Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-09-05 / 36. szám

Melléklet a „Zemplén“ 36-ik számához a szíven; még oszlani sem indulhatott a bánat felhője, fel sem szikkadhatott a könyek árja már is újabb csapás érte Borúik Elemér gyászoló családját, megsemmisítvén egy jóságos, szelíd és a Borúth-család csendes otthonának magányát kedvelő nőrokonnak munkás életét. Steiger Irma e hónap első napján követte unoka-testvét bátyját oda, ahonnan nincs többé visszatérés; ahol többé nem fáj semmi. Ez újabb csapás próbája alá ve­tett családnak gyászjelentése igy szól: Özvegy Steiger Alajosné szül. Évva Ottilia, úgy a maga mint gyermekei: Andor. Gyula és Jolánka, nem­különben a többi rokonok nevében is fájdalmas szívvel jelenti hőn szeretett rokonuknak S t e i g e r Irmának f, évi augusztus 31-ik napján, délelőtt 11 órakor, életének 40-ik évében, rövid szenve­dés után történt gyászos elhuny tát. A megbol­dogult hűlt tetemei f. évi szeptember hó i-én, d. u, fél 6 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli róm. kath. sirkert- ben örök nyngalomra tétetni. S.-a,-Ujhely, 1886. augusztus 31-én. Béke és áldás poraira! (Farkas Bertalan) lapunknak kedvelt tollú volt főmunkatársa, a kir. helmeczi kir. járásbíró­sághoz történt áthelyeztetése következtében szer­kesztőségünktől búcsút vett. Bírjuk azonban igé rétét, hogy jó izü, magyaros humortól buzogó rajzaival, sikerült beszély féléivel a .Zemplén" tár­cáját időnkint gazdagítani fogja. (A s.-a.-ujhelyí húsfogyasztó egyesület) f. évi augusztus hó 29-én tartott közgyűlésén elfo­gadta, illetőleg behatólag letárgyalta a bizottság által előterjesztett alapszabály tervezetet. Azután megalakult s elnökévé B e c s k e Bálint kir. adó­felügyelőt választotta meg. A felügyelő bizott­ság tagjaiul megválasztattak: Kun Frigyes, Löcherer Andor és Orbán József. A felügyelő-bizottság mellé 11 tagból álló választ­mány adatott. Mihelyest a bemutatási záradék a belügyminisztériumtól leérkezik, az egyesület tényleg megkezdi közhasznú tevékenységét. (HimenJ F e 1 b e r Domonkos, Zemplén vármegye derék segéd-tanfelügyelője a közel­múltban váltott jegyet Hahn Mariskával Győr- Szent-Mártonban. Boldogságot kívánunk frigyéhez. . (Boldog emlékezetű) ifj. br. V a y Miklós helyére az alsó-zempléni ev. ref. egyházmegye algondnokául, br. V a y Sándor ellenében, Meczner Béla radi földbirtokos válasz­tatott meg. Ismervén tisztelt barátunknak a közúgyek iránt tanusitott érdeklődését s a köz­pályán eddig is érvényesített tevékenységét: biz­tosan merjük állítani, hogy a választás szeren­csés volt s teljesedni fognak a megválasztott segéd gondnok egyéniségéhez kötött óhajok és reménységek. Fogadja e kitüntető újabb szere­péhez is szerencse kivánatunkat 1 (Az árvasegélyző- és jótékonysági egyesület) f. évi augusztus hó 29-én tartotta az alapszabá­lyok végleges megállapítása ügyében rendkívüli közgyűlését. A vonatkozó belügyminiszteri in- tézvény szellemének megfelelőleg alapszabályaiba ellenvetés nélkül fölvette az egyesület azt a § t, mely szerint feloszlás esetén az egyesület vagyo­nának hováforditása tárgyában hozandó határozat­nak jogi hatálya a belügyminiszteri jóváhagyás­tól tétetik függővé. Az ekként kiegészített alap­szabályokat a megye közönsége fogja bemutatási záradékoltatás végett a belügyi ministériumhoz felterjeszteni. (Elégtétel.) Dalárdistáink az idei, Pécsen vég­bement országos dalünnepén tudvalevőleg vissza­utasították a zsűri által számukra felajánlott ezüst­érmet. Mikor dalárdánk ama vétójának első hire hozzánk eljutott, nem lehet csodálkozni azon, hogy az újhelyiek tiltakozásának e szokatlan