Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-10-17 / 42. szám

Melléklet a „Zemplén“ 42-ik számához. Czinke tiszteletes urnák érdeme az is, hogy van községünknek egy igen szép faiskolája, an­nak ezelőtt 3 évvel még nyoma sem volt. Engedje a magyarok istene, hogy nemes intézményeinknek gyenge plántái nagyra nőve kedjenek és adjon sok ily derék fiakat kedves hazánk valamennyi községének. Trattner Lipót, néptanító. Meghívás. A zemplénmegyei agarász egyesület Gálszécs vidékén e f. hó 20-án elegy-agár versenyt tart, melyre a sport e nemének kedvelőit van szeren­csém meghívni. 1. Futhat minden agár bárkié legyen. 2. Nevezés f. hó 19-én este Gálszécsen. 3. Egyesületi dij: Szivartartó 300 frt értékben. S.-a.-Ujhely, 1886. okt. 12. Füzy Kálmán egyl. titkár. Különfélék. (Zslay István dekoráltatása.) A „Budapesti Közlöny“ f. évi okt. 10-iki száma a következő legfensőbb elhatározást hozta : Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Z a 1 a y István nagybirtokosnak és zemplénvármegyei bi­zottsági tagnak a közügyek terén szer­zett érdemei elösmeréseül, III. ősz tályu vaskorona-rendemet díjmentesen adományo­zom. Kelt Bécsben, 1886. évi okt. hó i-én Ferenc József, s. k., b. Orczy Béla s. k. E kitüntetésnek hirét vármegyénk közönsége igaz örömmel üd­vözli. Z a 1 a y Istvánnak neve be van jegyezve vármegyénk közgazdasági fejlődésének történetébe. Nyilvános érdemeinek hosszú sorából elegendő felemlítenünk, a gesztely-gerendai útvonal államo­sítását. De különösen teljes elösmeréssel kell adóznunk neki azokért a s2emélyes és sikeres közbenjárásokért, mikkel a hozzá folyamodóknak ügyes-bajos dolgait számtalan esetben a legseré­nyebben és örvendő készséggel istápolta. Egyálta- ában véve pedig elmondhatni, hogy akkor érezte magát jól, a mikor a szegényen segíthetett, a gyengét gyámolithatta és a felösmert tehetséget pártfogolhatta. Teljes mértékben megérdemelt ki­tüntetéséhez fogadja legőszintébb szerencsekivána tunkat.—Avaskorona rendet I. Ferenc alapította az ugyanazon név alatt Napóleon által alkotott rend helyébe 1815-ben, —■ a haza és az uralko­dóház iránt tanúsított mindennemű polgári és katonai érdem megjutalmaztatásául. A rend jel­vénye a vaskorona, mely felett a koronás cs. sas F. betűvel mellén és hátsó lapján az alapitás éve van. A rendet az uralkodó, mint a rend nagy mestere szabadon osztogatja ; érte folya­modni nem lehet. A renddel járó megtiszteltetés abban nyilvánul, hogy tulajdonosa részt vesz az udvari ünnepségekben. (Vezércikkünkhöz,) A Pallász irodalmi rész­vénytársaság legújabban egy nagybecsű irodalmi termékkel örvendeztette meg a magyar könyv­piac fogyasztó közönségét. Horváth Gyula orsz. gy. képviselőnek, a magyar parlament egyik díszének »Partikularizmus« cimü röpiratáról van szó. E munka az erdélyi érde­keknek nagyszabású képét szemlélteti politikai, társadalmi és közgazdasági szempontokból az árny és fényoldalakkal együtt, — és a mi fő dicséretéül szolgál: a személyes tapasztalatokból merített valóságnak mesterséges szépitge- tése nélkül. Kormánypárti képviselő léttére kor­holja a kormányt hibáiért, mulasztásaiért; mert u. mond ,az árt a pártnak és kormánynak, aki hazudik, az soha, aki az igazat megmondja'. Kimerítően, világosan és szépen ösmerteti a szászok gyülölködési politikáját, a r o m á n o k n a k dákoromán ábrándjait és a két gaz­dag földmivelö állam közé beékelt s gazdasági versenyében teljesen magára hagyott székely- s é g n e k tehetetlen vergődéseit. Nem áll meg a bajok felmutogatásánál, hanem minden egyes bajra külön-külön recepttel is szolgál — és re­ceptjében nem alkalmaz sem morfint sem ópiu­mot. Mi a jeles munkának abból a részéből szol­gáltunk olvasóinknak mutatványnyal, mely a ma­gyar középosztály vagyoni sülyedésének társa­dalmi okait tárja fel. Kánoni betűkkel kellene az ottan előadott jó tanácsokat minden család­nak életrendi szabályai közé igtatni. A nagy kelendőséget érdemlő becses munkának bolti ára, dacára terjedelmének, csak 80 kr. Nem szabadna annak egyetlenegy müveit ember könyvtárából sem hiányoznia. (Kolera nostrász vármegyénkben.) A ma­gyar északkeleti vasút 207-ik számú pályaházában a géresi határban lakó őr, a kolera tünetei kö­zött a napokban megbetegedett. Az első orvosi segítséget dr. Schön Vilmos pályaorvostól nyerte. A járási orvostól az alispánhoz érkezett sürgöny­jelentés szerint a beteg állapota javuló félben van s életben maradása remélhető. (Kitüntetés.) Ő Felsége, mint ausztriai császár Gr össze Gyula, s.-a. újhelyi lakost és krak­kói üagyborkétéükédő cégtulajdonost a keres­kedelmi téren szerzett érdemeinek jutalmául császá­ri tanácsosi címmel tüntette ki. A Hegyalja érde­keinek felkarolása által érdemelje ki a királyi jelzőt is ! (A helyi járványbizottság) ügybuzgó elnö­kének figyelmébe ajánljuk a 220. számú ház udvarán és a színház tőszomszédságában diszte- lenkedő disznó hizlaló helyeket. Úgyszintén fel­kérjük arra is, szenteljen fáradságot a vásártéri nagy korcsma vidékének egészségügyi meg­szemlélésére. Előre is kívánjuk, hogy eme ön­feláldozó utánjárásaiban isten óvja egészségét a kolera veszedelmétől. (Temetőinkről.) Az egyenlőség csendes és békés otthonának, a temetőnek, rendbeszedését városunknak valamennyi vallás felekezete legú­jabban kegyeletes kötelességei közé sorozta. Az izraeliták mentek jó példával elöl. Mindkét te­metkező helyüknek kerítéseit szépen megújítot­ták. A kegyelet munkájában követte a szép példát a r, kath, és ref. hitfelekezet is. Hogyan telik ki az ilyen építkezésekkel járó kiadások legtöbbjének fedezete : a híveknek egyházi adó­jából, vagy egyes nagylelkű adakozóknak áldo­zatkészségéből. Meghozza mindenki a vagyoni erejéhez mért összegeket, önként saját jó szán­tából, ellenvetés, panasz, zúgolódás nélkül. A halottak emlékének tisztelete a legősibb és a legkegyeletesebb kultusz a müveit világon. E kultusz adójának lerovásába nem szabad belé- vegyülnie a dobszónak; nem szabad, nem illetik megengedni azt, hogy a végrehajtó herc- hurcája pmfanizálja a holtak emlékének áldozó pietást. Be kell szüntetni azokat a róm. kath. hívek ellen folyamatba tett közigazg. végrehajtá­sokat. Hogyan? Vállalja magára, mint tette a református hívek egyház községében D ó k u s József (330 írtból 250 irtot) a teher nagyobb részét a vagyonilag tehetősb hivő. Római katho- likus egyház — s temetőadó-végrehajtás — hogy iliik ez össze? kérdés, aminek megoldása reméljük, hamarosan meg fog történni. A jó pél­dát, hisszük, követni fogja a szép utánzás. A gör. katholikusoknak a város térfogatába benőtt te­metője két oldalt még mindig bekerittetlen. Mi­előbb gondoskodni illenék ebben az irányban is. (Örül a szőlősgazdák lelke.) A pár napig tartó csendes esőt, mely a szőlő héjának véko- nyitására és a cukortartalom képződésére meg­becsülhetetlen áldás volt, szeles napok, majd deres éjjelek követték. Tegnapra virradólag az ég teljesen kiderült s pompás azúrjáról nyárias hevü napsugarakat lövelt. Ha ez a kellemes for­dulat az időjárásban kitartó lesz a hegyaljai ha­gyományos szokáshoz híven Simon Juda napjára (okt. 28) megindul minden felé a szüret s lesz hegyen-völgyön lakodalom. Hanem az aszú ter­mést, bizony azt már elhedegülte szent Dávid. (Gyászjelentés) Kazinczy Arthur és neje Almásy Viola, valamint gyermekülTÜtiTia, továbbá Kazinczy Zsófia férj. Stépán Vinczéné és Kazinczy Rozália férj. Stépán Sándorné szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett nagyatyja, sógora, test­vérüknek Kazinczt Kazinczy János urnák a nagy-mihályi járás volt szolgabirájának 61-ik életévében Berettőn (Zemplénvármegyében) f, 1886. október 11-én hoszas szenvedése után bekövet­kezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemét a helv. hitvallás szertásai szerint 1886. október hó 13-án d. e. 11 órákkor tették a be- rettői családi sírboltba örök nyugalomra Beke lengjen a melegen szerető rokon, igaz barát és hü hazafi hamvai felett ! — Magunk részéről e gyászjelentéshez még a következőket csatoljuk : 1883. november 24 én alkotott pótvégrendeleté­nek 2-ik pontja következőleg hangzik: .Minden szép jó és nemes intézmény iránt melegen ér­deklődő lelkületemnek némi bizonyítékát adni kívánván., általános örökösömet Kazinczy Arthurt oda kötelezem, hogy a n.-mihályi járási kórház alapja javára ötszáz, a Nagy-Mihályon felállítandó kisdedóvó iskola javára egy ezer és a n.-mihályi községi iskolában a magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanusitó idegen anyanyelvű jó magaviseletü tanulónak évenkinti díjazására ötszáz o. é. frtot tőkésítés végett az iskolaszék kezébe »Kazinczy alapítvány« címén kifizessen, hogy e most említett testület annak kamatait a mondott célra évenkint 3 legérdeme­sebb tanulónak a záróvizsgálatok alkalmával ki­utalványozhassa.« Örökhagyó pótvégreudeletében az 1882. május 30 án alkotott anyavégrendeletének intézkedéseit mindenekben megerősítvén, általános örökösét még oda kötelezte, hogy a Berettőn felállítandó közös iskola alapjára 1000 frtot és egy belhelyet s a bánóczi ref. templom céljára 1000 frtot fizessen ki. Midőn a .Zem­plén« t. olvasóinak ezeket az adatokat is tudo­mására hozzuk, azt hisszük, hogy mindnyájan, kik örökhagyónak e nemes tényeiről értesülést vesznek, nemcsak elösmeréssel fognak adózni emlékének, de egyszersmind buzdító példaként állítják föl örökhagyónak nemes emberbaráti ál­dozatkészségét minden a közügyek iránt érzékkel biró honfi előtt. „Aere perennius« emléke legyen áldott az emberöltők előtt 1 (A brassói posztóból:) egy teljes férfi öltö­zethez megkivántató és szakértők véleménye sze­rint a legjobb minőségű készlet csak 11 frt 50 krba kerül. Főmunkatársunk szives közvetítésével eddig 17-en eszközöltek megrendelést. Minden szónál szebben beszél a tett. (A dr. Bara-féle kolera cseppek) melyeknek kitűnő gógyitó hatását e sorok írója 1873-ban önmagán tapasztalta, K i c s e s s y Péter s.-a.- ujhelyi gyógyszertár tulajdonos patikájában már kaphatók. Dr. B a r a a harmincas években Er­dély országnak volt nagynevű orvosa. Cseppjeinek az erdélyi rész még ma is talizmán erőt tulajdo­nit. A legutolsó kolera járvány alkalmával is páratlan jó szernek bizonyult be. Ajánljuk e cseppeket megyénk főorvosának figyelmébe is s kérjük mondjon felőle véleményt. (Sárospatakról) a legilletékesebb helyről ér­tesítettek bennünket, hogy a f. hó 3-ára virradó­lag ottan fenyegetett tüzveszedelem alkalmával a városi tűzoltók dicséretet érdemlő eredménynyel működtek. Ejfél utáni 1 órától, reggeli 7 óráig helyt álltak. F. hó 10 iki számunk tudósítója megrótta a tűzoltó szerek roszaságát is. Rektifi káló jelenlegi tudósítónk azt mondja erre, hogy jobb szereket, mint milyenek a pataki tűzoltó egyesületé, nem is lehet képzelni. Igaz, hogy a tömlő mely a Bodrogból a vész színhelyére 350 mtrnyiről szolgáltatta a vízkészletet, megtagadta a szolgálatot, de ez a baj onnan eredt, hogy egy kósza szekeres áthajtott a duzzadt tömlőn s azon befoldhatatlan lyukat ütött. Megrójja a rendfentartás iránti nemtörődömségéért a városi hatóságot. Az első tudósítót helyre igazítja abban is, hogy a Rik-féle épület be égett volna; csak bevilágított, de be nem égett, pe­dig a padlásán 18 szekér széna volt elhe­lyezve. — Végül egy nagy igazságot mond s ez az, hogy tintával nem lehet tüzet oltani, csak vízzel. Midőn a helyreigazítást röviden rep­rodukáljuk, egyet mi is megjegyzünk s ez meg az: hogy első tudósítónknak a pataki derék tűz­oltó főparancsnokot személyében sérteni esze- ágában sem volt és nem is lehetett. A „tűzi* tudósitó amily bizonyosan nem szenved piromá- niában ép úgy nem kenyere a kákán csomót kereső irigykedés sem. (Két tűzesetről) is értesít bennünket golopi tudósítónk. A szept. 29-iki eset vétkes gondat­lanságból, a szept. 30-iki pedig gyújtásból eredt. A tűzoltásban tevékeny részt vett br. V a y Sán­dor és a mellett magán tűzi fecskendőjét is hasz­nálatra bocsájtotta. Dicséret illeti a tályai tűz­oltó-egyesület derék főparancsnokát is, ki néhá- nyad magával Golopra érkezve a legnagyobb'erő- feszitéssel dolgozott. Az ő, továbbá P a p p Ist­ván községi jegyző és P a p p János községi biró ügyességének tudandó be az érdem, hogy a gyuj- togatót Minarovits József golopi lakos személyé­ben sikerült kipuhatolni és letartóztatni. (Szerencsről panaszolják,) hogy az ottani, közel 70 növendéket számláló iskola a „legesleg­szükségesebb hajlék“ híjával van, — amiből aztán kimondhatatlan utcai trópusok keletkeznek. Fel­kérjük ez abnormis helyzetre a járási főszolgabi rónak figyelmét. (Uj táviró állomás) rendszeresített Mádon, mely f. hó 5 én lelt átadva a közhasználatnak. (A Krajnyáról lapunk zártakor) vettük a hirt, hogy a pcsolirtai újonnan épült gk. népis­kolát, melyre a magyarosodás szempontjából a legszebb sikerrel biztató jövendő várakozik, f. hó 10-én nyitották meg. Tudósítónk levelét jövő számunkban fogjuk közzé tenni Addig is kíván­juk, hogy magyar hazafias szellemű derék pcso- linai atyánkfiái változatlan szellemben sokáig éljenek 1 (Fogyasztási adó bérbeadása.) O-Liszka és E.- Bénye n. községeknek fogyasztási adója a jövő év folyamán bérbeadás módjával fog kezel­tetni. A bérbeadásra vonatkozó árlejtési tárgya­lás a kassai pénzügyigazgatóságnál f. hó 17., 18., 19. és 20 napján fog megtartatni. 10%-nyi bánat­pénz melléklendő. (Templomszentelés.) A Golopon épült r. k. templomot szeptember 26-án szentelték fel. Ami­kor is a szerencsi csendőr őrs-parancsnok egy vi­déki szabadságolt állományú katonát lábán szu­ronyával megsebesített. Az összetűzésre egy lo­vászi vállbojt szolgáltatott alkalmat, melyet a ka­tona vállán jogtalanul viselt s melyet a csendőr őrs-parancsnok minden engedelem kérés nélkül leszaggatott. (Ki lett alispán Máramarosban ?) A vár­megye főjegyzője Szaplonczai Miklós, V i n c z Gyula ellenében 135 szótöbbséggel néh. M i- halka László helyébe alispánná választatott. Főjegyző lett K u t k a Kálmán, I. aljegyző s tb. főjegyző; ennek megüresedett székébe pedig Szabó Sándort, aki mint iró és költő is jó nevet vívott ki magának, néh. Szabó Józsefnek, Máramaros egykori nagyhírű főjegyzőjének fiát, emelte a közbizalom. Éljenek 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom