Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-07 / 152. szám

r 1939 JÚLIUS 7, PÉNTEK fHswn'Vi -MaoVjRHTraiSB NAPRÓL.NAPRA tíáaUutási Július 6. alkalmazottak jogait és kö­telességeit állapították meg a berni "kantonban s bír a berni kanton viszo­nyai egészen mások, mint a mieink, mégis nagy érdeklődéssel olvassuk, mert a mi háztartási alkalmazottaink íviszonyai körül is sok mindent kellene megállapítani. A berni kanton kor­mányzótanácsa tíz pontban szabályozta c háztartási alkalmazottak szolgálati viszonyát. A tíz pont közül mindössze másfél vonatkozik az alkalmazottak kötelesség íré, amelyek abból állnak, hogy kötelesek gondosan, legjobb tu­dásuk szerint elvégezni a munkát és kötelesek elvégezni a több munkát is, ha ez a többmunka csak átmeneti jel­legű. Joguk van azonban a minimális fizetésre (húsz frank), jó bánás­módra, a napi 9 órai pihenőre, hétköz- ^naponkint délután egyszer négyórás szabadidőre, minden második vasárnap délelőtt kétórás szabadidőre, egyik va­sárnap hajnali mise, másikon nagy­mise látogatására, minden vasárnap délután 4—5 óra kimenőre, havonta egyszer délután 2 órától kezdődő sza­badidőre, joguk van kurzusokat, elő­adásokat látogatni, joguk van 14 napi fizetéses szabadságra, melybe nem szá­mítható be, ha családi ügyben 3 nap­nál nem hosszabb időre távoznak s nem kell megfizetniök az olyan kárt, ame­lyet nem szándékosan, vagy nem nagy­fokú vigyázatlanságból okoztak. Mi a magunk részéről bízvást nem sajnál­juk a háztartási alkalmazottaktól se a minimális fizetést, se a szabadidőt, bár valljuk azt, hogy a háztartási alkalmg- zott munkaidejét nem lehet úgy beosz­tani, mint a gyári munkásét, hiszen a háztartási alkalmazott munkájának igazodnia kell a család életviszonyaihoz és ezt igazán nem lehet attól függővé tenni, hogy a háztartási alkalmazott mikor akar előadásokat és kurzusokat látogatni. A háztartási alkalmazottak dolgát azonban nálunk is szabályozni kellene, a mi körülményeinknek meg­felelően s ebben a szabályozásban ok­vetlenül biztosítani kellene a családot Siözbiztonsági és közegészségügyi szem­f ontból. Ma ugyanis az a helyzet, ogy fennálló törvényeink értelmében a hatóságok a cselédkönyv kiszolgáltatá­sát nem tagadhatják meg, csak abban ez esetben, ha az illető egyszeri orvosi vizsgálat alapján nem mutatkozott fer­tőző betegnek. De hogy nem tbc-s-c. vagy hogy esetleg nem vérbajos, arra nem terjed ki az orvosi vizsgálat és igy a családok, különösen a betegség 'szempontjából rendkívül ' érzékeny gyermekek mindig ki vannak téve egész­ségügyi veszedelemnek. De nem védi a családot preventív intézkedés a cseléd­könyv kiadásánál közbiztonsági szem­pontból sem: rovottmultú személy ép­pen úgy kaphat cselédkönyvet, mint bárki más. így történik meg azután, hogy a család tolvajnőt, esetleg gyil­kost fogad be házába s bár ezen a vo­nalon is valljuk a megbocsátás élvét és valljuk azt, hogy a bűnbeesettnek, a megtévsdtnek is lehetővé kell tenni _ a jobb úiratérést, de ez nem zárja ki azt, hogy a munkaadó legalább ne tudjon •— a tudnivalókról. A javulásnak nem­csak lehetőségei, hanem módozatai is vannak és ezek közé a módozatok közé bizonyára nem tartozik a feltétlen, vagy túlzott bizalom, amivel a munka­adó jóhiszeműen ajándékozta meg azt, akinél inkább az élővigyázat lenne aján­latos. Éppen így nem szolgál tájékoz­tatásul a cselédkönyv a háztartásbeli alkalmazott erkölcsi életéről sem. Bi­zony nem egy családban okozott sú­lyos, szinte helyrehozhatatlan bajokat az, hogy az erkölccsel már régen szakí­tott, sőt rendőri felügyelet alatt álló személy került be gyermekes családhoz, vagy éppenséggel serdülő korban lévő fiatalok közé. A férfiak bár megszok­ták, hogy a cselédkérdést fölényes kéz­legyintéssel, mint férfiúi méltóságuk­hoz abszolút jelentéktelen ügyet intézik el, a kérdés mégis nagyfontosságú. Kézlegyintéssel nem lehet felette napi­rendre térni. Ezt minden háziasszony, minden családanya tudja és bizonyítja. IA magyar családok tűzhelyének őrei, az asszonyok bizonyára egyöntetűen he­lyeslik álláspontunkat és velünk együtt ajánlják figyelmébe az illetékeseknek, hogy a szociális kérdések során tűzzék Napirendre a háztartási alkalmazottak 'dolgát is, mind az ö, mind a családok szempontjából, Egyelőre elsimult a danzigi válság Lengyelország nem küld jegyzéket Danzigba, Anglia és Francia- ország nem tesz dipEomáciai lépést sem Berlinben, sem Danzigban Holtpontra jutottak az angol-francia-irosz tárgyalások Danzig területét felosztják Németország és Lengyelország között? London, július 6. Csütörtök délután be­avatott helyen is megerősítették azokat a híreket, hogy sem angol, sem francia részről egy­előre nem terveznek lépéseket Danzig­ban vagy Berlinben. Arról sohasem volt szó, hogy Anglia és Franciaország demarsot tegyenek Ber­linben s csupán azt az eshetőséget mérle­gelték, nem kellene-e közösen fellépni a danzigi kormánynál. Most ezt a szándékot is elejtették, legalább egyelőre. Bonnet külügyminiszter csütörtökön újabb fontos tanácskozást folytatott a danzigi kérdésről Lukasiewicz párizsi len­gyel nagykövettel és megállapodott vele abban, hogy a lengyel kormány egyelőre nem küld írásbeli jegyzéket a dan­zigi kormánynak, nehogy ezzel a lépéssel ismét kiélezzék a helyzetet, amely az utolsó huszonné0"1' órá­ban mintha kissé enyhült volna. Angol lap feltűnő híre a német-lengyel vita békés elintézéséről London, július 6. A Daily Sketch sze­rint a tegnapi angol minisztertanács el­fogadta a kormány áltál a danzigi német-lengyel vita békés el­intézésére készített tervezetet, amelyet közöltek elutazása előtt Raczynski gróf lengyel nagykövettel. A terv szerint a danzigi statútumot Anglia és Franciaország által szavatolan­dó német-lengyel kétoldalú megegyezéssel módosítanák olyképpen, hogy Danzig terü­letét felosztanak Németország és Lengyel- ország között. Németország kapná a szabadvárost és a tengerpart egy részét, míg Gdynia kikötőjét Lengyelországba kebeleznék és megszüntetnék mandátumos jogállását. A lengyel folyosón átmenő német forga­lomnak könnyítéseket adnának a lengyel felségjog sérelme nélkül. Fontos tanácskozások a lengyel köztársaság elnökénél Varsó, július 6. Moscicki elnök palotájá­ban, az egykori királyi kastélyban, bizal­mas tanácskozások folytak az államfő és a vezető lengyel államférfiak között. A tanácskozások tárgyáról és lefolyásáról nem tájékoztatták a nyilvánosságot. Kor­mánykörökben azt mondják, hogy a leg­főbb tárgypont az angol kölcsön kérdése volt, ami abból is kiviláglik, hogy a meg­beszélésekbe bekapcsolták a pénzügymi­nisztert és a londoni kölcsöntárgyalások lengyel irányítóját, Koc ezredest is. A Kurier Warszawski ezzel szemben azt állítja, hogy a tanácskozások központjá­ban a danzigi kérdés állott. A megbeszé­lések során pontosan megállapították, mi legyen a lengyel kormány további eljárása Danziggal szeipben. A Kurier Polski úgy tudja, hogy a lengyelek felvilágosítást fogna', kérni a danzigi kormánytól a szabadállam területén folyó állítólagos katonai előkészületekről. A legközelebbi napokban azonban még nem várható ez a lengyel lépés. Danzig nem kapott lengyel kölcsönt . Berlin, július 6. A nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, a Völkischer Beobachter, a Daily Expressnek azzal az állításával szemben, hogy Danzig szabadváros Len­gyelországtól 20.000 font kölcsönt ka­pott, danzigi illetékes hely nyilatkozatát közli. A nyilatkozat a következőképpen hangzik: . • *. 1. Lengyelországtól nem fogadunk el ajándékot, még abban az esetben sem, ha kamatmen­tes kölcsönt bocsátana rendelkezésünkre, esetleg olyan kölcsönt, amelyet törlesz­teni sem kell. 2. Lengyelország még akkor sem tudna Danzig szabadvárosnak pénzt rendelkezésre bocsátani, ha ezt meg is akarná tenni, mert maga sem rendelkezik megfelelő pénzügyi eszközökkel. 3. Danzig szabadváros sohasem volt a lengyel állam adósa. A lengyel pénzügyi zavarok kezdet­től fogva krónikus gazdasági bajt jelentet­tek és Lengyelország már csak ezért sem lehet Danzig hitelezője. 4. Nem Danzig tartozik Lengyelországnak, hanem a lengyel állam adósa Danzig szabad­városnak, és pedig nem kevesebb mint 40 millió forinttal a közös lengyel-danzigi vám­bevételekből. A nyilatkozat végül megállapítja, hogy a danzigi cégek jóval nagyobb összegeket követelnek lengyel cégektől, mint fordítva. Holtpontra jutottak a moszkvai tárgyalások London, július 6. Most már nyilvánvaló, hogy a moszkvai paktumtárgyalások tel­jesen holtpontra jutottak. Párizs és Lon­don ebben a kérdésben állandó érintkezés­ben állanak egymással és igyekeztek új át­hidaló megoldást találni, mindezideig azonban a fáradozások sikertelenek ma­radtak. Az angol sajtó csütörtökön reggel már nem is titkolja a súlyos nehézségek fennállását. Az angol és a francia kormány — amint a lapok jelentik — teljes mértékben egyetért a tekintetben, hogy a tervbevett egyezményben nem szavatolhatják Hollandia és Svájc határait. Jól értesült körökben a paktumtárgya­lások kimenetelét illetően a hangulat egyre kedvezőtlenebb. Olyan körökben, amelyek n*m érzik magukat hivatalosan leköiöttnei. azonban közel állanak a hi­vatalos körökhöz, nem tartják kizártnak, hogy Szovjetoroszország csak azért állott elő ilyen messzemenő követelésekkel, hogy még jobban megnehezítse, esetleg teljesen lehetetlenné tegye a tárgyalások tovább­folytatását. Illetékes londoni helyről cáfolják a Daily Express jelentését, amely szerint Halifax lord külü9yminisz~ tér Moszkvába küldését tervezik. Kijelen­tik, hogy ilyen tervet semmilyen módon r~*n vettek számításba. Észtország tiltakozik a szavatosság ellen London, július 6. Jólértesült körök sze- szerint az észt követ azért tett látogatást a külügyi hivatalban, hogy ismét kifejezze az észt kormány tiltakozását mindenféle angol-francia-orosz szavatos­ság ellen. Svájc szigorúan semleges Bern, július 6. A ,(Neue Zürcher Zei­tung". szerint Svájc nem csatlakozhatik semmiféle olyan egyezményhez, mint aminő Párizs, London? és Moszkva között előkészületben van. A lap megjegyzi, hogy az egész világ ismeri Svájc szigorúan követett semleges­ség! elvét, amelyet a Népszövetségen kívül Olaszor­szág és Németország is elismert 1938 már­ciusában és júniusában. Danzigi tiltakozás a lengyel megbízottnál Danzig, július 6. A danzigi nemzeti szo­cialista kormány jegyzéket nyújtott át Lengyelország danzigi diplomáciai megbí­zottjának és tiltakozott az ellen, hogy a lengyel vámhatóságok csütörtökön reggel a danzigi szabadállam határán feltartóztattak két vagon burgonyát. A danzigi tiltakozó jegyzék utal arra. hogy az 1921. évi lengyel-danzigi egyez­mény értelmében Lengyelországból korlá­tozás nélkül szállíthatók élelmiszerek Danzigba. A danzigi kormány megbízottja a szerződésellenes intézkedés hatálytalaní­tását kérte, lengyel részről azonban kije­lentették, hogy nem áll módjukban át­engedni a feltartóztatott árut. Megválik hivatalától a párisi angol nagykövet Párizs, július 6. Mint a Cyrg.no című hetilap jelenti, Sir Eric Phipps párizsi angol nagykövet októberben megválik hivatalától. A hetilap szerint a legvalószinűLb jelöl­tek erre a tisztségre Ronald Campbell, belgrádi angol nagykövet és Oliver Stan­ley angol kereskedelemügyi miniszter A francia ipar katonai felügyelet alá helyezését sürgetik Párizs, július 6. A Homme Libre, ame­lyet szoros kapcsolatok fűznek Bonnet külügyminiszterhez, csütörtöki számában azzal a javaslattal áll elő, hogy helyezzék a francia ipart katonai fel­ügyelet alá és nyilvánítsák háború esetén az összes francia ipari munkásokat, alkalmazotta­K1VEA-CBEMK 30 fillértől I

Next

/
Oldalképek
Tartalom