mód­jához és annak korrektségéhez jobbról is balról is többen hozzá szóltak. A helyzet ma már egészen tisztán áll előttünk. A „Kassai Szemle* és »Pécsi Figyelő® kijelentéseiből egészen határozottan látni, hogy — kinek fütyült az újhelyi fülemile. Az egyik, a másik fórum is igazat ad dalárdistáinknak s meghódol érdemük előtt. Ez a »kurucz“ dalárda is elmondhatja, hogy: kivívtuk a pécsi nevet. (A jegyzői megyei nyugdíjalap) felett őr­ködő választmány a megye alispánjának elnök­lete alatt f. é. aug. 31-én tartotta meg legutóbbi tanácskozását. Ez alkalommal kedvező elintézést nyertek 1) Zámbory Antal ulicsi körjegyző­nek-, 2) S z o t á k Mihály butkai volt körjegy­zőnek-, 3) Gerzanits Béla koloniczai volt körjegyzőnek- és 4) özv. F esztóry Miklósné özvegyi nyugdíj, illetve nyugdíjaztatásuk iránt a választmányhoz benyújtott kérvényeik. Rosen­berg Ignác szécspolyánkai körjegyzőnek kér­vénye, mert ahoz a bizottsági lelet becsatolva nem volt, kipótlás végett folyamodónak vissza­adatni rendeltetett. L u k o v i c s Arnold ho- monnai körjegyző folyamodásával a megye bi­zottságához utasittatott. F a j d Rudolf sókuti volt körjegyzőnek, jelenleg k.-ruszkai lakosnak nyugdíjaztatás iránt benyújtott folyamodása a nyomozat további foganatosítása végett a gál- szécsi j. főszolgabirájának kiadatni határoztatott. Néh. Antalovics Károly örököseinek ké­relme méltányosnak találtatván, — elfogadtatott. Végül Csuka Miklós szerencsi közs. jegyző kérelmének az a része, melyben a törzskönyvi előírásokat helyesbittetni kéri, okmánya alapján foganatot nyert; ellenben az a része, melyben évi hátralékos anyagi kötelezettségei után terhére rótt késedelmi kamatokat elengedtetni kérelmezi, eldöntés végett s elútasitó véleménynyel a megye közgyűlése elé terjesztetri rendeltetett, (Jegyzői szigorlat.) Illésházy Endre f. évi aug hó 31 én tette le Zemplén vármegye szak- bizottsága előtt a községi jegyzői vizsgálatot s a jegyzői szolgálatra egyhangúlag képesnek Ítél­tetett. (Városunk képviselő testületének figyel­mébe) ajánljuk azt a körülményt, hogy a város alsó határa vadász-területté alakítva és bérbe­adva nincsen. Pedig ez irányban az 1883. XX. t. ez. 3. § a világosan rendelkezik. Kívánatos, hogy a valódi vadászat és vadtenyésztési érde­kek szem előtt tartásával bérbe adassanak az alsó határbeli összes birtokok. De köteles is a községi elöljáróság a község tulajdonát képező területen és az avval közvetetlenül szomszédos, önálló vadász-területté nem alakítható birtokokon a vadászat bérbeadását eszközölni s az ekként származó jövedelmet a közigazgatási költségek fedezete közzé sorozni. Itt van az 1887. évi büdzsét készítésének az ideje. Ne felejtse el a városi elöljáróság az itten ösmertetett jövedelmet költségelőirányzatába felvenni. (Ahány ház — annyi szokás): de az már mégis csak rósz szokás, hogy a pallós erkélye­ken lévő oleandereket akkor öntözi a szobalány, mikor a lecsorgó víz váratlan zuhanynyal ked­veskedik a járó kelőknek. Pedig ez igy történik a . ...............i utcán — Ujhelyben. (Az ipartörvény revíziója). Még ki sem próbálta eléggé az idő az uj ipartörvénynek életrevalóságát a kormány már is annak némi módosításáról gondoskodik. Bizonyára sok pa­nasz érkezett a minisztériumhoz az idézett tör­vény 50. §-ában foglalt azon sérelem miatt, hogy heti vásárokon i p a r - k é s z i t me­nyeket csak a helyben lakó ipa­ros van jogosítva eladni. A kor­mány az id. § módosításának szükséges volta iránt véleményt kért a törvényhatóságoktól. Ré­szünkről ajánlanók a .Magyar Pénzügy* f évi 35-ik számában kifejtett indító okok alapján azt a módosítást, hogy az 50. §-nak .helyben lakó iparos« kifejezése „az elsőfokú iparhatóság területén (vagyis me­gyénkben az egy-egy szolgabirói járás területén) lakó iparos kifejezésével helyettesittetnék. Ilyképen minden bizonynyal rés lenne ütve a §. nagy szigorán és egy öntudatos lépéssel közelebb jutnánk a helyesen értelmezett szabad ipar esz­ményéhez. (Pasztőriáda). Városunk ismét keleti színe­zetet kezd ölteni. Az utcákon és köztereken néha egész kutya kotteriák tanyáznak. A ható­ságnak e tárgyban a közelmúltban tett intézke­dései végrehajtása alkalmával felmerült túlzások ellen figyelemre méltó felszólalások voltak hall­hatók. Mi azt tartjuk, hogy mint minden rend­őri tevékenységnél, úgy a fent előadott körülmény­ből származható veszélyek megelőzésénél és elhárításánál is lehetőleg szem előtt tartandók bizonyos tapintatossági és eszélyességi elvek, mikből folyólag maga a fő cél megvalósítható. Valószínű, hogy ha a könnyen felismerhető kó­borló és gazdátlan ebek a fő- és mellékutcákban folytonos szigorral pusztittatnának, minél ritkáb­ban volna szükséges a szigorú zár alkalmazása. Elkerülhetők lennének az érzékenykedésre alkal- mul szolgáló ama kellemetlen esetek, hogy a kóbor ebek helyett a gazdájától elszabadult ér­tékes vadászkutyák és ölebek kerüljenek hurokra. Ezek különben is sokkal szigorúbb házi felügyelet alatt állanak, semhogy ellenük szüksége lenne a közönségnek rendőri segélyre. Erélyes föszol- gabiránk és a városi hatóság bölcseségétől vár- j u k ennek is az orvoslását. (Az »öreg« már t. i. a toronyóra) nem volt halálos beteg. Csak inai merültek ki a hoszas járástól, csak nyelve erőtlenült meg az éjjel-nappali kiáltozástól: »emberek az idő mú­landó — dolgozzatok«; csak a tüdeje merült ki a szakadatlan »a mementó- móri*-zásban. Gon­dolt tehát egyet : .aki sokat jár — elfárad — hát megáll«, megállt ő is. Tetette magát jó ideig, hogy nincsen jártányi ereje, hogy szólni sem bir. De jött a mester, szivére tapintott és . . . irgal­matlan masszázs-kúra alá vette a sunyi öreget. Ki kente-fente krónikus bajából. Ma már ifjú erejében van megint. Inak, nyelv, tüdő felsza­badultak a láztól. Emberek 1 ügyeljetek már most a megtért próféta szavára: éljetek az idővel és — dolgozzatok. (Bereg vármegye közlönye) a .Munkács« teljes elösmeréssel adózik közigazgatási bizottsá­gunknak és megyénk főorvosának, hogy a közegészségi ügyre nagy gondot fordítanak ; egyszersmind panaszkodik arról, hogy náluk a társadalomnak e legvitálisabb érdeke, a köz egészség, az intéző körök és egyének részérőlf csak másodrendű ügynek tekintetik. Nagyon örülünk a jó szomszédságnak és annak, hogy jó példával mi járunk elöl. Még nagyobb lesz örö­münk, ha karöltve járhatunk. Az egészségügy javításáért való járásunkban-kelésünkben ne en­gedjünk egymásnak elsőbbséget. (A ezékei és velejtei körorvosi állomás) betöltésére hirdetett pályázatok meddőek ma­radtak. Jelentkezett ugyan egy-egy pályázó, de mert az egyik külföldön szerzett diplomát, mely nosztrifikálva nincsen, csatolt folyamodásához, a másik pedig csak sebészeti és szülészmesteri kép­zettség mellett tanúskodó okiratot mellékelt, s nem igazolta a három évi folytonos sebészi gya­korlatot: az 1876. XIV. t. ez. 143. § ának har­madik bekezdése ellenére választásra bocsátható nem volt. Uj pályázatok fognak kiíratni. (Óriási kender), Dr. L á c z a y László s.-pataki lakos és földbirtokos az idén kísérletet tett egy külföldi, Francziaországban honos, ken­derfajjal, mely habár a talajban válogatós, igen jól beléélte magát a mi klímánk alatt a porlós húmusz rétegzetbe. A mutatóként ide beszállí­tott kender szálak mindenike bőven megütötte a 3 és '/a méter hoszuságot. Fája hüvelyk- ujnyi vastagságú. Egy táblában látva valósággal az erdő képét nyújtja.* Jövedelmezőség tekinte­tében holdanként 90—no frt tiszta haszonnal kecsegtet. És jövő is vár reá. Budapesten meg­honosító telepet nyitott már a R a m i e-féle francia társaság, mely ez óriási kendernek termeléséhez szakszerű tanácsokat adni, a megtilolásához ki- vantató gőzgépeket a gazdaközönségnek hasz­nálatára bocsátani, a nyersanyagot beváltani, a gazdáknak termelési előlegeket szolgáltatni, szó­val ez őstermelési cikknek hazánkban közgaz­dasági lendületet adni lesz hivatva. (Vonat elgázolás.) Nem az első eset már ami a napokban történt, hogy Sz.-Long mellett egy csikó a személyvonat elé tévedt s elgázol­tatok. Az útazók szerencséjére nem történt nagyobb kár, mint amennyit egy csikó ér. Min­denesetre a szegi-longiak nagy gondatlanságára vall azonban ez ismételt eset. Erélyes nyomo- zatot és példás büntetést kérünk járásunk föszol- gabirájától. (Beküldetett.) (Meghívó Nagy-Mihály ünnepére). A tan­ügy és közművelődés minden igaz barátjának hazafias örömmel sietünk jelenteni, hogy a ma­gas közoktatási kincstár által, Nagy-Mihály város lakosságának tetemes hozzájárulása mellett, (30000 frt költséggel) felépitett, 8 tanterem, muzeum, tanácsterem s több tanítói lakosztályból álló dí­szes állami elemi iskola átadása, illetve megnyitási ünnepe f. 1886. évi s z e p t. hó 12-ik napján d. e. 10 órakor fog megtartatni. Midőn városunk értelmiségének több évtizedre terjedő buzgalma és áldozatkészsége által istápolt kulturális mozgalom diadalát hirdető ezen iskolának a magyar állameszme megerősö­dése, nemzeti nyelv s népnevelés terjesztésének szentelt mü átadását a mondott időre kitűztük, teljes tisztelettel felkérjük a Czimet, hogy ezen, közel 600 gyermek hazafias fejlődésének biztos zálogát képező iskola megnyitási ünnepének fényét becses megjelenésével emelni, s így a legszentebb ügy előmozdítására emelt maradandó alkotásunk feletti örömünkben velünk osztozni méltóztassék. Kelt Nagy-Mihályon, 1886. évi augusztus hó 29-én. Az állami iskolai gondnok­ság nevében: Pólányi Géza, gond. elnök. N.-Mi- hály város képvisklő testületé nevében: Su- lyovszky István, városi főbíró. (Melegen ajánljuk) t. olvasóinknak és elő­fizetőinknek, különösen pedig a kereskedők és iparosok pártolásába a .Magyar Pénzügy® cimü közgazdasági heti lapot, melyet Kormos Al­fréd szakértelmes, változatos és mindig közérdekű szerkesztésében a Franklin társulat ad ki. Elő­fizetési ára : egy évre 10 frt. Tanügyi rovat. ) Az iskolai év kezdetén. Megmozdult a világ. Egész kis népvándor­lás képe ötlik szemünkbe mindenfelől. A szor- galomidő (milyen szépen nevezte el a törvény) beköszöntött. A rajzó munkás méh és az édes otthonától búcsúzó ifjúság egyet jelentenek. És megkezdődik a honfoglalás munkája, mondjuk ka­tonásdija, fegyvergyakorlata. Megkezdődnek és folytatódnak a nagy — tiz hónapig szakadatlanul tartó gyakorlatok. Nagy- fontosságú, országos, történelmi jelentőségű érde­ket szolgálnak ezek a szellemi manőverek. Las­san, de alaposan megkészülnek ez idő alatt nem­zetiségünknek és államiságunknak védő sáncai, íelépülnek porszemenként várfalai, tornyai. Diák­*) E rovatot óhajtanók lapunkban állandóvá tenni. Azért bizalomteljesen felkérjük a nevelés- s tanügynek minden igaz barátját, különösen pedig a lelkészeket és néptanitókat, hogy a magyar népnevelés előmozdítására vonatkozó irányeszméiket lapunknak e rovatában kifejteni s lapunk szellemi értékét ily- ormán is nevelni szíveskedjenek. Szerk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom