Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-07 / 152. szám

2 •FEHTIDEln 1939 JÚLIUS 7, PÉNTEK 1 gyainak szolgálatába? És kik voltak azok, akik menten üzletet csináltak a trianoni fájdalomból, a történeti Ma­gyarország szörnyű nagy tragédiájá­ból? Kik voltak azok, akik menten üzleti tranzakciókká módosították át a ré­szeire szétdarabolt magyar birodalom minden szörnyű politikai, gazdasági és társadalmi baját? Akik remek kis üz­leteket fundáltak ki maguknak — a ■cseh köztársaságba, a román, vagy jugoszláv államba kényszerített ma­gyarság szenvedéseiből? És kik voltak azok, akik üzleti tömegatrakcióikkal silánnyá, 'tartalmatlanná, megszokottá, ■kifejezéstelenné hazardírozták a tria­noni csonkaország becsületes és őszinte, a széthullott magyarságra, az ezeresz­tendős szentistváni magyar biroda­lomra emlékeztető akcióit? Akik el- sékélyesítették ‘sajtójukon és közvéle­ményükön keresztül a trianoni ma­gyarság legszentebb, a magyar fel­támadást jelképező szimbólumát: az ereklyés országzászlö gondolatát? Akik képeslapokon, textil- és rövidáru­cikkeken, falusi pomádén, szagosszap­panon, szalmakalapon és fehérneműn: hirdették, mondták a nagy magyar trianoni fájdalmat, a bevételre, üzletre és haszonra megszervezett trianoni tragédiát? Akik hallatlan üzleti sze­mérmetlenséggel mocskolták be és gya- láztáki meg napról-napra és évről-évre mindazt a -szent vágyat és akaratot, apielyika nyolcmilliós magyar nemze­tet minden trianoni megcsonkítottsága ellenére egy boldogabb jövő, s egy dicsőségesebb, igazságosabb új magyar élet felé lettek volna hivatva nevelni? A magyarországi zsidó-liberális sajtó és közvélemény tehát ne tanítson ki minket, felvidékieket nemzetszeretetre és a nemzeti ideálok tiszteletére. Mi ezeket sokkal tisztábban őriztük meg húsz éven keresztül idegen önkénnyel, csendőrszuronyókkal szemben és éppen ezért sokkal tisztábban, sokkal becsü­letesebben éljük és akarjuk ezeket az MeWÓ%^’toösí^|gj^A,^j léikűnkb'feív az ezeréyes magyar haza gondolata sok­kal gzentefeb, a.nagy magyar ideálok tisztelete, a magyar feltámadás felé mutató út: sokkal inkább szeplőtelen, hogy sem avatlan és piszkoskörmű kezekkel engedjük azt bemocskolni. De éppen ezért, mindazt, ami ezeresztendős múltúnkra, húszesztendős tragédiánkra és új magyar feltámadásunkra emlé­keztet: a legnagyobb féltéssel nézzük és vigyázzuk. És meg akarjuk védeni mindazoktól, akik manapság ugyan szeretnek a nemzet, az egész magyar­ság nevében szólani, akik a magyar nemzet hivatott szószólóiként szeretnék magukat kijátszani, de akik évtizedek óta: vámszedői, lelketlen kufárjai vol­tak minden magyar szenvedésnek, aka­ratnak és célnak. Igen, ezektől a kufár lelkektől akarunk megszabadulni, mi felvidékiek és szeretnők megszabadí­tani tőlük az egész magyarságot. Azt a magyarságot, akinek nevében — szá­moló, keleti ösztönnel, irtózatos faji mohósággal ma még mindig ők akar­nának beszélni. De akinek nevében beszélni, írni és cselekedni mégis csak nekünk van jogunk. Most jelent meg! Kaán Károly című új könyve. Kaán Károlynak az Alföldről írt munkáit a közönség eddig is nagy érdeklődéssel fogadta A 420 oldalas könyv ára: P 6.80 Pleüer Ferdinánd könyvkereskedés­Budapest, IV, Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-30, 18-74-00 Folytatás az 1. oldalról munkájával, kitartásával, szeretetével, minden tettével a ruszin nép javát fogja szolgálni. — Végül az egek áldását kérte Ilnicsky Sándor nagyprépost, felsőházi tag. előbb ruszin, majd magyar nyelvű üdvözlő beszédet mondott. Hangoztatta, hogy az ungvári és munkácsi, valamint az egész kárpátaljai magyar-ruszin test­véri front nevében tisztelettel és szeretettel üdvözlik Perényi Zsigmondot, amidőn — mint mondotta — azzal az igen komoly és felelősségteljes fel­adattal érkezett Ungvárra, hogy a felsza­badító. kormányzó urunk és a kormány bi­zalmából Kárpátalja most kezdődő ideig­lenes autonómisztikus polgári igazgatását átvegye és betöltse a vezető szerepet, a kormányzói biztos tisztét. Valamennyien tudjuk, hogy a feladat nem hálás és nem könnyű. Nagyméltóságodat azonban a po­litikai élet tapasztalatokban igen gazdag, tiszteletreméltó, önzetlen és a közérdekért áldozatokra mindenkor kész alakjaként ismertük. Ezért engedje meg, hogy a leg­felsőbb bizalomhoz az illatos nyáreleji rózsacsokorhoz hozzácsatoljuk az itteni magyarság és ruszinság minden rétegé­nek bizalmát is. Mert hiszen Nagyméltó­ságod a legnemesebb magyat-ruszin test­véri tradíciókban gazdag Ugocsa várme­gye, közelebbről Nagyszőllős szülöttje s Máramaros volt főispánja és annak az ősnemes Peréni/i-családnak sarja, ame­lyet nemcsak az itteni magyarsághoz, ha­Ezután Perényi Zsigmond báró röviden válaszolt az üdvözlésekre. Hálásan kö­szöni azokat a kitüntető szép szavakat, amelyeket hozzá intéztek és köszöni azt a meleg fogadtatást, amelyben részesítet­ték. Mindezt annak tujajdopitj^, • bogy­óéin iMgé'ri ezen á vidéken, hiszen Kár­pátalja földjében pihennek ősei. —- Engem is itt ringattak a bölcsőben, — mondotta — itt töltöttem el boldog fiatalságomat. Itt voltam én szolgabíró, képviselő s tíz esztendeig Máramaros me­gye főispánja. Boldog idők voltak azok, kedves emlékek fűznek engemet ide. Ön­érzettel mondhatom, hogy ezen a vidéken a rutén nép között ért engem a leg­nagyobb polgári kitüntetés, mert meg tudtam szerezni e nép bizalmát és szeretetét. (Lelkes taps és éljenzés.) —- A nagyprépost úr említette őseim érdemeit. Én azonban azt tartom, hogy a nagy Széchenyi tanításai szerint az ősök érdeme nem nagyobb jogokat, hanem na­gyobb kötelességeket ró reánk. Az össze­omlás után — folytatta — engem is rendőri felügyelet alatt álló, kellemetlen idegennek tekintettek és kiüldöztek in­nen. Az elmúlt húsz keserves esztendő alatt bizony csak napokat tölthettem ezen a vidéken. Húsz esztendő hosszú az egyén életében, de ezeréves hazánk történelmé­ben nem nagy idő. És mint éppen a tábor­nok úr is mondotta beszédében, hiába volt itt minden erőszak, hazugság és rágalom, ez a nép hű maradt a magyar hazához és nem feledkezett meg a régi megszentelt hagyományairól, arról, hogy századokon keresztül mi, magyarok és ruszinok együtt­működtünk a kereszténységért, a sza­badságért, Perényi Zsigmond munkásságára és Kár­pátalja felvirágoztatására. Beszéde után nagy taps és éljenzés következett. nem Rákóczi fejedelem gens fidelissimá- jához, a ruszinokhoz is a történelem fo­lyamán mindenkor a legőszintébb megbe­csülés és testvéri szeretet szálai fűztek. Nagy az örömünk, mondotta végül H- niczky nagyprépost — hogy velünk lehet Nagyméltóságod, hogy a magyar-ruszin testvéri együttérzés és együttműködés útjait tovább egyengesse és a ruszin terület ön- kormányzati igazgatását a kormányzó úr és a magyar kormány szándékai sze­rint a lelkes konszolidációját és a jobb, gazdasági boldogulás útját előkészítse. Ilniczky Sándor nagyprépost beszédét többízben szakította meg a helyeslés és éljenzés, majd utána Rohács Miklós, a ruszin nép egyszerű fia, nagybereznai köz­ségi bíró lépett Perényi Zsigmond báró elé.' Ruszin és magyarnyelvű beszédében hangoztatta; hogy Kárpátalja hűséges népe leírhatatlanul boldog, hogy ismét egyesülhetett a magyar anyaország­gal, ahol boldogságban élhetnek együtt a ma­gyarokkal, amint az a múltban történt. Az egyszerű és közvetlen szavakat meg- hatottan hallgatta végig Perényi Zsig­mond báró és a megjelent előkelő közön­ség. megbízásából, aki nagy szeretette] ölelte magához az ő hűséges rutén népét. A kormányzó úr és a magyar kormány azért küldött ide, hogy rendet, meg- elégedést, jólétet^ teremtsek. s#. Azt tartom' feladátoínmak, %ógy'elérhes­sük azt, ami régen volt, amikor testvéri Kolozsvár, július 6. A hadbíróság most tárgyalta Vadon András sarmasági refor­mátus lelkész ügyét. A lelkészt azzal vá­dolták, hogy magyar nemzeti színekkel festette át a templom tornyát, továbbá, hogy a múlt év június 8-án tar­tott nemzeti ünnepen megtiltotta az isko­lásgyermekeknek, hogy a templomban a román himnuszt énekeljék. A tárgyaláson a vád nem bizonyult olyan formában való­nak, amint az ügyészség vádiratában sze­repelt. A hadbíróság a lelkészt 2500 lei MOST JELENT HEG! Kerecsényi Antal felvidéki w A BABAI, HEB A KOtM c. könyv«. Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara diszköíésben 6.— pengő. szeretetben éltünk együtt magyarok és idegenajkú honpolgárok. Ezt a testvéri szeretetet nem engedjük többé megboly­gatni, ezért teljes erővel szolgálni fogom a jó ügyet, szeretettel fogadok mindenkit, aki munkámban támogat, de viszont kér­lelhetetlen leszek azokkal szemben, akiit igyekeznek konkolyt hinteni és ellentétet szítani és reájuk kérlelhetetlenül le fogok sújtani. Viharos helyeslés és taps követte a kor­mányzói biztos e szavait, aki még néhány rövid ruszinnyelvű mondattal fejezte bd beszédét. A hosszantartó taps és éljenzés csilla­pultával a hatalomátadási ünnepség véget ért. Perényi Zsigmond báró sorra kezet- fogott a megjelent előkelőségekkel, akik­kel rövid ideig még elbeszélgetett a kupola­csarnokban, majd a palota első emeletéi* levő fogadó-termében fogadta a kárpát­aljai közigazgatás vezető tisztviselőit, akiknek nevében Marina Gyula miniszteri tanácsos üd­vözölte Perényi Zsigmond bárót új méltóságában. Az üdvözlést Perényi Zsigmond báró közvetlen szavakkal kö­szönte meg. Ezután Kárpátalja kormány­zói biztosa több tisztelgő küldöttséget fo­gadott. Július 7-én O órakor megszűnt a katonai közigaz­gatás A Magyar Távirati .Iroda jelenti: Illeté­kes helyről nyert értesülés szerint Kárpát­alja terülefcéíi a katonai közigazgatás 1939 július 7-én 0 órakor megszűnik. pénzbírságra ítélte. Kőszegi József esztergomi fiatalember: is vádlottként állott a kolozsvári hadbíró­ság előtt. Kőszegit tiltott határátlépéssel vádolták. Kőszegi védekezésében elmondta, hogy az egyik határmenti községben szü­letett és régi vágya volt, hpgy valamelyik erdélyi szerzetesrendbe belépjen. Nem Volt pénze útlevélre és vizümra és ezért jött át szökve a határon. A hadbíró­ság Kőszegit egyévi és 45 napi fogházra ítélte. A magyar-ruszin testvéri együttérzés útjai Báró Perényi Zsigmond kormányzói biztos beszéde i——ve—— 1 A sarmasági református lelkész és egy esztergomi fiatalember a román hadbíróság előtt Egyévi és 45 napi fogházra ítélték, mert Erdélybe ment, hogy szerzetes legyen együtt éltünk, együtt szenvedtünk és együtt boldogultunk. (Hosszantartó éljen­zés és taps.) ■— Amikor a tábornok úr átadja ne­kem a közigazgatás vezetését, nem mu­laszthatom el, hogy őszinte, hálás köszö­netét ne mondjak az ő önzetlen és haza­fias munkásságáért, amelyet vitéz hon­védségünkkel, legnagyobb reménységünk­kel együtt végzett. (Viharos taps és él­jenzés.) Rendet, meg- eiégeüést, jólétet így fejezte be beszédét Perényi Zsig­mond báró: —. Végül hangsúlyozni kívánóm azt, hogy nem politizálni jöttem ide, Isten-adta vezérünk, főméltóságú kormányzó urunk fSeiv-Castleban Londonban lelarlósclattaK fyat ír Kosztár sasági forradalmán London, július 6. Középanglia egyik leg­nagyobb városában, a Chester grófságban fekvő New-Castlebam szerdán a késő esti órákban hatalmas tűzvész pusztított, amilyenre hosszú évek óta nem volt példa. Az ideiglenes becslések szerint az anyagi kár 50.000 fontra rúg. A tűz a város fő üz­leti negyedében pusztított. Háromemeletes üzletházakból álló utcasorokon pusztítót* a tűzvész. Egy nagy bútorüzlet teljesen le- | teile! vádolják. égett, egy másik üzletház félig a lángok martalékává vált. A tűz - oltásához a szom­szédos városok tüzőrségeit is elő kellett hívni. Felmerült a gyanú, hogy ismét ir terroristák gyújtogatása idézte elő a tűz­vészt. A londoni rendőrség letartóztatott hat embert. Az illetőket az ir köztársasági hadsereg tevékenységében való forradalmi részvét

Next

/
Oldalképek
Tartalom