Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-10-17 / 42. szám

nagy államférfit; semmi sem volt igen kicsiny, mihez le nem tudott volna hajolni, semmi igen magas, mihéz föl ne birt volna érni. A ki nem jut föl a magasba, emelje föl legalább a porban heverő kincseket. Az igazságot nem kell kitalálni, a va­lót nem kell megteremteni. Nem az az igaz­ság, mit csak a tudomány dialektikája ké­pes az emberbe begyömöszölni; hanem az, mi az emberben az értelem első sugarára, mint a naptól a virág, önként fölfakad. * * * Munka, szorgalom és takarékosság le­gyen a magyar középosztály jelszava. Ko­moly alapokra, nem pedig mesterséged tá­masztékokra helyezze a családi tűzhelyet. Akkor vissza fognak oda költözni az elide­genedett házi istenek: a Józanság, Megelé­gedés, Boldogság. A vármegye közigazgatási bizottsági üléséből. — 1886. okt. 8-án. — A főispán elnöklete alatt jelen voltak a vár­megye főjegyzőjének kivételével a középponti ta gok ; a választott tagok sorából: Bydeskúthy Sán­dor, Diószeghy János, Ehrenheini Ferenc, Evva András, Farkas Lajos, Meczner Béla, Prámer Alajos és Szerviczky Ödön. Szeptember hónapról, minthogy az alispán nyolc napi szabadságon, törvényes helyettese pe­dig a fővárosban távol, volt, alispáni jelentés nem adatott. A közigazgatás szeptember havi meneté­ről szóló jelentés e szerint az október havi jelen­téssel együtt a novemberi ülésen fog előter­jesztetni. Az országos kormánytól leérkezett és elin­tézés alá került tárgyak sorából vármegyénk gaz­daközönségére vonatkozólag legfontosabbnak tart juk a közm. és köziek, minisztériumnak egyik le­iratát. Köztudomás szerint való dolog az, hogy vármegyénk közig, bizottsága nem régiben a fő­ispán előterjesztése alapján a főjegyző tollából folyt emlékiratot intézett a közgazdasági minisz­terhez. Feltárta nemcsak, hanem a statisztika ada­taival nyilvánvalóvá tette ez a felterjesztés azt a visszás helyzetet, mely a vármegye területén lévő három vasuttársulat tarifa-különbözeteiből a gaz­dasági nyers termények kivitelének vasúti költ­ségeinél keletkezik. A zempléni gazdasági export cikkeknek vasúton való szállítása sokkal kedve­zőtlenebb, mint azoké a cikkeké, melyek ugyan­olyan távolságból, de kizárólagosan csak a magyar állam, vagy osztrák-magyar állam vasútvona­lán jutnak el pl. a főváros piacára. A minister felvilágositólag azt mondja leiratában, hogy a magánvasuttársulatok által 15—20°/u-nyi refakciák adatnak, ha a szállítás nagyban eszközöltetik. Ebből megint az következik, hogy a gazda­közönség társulás által segítsen magán s töme­gesen szállítva vegye igénybe a refakciás ked­vezményeket. Azután behatóan foglalkozik az emlékirattal s megnyugvással vétetett tudomásul abbeli ígérete, hogy a zempléni terményexport érdekében a vasuttársulatoknál közben jár. Mint­Egyikünk boldog lesz Marjalaky Elzával, mási­kunknak az lesz jutalma, hogy a legjobb barát | fogja sírját évenként megkoszorúzni. E percben lépett be a levélhordó s az asz­talra tesz egy levelet. Sándor gépiesen veszi át, olvasatlanul ketté tépi s egyiknek hátlapjára remegő kézzel irj a: »Marjalakyval boldog !