült lelkének nyu­galmát. Szerető családja pedig, kívánjuk, mielőbb szinről-szinre láthassa őt s legyen még igen so káig osztályosa necsak a búban, de az öröm­ben is. (Színházi műsor) Jövő hét folyamán a Soly- mossy pár vendégjátékával a következő színda­rabok fognak előadatni : ,,Árendás zsidó“, „Ve­teránok“, „Perozes“, „Lumpácius Vagabundus“, „Kornevillei harangok“, „Tót leány“, „Szenes legény, szenes leány“ és Lilli. (Lapunk) múlt számában a hivatalos részben közlött izr. hitközségi közgyűlés nem délután 1, hanem délután 3 Órakor fog megtartatni, mit is ezennel a felek tudomására hozunk. (Az iparosokat figyelmeztetjük) hogy ha segédet fogadnak föl vagy bocsátanak el, e vál­tozásokat kötelesek bejelenteni az iparhatóságok nál; — elmulasztás esetén 20 írttól 200 írtig terjedő birsággal sujtatnának. (Végzetes kibékülés.) Lakadalmaskodtak Vé­kán. Október 25-én Forgách Mihálynak ülték a lakodalmát Mulatott a jókedvű fiatalság, a tánc­tól nekihevült párok csak úgy rúgták a lábukkal a port. A legénységet aztán még szilajabbá tette a pálinka bőséges élvezete. Szilajabbá tette, de e mellett régi reminiszcenciák is merültek fel. Tóth I Mihály József (afféle közöshadseregbeli, szabad­ságolt állományú huszárgyerek, a mi pedig nem kis méltóság) és testvéröcscse: Tóth Mihály Já­nos már jó idő óta hadilábon állottak Tóth Im­rével és ennek testvére: Tóth Imre Jánossal. A Forgách Mihály lakadalma alkalmával azonban elérkezettnek látták az időt, meginni a béke-po­harat s fátyolt vetni a múltakra. Ilyen nemes szándékká1 távoztak a lakadalmas házból s be­fordulnak a korcsmába, mint a mely egyet­len helynek bizonyult be világteremtése óta a barátság megkötésére s az eltört baráti ka­pocs újból való összeforrasztására. Dehát ami ta­lán másutt jól üt ki, nem úgy szokott kiütni — Vékén. A békülésre összejött legények a pá­linka bóditó hatása alatt megint csak összetűztek, közülök egyik székre, másik késre, a harmadik botra kapott és az egyenetlen fegyverrel vívott harc színhelye a korcsmából, pár perc alatt az udvarra tétetett át, hol Tóth Mihály József és testvére Tóth Mihály János sövénykarókat akvi- ráltak és a csak karszékkel fölfegyverkezett Tóth Imrét egypárszor oly tisztességesen m e g 1 a p i- t o t t á k, hogy az nehány óra múlva a földi élvezetekre nézve egyszer-mindenkorra beadta alemondását. A többi hősök is kisebb- nagyobb sérüléseket szenvedtek. A vizsgálat megindittatott. (N.-Kázmér községben) a j. szolgabiró hi­vataltól nyert értesülésünk szerint f. hó 26-án, d. u. 2 órakor tűz támadt, mely több családot az Ínség szélére juttatott. A tűzoltásban ered­ményesen működött közre a s.-a. újhelyi tűzol­tóknak egy lelkes csapata is, mely futár által hiva azonnal a veszedelem színhelyére vonult. A kázméri szomorú eset is egy intő példa arra, hogy a falusi tűzoltói intézménynek országos szervezésével foglalkozni a belügyi kormánynak egyik nagyfontosságu emberbaráti kötelessége lenne 1 (Eljegyzés.) Erdélyi Marietta kisasszonyt, a kassai színtársulat primadonnáját, eljegyezte Nagy Boldizsár Kolozsvárról. A boldog meny­asszony közönségünknek is jó ismerőse s annak idejében egyik kegyeltje volt. Azért e részről is boldogságot kívánunk frigyéhez 1 (Gerster Etelkáról) az a hir kering, hogy elméjében megháborodott. A legszomorubb lelki állapot magyarázatául azt hozza föl a »F. K.* hogy közelebbi súlyos betegsége legnagyobb kincsébe, hangjába került s emiatt Gestert férje Gardini elhagyta. (Beust gróf), akinek alkotmányunk vissza­állításában, e nagyfontosságu közjogi munkában, oroszlánrésze volt f. hó 24-én altenburgi kasté­lyában meghalt. Irodalom. (.Józsi és Erzsiké“) cimii képes gyermekla­pot, mint olyat, mely tervszerüleg van szerkeszt­ve, a tanuló ifjúság számára s olcsóságánál fogva is nagy körben való elterjedésre érdemes, ajánl­juk a szülők becses figyelmébe. Megrendelhető Aradon Györgyössy Rudolf szerkesztőnél egyszerű levelező lapon. (Megjelent a „Remény“ 4-ik (október 24-ki füzete) válogatott és a rendesnél is hosszabb so­rával a cikkeknek. A gazdagon illusztrált fü­zet tartalma a következő : „Gróf Károlyi Sándor.“ Irta Sincerus. „Visegrád.“ Költemény. Irta Rudnyánszky Gyula. „A mi jövendő nem­zedékünk.“ Irta dr. Karsch Loilion. „A mikor én kérő voltam.“ Vig beszély. Irta Hajdú Nagy Sándor. „Utazás utánvéttel.“ Irta Gabányi Árpád. „Szerencse asszony és Pénz ur.“ Caballero spa­nyol népmeséje. „A diadal,“ Költemény. Fordít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom