Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-07 / 152. szám
2 •FEHTIDEln 1939 JÚLIUS 7, PÉNTEK 1 gyainak szolgálatába? És kik voltak azok, akik menten üzletet csináltak a trianoni fájdalomból, a történeti Magyarország szörnyű nagy tragédiájából? Kik voltak azok, akik menten üzleti tranzakciókká módosították át a részeire szétdarabolt magyar birodalom minden szörnyű politikai, gazdasági és társadalmi baját? Akik remek kis üzleteket fundáltak ki maguknak — a ■cseh köztársaságba, a román, vagy jugoszláv államba kényszerített magyarság szenvedéseiből? És kik voltak azok, akik üzleti tömegatrakcióikkal silánnyá, 'tartalmatlanná, megszokottá, ■kifejezéstelenné hazardírozták a trianoni csonkaország becsületes és őszinte, a széthullott magyarságra, az ezeresztendős szentistváni magyar birodalomra emlékeztető akcióit? Akik el- sékélyesítették ‘sajtójukon és közvéleményükön keresztül a trianoni magyarság legszentebb, a magyar feltámadást jelképező szimbólumát: az ereklyés országzászlö gondolatát? Akik képeslapokon, textil- és rövidárucikkeken, falusi pomádén, szagosszappanon, szalmakalapon és fehérneműn: hirdették, mondták a nagy magyar trianoni fájdalmat, a bevételre, üzletre és haszonra megszervezett trianoni tragédiát? Akik hallatlan üzleti szemérmetlenséggel mocskolták be és gya- láztáki meg napról-napra és évről-évre mindazt a -szent vágyat és akaratot, apielyika nyolcmilliós magyar nemzetet minden trianoni megcsonkítottsága ellenére egy boldogabb jövő, s egy dicsőségesebb, igazságosabb új magyar élet felé lettek volna hivatva nevelni? A magyarországi zsidó-liberális sajtó és közvélemény tehát ne tanítson ki minket, felvidékieket nemzetszeretetre és a nemzeti ideálok tiszteletére. Mi ezeket sokkal tisztábban őriztük meg húsz éven keresztül idegen önkénnyel, csendőrszuronyókkal szemben és éppen ezért sokkal tisztábban, sokkal becsületesebben éljük és akarjuk ezeket az MeWÓ%^’toösí^|gj^A,^j léikűnkb'feív az ezeréyes magyar haza gondolata sokkal gzentefeb, a.nagy magyar ideálok tisztelete, a magyar feltámadás felé mutató út: sokkal inkább szeplőtelen, hogy sem avatlan és piszkoskörmű kezekkel engedjük azt bemocskolni. De éppen ezért, mindazt, ami ezeresztendős múltúnkra, húszesztendős tragédiánkra és új magyar feltámadásunkra emlékeztet: a legnagyobb féltéssel nézzük és vigyázzuk. És meg akarjuk védeni mindazoktól, akik manapság ugyan szeretnek a nemzet, az egész magyarság nevében szólani, akik a magyar nemzet hivatott szószólóiként szeretnék magukat kijátszani, de akik évtizedek óta: vámszedői, lelketlen kufárjai voltak minden magyar szenvedésnek, akaratnak és célnak. Igen, ezektől a kufár lelkektől akarunk megszabadulni, mi felvidékiek és szeretnők megszabadítani tőlük az egész magyarságot. Azt a magyarságot, akinek nevében — számoló, keleti ösztönnel, irtózatos faji mohósággal ma még mindig ők akarnának beszélni. De akinek nevében beszélni, írni és cselekedni mégis csak nekünk van jogunk. Most jelent meg! Kaán Károly című új könyve. Kaán Károlynak az Alföldről írt munkáit a közönség eddig is nagy érdeklődéssel fogadta A 420 oldalas könyv ára: P 6.80 Pleüer Ferdinánd könyvkereskedésBudapest, IV, Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-30, 18-74-00 Folytatás az 1. oldalról munkájával, kitartásával, szeretetével, minden tettével a ruszin nép javát fogja szolgálni. — Végül az egek áldását kérte Ilnicsky Sándor nagyprépost, felsőházi tag. előbb ruszin, majd magyar nyelvű üdvözlő beszédet mondott. Hangoztatta, hogy az ungvári és munkácsi, valamint az egész kárpátaljai magyar-ruszin testvéri front nevében tisztelettel és szeretettel üdvözlik Perényi Zsigmondot, amidőn — mint mondotta — azzal az igen komoly és felelősségteljes feladattal érkezett Ungvárra, hogy a felszabadító. kormányzó urunk és a kormány bizalmából Kárpátalja most kezdődő ideiglenes autonómisztikus polgári igazgatását átvegye és betöltse a vezető szerepet, a kormányzói biztos tisztét. Valamennyien tudjuk, hogy a feladat nem hálás és nem könnyű. Nagyméltóságodat azonban a politikai élet tapasztalatokban igen gazdag, tiszteletreméltó, önzetlen és a közérdekért áldozatokra mindenkor kész alakjaként ismertük. Ezért engedje meg, hogy a legfelsőbb bizalomhoz az illatos nyáreleji rózsacsokorhoz hozzácsatoljuk az itteni magyarság és ruszinság minden rétegének bizalmát is. Mert hiszen Nagyméltóságod a legnemesebb magyat-ruszin testvéri tradíciókban gazdag Ugocsa vármegye, közelebbről Nagyszőllős szülöttje s Máramaros volt főispánja és annak az ősnemes Peréni/i-családnak sarja, amelyet nemcsak az itteni magyarsághoz, haEzután Perényi Zsigmond báró röviden válaszolt az üdvözlésekre. Hálásan köszöni azokat a kitüntető szép szavakat, amelyeket hozzá intéztek és köszöni azt a meleg fogadtatást, amelyben részesítették. Mindezt annak tujajdopitj^, • bogyóéin iMgé'ri ezen á vidéken, hiszen Kárpátalja földjében pihennek ősei. —- Engem is itt ringattak a bölcsőben, — mondotta — itt töltöttem el boldog fiatalságomat. Itt voltam én szolgabíró, képviselő s tíz esztendeig Máramaros megye főispánja. Boldog idők voltak azok, kedves emlékek fűznek engemet ide. Önérzettel mondhatom, hogy ezen a vidéken a rutén nép között ért engem a legnagyobb polgári kitüntetés, mert meg tudtam szerezni e nép bizalmát és szeretetét. (Lelkes taps és éljenzés.) —- A nagyprépost úr említette őseim érdemeit. Én azonban azt tartom, hogy a nagy Széchenyi tanításai szerint az ősök érdeme nem nagyobb jogokat, hanem nagyobb kötelességeket ró reánk. Az összeomlás után — folytatta — engem is rendőri felügyelet alatt álló, kellemetlen idegennek tekintettek és kiüldöztek innen. Az elmúlt húsz keserves esztendő alatt bizony csak napokat tölthettem ezen a vidéken. Húsz esztendő hosszú az egyén életében, de ezeréves hazánk történelmében nem nagy idő. És mint éppen a tábornok úr is mondotta beszédében, hiába volt itt minden erőszak, hazugság és rágalom, ez a nép hű maradt a magyar hazához és nem feledkezett meg a régi megszentelt hagyományairól, arról, hogy századokon keresztül mi, magyarok és ruszinok együttműködtünk a kereszténységért, a szabadságért, Perényi Zsigmond munkásságára és Kárpátalja felvirágoztatására. Beszéde után nagy taps és éljenzés következett. nem Rákóczi fejedelem gens fidelissimá- jához, a ruszinokhoz is a történelem folyamán mindenkor a legőszintébb megbecsülés és testvéri szeretet szálai fűztek. Nagy az örömünk, mondotta végül H- niczky nagyprépost — hogy velünk lehet Nagyméltóságod, hogy a magyar-ruszin testvéri együttérzés és együttműködés útjait tovább egyengesse és a ruszin terület ön- kormányzati igazgatását a kormányzó úr és a magyar kormány szándékai szerint a lelkes konszolidációját és a jobb, gazdasági boldogulás útját előkészítse. Ilniczky Sándor nagyprépost beszédét többízben szakította meg a helyeslés és éljenzés, majd utána Rohács Miklós, a ruszin nép egyszerű fia, nagybereznai községi bíró lépett Perényi Zsigmond báró elé.' Ruszin és magyarnyelvű beszédében hangoztatta; hogy Kárpátalja hűséges népe leírhatatlanul boldog, hogy ismét egyesülhetett a magyar anyaországgal, ahol boldogságban élhetnek együtt a magyarokkal, amint az a múltban történt. Az egyszerű és közvetlen szavakat meg- hatottan hallgatta végig Perényi Zsigmond báró és a megjelent előkelő közönség. megbízásából, aki nagy szeretette] ölelte magához az ő hűséges rutén népét. A kormányzó úr és a magyar kormány azért küldött ide, hogy rendet, meg- elégedést, jólétet^ teremtsek. s#. Azt tartom' feladátoínmak, %ógy'elérhessük azt, ami régen volt, amikor testvéri Kolozsvár, július 6. A hadbíróság most tárgyalta Vadon András sarmasági református lelkész ügyét. A lelkészt azzal vádolták, hogy magyar nemzeti színekkel festette át a templom tornyát, továbbá, hogy a múlt év június 8-án tartott nemzeti ünnepen megtiltotta az iskolásgyermekeknek, hogy a templomban a román himnuszt énekeljék. A tárgyaláson a vád nem bizonyult olyan formában valónak, amint az ügyészség vádiratában szerepelt. A hadbíróság a lelkészt 2500 lei MOST JELENT HEG! Kerecsényi Antal felvidéki w A BABAI, HEB A KOtM c. könyv«. Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara diszköíésben 6.— pengő. szeretetben éltünk együtt magyarok és idegenajkú honpolgárok. Ezt a testvéri szeretetet nem engedjük többé megbolygatni, ezért teljes erővel szolgálni fogom a jó ügyet, szeretettel fogadok mindenkit, aki munkámban támogat, de viszont kérlelhetetlen leszek azokkal szemben, akiit igyekeznek konkolyt hinteni és ellentétet szítani és reájuk kérlelhetetlenül le fogok sújtani. Viharos helyeslés és taps követte a kormányzói biztos e szavait, aki még néhány rövid ruszinnyelvű mondattal fejezte bd beszédét. A hosszantartó taps és éljenzés csillapultával a hatalomátadási ünnepség véget ért. Perényi Zsigmond báró sorra kezet- fogott a megjelent előkelőségekkel, akikkel rövid ideig még elbeszélgetett a kupolacsarnokban, majd a palota első emeletéi* levő fogadó-termében fogadta a kárpátaljai közigazgatás vezető tisztviselőit, akiknek nevében Marina Gyula miniszteri tanácsos üdvözölte Perényi Zsigmond bárót új méltóságában. Az üdvözlést Perényi Zsigmond báró közvetlen szavakkal köszönte meg. Ezután Kárpátalja kormányzói biztosa több tisztelgő küldöttséget fogadott. Július 7-én O órakor megszűnt a katonai közigazgatás A Magyar Távirati .Iroda jelenti: Illetékes helyről nyert értesülés szerint Kárpátalja terülefcéíi a katonai közigazgatás 1939 július 7-én 0 órakor megszűnik. pénzbírságra ítélte. Kőszegi József esztergomi fiatalember: is vádlottként állott a kolozsvári hadbíróság előtt. Kőszegit tiltott határátlépéssel vádolták. Kőszegi védekezésében elmondta, hogy az egyik határmenti községben született és régi vágya volt, hpgy valamelyik erdélyi szerzetesrendbe belépjen. Nem Volt pénze útlevélre és vizümra és ezért jött át szökve a határon. A hadbíróság Kőszegit egyévi és 45 napi fogházra ítélte. A magyar-ruszin testvéri együttérzés útjai Báró Perényi Zsigmond kormányzói biztos beszéde i——ve—— 1 A sarmasági református lelkész és egy esztergomi fiatalember a román hadbíróság előtt Egyévi és 45 napi fogházra ítélték, mert Erdélybe ment, hogy szerzetes legyen együtt éltünk, együtt szenvedtünk és együtt boldogultunk. (Hosszantartó éljenzés és taps.) ■— Amikor a tábornok úr átadja nekem a közigazgatás vezetését, nem mulaszthatom el, hogy őszinte, hálás köszönetét ne mondjak az ő önzetlen és hazafias munkásságáért, amelyet vitéz honvédségünkkel, legnagyobb reménységünkkel együtt végzett. (Viharos taps és éljenzés.) Rendet, meg- eiégeüést, jólétet így fejezte be beszédét Perényi Zsigmond báró: —. Végül hangsúlyozni kívánóm azt, hogy nem politizálni jöttem ide, Isten-adta vezérünk, főméltóságú kormányzó urunk fSeiv-Castleban Londonban lelarlósclattaK fyat ír Kosztár sasági forradalmán London, július 6. Középanglia egyik legnagyobb városában, a Chester grófságban fekvő New-Castlebam szerdán a késő esti órákban hatalmas tűzvész pusztított, amilyenre hosszú évek óta nem volt példa. Az ideiglenes becslések szerint az anyagi kár 50.000 fontra rúg. A tűz a város fő üzleti negyedében pusztított. Háromemeletes üzletházakból álló utcasorokon pusztítót* a tűzvész. Egy nagy bútorüzlet teljesen le- | teile! vádolják. égett, egy másik üzletház félig a lángok martalékává vált. A tűz - oltásához a szomszédos városok tüzőrségeit is elő kellett hívni. Felmerült a gyanú, hogy ismét ir terroristák gyújtogatása idézte elő a tűzvészt. A londoni rendőrség letartóztatott hat embert. Az illetőket az ir köztársasági hadsereg tevékenységében való forradalmi részvét