« a másikra »Marjalaky nélkül halál 1« Azután bedobják a kck papirt egy kalapba. Pista remegő kézzel nyúl az egyik után. A huzottat elolvassa: »Marjalaky nélkül halál* ! — — — * — Nem, nem 1 — kiált Sándor — neked élned kell; én akarok meghalni! E percben ... a midőn élet és halál fö­lött döntöttek Pista görcsösen felkacag. Sándor rémülve tekint rá 1 — Talán meg­örült 1 ? Pista folyton kacagva illeszté össze az el­tépett levélke két darabját. — Olvasd ! Olvasd ! Marjalaky Elza Nagykéry Zoltán jegyesek. A két barát öröm könyeket hullatva bo­rult egymás keblére 1 Sirtak . . . sírtak 1 örömükben sokáig ! Azóta ismét együtt élnek, mint legjobb barátok és hogy többé ily baj ne történhessék rajtuk, élnek mint agglegények! Csillag Máté. hogy a memorandumot készitő főjegyző jelen nem volt, hozzá, mint az illető küldöttség elnökéhez, a miniszteri leirat tanulmányozás s esetleg ellen- észrevételek megtétele végett kiadatni rendel­tetett Ismét szőnyegre került ez alkalommal is a tokaji és szerencsi járás főszolgabiráinak fe gyelmi ügye. A főispán kategorikus kijelentése után most már remélhető, hogy e régen húzódó kínos ügy, a közigazgatásnak galand-kérdése, nem fog tovább nyúlni s a fegyelmi választmány íté­letével a vármegye szine előtt befejezést nyer. A megyei betegápolási pótadóból eredő ré- régibb és 1885. évi tartozások az újhelyi-, sztrop- kói- és varannói járás területén rendezve vannak. A többi járások főszolgabirái ugyanily irányban utasittattak. Egy b.-újlaki tüzeset alkalmából a bizott­sághoz érkezett folyamodásnak tárgyalásánál igen érdekes világításban tiint föl a „Generali“ bizto­sitó társulat ügynökének Rosenberg Jakabnak eljá­rása. F, évi aug. 22-én a B.-Újlakon támadt tüz- veszedelem csak úgy volt iramodásában megza­bolázható, hogy Májher Mihálynak és Máj her Jánosnak házfedelei lebontattak. János az „Azien- dánál“, Mihály pedig a ,.Generali"-nál volt biz­tosítva. Az „Azienda“ teljes kárpótlást nyújtott, a „Generali“ ügynöke azonban úgy bánt el Máj­her Mihálylyal, hogy károsodását a társulathoz be nem jelentette, hanem kiszúrta szemét 15 fo­rinttal. Mihály gazda nem fogadta el az ügynök kegyességét, hanem a közigazgatási bizottsághoz fordult keresni igazát. Folyamodása pártolólag fogadtatott. A megyei kir. államépitészeti hivatal főnö­kének jelentéséből örömmel hallottuk, hogy az országos közmunkából vármegyeszerte a f, évben már eddig 75 százalék van ledolgozva. E szép eredmény dicsérő tanúbizonyság az intéző és vég­rehajtó hivatalok ügybuzgósága mellett. Diószeghy János, mint az ujhely-szőlőskei megyei útszakasznak felügyelő bizottsági tagja, személyes tapasztalataiból érdekesen referált a közmunkásokról s erős bírálat alá vette az utak jókarbantartásánál követett irányelveket. Puha fe- döanyagunkra alkalmazott kemény szavai, mintha előre látnok, nem fognak hátrányára szolgálni útszakaszának. A főorvos jelentése a közegészségügy min­den irányában megnyugtató hatást gyakorolt. Jár­ványunk csak Szerencsen van (hólyagos himlő), a vérhas L.-Polyánban és K.-Toronyán még tartja ugyan magát, de ereje kihaló félben van. A tanfelügyelő jelentéséből kitetszőleg, a szellemi kertészkedés nagy munkája a siker re­ményével vármegyénk egész területén kezdetét vette. Az adóíeliigyelő jelentése is tetszetős képet nyújtott, Az adóbefizetés a múlt évnek ugyanazon szakaszához mérten a f. évi szeptemberben ked­vezőbb volt. A restanciák összes száma sem oly elrémitő, mely közgazdasági dekadenciára vallana. A A székely ipar érdekében. Nyílt levél a szerkesztőséghez. *) Becses lapjának közelebbi számában olvas­ván, hogy Zemplén vármegye derék közönsége a székelyek és a székely eredetű iparcikkek iránt, a romániai vámháboru folytán, kiválóan érdeklő­dik s a többek között arról is tudakozódnak, hogy ily iparcikkeket honnan lehet megszerezni, ennélfogva jó szolgálatot vélek tenni a székely iparnak, mely ezt megérdemli, ha, mint Három­szék vármegyének több év óta lakója és ismerője, Zemplén vármegye lelkes közönségének e tekin­tetben némi felvilágosítást nyújtok. Nagyon szí­vesen emlékezem vissza számos évekig tartó zem­pléni tartózkodásomra a a vármegyének emlé­kezetemben még mindig híven őrizett több la­kójára. Hogy a szomszédos Romániával a vámszö­vetség megszűnt, első sorban és főkép a mi ipa­rosaink érzik meg anyagilag, a mennyiben szá­mos nagyban exportált iparcikkeikre nézve a ki­vitel lehetősége megszűnt: sújtani fogván őket a vámháboru mindaddig, mig közös hazánk távoli részeiben e cikkekre piacot, s megfelelő keresletet nem találandnak. — Mert Háromszékvármegye sürü lakossága nagyobb részt mezei gazdasággal foglalkozik ugyan, bár eddig soha nem ismert s a Királyhágón túl eddig nem tapasztalható ne­hézségek között **); — de népének: a székely- ségnek egy nem csekély része a szó szoros ér­telmében nevezhető kézműiparral kénytelen életét fentartani; egy harmadik része pedig, saját földdel nem birván, mint mezei munkás, szolga, kocsis, béres stb, tudvalevőleg ezrenkint szokott a közeli *) E nagy érdekű levél tartalmára felhívjuk olvasóink­nak, laptársainknak különösen pedig a megyénk területén lakó kereskedőknek s iparosoknak figyelmét! Szerk. **) A C. lapi följegyzések n. m. a «Partikularizmus, Írója, nem az ország szolid intézeteinek névsorát, hanem, fáj­dalom, a nagy és kis uzsorások kimerítő névjegyzékét tanú­sítják. Szerk. Romániába kivándorolni. Nem is szólván a nagy számú iparosokról, kereskedőkről és egyéb üzlet­emberekről, kik a szomszéd országban állandóan letelepedtek. Nagyon kívánatos tehát, főkép az általában szegény iparosok felsegélése érdekében, a kik kü­lönben csapatonként kényteleníttetnének műhelyeiket Romániába áttenni, ha szomszéd honfiaik mielőbb gondoskodnak, hogy kézi gyártmányaik mentül több vevőre akadjanak, hogy azokat lehetőleg tömegesen s biztos kézbe átadhassák. E részben, mint az becses lapjában is em­lítve volt „a brassói áruközvetitó iroda'' felvilágo­sítással szívesen szolgál. Azonban a mi várme­gyénkben több oiy nemű iparcikk is található s kapható, a melyet jobb minőségben vagy ol­csóbban más, mint a háromszéki iparos ki nem állíthat és a melyek itt közvetetlen is bármikor megszerezhetők. Itt vannak, a mi a ruházati cikkeket illeti, első sorban a sepsi-szentgyörgyii ,,Első székely szövő gyár" készítményei ; mind igen csinosak és tartósak, habár nem is oly olcsók, mint a szo­kott piaci áruk. A gyári raktár itt helyben szol­gál polgári nők részére „székely-szőttes“ kelmék­kel, bármely úri házba beillő abroszokkal, asz­talkendőkkel, ágytakarókkal, függönyökkel stb. Posztónemüek e megyében nem készülnek, hanem Brassó- és Szebenvármegyékben. Nagyban s különösen olcsón készítik továbbá Háromszékvármegyében a kocsikat és szekereket, bármely minta vagy rajz után darabonkint 35 frt 40 kr., 50, 60, 70 forintért teljesen felvasalva. Egy közönséges kassal biró festett és fényezett magyar-szekér (bricska) ülések nélkül 40—50 frt s akár több száz is szállítható. Jók a különféle rendszerű és alakú egy és két kerekű targoncák és illetve taligák is. Előbbiek teljesen elkészítve 2 frt 50 krtól—5 frtig, utóbbiak 15 írtért. Az egy- és két szarvú ekék 7 frttól 12 frtig, taliga nélkül, melynek ára 8 frt körül jár. — Végre egyéb faáruk, mint : konyhaedények, hordók, ko­sarak, szitakéreg, zsindely stb. hasonlólag olcsón kaphatók. Mindezeket Deák András sepsi-szentgyörgyii vaskereskedö szívesen közvetíti. Kitűnő minőségű bőr és csizma vagy egyéb lábbeli kapható Kézdi-Vásárhelyen, hol utóbbiak­ból eddig évenkint nehány százezer darab ké­szült s lett Romániába szállítva. Itt, Háromszék- vármegyének e 2-ik rend. tanácsú városában, kap­ható egyszersmind a képzelhető legolcsóbb bútor, többnyire festve, fényezve és széjjel szedhetőre készítve, -- mert a tölgy- és fenyőfa a várme­gyében bőven tenyészik. Végre nem utolsó kivi­teli cikke a vármegyének a „borviz“ sem, mi számos községben található s oly bőven van, hogy még a mosdásra sem kap az ember mást; de fájdalom, hiányzik hozzá a jókedvet keltő nedv : a bor, — ezt távoli vidékekről kell szállítani s ugyancsak borsossá válik, mig a pohárba kerül. Gyáripara Háromszékvármegyének úgy szól­ván még semmi, a mennyiben a törökbuzából (tengeri) főzött szeszen kívül, mely mintegy 16 gyárban készül, más ily telepei nincsenek ; pedig itt van Köpeczen és Sepsi-Szentgyörgyön a te- ménytelen barna szén, mely előbbi egyelőre s leginkább csak a vasútnál van használatban. Ezeket elmondva, nagyon szívesen felaján­lom magam zempléni honfitársaimnak egyéb fel­világosítások adására is. Hazafiui üdvözlettel: Szepsi-Szentgyörgy, 1886. okt. 9. Mikes Gyula. Levelezés. E.-Bénye, i88£>. okt. 12. Már évek óta nagy szükségét láttuk annak, hogy Bényén egy kisdedóvó intézet létesitessék. Ezen életre való eszme nem valósult meg mind addig, mig C z i n k e István derék ref. lelké­szünk itt le nem telepedett. Megkisérlette tehát ő a nehéz munkát, ami első évben nem si­került, mert óvó iskolája mindössze 8—9 növen­déket számlált. De ö azért nem csüggedett; mert jól tudta: minden kezdet nehéz. A következő év­ben már nagyobb számmal jelentkeztek a kliensei, tehát nagyobbodott az iskola. Az ő lelkesítő sza­vainak sikerült kivívni aztán, hogy R át k a i Ist­ván városunk kellő közepén levő emeletes házát szabad rendelkezésre bocsátotta oly feltétel mel lett, hogy az e város lakosai gyermekeinek számára vallás különbség nélkül örök időkre óvó iskolául szolgáljon. Az iskola most már közel 80 növen­déket számlál, képesített óvónő működik benne és szép virágzásnak örvend. A derék és fáradhatatlan lelkész egy lépés­sel tovább ment. A minap ugyanis egybehívta városunk értelmiségét s lelkes szavakkal előad­ta, mily szükség lenne egy olvasókör létesítésére s föltárta, mily kedvezőtlen színben tünteti fel községünket annak hiánya. Terve megvalósult, mert nyomban 3 évre megalakult az olvasó­kör, amely már is annyira életképesnek bizo­nyult, hogy mindennemű szükségleteit bőven . fe­dezheti. üt Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom