Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-09-05 / 36. szám
seregek sürii csapatokban bevonulnak a gyakorló terekre, szellemi íegyverek tárházába — az iskolába. Tanulnak sok szépet, igazat és hasznosat. Megtanulják a szellem fegyvereivel való bánni tudást, a védekezést s ha a szükség úgy hozná magával, a támadást. És remélni engedik, hogy az elveszett vagy veszendőben lévő anyagi előnyöket visszaszerzik majd szellemi sikereik jussán. A gimnázium, a középiskola önkéntese majd lerogyik, szegény, az uj fegyverek szokatlanul nagy súlya alatt. A munka verítéke gyöngyözik már is lázas homlokán. Jól van-e ez igy ? Mondjuk — jól. A jó vég köti meg a munka koszorúját. Türelemmel viselni, amit a sors teherként reánk ra - kott — bölcs dolog. A küzdelmes munka a szebb | és jobb jövendő számára gyűjti fel erőnket. A jelszó: „előre.“ Élőre és magasabbra. Sic itur ad astra. Épül a torony — a haladás épülete — hogy az égig érjen. De okos terv szerint épüljön, szilárd alapokon, lassan, jól kimérve — hogy le ne dűljön. A magas tornyok nehezebbet esnek. Vigyázzanak az építők. A bábeli torony példája rettentő. Az egyértelműség ne változzék át a megzavarodás káoszává. Ügyeljenek, hogy a magasra törekvő diáksereg tiszta tudatával bírjon a magasság szédítő voltának. Gyenge fő magasra ne menjen, mert nyakát töri. Az építők ti vagytok — lelkes tanítók, tanárok s egyszersmind nevelők. Neveljétek az ifjúságot fegyelemre — fegyelmezett szívvel és fegyelmezett észszel. Tanítsátok meg őket a legszebb tudományra: imádni az istent, szeretni a hazát és szeretni az emberiséget. Lengje át az ifjú sziveket és elméket egységes magyar hazafias szellem; A nemzet, az ország szeme ti reátok szegződik mostan — tanárok s tanítók! A magyar nemzet az ország jövőjét, anyagi és szellemi fejlődését a ti kezeitekbe tette le mostan újra. Legyen a ti akaratotok szerint. Legyen a tudomány hatalommá — és e hatalom váljék maradandó nemzeti tulajdonná; hogyha majd karral, észszel tenni kell, álmainkból szép való legyen. Az ifjúsághoz kötött szép reményeket ne rútitsa el a férfiuság valósága. Ti néktek — nevelők és tanítók, a természet rendje is kezetekre dolgozik. Az a legnagyobb család, mit emberiségnek neveznek, mint az örök idő múlik és ujul szünet nélkül; mint a felmérhetetlen világtenger vize áramlik folytonosan. Múlásában, ujulásában, áramlásában szerencse rejtőzik. Meg van óva az elposványosodás veszedelmétől. Az egyik emberöltő helyt ád a másiknak, a rósz — a jónak. És az ember-anyag nem rideg. Nem mállik az széjjel porrészeire, ha erősebben érintik is. Alkalmazzatok idomitásához mindig olyan erőt, aminőt éppen igényel. Erőt okos mértékkel. Salak és arany keveréke az emberanyag. Oktalanság lenne aranyától fosztani meg s szaporítani vele a társadalom söpredékét. Ha salakjától szabadítjátok meg, egyengetitek útját, mint Messiások, a boldogabb, az arany korszak megérkezésének, melyről a költő lelke álmodá : „még jőni fog egy jobb kor.“ . . . A ti munkátok a legnagyobb felelősséggel járó munka, Ha Horác jövendölése ; ................................................ gonoszb Korban születtünk, mintsem az őseink: Amely mi tőlünk származandik Lesz gonoszabb maradék utánunk.“ teljesülne, a nemzet átka (kimondtam, de visszavonom) ha Vörösmartyé : a nemzet áldása lesz osztályrészetek. Nemzetünk géniusza adjon nektek erőt, bölcs tapintatot újonnan megkezdett munkátokhoz. A közvélemény elösmerése legyen jutalmatok. Fáradozásaitok eredménye legyen a haza boldogsága! A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt levő r. k. gimnázium tanári kara a folyó 188687. iskolai évre a következőleg alakult meg: Igazgató: Halmi László k. r. házfőnök, tanítja a hittant az V. és VI. osztályban. Tanárok : Bolla Lajos, kegyesrendi pap, tanitja a I. osztban a magyar s latin nyelvet és földrajzot, a VI. osztban a történelmet; az I. osztály főnöke. Brezanóczy Béla, világi, tanitja a német nyelvet a IV., V. és VI. osztban, a földrajzot a II. 0., a természetrajzot az V. és VI. osztályban. Cserép József, vil. bölcsészettudor, gimn. jegyző, tanitja a latin nyelvet a VI., a görög nyelvet az V. és VI. oszt.-ban ; a VI. oszt. főnöke. Félegyházy Béla, vil. tanitja a meny- nyiségtant a III—VI. oszt.-ban, a fiz. földrajzot a III., a természetrajzot a IV. osztb.; a IV. oszt. főnöke. Gurnesevics Lajos, vil. tanitja a magyar nyelvet a III - IV., a latinnyelvet a III. oszt.; a III. oszt. főnöke. K o z á r Ferencz, kegyesrendi pap, tanitja a magyar és latin nyelvet a II., a történelmet a III, és V. osztban, a II. osztály főnöke. Polák János, kegyesrendi pap, tanítja a hittant az I. és III., a latin nyelvet az V., a számtant az I. és II. osztályban; az V. oszt. főnöke. Tremmer Gyula, kegyesrendi pap, tanitja a hittant a II. és IV., a latint nyelvet és történelmet a IV., a német nyelvet a III. osztályban. Vandruska Antal, vil. tanitja a rajzoló geometriát az I—IV.; a szépírást az I. és II. ; a tornát mind a hat osztályban. A rendkívüli tárgyak körül. Vandruska Antal tanitja a franczia nyelvet, Cserép József a gyorsírást, Bolla Lajos az egyházi éneket, Krafcsik Ferencz a világi éneket. A beirt tanulók száma a mai napig: a VI. osztályban 14, az V. osztban 23, a IV. ben 44, a III. ban 31, a II. ban 45, az I. ben 60. Összesen 217. Érdekes tudni, hogy az első osztálybn való fölvételre a törvény-szabta maximum betölte után még 10-en jelentkeztek, kik kénytelenek voltak más intézetet keresni. Iskolai értesítés. A sztropkói magyar tannyelvű állami elemi népiskolánál a beiratások ideje 1886. évi szept. hó 6-án veszi kezdetét, egyelőre két tanító és egy tanítónő vezetése mellett, de alapos reményünk és kilátásunk van, hogy még e tanév folyamán a negyedik tanerő is rendszeresittetni fog a nagyméltóságu vallás és közoktatási mi- minister által. Ajánljuk különösen a sztropkói járás területén lakó szülők figyelmébe ezt az iskolát, melynek tanítói a múlt tanévben oly szép eredményt mutattak fel, hogy a növendékek kivétel nélkül a magyar nyelvben való jártasságot elsajátították. A sztropkói állami el. iskola gondnoksága. II1 V A T I LOS RÉiZ. 9787. szám. Zemplénmegye alispánjától. Tekintetes szolgabiró ur. Közhírré tétel végett tudatom tekintetes szolgabiró úrral, hogy t. Sárosmegye alispánja több rendbeli értesítése szerint Jakab-Volya község sertés-állománya lépfene miatt 15 napi Dubova község szarvasmarha állománya léptene miatt 15 napi, Szinye község lóállománya takonykor miatt 15 napi, továbbá Gajdos Pongrácz András bárt- fai lakos sertés állománya lépfene miatt bizonytalan időre, Zsegnye község szarvasmarha állománya lépfene miatt IO napi, s Hrabszka község szarvasmarha állománya lépfene miatt 21 napi vesztegzár alá helyeztetett. Feloldatott ellenben a vesztegzár alól Ger- gellak község szarvasmarha és Ladomér, Hun kócz és Krajno Polyána község sertés állománya. S.-a.-Ujhe!y, 1886. augusztus i-én. Mat ólai Etele, alispán. 40670. II. sz. Magy. kir. belügyminiszter. Kör rendel et. Valamennyi megyei törvényhatóságnak. A közmunka és közlekedési magyar királyi miniszter úr a folyó évi julius hó 15-én 25.524. szám alatt hozzám intézett átiratában tudomásomra hozta, hogy a községi elöljárók és körjegyzők által a szolgabirákhoz vagy alispánokhoz beküldött és az 1880. évi II. III, t. ez, alapján előállított hivatalos törvény s rendelet kiadványok beszerzési ára fejében járó pénzekre, illetőleg ily pénzt tartalmazó és a községi elöljárók által a szolgabiróhoz vagy alispánhoz intézett levelekre a mennyiben ezen levelek „törvénytári ügyben portómentes« megjelöléssel ellátatnak a portómentességet megadta, s ez iránt a magyar királyi postahivatalokat a Postai Rendeletek Tára utján megfelelően utasította. Felhívom a törvényhatóságot, hogy téves megdijazások elkerülése végett a községeket haladék nélkül utasítsa az iránt, miszerint a szóban levő pénztartalmu küldeményekre a' »törvéuytári ügy eben portómentes» megjelölést alkalmazni el ne mulasszák. Budapesten, 1886. évi julius hó 22-én. A minister helyett: Beniczky, államtitkár. 8989. sz. Zemplénmegye alispánjától. Tíz szolgabirónak. A m. kir. földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium f. évi 26149. szám alatt kelt körrendeleté tudomás és miheztartás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1886. jul. 12. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat.) Valamennyi törvényhatóságnak. I Ismételten előfordult, hogy a hatóságok a nem helyben lakó kereskedőknek a bevásárlást nem engedik meg, illetőleg ezt vagy házalási engedélytől vagy pedig az 1884. évi XVII. t. ez. 46. §.-ban előirt feltételek teljesítésétől teszik függővé. Énnélfogva a tudomás és kellő eljárás végett a következőkről értesítem a törvényhatóságot: A bevásárlás, történjék ez bár nem helyhez kötve, hanem vándorlás utján, nem tekinthető házalásnak, mivel a házalás fogalma alá, a fennálló házalási szabályok 1. §. értelmében, az »árukkal való kereskedés bizonyos eladási helyiség nélkül" tehát csakis kínálása, illetőleg az elárusitás tartozik. A vándorszerü bevásárlással foglalkozó egyén egyszerűen kereskedőnek tekintendő és részére ily minőségű iparigazolvány adandó, a mely iparigazolvány az 1884. évi 39266. sz. a. kelt rendeletem 10. §. értelmében a D., iparlajstromba vezetendő. A ki ily iparigazolvánnyal bir, az az ország bármely helyiségében is fog- lalkozhatik bevásárlással tekintet nélkül arra, váljon az illető helységben van-e telepe vagy fiók telepe. Bpesten, 1886. juli. 1. A miniszter helyett: Matlekovics. 6832. Zemplénmegye alispánjától. 10 szolgabirónak. Tudomás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1886. junius hó 4. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat) Földm. ip. keresk. miniszterinm 27586. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Ő császári és apostoli királyi Felsége f. hó 7 én kelt legfelsőbb elhatározásával Huranda Émil fiumei tiszteletbeli szerb kir. konsulnak kinevezési okmányát a müködhetési jog legfelsőbb záradékával legkegyelmesebben ellátni méltóztatott. Felszólítom tehát a törvényhatóságot, hogy nevezett tisztb. konzul urat fentebb jelzett működésében kellő támogatásban részesítve és ne- taláni megkereséseinek készséggel feleljen meg. B.-Pest, 1886. május 15. A miniszter megbízásából: Schnirer s. k. Zemplénmegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1886. ápril 30-án tartott rendes féléves közgyűléséből. Olvastatott a községi faiskolák gondozása s a község határaiban levő állami, megyei és községi utak széleinek befásitása tárgyában küldöttségig tervbe vett szabályrendeletre vonatkozólag a megyei tiszti főügyész véleményes előterjesztése. A község határaiban levő állami, megyei és községi utak széleinek befásitása tárgyában alkotott s bemutatott szabályrendelet elfogadtatván, annak jóváhagyása és életbeléptetése érdekéből a nmgu közmunka- s közlekedési minisztérium, a községi néptanítókra vonatkozó részének kötelező erejűvé tétele végett a nmgu vallás- és közoktatási minisztérium, továbbá a szabályrendeletben megszabott bírságok behajtásának jóváhagyása, s egyidejűleg a kérdéses befásitás érdekében szük- séglendö területeknek kisajátithatása czéljából az 1881. évi XL. törvényezikknek törvényhozás utján megfelelőleg leendő kiterjesztése iránt a nagy- mélt. m. kir. belügy miniszterinm feliratilag leiké- retni határoztatok. I 7652. sz. Zemplénmegye alispánjától. A községi faiskolák gondozása és az ut széleinek gyümölcsfákkali befásitása tárgyában a f. évi ápril hó 30-án tartott bizottsági tárgyalásból kelt szabályrendelet azzal hozatik köztudomásra, hogy az ellen a netaláni fellebbezés vagy észrevétel a kihirdetés napjától számítandó 30 nap alatt alulírotthoz beadható. S.-a.-Ujhely, 1886. junius 17 én. Matolai Etető, alispán. Szabályrendelet a községi faiskolák gondozása és a községi utak széleinek gyümölcsfákkali befásitása tárgyában. I. A gyümölcsfák beszerzése és kiültetése. 1. §. A faiskolák létesítésére szánt községi területeket, minden község gyümülcsfák iskolázására és tenyésztésére köteles felhasználni és bekeríteni. A hol pedig nincs községi faiskola, annak beszerzéséről a község gondoskodik. 2. §, A faiskolák közvetlen gondozója a községi elöljárók felügyelete mellett a néptanító. A hol több felekezetnek van néptanítója s a község néptanítóval nem bir, ezek közül egyet a község, az egyezségileg megállapítandó díjazás mellett választ és a faiskola gondozásával megbíz. Ha a községben csak egy állami vagy községi, vagy felekezeti tanító létezik, a gondozás őt terheli, díjazását pedig egyezkedés folytán a községi képviselőtestület állapítja meg. 3- §• A. gyümölcsfák alanyait a néptanító gyümölcsmagvakból, esetleg beszerzett vadonezok- ból tenyészti.