Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-10-17 / 42. szám
nagy államférfit; semmi sem volt igen kicsiny, mihez le nem tudott volna hajolni, semmi igen magas, mihéz föl ne birt volna érni. A ki nem jut föl a magasba, emelje föl legalább a porban heverő kincseket. Az igazságot nem kell kitalálni, a valót nem kell megteremteni. Nem az az igazság, mit csak a tudomány dialektikája képes az emberbe begyömöszölni; hanem az, mi az emberben az értelem első sugarára, mint a naptól a virág, önként fölfakad. * * * Munka, szorgalom és takarékosság legyen a magyar középosztály jelszava. Komoly alapokra, nem pedig mesterséged támasztékokra helyezze a családi tűzhelyet. Akkor vissza fognak oda költözni az elidegenedett házi istenek: a Józanság, Megelégedés, Boldogság. A vármegye közigazgatási bizottsági üléséből. — 1886. okt. 8-án. — A főispán elnöklete alatt jelen voltak a vármegye főjegyzőjének kivételével a középponti ta gok ; a választott tagok sorából: Bydeskúthy Sándor, Diószeghy János, Ehrenheini Ferenc, Evva András, Farkas Lajos, Meczner Béla, Prámer Alajos és Szerviczky Ödön. Szeptember hónapról, minthogy az alispán nyolc napi szabadságon, törvényes helyettese pedig a fővárosban távol, volt, alispáni jelentés nem adatott. A közigazgatás szeptember havi menetéről szóló jelentés e szerint az október havi jelentéssel együtt a novemberi ülésen fog előterjesztetni. Az országos kormánytól leérkezett és elintézés alá került tárgyak sorából vármegyénk gazdaközönségére vonatkozólag legfontosabbnak tart juk a közm. és köziek, minisztériumnak egyik leiratát. Köztudomás szerint való dolog az, hogy vármegyénk közig, bizottsága nem régiben a főispán előterjesztése alapján a főjegyző tollából folyt emlékiratot intézett a közgazdasági miniszterhez. Feltárta nemcsak, hanem a statisztika adataival nyilvánvalóvá tette ez a felterjesztés azt a visszás helyzetet, mely a vármegye területén lévő három vasuttársulat tarifa-különbözeteiből a gazdasági nyers termények kivitelének vasúti költségeinél keletkezik. A zempléni gazdasági export cikkeknek vasúton való szállítása sokkal kedvezőtlenebb, mint azoké a cikkeké, melyek ugyanolyan távolságból, de kizárólagosan csak a magyar állam, vagy osztrák-magyar állam vasútvonalán jutnak el pl. a főváros piacára. A minister felvilágositólag azt mondja leiratában, hogy a magánvasuttársulatok által 15—20°/u-nyi refakciák adatnak, ha a szállítás nagyban eszközöltetik. Ebből megint az következik, hogy a gazdaközönség társulás által segítsen magán s tömegesen szállítva vegye igénybe a refakciás kedvezményeket. Azután behatóan foglalkozik az emlékirattal s megnyugvással vétetett tudomásul abbeli ígérete, hogy a zempléni terményexport érdekében a vasuttársulatoknál közben jár. MintEgyikünk boldog lesz Marjalaky Elzával, másikunknak az lesz jutalma, hogy a legjobb barát | fogja sírját évenként megkoszorúzni. E percben lépett be a levélhordó s az asztalra tesz egy levelet. Sándor gépiesen veszi át, olvasatlanul ketté tépi s egyiknek hátlapjára remegő kézzel irj a: »Marjalakyval boldog !« a másikra »Marjalaky nélkül halál 1« Azután bedobják a kck papirt egy kalapba. Pista remegő kézzel nyúl az egyik után. A huzottat elolvassa: »Marjalaky nélkül halál* ! — — — * — Nem, nem 1 — kiált Sándor — neked élned kell; én akarok meghalni! E percben ... a midőn élet és halál fölött döntöttek Pista görcsösen felkacag. Sándor rémülve tekint rá 1 — Talán megörült 1 ? Pista folyton kacagva illeszté össze az eltépett levélke két darabját. — Olvasd ! Olvasd ! Marjalaky Elza Nagykéry Zoltán jegyesek. A két barát öröm könyeket hullatva borult egymás keblére 1 Sirtak . . . sírtak 1 örömükben sokáig ! Azóta ismét együtt élnek, mint legjobb barátok és hogy többé ily baj ne történhessék rajtuk, élnek mint agglegények! Csillag Máté. hogy a memorandumot készitő főjegyző jelen nem volt, hozzá, mint az illető küldöttség elnökéhez, a miniszteri leirat tanulmányozás s esetleg ellen- észrevételek megtétele végett kiadatni rendeltetett Ismét szőnyegre került ez alkalommal is a tokaji és szerencsi járás főszolgabiráinak fe gyelmi ügye. A főispán kategorikus kijelentése után most már remélhető, hogy e régen húzódó kínos ügy, a közigazgatásnak galand-kérdése, nem fog tovább nyúlni s a fegyelmi választmány ítéletével a vármegye szine előtt befejezést nyer. A megyei betegápolási pótadóból eredő ré- régibb és 1885. évi tartozások az újhelyi-, sztrop- kói- és varannói járás területén rendezve vannak. A többi járások főszolgabirái ugyanily irányban utasittattak. Egy b.-újlaki tüzeset alkalmából a bizottsághoz érkezett folyamodásnak tárgyalásánál igen érdekes világításban tiint föl a „Generali“ biztositó társulat ügynökének Rosenberg Jakabnak eljárása. F, évi aug. 22-én a B.-Újlakon támadt tüz- veszedelem csak úgy volt iramodásában megzabolázható, hogy Májher Mihálynak és Máj her Jánosnak házfedelei lebontattak. János az „Azien- dánál“, Mihály pedig a ,.Generali"-nál volt biztosítva. Az „Azienda“ teljes kárpótlást nyújtott, a „Generali“ ügynöke azonban úgy bánt el Májher Mihálylyal, hogy károsodását a társulathoz be nem jelentette, hanem kiszúrta szemét 15 forinttal. Mihály gazda nem fogadta el az ügynök kegyességét, hanem a közigazgatási bizottsághoz fordult keresni igazát. Folyamodása pártolólag fogadtatott. A megyei kir. államépitészeti hivatal főnökének jelentéséből örömmel hallottuk, hogy az országos közmunkából vármegyeszerte a f, évben már eddig 75 százalék van ledolgozva. E szép eredmény dicsérő tanúbizonyság az intéző és végrehajtó hivatalok ügybuzgósága mellett. Diószeghy János, mint az ujhely-szőlőskei megyei útszakasznak felügyelő bizottsági tagja, személyes tapasztalataiból érdekesen referált a közmunkásokról s erős bírálat alá vette az utak jókarbantartásánál követett irányelveket. Puha fe- döanyagunkra alkalmazott kemény szavai, mintha előre látnok, nem fognak hátrányára szolgálni útszakaszának. A főorvos jelentése a közegészségügy minden irányában megnyugtató hatást gyakorolt. Járványunk csak Szerencsen van (hólyagos himlő), a vérhas L.-Polyánban és K.-Toronyán még tartja ugyan magát, de ereje kihaló félben van. A tanfelügyelő jelentéséből kitetszőleg, a szellemi kertészkedés nagy munkája a siker reményével vármegyénk egész területén kezdetét vette. Az adóíeliigyelő jelentése is tetszetős képet nyújtott, Az adóbefizetés a múlt évnek ugyanazon szakaszához mérten a f. évi szeptemberben kedvezőbb volt. A restanciák összes száma sem oly elrémitő, mely közgazdasági dekadenciára vallana. A A székely ipar érdekében. Nyílt levél a szerkesztőséghez. *) Becses lapjának közelebbi számában olvasván, hogy Zemplén vármegye derék közönsége a székelyek és a székely eredetű iparcikkek iránt, a romániai vámháboru folytán, kiválóan érdeklődik s a többek között arról is tudakozódnak, hogy ily iparcikkeket honnan lehet megszerezni, ennélfogva jó szolgálatot vélek tenni a székely iparnak, mely ezt megérdemli, ha, mint Háromszék vármegyének több év óta lakója és ismerője, Zemplén vármegye lelkes közönségének e tekintetben némi felvilágosítást nyújtok. Nagyon szívesen emlékezem vissza számos évekig tartó zempléni tartózkodásomra a a vármegyének emlékezetemben még mindig híven őrizett több lakójára. Hogy a szomszédos Romániával a vámszövetség megszűnt, első sorban és főkép a mi iparosaink érzik meg anyagilag, a mennyiben számos nagyban exportált iparcikkeikre nézve a kivitel lehetősége megszűnt: sújtani fogván őket a vámháboru mindaddig, mig közös hazánk távoli részeiben e cikkekre piacot, s megfelelő keresletet nem találandnak. — Mert Háromszékvármegye sürü lakossága nagyobb részt mezei gazdasággal foglalkozik ugyan, bár eddig soha nem ismert s a Királyhágón túl eddig nem tapasztalható nehézségek között **); — de népének: a székely- ségnek egy nem csekély része a szó szoros értelmében nevezhető kézműiparral kénytelen életét fentartani; egy harmadik része pedig, saját földdel nem birván, mint mezei munkás, szolga, kocsis, béres stb, tudvalevőleg ezrenkint szokott a közeli *) E nagy érdekű levél tartalmára felhívjuk olvasóinknak, laptársainknak különösen pedig a megyénk területén lakó kereskedőknek s iparosoknak figyelmét! Szerk. **) A C. lapi följegyzések n. m. a «Partikularizmus, Írója, nem az ország szolid intézeteinek névsorát, hanem, fájdalom, a nagy és kis uzsorások kimerítő névjegyzékét tanúsítják. Szerk. Romániába kivándorolni. Nem is szólván a nagy számú iparosokról, kereskedőkről és egyéb üzletemberekről, kik a szomszéd országban állandóan letelepedtek. Nagyon kívánatos tehát, főkép az általában szegény iparosok felsegélése érdekében, a kik különben csapatonként kényteleníttetnének műhelyeiket Romániába áttenni, ha szomszéd honfiaik mielőbb gondoskodnak, hogy kézi gyártmányaik mentül több vevőre akadjanak, hogy azokat lehetőleg tömegesen s biztos kézbe átadhassák. E részben, mint az becses lapjában is említve volt „a brassói áruközvetitó iroda'' felvilágosítással szívesen szolgál. Azonban a mi vármegyénkben több oiy nemű iparcikk is található s kapható, a melyet jobb minőségben vagy olcsóbban más, mint a háromszéki iparos ki nem állíthat és a melyek itt közvetetlen is bármikor megszerezhetők. Itt vannak, a mi a ruházati cikkeket illeti, első sorban a sepsi-szentgyörgyii ,,Első székely szövő gyár" készítményei ; mind igen csinosak és tartósak, habár nem is oly olcsók, mint a szokott piaci áruk. A gyári raktár itt helyben szolgál polgári nők részére „székely-szőttes“ kelmékkel, bármely úri házba beillő abroszokkal, asztalkendőkkel, ágytakarókkal, függönyökkel stb. Posztónemüek e megyében nem készülnek, hanem Brassó- és Szebenvármegyékben. Nagyban s különösen olcsón készítik továbbá Háromszékvármegyében a kocsikat és szekereket, bármely minta vagy rajz után darabonkint 35 frt 40 kr., 50, 60, 70 forintért teljesen felvasalva. Egy közönséges kassal biró festett és fényezett magyar-szekér (bricska) ülések nélkül 40—50 frt s akár több száz is szállítható. Jók a különféle rendszerű és alakú egy és két kerekű targoncák és illetve taligák is. Előbbiek teljesen elkészítve 2 frt 50 krtól—5 frtig, utóbbiak 15 írtért. Az egy- és két szarvú ekék 7 frttól 12 frtig, taliga nélkül, melynek ára 8 frt körül jár. — Végre egyéb faáruk, mint : konyhaedények, hordók, kosarak, szitakéreg, zsindely stb. hasonlólag olcsón kaphatók. Mindezeket Deák András sepsi-szentgyörgyii vaskereskedö szívesen közvetíti. Kitűnő minőségű bőr és csizma vagy egyéb lábbeli kapható Kézdi-Vásárhelyen, hol utóbbiakból eddig évenkint nehány százezer darab készült s lett Romániába szállítva. Itt, Háromszék- vármegyének e 2-ik rend. tanácsú városában, kapható egyszersmind a képzelhető legolcsóbb bútor, többnyire festve, fényezve és széjjel szedhetőre készítve, -- mert a tölgy- és fenyőfa a vármegyében bőven tenyészik. Végre nem utolsó kiviteli cikke a vármegyének a „borviz“ sem, mi számos községben található s oly bőven van, hogy még a mosdásra sem kap az ember mást; de fájdalom, hiányzik hozzá a jókedvet keltő nedv : a bor, — ezt távoli vidékekről kell szállítani s ugyancsak borsossá válik, mig a pohárba kerül. Gyáripara Háromszékvármegyének úgy szólván még semmi, a mennyiben a törökbuzából (tengeri) főzött szeszen kívül, mely mintegy 16 gyárban készül, más ily telepei nincsenek ; pedig itt van Köpeczen és Sepsi-Szentgyörgyön a te- ménytelen barna szén, mely előbbi egyelőre s leginkább csak a vasútnál van használatban. Ezeket elmondva, nagyon szívesen felajánlom magam zempléni honfitársaimnak egyéb felvilágosítások adására is. Hazafiui üdvözlettel: Szepsi-Szentgyörgy, 1886. okt. 9. Mikes Gyula. Levelezés. E.-Bénye, i88£>. okt. 12. Már évek óta nagy szükségét láttuk annak, hogy Bényén egy kisdedóvó intézet létesitessék. Ezen életre való eszme nem valósult meg mind addig, mig C z i n k e István derék ref. lelkészünk itt le nem telepedett. Megkisérlette tehát ő a nehéz munkát, ami első évben nem sikerült, mert óvó iskolája mindössze 8—9 növendéket számlált. De ö azért nem csüggedett; mert jól tudta: minden kezdet nehéz. A következő évben már nagyobb számmal jelentkeztek a kliensei, tehát nagyobbodott az iskola. Az ő lelkesítő szavainak sikerült kivívni aztán, hogy R át k a i István városunk kellő közepén levő emeletes házát szabad rendelkezésre bocsátotta oly feltétel mel lett, hogy az e város lakosai gyermekeinek számára vallás különbség nélkül örök időkre óvó iskolául szolgáljon. Az iskola most már közel 80 növendéket számlál, képesített óvónő működik benne és szép virágzásnak örvend. A derék és fáradhatatlan lelkész egy lépéssel tovább ment. A minap ugyanis egybehívta városunk értelmiségét s lelkes szavakkal előadta, mily szükség lenne egy olvasókör létesítésére s föltárta, mily kedvezőtlen színben tünteti fel községünket annak hiánya. Terve megvalósult, mert nyomban 3 évre megalakult az olvasókör, amely már is annyira életképesnek bizonyult, hogy mindennemű szükségleteit bőven . fedezheti. üt Folytatás a mellékleten.
